Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-02 / 1. szám

XXV. ÉVFOLYAM.

Megjelen:

MINDEN VASÁRNAP

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadó hivatal:

Pollacsek Miksa könyvnyomdája.

Ungvár 1887, varaap. január 2.

1. SZ/x

Előfizetési feltételek:

Egész évre . 4 frt —

Félévre ... • • 2 „ —

Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr.

Hirdetések.

szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába [Ingvar, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők.

Nyilttér soronként 20 kr.

VEGYESTARTALMI HETILAP.

Uit^vármegye é® sxx „tmgine^yei yazdisági egylet“ hivsitalo® Lözlönye.

Felelős szerkesztő: Fi ne icky Mihályt

BÁJÍÓCT mreic

1831-1833.

Ung vármegyének gyásza van. B á n ó c y Ferenc megyei főjegyző december 31-én Szilveszter estéjén hirtelen szivszélhüdésben meghalt.

A megdöbbentő hir első benyomása alatt alig tudunk szavakat találni, Ungvármegyónek e jeles tisztviselője rovatalánál a fájdalom érzete lesujtóbb, hogy sem az elhunyt érdemeit képesek volnánk részletezni. Csak most fogja érezni a vármegye, hogy mije volt neki a megboldogult főjegyző.

Az uj alkotmányos élet kezdetével 1867-ben lépett a megyei tisztségbe, mint aljegyző, 1872-től pedig mint tőjegyző működött. A pártmozgalmak legnehezebb korszakában is megtudta védeni egyéni függetlenségét és befolyását s minden párt tisztelte, becsülte benne a sírna, előzékeny s jóindulatú embert. Tevékeny, szorgalmas tisztviselő*, jeles tollú főjegyző és ügyes szónok volt, mely tulajdonságai bizalmat, közszeretetei szereztek neki.

De mint hírlapíró is kitűnt. A vidéki hírlap irodalom egyik úttörője volt, mert még 1862-ben alapította meg a „Felvidéket“, mely 1868-ban „Ung“ ra változtatva sok éven at szerkesztése alatt, utóbb támogatása mellett is folytatja működését. Lapunk főmunkatársát veszítette el az elhunytban.

Legyen emléke áldott!

Hivatalos közlemények.

5S,9 i. sz.

VIII. A magyar királyi honvédelmiminisztertől.

k

2. A községi elöljárajgok kötelesek ezen i anyakönyvi kivonatok alapja és a védtörvényi 1 utasítás i2., 15., tó., 19. és ;-ik szakaszaiban fog- I lalt As a hadköteles korba íoő ifjak községi összeírására vonatkozó szabályqkmegfelelő alkalmazása és különösen az alább je'ítt elvi kivételek szem előtt tartása mellett, a népbkelésre köteles korba lépő 19 éves ifjakról a közig! összeírást két példányban elkészíteni és az /..vizsgált, esetleg kiigazított és azután a községbe kellőleg kihirdetett I ezen községi összeírások égik példányát az illetékes honvéd zászlóalj páránmokságához, mint nép- fölkelési járási parancsnoksghoz, ezúttal kivételesen jövő évi februárius 2&áig megküldeni.

Ezen összeírásnál különösen szém előtt tartan - dó irányelvekül tekintendők:

a) hogy a népföl k‘lésre köteles 19 évesif jakról kj's zi tend ó közj s é g i összeírásba c;akis azok veendők f e 1, a kik az illető községiben illetőséggel bírnak;

b) hogy a népfölkelési kötelezettség alá eső egyének jelentkezésre nincsenek

J k ö t e 1 e z v e, da másfelől

c) összeiratásuk alkalmival a fölmentési kérvények sem vétetnek tekintetbe.

Ezen községi összeírást s hondvéd-zászlóalj parancsnokság vett használat után a községi előljá róságnak visszaküldi, a melf azt megőrzi, esetleg, kiegészíti, vagy kiigazítja V a községben illetékes hadkötelesek összeírásánál “inak idejében felhasználja.

A népfölkelésre köteles 19 éves ifjakról készített községi összeírás másik példánya az anyakönyvi kivonatokkal, esetleg az idegen helyen születettekre vonatkozólag hivatalból beszerzett keresztlevelekkel az idegen illetőségüeknek, ismeretlen tartózkodásoknak, avagy teljesen ismeretleneknek bizonyult egyénekre vonatkozó nyomozási és egyéb iratokkal együtt az illető község elöljáróságának őrizete alatt marad, a mely az anyakönyvi kivonatban élőknek kimutatott, de ismeretlen tartózkodásuaknak avagy teljesen ismeretleneknek bizonyult, vagy ilyeneknek jelzett egyének irányában a szükséges nyomozásokat a legnagyobb erélylyel folytatni és ekként azoknak tartózkodási helyüket, esetleg másutt nyert illetőségüket, avagy teljesen ismeretlen voltukat azon időpont előtt is. a midőn az illetők a védtörvényi utasítás 16-ik §. B) és C) pontjaiban megszabott eljárás utján már mint hadkötelesek, illetőleg teljesen ismeretlenek lesznek összeirandók, kellőleg tisztába hozui és megállapítani köteles.

3. Az anyakönyvvezető lelkészek a népfölkelésre köteles korba lépő ifjakról szerkesztendő anyakönyvi kivonatokat, a népfölkelésről szóló törvény végrehajtásáról legközelebb kibocsátandó utasítás értelmében jövőben már évenként október 31 -é ig lesznek kötelesek az illető községi elöljáróságnak átadni: másfélül a községi elöljáróságok is a k ö z s é g b e n illetékes és népfölkelésre kötelesig éves ifjakról szerkesztendő községi. összeírást jövőben évenként december 31-ig tartoznak a honvéd-zászlóalj parancsnokságához megküldeni.

Eszerint a z 1888 i kévre néz‘ve ösz- szeirandó 19 éves ifjúkról, vagyis az 1869-ik évben születettekről az anyakönyvi kivonatok az I887-Í k évi október 31-éig, a községi ösz- szeirások pedig' az i887-i k évi december 31-éig készítendők el és adandók át.

4. A népfölkelésre köteles korba lépő 19 éves ifjakról készítendő anyakönyvi kivonatok összeállítása és kiadása által önkényt érthetőleg jövőben megszűnik szüksége annas, hogy az anyakönyvvezető lelkjészek u- gyanazon ifjakról, a midőn azok egy évvel későbben hadköteles korba lépő egyének gyanánt lesznek összeirandók és kezelendők, ismét anyakönyvi kivonatokat készítsenek és állítsanak ki.

m. whwttut —«Mif«

A népfölkelésről szóló 1886-ik évi XX-ik törvény cikk részbeni végrehajtása céljából a következőket rendelem, úgymint:

1. A z 1887-i k évre nézve az idézett törvény 2-ik és 3-ik §§-a értelmében, az első osztálybeli népfölkelésre kötelesek első korosztályát a 19 éves ifjak, vagyis az 1868-ik évi janu- árius i-tői ugyanazon évi december 31-ig bezárólag születtek képezvén, ezeknek összeírása azonnal eszközlendő.

E célból tartoznak az idézett törvény 10-ik §-ának második bekezdése szerint arra kötelezett anyakönyvvezető lelkészek, az 1868-ik évben a községben, esetleg a lelkészed hatóságuk alá tartozó községekben született férfinembeli egyénekről, a kik a következő 1887-ik évben 19. életévüket betöltik vagy betöltenék, a születési és keresztelési anyakönyvekből az anyakönyvi kivonatokat, a-védtörvényi utasítás 11-ik § ában megszabott módon és az ezen §-hoz csatolt I a) számú minta alakjában, községenként külön-külön pontosan kiirni és azokat ezuttafkivételesen jövő évi j-anu- árius 1 5 i g az illető községi elöljáróságnak átadni.

Ezen anyakönyvi kivonatokba tehát a védtörvényi utasítás 11 -ik §-ánac rendelkezései szerint, a z 1868-i k évben ugyanazon egy községben született összes férfinembeli egyének, tehát az elha- fálozottak is, a születési napnak sora szerint pontosanfelveendő k; az anyakönyvi kivonatok átadása napjáig az azokban megnevezett egyének sorában előfordult h a- lálozási esetek pedig a kivonatoknak e célra szánt rovata alatt az anyakönyvvezető lelkészek rendelkezése és őrizete alatt álló elhalálozási anyakönyveknek az 1868-i k évtől kezdve a kivonatok átadása napjáig kitérj edőleg eszközlendő köteles ségszerü és pontos átvizsgálása után bejegyzendők.

E részben az anyakönyvvezetőkre a jelen ősz- j szeirás után következő években csakis azon kötelesség hárul, miszerint a népfelkelésre köteles 19 éves ifjakról a megelőző évben kiadott anyakönyvi kivonatokat, — a melyek e célból s az alábbi pont szerint a községi elöljárók által az anyakónyv- vezetőkhüz vissza fognak küldetni, — az egy^ év lefolyása alatt történt elhalálozások tekintetében az elhalálozási anyakönyvekkel összehasonlítván, az anyakönyvi kivonatokba, melyek már akkor a hadköteles korba lépő ifjakat foglalják magukban, a történt elh dálozási eseteket pótlólag bejegyezni, ennek megtörténtét a kivonatok végén beírandó záradékban igazolni és az ekként kiegészített anyakönyvi kivonatokat a népfölkelésre köteles 19 éves ifjakról, évenként szerkesztendő anyakönyvi kivonatokkal együtt, évenként október 31- éig az illető községi elöljáróságnak vissza, illető" leg átadni tartoznak.

E célból és ezt megelőzőleg tehát a községi elöljárók kötelesek lesznek a népfölkelésre köteles 19 éves ifjakról a megelőző évben kiadott és őrizetük alatt maradott anyakönyvi kivonatokat évenként október ro-éig az illető anyakönyvvezető lelkészekhez visszaküldeni: hogy azok az akkor már hadköteles korba lépő ifjak korában egy év lefolyta alatt történt halálozásokat az anyakönyvi kivonatokba a föntebb jelzett módon bejegyezzék.

Felhívom tehát a (címet), hogy ezen körrendeletéin végrehajtása végett tisztviselőit s általuk Ja községek elöljáróit azonnal és kellőleg' utasítsa.

Jelen körrendeletemből a járásbeli tisztviselők számára egy-egy példányt azon megjegyzéssel mellékelek. hogy az anyakönyvvezető lelkészeknek egyházi felsőbb hatóságaik által is leendő kellő utasittatása céljából a magyar kir. vallás és köz- oktatásügyi minister urat egyidejűleg megkerestem.

Budapesten, 1886-ik évi december 5-én.

Báró Fejérváry Géza

honvédelmi minister.

! 5825 sz.

í_ Unj?megye alispánjától

Ezen ministen rendelet foganatosítás végett a főszbiráknak s Ungvár város polgármesterének kiadatván, egyszersmind az „Ung“ hetilapban is közzététetik.

Ungvárt, 1886 december 23.

KENDE PÉTER, s- k. alispán.

• A talaj tér in «»erejének pótlásáról.

— Harmadik, befejező közlemény —

Az ammonia, ezen legértékesebb alkatrész elillanó sát azáltal gátoljuk meg, ha minden réteg trágyára, körülbelül 2 hüvelyknyi vastagon jó minőségű kerti földet hintünk, ez ugyanis az elillanó ammóniát magába veszi, s egyszersmind növeli a trágya menyiséget. Még jobb, ha minden trágyaréteg fölé porrátört gypszet szórunk, mert ez által a fejlődő ammonia megköttetik, ugyanis kénsavas ammonia, és szénsavas mész keletkezik. Ha a trágyatelep nagyobb terjedelmű, az erjedést az által is lassíthatjuk, ha azt a marhával minden nap néhány óráig megtapostatjuk.

A trágya kihordásánál a szántóföldre, következő kérdések jönnek elbírálás alá:

Mily érett állapotban hordjuk ki a trágyát ?

Kupacokba rakjuk-e, vagy a szekérről ie- hányva, azonnal szétterítsük ? Mennyit adjunk egy holdra ? s minő időközökben trágyázzunk?

A trágyát akkor lehet kihordani, midőn még az nein erjed, tehát egészen fris állapotban, továbbá félig éretten, azaz szalonnás állapotban, és végül, midőn már egészen el van korhadva.

Tekintve azt, hogy a trágya a telepen, bár-