Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)

1886-04-11 / 15. szám

XXIV. ÉVFOLYAM. Ungvár 1888. vasárnap, április II. 15. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közliiiib, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok viss/.a nem adatnak. Kiadó hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek: Egész évre . . . • 4 írt — Félévre ...... 2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába üngvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyi Ittér soronként 20 kr. Főmunkatárs: BÁNuOY FERENC. VEGrYESTARTALMU HETILAP, U 11 g- m e g y e hivatalos közi ö n y e. Felelős szerkesztő: FLNCICKY MIHÁLY. Hivatalos köz lemények, 13710. Földmivelés,-ipar és kereskedelemügyi ni, kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. A juhok, kecs­kék és sertések vasúti szállításánál előirt bizottsági szemlék után járó vizsgálati dijak méltányosabb megállapítása végett, 1884. évi 50241. sz. rendele- temnek ide vonatkozó határozatát módositandó- nak és a juhok, kecskék és sertések után fizetendő vizsgálati dijakat f. év ápril hó 15.-étől kezdve következőleg megállapitandónak találtam : a.) egy­száz (100.) darabig terjedő szállítmányoknál dara- bonkint egy (1.) kr ; — b.) egyszáz darabon felüli) szállítmányoknál, az első száz darab után egy (1.) forint, minden további darab után még egyfél (’A-) kr. szedhető, megjegyezvén, hogy az egy és ugyan­azon időben megszemlélt, bár különböző egyének tulajdonát képező állatok egy összege veendő a vizsgálati dij kiszámításának alapjául, mint az az 1874. XX. t. c. 30. §-ához kiadott végrehajtási utasítás 4.) pontjának a.) betűje alatt elő van Ír­va. — A szemlélő bizottságoknak megfelelő nap­dijaikra és fuvar illetményekre való joga, valamint a felvett vizsgálati dijaikról a fél részére minden­kor kiszolgáltatandó nyugtatvány adása iránti köte­lezettsége továbbra is, az idézett végrehajtási uta sitás értelmében, érintetlen marad. ~~ Erről a törvényhatóságot tudomás vétel és a vasúti szemlélő bizottságoknak szigorú utasítása végett, oly megjegyzéssel értesítem, hogy a jelen rendeletem ellen vétő vasúti szemlélő bizottsági tagok — a mennyiben fegyelmi eljárás alá nem esnének •— az 1874. XX. t. c. 58. §-a alapján vo- nandók felelősségre. Budapest, 1886. mártius hó 21.-én. Széchényi, s. k. 1488. sz. k7T Ungmegye alispánjától. A szolgabiráknak s Ungvár város pol­gármesterének közhírré tétel végett ki- adatik s az „Ung“ hetilap utján is köz­zé tétetik. Ungvári, 1886. mártius hó 31. Kende Péter, alispán. Az első panacea, a mitől városunk anyagi jobb- létének bekövetkeztét várja, a szakbizottságok meg­alakítása, a mit a képviselet már is elhatározott és foganatosított. A költségvetésről lévén szó s annak hiányai­ról, nem értjük, hogy mit akart azzal mondani, midőn azt Írja: „ha a szakbizottságok ily értelem­ben fognak működni.“ Csak nem kell talán a költ­ségvetést minden megalakított szakbizottság véle­ményén átbocsátani? mert akkor egy év alatt el nem készülünk annak betárgyalásával. A költségvetésnek a megalakított gazdasági és pénzügyi bizottság által való betárgyalása ellen semmi kifogás nem tehető, de hogy e bizottság minő titkok nyitjára fog jönni? az persze még nem bizonyos, bár t. laptársunk mar látja e titkokat, mert vezérszónoka a gyűlésen kijelentette, hogy „bár összemorzsolhatnám már most is a tanács ál­tal készített költségvetést,“ de várok még addig mig a gazdasági és pénzügyi bizottság beadja vé­leményét. Ä ki ily hetykén mer nyilatkozni a gyűlésen, az minden esetre elmondhatja, hogy a „titkok nyit­ját“ bírja, csak attól tartunk,hogy egy rozsdás ki­lincs marad a markában abból a „titkok nyitja“-bél. Nem célunk a költségvetéshez átalánosságban hozzá szólani, mert az arra hivatott bizottság úgy is meg fogja részleteiben is vizsgálni, csak némely elejtett vád ellenében kívánjuk megjegyezni a következőket. Az irodai szerekre és nyomtatványokra felvett 700 irtot t. laptársunk linanckapacitása 420 ftra szállítja le s azt mondja, hogy „nagy oktalanság feltenni“ azt, hogy valaki elhigyje, miként városunk administrateánál 700 írt. irodai szerekre fordittatnék. Hát bizony nagy oktalanságnak tartjuk az ilyen nyilatkozatot, mert a tanács nem az ujjából szopta e kiadási tételt, de arról hogy elég-e 420 írt. vagy több kell azt, a múlt évi szükséglet számlái igazol-1 ják, melyet a felszólaló ur bizonyára meg se nézett. Az előre nem látott kiadások tétele fölött na­gyon vastag humort kockáztat, belekevervén még Vezerle hunorálását is. A ki a közügyekben csak ily érveléssel tud felszólalni, és azt hiszi, hogy a költségvetésbe felvett előre nem látható kiadási té­telekre egyátalán nincs szükség, az nem ismeri egy rendezett tanácsú város beligazgatásánál előforduló! számos olyan kiadás felmerülhetését, melyre a költ- j ségvetésben már címet nem lehet adni, de mely ki­adások gyakoriak és váratlanok; hogy pedig a ta­nács esetről esetre minden ily kiadást bejelentsen a képviseletnek és felhatalmazást kérjen, az talán mégis ad absurdum vinné a közigazgatás rendszerét. Minthogy a költségvetés a szakbizottsághoz utasittatott, ennek véleménye lesz irányadó mind­nyájunkra, de annyit előre is kimerünk mondani, hogy annak egyes tételei csak az esetben lesznek leszál- lithatók, ha a képviselet a közigazgatás ügymene­tét megakarja akasztani, ez pedig egyátalán nem fogja igazolni, hogy hol van hát a „titkok nyitja“, mely oly könnyelműen oda dobatott a közönség elé. is. Máskor tömegesen jönnek egyszerre, most egyen- kint és levert kedélylyel jöttek. A várakozó pol­gármester izgatott volt, mert nem tudta kivel az időközt édes-keserű ötletekkel fűszerezve elbeszél­ni. A g-yülés 9-re volt hirdetve és egy fél óra alatt alig két három képviselő jelentkezett. Végre io órakor a terem megtelt, bár a gyűlés fél tízkor már kezdetét vette. Elnök a jelenlevőket üdvözölvén, a gyűlést megnyitotta. Mielőtt az érdemleges tárgyalást meg­indította volna, megemlékezett a képviselet egy hirtelen elhunyt tevékeny tagjáról, Plathy Ist­vánról, ki sok éven keresztül a képviselet szak­szerű megbízásait a legpontosabban végezte s mint ily tevékeny tagja a képviseletnek megérdemli, hogy a közgyűlés emlékét jegyzőkönyvileg meg­örökítse s kifejezett részvétét özvegyével is tudas­sa. Az elnöki indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Egyidejűleg, mint választott képviseleti tag helyett az első póttag: Mondilc Pál vétetett be a ta­gok közé. Múlt évi szent Iván hava 3-ikán tartott kép­viseleti gyűlésen Bedő Albert főerdőtanácsos és Schram Hugó ezredes városunk díszpolgá­raivá választattak; a megküldött díszoklevél vétele után mindkét megtisztelt polgártársunk szép köszö­nő levélben fejezi ki a díszpolgárrá történt megvá­lasztatásért köszönetét, mely köszönő levelek felol­vasása után mindkél polgártárs erősen megéljenez- tetett. Elnöklő polgármester ezek után a költségelő­irányzat tárgyalására hivta fel a képviselet figyel­mét. De mielőtt a tanácskozást megnyitotta volna, némely felvilágosításokat bocsátott előre az itt-ott, szóval és a helyi lapokban is a költségvetésre nézve kitejezett bírálatokra vonatkozólag. Az expose kissé vontatott volt, mert megelőzte a tulajdonké- peni tárgyat a laktanyai építkezésre tett kitérő némely felvilágosító magyarázat, mely néma'hallga- tással vétetett tudomásul. Végre ezen is átesvén az Inök, az ellenzék képviselteében felállott Mar­kos György és indítványt terjesztett be a ma­ga s elvtársai nevében, hogy bár teljes megnyug­vással fogadja el a tanács előterjesztését némi te­kintetben, de mert a törvény bizonyos formaságo­kat Írván elő, kéri ezt betartani s mielőtt a kép­viselet a költségelőirányzat tárgyalásába bocsát­koznék, tegye át előbb ezt a gazdasági és pénzügyi bizottsághoz, mely az egészet komoly bírálat alá vevén, majd jelentése kíséretében véleményt fog adni arról, vájjon helyes-e e költségelőirányzat, vagy nem. Nem azért mintha, hanem, mert stb. stb. Az indítvány egyhangú helyesléssel fogadtat­ván. Farkas Ferenc rendőr kapitány, a ta­nács részéről az indítványt nem ellenzi és elfogad­ja, hogy a gazdasági bizottság tanulmányozza a költségvetés tételeit, és majd e tanulmány után vétessék a részletes tárgyalás alá. Mihalkovics József reflectál ediggi el­lenzéki szerepléseire s nagy elégtételt lát az in­dítványban, men most már nem látja egyedül magát. Különben eddig is nem személyes érdekek vezették felszólalásaiban, hanem a polgárok irán­ti kötelességérzet. Szeretne ugyan már most a költségvetés egyes tételeihez hozzászólani, de mi­után az indítvány elnapolást ajánl, nem boncolja az egyes tételeket, hanem annyit már most is kimond, hogy az „Ungvári Közlönyében irt cikk egész tartal­mát elfogadja, mert nagyon szája íze szerint van az fogalmazva s egy pár helyet idéz is a cikkből. A gyűlés nagy resignatióval hallgatta a t. kép­viselő ur őszinte vallomásait. Nem is nyújtották tovább a vitát, hanem elfogadták egyhangúlag az indítványt. « A titkok nyitja. E héten nagy izgalomban volt városunk adó­fizető polgársága, mert a városi költségvetés tár­gyalása vette kezdetét s miután a pénzkérdés min­denki előtt fontos, hozzá szólott ahoz majd minden ember, legtöbben tán azok, kik semmit sem fizet­nek, Az „Ungvári Közlöny“ t. laptársunk volt a szóvivő. Nem elégedett meg azzal, hogy a városi adminisztrációt agyon bunkózta, hanem ezen felül kisütötte, hogy a városi tanács által előterjesztett 1886-ik évi költségelőirányzat minden tételében ha­mis, a kormányzat rósz s a jelenlegi tisztikar nem érdemel egyebet mint hogy megbuktattassók, mert ámítja a közönséget, s évről évre nagyobb terheket ró a polgárok vállaira. Részletekbe bocsátkozva kimutatta, hogy mi­ből mennyit lehetne bevenni, és mely kiadásokat tudná megszüntetni. A képviseleti gyűlésről referál­va pedig azt hiszi, hogy megtalálta a „titkok nyitját“. Miután tisztelt laptársunk a közönség érdeké­ben a titkok fátyolét félre vonta, és a takargatott visszaéléseket észrevótetni kívánja, nézzünk oda a hol a „titkok nyitja“ van. A. városi képviseletből. Hetek óta városunk polgársága a tanács által előterjesztett 1886 ik évi városi költségelőirányzat bírálatával volt elfoglalva s alig várta a napot, hogy meghallgassa az erre hívatott szónokok fel­szólalását. A nap e hó 7-én volt, mely komor arccal, felhős éggel jött fel, hogy a h ngulatot komorrá és zorddá tegye. A külső hatás vissza tükröződött az egyenkint szállingózó képviseleti tagok arcán

Next

/
Oldalképek
Tartalom