Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)

1886-01-17 / 3. szám

Á'megyéi tiszti ügyésznél 7 db. kötvény van 1334 fit 49 kr. tőketartalommal. — A főorvos jelentése szerint az egézségi álla­pot a lefolyt' hónapban általában Véve eléggé ked­vező volt. Üngvár városban a múlt havihoz ké­pest 8 . halálesettel volt kevesebb. Általános, az egész megyére vagy nagyobb részére kiterjedt jár vány észlelhető nem volt. Helyenként himlőjár­vány s légzőszervi lobos és hurutos bántalmak sze­repeltek. — Orvos rendőri tekintetből vizsgáltat­tak iskola helyiségek, Ungvárt, Valkaján, Nyará- don, Mogyoróson, Prékopán, Jeszenőn és Sáros-Re­metén ; kifogásoltalak Valkaján, Jeszenőn, Sáros Remetén és Mogyoróson.Gyógyszertárak vizsgáltat' tak Ungvárott kielégítő eredménynyel. — Korcs - ma helyiségek és vágószékek vizsgálatánál lénye­gesen kifogásolni való nem találtatott, csupán az alsó-ribnyicei és tibai vágószékek találtattak kéz detlegeseknek; a pálóci vágóhid felépült s rendel tetősének átadatott. Piaci élelmiszerek vizsgálatá­nál lefoglaltatott Ungvárt egy ízben romlott hal, két ízben rósz tej. Az állat egészségi állapot eléggé kedvező volt. Állatjárvány, marhavész nem észleltetett, Lép fenében két db. szarvasmarha hullott el Darócon.-— A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a pere- csenyi gkath, fi-iskola épületet a munkácsegyház- megyei főhatóság állami iskola célra nem engedte át, ellenben a dubrinicsi iskola államosításába beleegyezését adta azon kikötéssel, hogy a bérlet­ből befolyó összeg a kántor javadalmazására for- dittassék. Jelenti továbbá, hogy Rónay Antal mk. ministeri főerdőtanácsos a perecsenyi állami iskola részére 1224 □ ölnyi területet 60 ftnyi ér­tékben örökre adományozott. Az adakozónak jegy’ zőkönyvileg köszönet nyilváníttatott. — A homok községi iskolához Baulovics Mihály oki. tanító az iskolaszék által meghivatott. Az ungvári ál­lami ovodához Pálossy Lujza, a randváncihoz Pomior Eszter oki. óvónők kineveztettek. — A tuna -remetei gondnokság elnökéül K o r n i d e s z György neveztetett ki. A kir. építészeti hivatal jelentése szerint állami, valamint a megyei utak állapota meg­ő. Az államutakon kiszállított és átvett 2179 kétköbméteres aprózott kavics kupacból elteritte- tett 20ió kupac, maradt még 163 kupac, mely a helyenként mutatkozandó hiányok helyrehozására tartalékban van. Az U n g v á r városán átvonuló állami útszakasznak a nagy Unghidtól a malom- csatorna hidig terjedő szakaszán az utca és járda- burkolat elkészült. Az ungvár-uzsoki utón 17400 frt 56 kr. költséggel engedélyezett munkák legsür­gősebb része a lefolyt hóban telj es itte tett. A Csap és Záhony közötti Tisza-hid december 10-ikén a közforgalomnak átadatott. —-A kir. ad ó f e 1 ü g ye 1 ö jelenti,hogy az adóvég­rehajtás részint állami részint községi közegekkel foganatosíttatott. Egyenes adóban befizettetett ja­nuártól december végéig 383,077 frt 29 kr. hátrá- lék maradt 272,242 frt 13 kr. — Összehasonlítva az 1885-ben elért befizetési eredményt az 1884 évi­vel, mutatkozik az utóbbi évben több 22,465 frt 66 kr. —Hadmentességi díjban befizettetett 1885-ben 15254 frt 36 kr., hátralékban maradt 36,241 ft 13 kr. (Folytatjuk.) Magyarországi Kárpátegyesület keleti Kárpátok ,ősz tálya. Folyó évi január i-sején léptek életbe a ma- gyarorsz. Kárpátegyesület uj alapszabályai, me­lyek szerint az egyesületi élet súlypontja az osz­tályokba lett helyezve. Az alapszabályok értelmében minden osztály megtartja a tagsági dijak 40" 0-át touristikai célok­ra és az össeg hovaforditását illetőleg a központtól függetlenül rendelkezik. A keleti Kárpátok osztálya, a legrégebben fen- álló és legerősebb osztály ; — a mennyiben 1885 végével 500 tagnál többet számlál. — A közgyűlés határozata értelmében működésének főcéljául egye­lőre az aggteleki barlangot választotta és ezzel fon­tos, Magyarországra nézve mivelődési szempontból nagy horderejű feladat megoldására vállalkozott: Az aggteleki barlang, a világ ezen legnagyobb cseppkő-barlangja, melynek megtekintésére ezelőtt 16 óra szükségeltetett, a joszafői (tornai) oldalon eszközlendő áttörés által egy második kijárást nyer és igy megtekintésére csak felényi idő lesz szükséges. Csak ezen áttörés befejezése után, — a mi még ezen évben remélhető — és a barlangban esz­közlendő útépítések bevégzésével, lesz a barlang a touristáknak egész terjedelmében hozzáférhető, a világnak pedig ez által Magyarország egy drágakö­ve könnyebben megközelithető vé válik. Az első sor­ban szükséges bányamérői felmérés a barlangban már megkezdetett. Az áttörés munkálataira a Kárpát-egyesület­nek, illetőleg a keleti Kárpátok osztályán ik ez ide­ig 2100 frt áll rendelkezésére, ehhez 1000 forinttal- Ö excellentiája a vallás- és közoktatásügyi minister Trefort Ágoston ur járult, 500 forintot a keleti Kár­pátok osztálya, 600 forintot pedig a központi vá­lasztmány utal ványozott. Az osztály azonban más téren is működik; ugyan­is amenedékház építése a Popp-Ivánon (1940 méter magas) már ez évben biztosan megtör­ténik, továbbá a messze földön hires Szád e- lővölgyi sziklarepedés is járhatóvá tétetik. Az osztály ez idei közgyűlése augusztus hó ­ban Tornán fog megtartatni, hova a tagok Kassá­ról együttesen indulnak. A közgyűléssel egy négy napi kirándulás lesz egybekötve, és pedig a szád- elői és áji völgybe, az aggteleki barlangba, továb­bi Rozsnyóra, honnan kiindulva vagy a Pozsaló- heg-y megmászása, vagy Krasznahorka várának megtekintése vétetik foganatba. Az utazás Dobsi- nán át a sztraczenai völgyön keresztül folytattatik a jégbarlangig és Poprádon leli befejezését. A résztvevők innen tetszés szerint tehetnek kirándu­lásokat a magas Tátrába, vagy visszautazhatnak Kassára. A részletes programra annak idején fog közzé- tétetni. Ezen munkásság sikerének előmozdításához az osztály a természet-barátok szellemei és anyag támogatását kérve, egyszersmind tisztelettel felszó­lítva őket, hogy minél nagyobb számmal lépjenek be az egyesületbe, illetőleg a keleti Kárpátok osz­tályába. Csak egyesült erővel lehet a kitűzött célt elérni. Az évi tagsági dij az osztálypótlékkal együtt 2 frt 30 krt tesz, amiért minden tagnak a 15—18 ivre terjedő mümellékletekkel ellátott évkönyv bér­mentve megküldetik; az illető kívánságához képest magyar vagy ném t nyelven. A belépni óhajtók szíveskedjenek a tagsági dijat a név, állás és teljes czim közlése mellett postautalványnyal alulírotthoz S.-a.-Ujhelybe küldeni A belépőnek nyugtaképen az évi tagsági jegy fog kiszolgáltatni. Azon egyesületi tagok, kik már ezelőtt is az osztály tagjai voltak, szíveskedjenek tagsági dijai­kat vagy egyenesen alulírotthoz, vagy pedig a helyi képviselő urhjz minél előbb beküldeni. S.- .-Ujhely, 1889. január hóban. Kiváló tisztelettel Siegmeth Károly, a kele-i Kárpátok osztályá­nak ügyvivő-alelnöke. Különfélék. * A helybeli agyag ipari szakiskola derék fel. ügyelője, Dr. Novák Endre úr kezdeményezése foly- i tán felnőttek számára f. hó 10-én. „porcellán s fay­A.z „TJ N^Gr“ tárcá ja.; ' ' 1 A záhonyi Tiszahid. A közforgalom megkönnyítése, a közlekedést közvetítő eszközök (céltudatos fejlesztése és létesítése, a civilisatió egyik főtényezőjét ké­pezi. Megyénk területén is, a lefolyt 3 év alatt a közlekedés fejlesztése tekintetében örvendetes len­dületet, és jótékony hatással biró előhaladást ta­pasztaltunk. A megye felvidéki részén, az ungvár- uzsoki hadászati utón úgy az úttest, mint a számos hidak, tetemes költséggel, szilárdan felépittettek, s e létesítmények által ezen útirányban számos évre a közlekedés biztosíttatott. Mindezeknél sok­kal nagyobb horderővel bir a megye déli részén, a Tisza folyón át imént felépített uj nagyobb sza" básu híd} mely nemcsak e megye lakosságára és gazdaközönségére, hanem a szomszédos Szabolcs’ megyére nézve is el vitázhatlan fontossággal bir’ Még fris emlékezetünkben állanak ama nehézsé­gek és veszélyek, melyek a záhonyi kompközle- kedéssel összekötve voltak, létezéseknek tudata a közlekedést túlnyomólag a vasútra terelte, s hogy mily előny az ha a vasúti és közúti forgalom ará­nyosan oszlik meg, az bővebb fejtegetést alig igé­nyel, mert mig amaz a gyors közlekedést közve­títi, ez által a társadalmi érintkezés fokozottabb mérvben elŐmozdittatik, és épen ez utóbbi indok­ból örvendünk azon, hogy az ország szive felé egy uj kapu nyittatott meg számunkra. A záhonyi Tiszahid létesítését még más ok­ból is nagy vívmánynak tekinthetjük; ugyanis a Tiszán át már az ötvenes evekben terveztetett e hídépítése, de a már nagyobbraéryü anyagkészle­tet is veszni kellett hagyni, mert a terv kivihe­tetlenségéről győződtek meg az irányadó körök, 1 és azon idő óta, egészen 1883. évig áthatlan fá- 1 tyol boritá ezen oly szükséges mü létesítésének : kérdését. A magas kormánynak 1883. évi elhatározása folytán, az építkezés kérdése teljes erélylyel tár­gyalás alá vétetett, és a terv elkészítés ■ s ennek keresztülvitelét elrendelé. Az ungmegyei m. kir. államépitészeti hivatal Bánki Gyulát és Kemény Ber­talan kir. mérnököket bízta meg a műszaki felvé­telek eszközlésével és a terv elkészítésével, mely alapon ezen, a maga nemében nagyszabású mü végre is hajtatott. Érdekes adatokat nyújt e hid leírása, melyet a következőkben adunk: A záhonyi Tiszahid a debrecen-nyiregyház- ungvári-hadászati részben újonnan létesítendő ha­dászati úttal áll kapcsolatban. Az áthidalás helyét a Tisza folyó szeszélyes természetű folyása miatt a legnagyobb körültekintéssel kelle megállapítani. A hidhelye, a vasúti hid alatt 1450 méterre esik, itt úgy a folyó esési viszonyai, valamint a meder alkotása legkedvezőbb. Fontos kérdést képezett az ártéri nyílások számának és nagyságának meghatározása, melyek vizmütani számítás alapján állapíttattak meg. A Tisza folyó e szakaszon 2997 m3 másodpercen­kénti árvizemésztést tüntet föl; ezen alapból kiin­dulva az ártéri hidak összr.yilása 171 méterben lett megállapítva, mig a főhid össznyilása 176 mé­tert teszen. Ily dispositió mellett az árterületbe beépített jármak és töltések által, 6.tí cm. duzzadás fog elő- állani, mely a nagy víz sebességét 15 cmre) fogja emelni. 1 A hidpálya színe, a hajózás akadálytalan foly. tatása szempontjából u -«1. magasan az ad. ■' riai tenger színe felett terveztetett. Összehason . litva ezen magassági helyzetet, az eddig észlelt legnagyobb vizszin magasságával i05.m m.-rel, a niveau külömblet j.9i7 méter. A főhid 4 nyílásból áll, melyek mindenike 44. m. fesztávval bir. Szerkezete egyszeresen rá- csozott Howe tartó, melynél a szekérpálya az al­só övön nyugszik, 4.1 m. csomópontjával ,és 5.5 m. magas övmagassággal; alúl és felül szélrácsozás­sal ellátva, a rácsrudak csomópontjaiban öntött vassaruk alkalmaztattak, minden második csomó­pontnál könyöktámok vannak. A három középjárom toldással bir, az aljá- rom süvegfájának alsó éle 97.806 méterre fekszik Adria fölött. A cölöpök hossza 13.5 m.,átlagos he- verési mélysége ii.5 m. A parti jármak toldás nél­kül terveztettek, a czölöp hossz i6.0 m, a beverés" mélység S.8 m-ben állapíttatott meg. A mederben létesült aljármok hossza i8.g mi szélessége 4>5 metert tesz. A függvasak legnagyobb átmérője 65 m/m., a legkisebb 30 m/m. Az övgerendák mérete 30jat cm., a rácsrudaké Sfi/30, az ékelt kereszt tartóké a9/sg cm, a mestergerendáké 25/a- cm, a szélrács átlógerendái­nak mérete 26/i5 cm. A külső cölöpök mérete S0/30 cm, a két belső sor 3-/32 cm. faragott tölgy czölöpből áll. A jármak és 3 jégtörő összes faalkatrészei tölgyből állanak, a felszerkezeten csupán az alsó és felső mester gerendák, a fűrészelt padlókból álló hidlás, valamint a szorító tüskök tölgyből valók; az övgerendák és kereszttartók anyaga, szurkos fenyő, minden más faalkatrész luc fenyő A vasszükséglet a jármok, jégtörők és fel­szerkezethez öntött vas 18288 klgr., hengerelt vas 33720 kgrin, kovácsolt vas 1771 klgrm. A föhidhoz két oldalt ártéri hidak csatlakoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom