Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1887-02-13 / 7. szám

XXV. ÉVFOLYAM.

UngYÁr 1887. vasárnap, február 13.

7, SZÁM.

Mogjolen:

minden vasárnap

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bór- menteson fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tadjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadó hivatal;

Pollacsek Miksa könyvnyomdája.

:

VEGYESTARTALMU HETILAP.

Ungvárme^ye est at« „uugmegyei gazdasági egylet“ Hivatalos közlöuye.

Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. _____

Előfizetési feltételek:

Egész évre . 4 írt —

Félévre

.........................2 „ —

Negyed évre . . .. . 1 „ —

Egyes szám ára 10 kr.

Hirdetések.

szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába [Ingvar, Pellaesek M. könyvnyomdájába küldendők.

Nyilttér soronként 20 kr.

Hivatalos közlemények.

40 sz.

oln. üngvármegye főispánjától.

MEGHÍVÁS.

üngvármegye állandó választmánya folyó évi február hó 17-ih napján délelőtt 10 órakor a megyeháza nagytermében ülést fog tartani, melyre a választmány t. tagjai ezennel meghivatnak.

Kelt Ungvári, 1887* évi február hó 9-ikón.

Gróf Török Napoleon, főispán.

41. szám.

éÜL Üngvármegye főispánjától

HIRDETMÉNY.

üngvármegye bizottsága tavaszi rendes közgyűlését f. évi február hó 24-ik napján délelőtt 10 órakor fogja megkezdeni.

E közgyűlés tárgyai lesznek :

1. Alispáni jelentés.

2. A megürült főjegyzői és főpénztárnoki, eset- leg egyéb megüresedő állomások választás utjáni betöltése.

3. A házi pénztár zárszámadása.

4. A megyei közmunkaerő felosztása.

5. Ungvár város és a kaposi járáshoz tartozó községek költségelőirányzatai.

6. A megyei tisztikar és a községi és körjegyzők nyugdíjalapjaira vonatkozó szabályrendeletekből kifolyólag, az 1883. évi XV. t. c. alapján igénybe vehető s szabály rendeletileg biztosított megyei pótadó kivetése.

7. Miniszteri rendeletek.

8. Állandó választmányi vélemények.

9. Törvényhatósági átiratok.

10. Jelentések, folyamodványok s más előfordulható tárgyak.

Midőn ezen közgyűlésre a bizottság t. tagjait meghívni szerencsém van, tisztelettel értesítem, hogy a pénztári zárszámadás az 1880. évi XXI. t. c. 17. §-a értelmében közszemlére a főjegyzői irodában van kitéve.

Ungvári, 1887. február 9.

Gróf TAROK NAPOLEON, főispán.

i 832. sz.

k. i. üngvármegye alispánjától.

A Blatta-Szenna mocsár érdekeltségének a vizjogról szóló 188b. évi XXIII. t. c. értelmében társulattá alakulása, a társulati alapszabályok megalkotása s egyéb a törvényben jelzett intézkedések megtétele végett 1887. évi február hó 21-én délelőtt 9 órakor Ungvárott, a megyeház nagytermében, érdekeltségi közgyűlés fog tartatni.

Agyagipariskoiánk létkérdésé.

Egy szép eszmének alig fesledező bimbőszára, melyen még csak most hajtott ki a negyedik levél, ma holnap el fog hervadni. Ä város közönsége érdekkel viseltetett az agyagipariskola felállítása iránt; a megye szintén pártfogásába vette és segélyt adott annak alakulásakor.) A kassai iparkamara különös gondjaiba i vette ; egyes jószivü és lelkes hazafiak szintén tá- j mogatták a szép eszme kivitelét pénzsegéllyel, s e : szép eszme ma-holnap meg lesz ölve.

A m. kir, földművelési minisztérium ugyanis, ■mely szintén buzgólkodott bogy az iskola mielőbb

létesüljön, tanárokat küldött és fizette őket, a dologi kiadások egy részét pedig fedezte, ma már a szomorú pónzviszonyok miatt kénytelen a dotatiót megvonni ez iskolától, a buzgó tanárok véglegesítését pedig nem akarja engedélyezni. A három szakember kénytelen lesz ennélfogva az iskolai év befejeztével más, biztosabb állás után nézni s akkor a mi agyagipariskolánk, mely már oly szép fejlődésnek indult, valószinüleg lassú hervadásban fog elenyészni.

Mert az lehetetlen, hogy ily zsenge iskola év- ről-évre uj tanerőkkel a kellő sikert elérje. És még az is kérdés: vájjon kapható lesz-e minden évre uj tanár, a ki állását elhagyva, bizonytalanra ide jöjjön ? Ázt hisszük, hogy bajosan. A folytonos változás mellett pedig se a tanulók sikere, se az eredeti eszme tovább fejlesztése nem fog érvényesülhetni.

Az, hogy a tanulóktól a stipendium megvona- tik, még nem volna nagy baj ; de hogy a tanárok véglegesítését a miniszter nem akarja engedélyezni, az már komolyabb bnj, mert ezek eltávoztával aligha akad hozzájuk mérhető tehetséges, ügybuzgó és szorgalmas egyén, ki helyüket betölthetné.

Ebben látjuk mi a veszedelmet és ez képezi az agyagípariskolának létkérdését.

Az eddigi tapasztalatok és az elért eredmény a mellett bizonyítanak, hogy városunkra nézve oz iskola nemcsak szükséges volt, hanem fontos iparkérdés is.

Látjuk, hogy minden téren hátra vagyunk szorítva ; iparunk egynémely ága tönkre ment s még eddig az agyagosok ipara tartja fen magát leginkább. Ha az agyagipariskola évről-óvre tanult s képzett növendékeket bocsát ki magából, ez iparunk igen szép lendületet vehetne, mi által városunk iparosainak egy osztálya tekintélyes haladást nyerne.

Ha már most a szép fejlődésnek indult iskola

„UNG“ tárcája.

A forgalom főtényezói.

(Folytatás.)

1-ttr A t it i n t

Már a görögöknél találkozunk faragott kőből készült állandó útnyomokkal, melyek templomaikhoz vezető utaikon alkalmaztattak. Az angol szénbányákban pedig a sínekhez hasonló módon lerakott fahosszgerendák használtattak már régi időtől fogva, hogy a kerekeiken nyugvó ládák fel és alá könnyebben vontattassanak.

Egy véletlen körülmény, nevezetesen egy gyárosnak ama taktikája, hogy készletben levő vasnemüit értékesíthesse, előidézte, hogy a fasinek domború alakú vassínekkel felcseréltettek. Az első vassín 1767-ik évben öntetett és le is rakatott.

Miután a vassín célszerűségéről, tartósságáról és így olcsóságáról meggyőződtek, ez mindenütt alkalmazást nyert; de még csak 1828 évben lett az' első hengerelt vassín készítve; ezentúl a vassín legkülönbözőbb alakokban állíttatik elő.

A vasúti közlekedésnek a lelkét képezi a mozgony (locomotive,) melynek jelenlegi szerkezetét Stephenson alapította meg, ki a Liverpool-Manchester vasúton megtartott versenyfutáson „Rocket“ nevű gőzmozdonyával a versenydijjat nyerte el 1829. évben.

Az első vasút „Liverpool és Manchester“ kö zött 1830. szeptember 15-én adatott át a forgalomnak és 10 évvel későbben egész Európában alkalmaztatott, Angolországban pedig valamennyi fővárost vasúttal összekötve látjuk. Amerikában a vasúi ak még gyorsabban terjedtek el.

A vasút létesítése nem oly egyszerű, mint azt a szemlélő laikus utazó gondolja. Egy vasútvonal kiépítése, a mérnöki tudomány majdnem minden ágazatát foglalja magában. A vasútvonal vezetésénél, a kezdő és végső állomásoknak, valamint a közbeeső helyeknek meghatározására nagy súly fektetendő; e végből a forgalmi viszonyok tüzetes ismerete kívántatik. Nagy városok rendesen több vasútvonal csomópontját képezik, mert ezek egyszersmind a forgalomnak gócpontjai is; de azért a vasúti hálózat fejlesztése és az irány megrövidítése gyakran kisebb helységeket is forgalmi értékükben emelik. Ilyen példát láthatunk megyénk- beli Csap községben, mely ennek következtében virágzásnak indult. Oly városok ellenben, melyek nem fekszenek közvetlenül valamely vasútvonal mentén, hanem attól oldalt esnek, forgalmi fontosságban csökkennek.

Nagy városokban, pl: Budapesten vagy Bécs- ben stb. a helyi személyforgalom könnyítésére, lóvo- ; natu vasutak alkalmaztatnak, ezek csak annyiban i térnek el az előbbiektől, hogy gőzmozdony helyett lóerő használtatik a kocsik és az azokon lévő teher tovaszállitására.

Meredek helyeken vagy fogaskerekű, vagy gőzsikló-vasutak alkalmaztatnak, de ez utóbbiak csak rövid vonalon.

A vasutak építését megnehezíti azon körülmény, hogy csak csekélyebb eséssel és nagy kanyarulatokban vezethetők ; ennélfogva, ha két összekötendő helység között valamely meredekebb földhullámmal találkozunk, akkor azt vagy átvágjuk; vagy ha nem nagy költséggel jár. alagúttal átfúrjuk, ellenesetben pedig kikerülni kénytelenek vagyunk.

Az alagutak építése a mérnöki tudománynak igen érdekes részét képezik. A legfontosabb része a kijelölés. A mérnök a hegygerincen át kijelöli a betartandó irányt, és felülről lefelé a földbe merőleges irányú aknákat bocsátanak azon mélységig, melyben az alagútnak épülnie kell. Egyidejűleg a hegybe befelé is pontosan kijelöli a mérnök a ki* vájandó alagutat.

Az alagút kijelölése valamint a munka elŐha- ladása jelen időben már oly pontossággal hajtatik végre, hogy két pontból dolgozó s egymásfelé közeledő munkáscsoporta találkozásnál alig 2-3 cmre tér el a mathematicai iránytól

Legközelebb, vagyis múlt 1886. évben fejeztetett be a szomszédos Bér eg vármegyében újból épülő Munkács, Sztry-felé vezető vasúton, a Magyar és Lengyel oldalokról egyidejűleg foganatosított alagút kivájása. Megyénk beutazása alkalmával, nagyságos Éltető Elek ur kir. országos középitészeti felügyelő azon szerencsében részesített, hogy az előbb jelzett alagút kivájásánál, a legelső roobanás alkalmával nyert agyagpala darabot nekem emlékbe adta, melyet mint érdekes darabot, tisztelt hallgatóimnak bemutatok.

Egy kalapácsütés által, 2 országot elkülönítő hatalmas vízválasztónak, a Beszkid gyomrában, lerántatott ama akadály, mely évezredeken át a forgalom és ezzel a culíura ellenében fennállott.

Nem csekély akadályokkal kell megküzdeni, ha egyes mélyedéseket avagy folyó vizeket, tavakat ejtünk útba. Ily esetekben földtöltés, viaductok