Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)
1886-04-11 / 15. szám
XXIV. ÉVFOLYAM. Ungvár 1888. vasárnap, április II. 15. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közliiiib, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok viss/.a nem adatnak. Kiadó hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek: Egész évre . . . • 4 írt — Félévre ...... 2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába üngvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyi Ittér soronként 20 kr. Főmunkatárs: BÁNuOY FERENC. VEGrYESTARTALMU HETILAP, U 11 g- m e g y e hivatalos közi ö n y e. Felelős szerkesztő: FLNCICKY MIHÁLY. Hivatalos köz lemények, 13710. Földmivelés,-ipar és kereskedelemügyi ni, kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. A juhok, kecskék és sertések vasúti szállításánál előirt bizottsági szemlék után járó vizsgálati dijak méltányosabb megállapítása végett, 1884. évi 50241. sz. rendele- temnek ide vonatkozó határozatát módositandó- nak és a juhok, kecskék és sertések után fizetendő vizsgálati dijakat f. év ápril hó 15.-étől kezdve következőleg megállapitandónak találtam : a.) egyszáz (100.) darabig terjedő szállítmányoknál dara- bonkint egy (1.) kr ; — b.) egyszáz darabon felüli) szállítmányoknál, az első száz darab után egy (1.) forint, minden további darab után még egyfél (’A-) kr. szedhető, megjegyezvén, hogy az egy és ugyanazon időben megszemlélt, bár különböző egyének tulajdonát képező állatok egy összege veendő a vizsgálati dij kiszámításának alapjául, mint az az 1874. XX. t. c. 30. §-ához kiadott végrehajtási utasítás 4.) pontjának a.) betűje alatt elő van Írva. — A szemlélő bizottságoknak megfelelő napdijaikra és fuvar illetményekre való joga, valamint a felvett vizsgálati dijaikról a fél részére mindenkor kiszolgáltatandó nyugtatvány adása iránti kötelezettsége továbbra is, az idézett végrehajtási uta sitás értelmében, érintetlen marad. ~~ Erről a törvényhatóságot tudomás vétel és a vasúti szemlélő bizottságoknak szigorú utasítása végett, oly megjegyzéssel értesítem, hogy a jelen rendeletem ellen vétő vasúti szemlélő bizottsági tagok — a mennyiben fegyelmi eljárás alá nem esnének •— az 1874. XX. t. c. 58. §-a alapján vo- nandók felelősségre. Budapest, 1886. mártius hó 21.-én. Széchényi, s. k. 1488. sz. k7T Ungmegye alispánjától. A szolgabiráknak s Ungvár város polgármesterének közhírré tétel végett ki- adatik s az „Ung“ hetilap utján is közzé tétetik. Ungvári, 1886. mártius hó 31. Kende Péter, alispán. Az első panacea, a mitől városunk anyagi jobb- létének bekövetkeztét várja, a szakbizottságok megalakítása, a mit a képviselet már is elhatározott és foganatosított. A költségvetésről lévén szó s annak hiányairól, nem értjük, hogy mit akart azzal mondani, midőn azt Írja: „ha a szakbizottságok ily értelemben fognak működni.“ Csak nem kell talán a költségvetést minden megalakított szakbizottság véleményén átbocsátani? mert akkor egy év alatt el nem készülünk annak betárgyalásával. A költségvetésnek a megalakított gazdasági és pénzügyi bizottság által való betárgyalása ellen semmi kifogás nem tehető, de hogy e bizottság minő titkok nyitjára fog jönni? az persze még nem bizonyos, bár t. laptársunk mar látja e titkokat, mert vezérszónoka a gyűlésen kijelentette, hogy „bár összemorzsolhatnám már most is a tanács által készített költségvetést,“ de várok még addig mig a gazdasági és pénzügyi bizottság beadja véleményét. Ä ki ily hetykén mer nyilatkozni a gyűlésen, az minden esetre elmondhatja, hogy a „titkok nyitját“ bírja, csak attól tartunk,hogy egy rozsdás kilincs marad a markában abból a „titkok nyitja“-bél. Nem célunk a költségvetéshez átalánosságban hozzá szólani, mert az arra hivatott bizottság úgy is meg fogja részleteiben is vizsgálni, csak némely elejtett vád ellenében kívánjuk megjegyezni a következőket. Az irodai szerekre és nyomtatványokra felvett 700 irtot t. laptársunk linanckapacitása 420 ftra szállítja le s azt mondja, hogy „nagy oktalanság feltenni“ azt, hogy valaki elhigyje, miként városunk administrateánál 700 írt. irodai szerekre fordittatnék. Hát bizony nagy oktalanságnak tartjuk az ilyen nyilatkozatot, mert a tanács nem az ujjából szopta e kiadási tételt, de arról hogy elég-e 420 írt. vagy több kell azt, a múlt évi szükséglet számlái igazol-1 ják, melyet a felszólaló ur bizonyára meg se nézett. Az előre nem látott kiadások tétele fölött nagyon vastag humort kockáztat, belekevervén még Vezerle hunorálását is. A ki a közügyekben csak ily érveléssel tud felszólalni, és azt hiszi, hogy a költségvetésbe felvett előre nem látható kiadási tételekre egyátalán nincs szükség, az nem ismeri egy rendezett tanácsú város beligazgatásánál előforduló! számos olyan kiadás felmerülhetését, melyre a költ- j ségvetésben már címet nem lehet adni, de mely kiadások gyakoriak és váratlanok; hogy pedig a tanács esetről esetre minden ily kiadást bejelentsen a képviseletnek és felhatalmazást kérjen, az talán mégis ad absurdum vinné a közigazgatás rendszerét. Minthogy a költségvetés a szakbizottsághoz utasittatott, ennek véleménye lesz irányadó mindnyájunkra, de annyit előre is kimerünk mondani, hogy annak egyes tételei csak az esetben lesznek leszál- lithatók, ha a képviselet a közigazgatás ügymenetét megakarja akasztani, ez pedig egyátalán nem fogja igazolni, hogy hol van hát a „titkok nyitja“, mely oly könnyelműen oda dobatott a közönség elé. is. Máskor tömegesen jönnek egyszerre, most egyen- kint és levert kedélylyel jöttek. A várakozó polgármester izgatott volt, mert nem tudta kivel az időközt édes-keserű ötletekkel fűszerezve elbeszélni. A g-yülés 9-re volt hirdetve és egy fél óra alatt alig két három képviselő jelentkezett. Végre io órakor a terem megtelt, bár a gyűlés fél tízkor már kezdetét vette. Elnök a jelenlevőket üdvözölvén, a gyűlést megnyitotta. Mielőtt az érdemleges tárgyalást megindította volna, megemlékezett a képviselet egy hirtelen elhunyt tevékeny tagjáról, Plathy Istvánról, ki sok éven keresztül a képviselet szakszerű megbízásait a legpontosabban végezte s mint ily tevékeny tagja a képviseletnek megérdemli, hogy a közgyűlés emlékét jegyzőkönyvileg megörökítse s kifejezett részvétét özvegyével is tudassa. Az elnöki indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Egyidejűleg, mint választott képviseleti tag helyett az első póttag: Mondilc Pál vétetett be a tagok közé. Múlt évi szent Iván hava 3-ikán tartott képviseleti gyűlésen Bedő Albert főerdőtanácsos és Schram Hugó ezredes városunk díszpolgáraivá választattak; a megküldött díszoklevél vétele után mindkét megtisztelt polgártársunk szép köszönő levélben fejezi ki a díszpolgárrá történt megválasztatásért köszönetét, mely köszönő levelek felolvasása után mindkél polgártárs erősen megéljenez- tetett. Elnöklő polgármester ezek után a költségelőirányzat tárgyalására hivta fel a képviselet figyelmét. De mielőtt a tanácskozást megnyitotta volna, némely felvilágosításokat bocsátott előre az itt-ott, szóval és a helyi lapokban is a költségvetésre nézve kitejezett bírálatokra vonatkozólag. Az expose kissé vontatott volt, mert megelőzte a tulajdonké- peni tárgyat a laktanyai építkezésre tett kitérő némely felvilágosító magyarázat, mely néma'hallga- tással vétetett tudomásul. Végre ezen is átesvén az Inök, az ellenzék képviselteében felállott Markos György és indítványt terjesztett be a maga s elvtársai nevében, hogy bár teljes megnyugvással fogadja el a tanács előterjesztését némi tekintetben, de mert a törvény bizonyos formaságokat Írván elő, kéri ezt betartani s mielőtt a képviselet a költségelőirányzat tárgyalásába bocsátkoznék, tegye át előbb ezt a gazdasági és pénzügyi bizottsághoz, mely az egészet komoly bírálat alá vevén, majd jelentése kíséretében véleményt fog adni arról, vájjon helyes-e e költségelőirányzat, vagy nem. Nem azért mintha, hanem, mert stb. stb. Az indítvány egyhangú helyesléssel fogadtatván. Farkas Ferenc rendőr kapitány, a tanács részéről az indítványt nem ellenzi és elfogadja, hogy a gazdasági bizottság tanulmányozza a költségvetés tételeit, és majd e tanulmány után vétessék a részletes tárgyalás alá. Mihalkovics József reflectál ediggi ellenzéki szerepléseire s nagy elégtételt lát az indítványban, men most már nem látja egyedül magát. Különben eddig is nem személyes érdekek vezették felszólalásaiban, hanem a polgárok iránti kötelességérzet. Szeretne ugyan már most a költségvetés egyes tételeihez hozzászólani, de miután az indítvány elnapolást ajánl, nem boncolja az egyes tételeket, hanem annyit már most is kimond, hogy az „Ungvári Közlönyében irt cikk egész tartalmát elfogadja, mert nagyon szája íze szerint van az fogalmazva s egy pár helyet idéz is a cikkből. A gyűlés nagy resignatióval hallgatta a t. képviselő ur őszinte vallomásait. Nem is nyújtották tovább a vitát, hanem elfogadták egyhangúlag az indítványt. « A titkok nyitja. E héten nagy izgalomban volt városunk adófizető polgársága, mert a városi költségvetés tárgyalása vette kezdetét s miután a pénzkérdés mindenki előtt fontos, hozzá szólott ahoz majd minden ember, legtöbben tán azok, kik semmit sem fizetnek, Az „Ungvári Közlöny“ t. laptársunk volt a szóvivő. Nem elégedett meg azzal, hogy a városi adminisztrációt agyon bunkózta, hanem ezen felül kisütötte, hogy a városi tanács által előterjesztett 1886-ik évi költségelőirányzat minden tételében hamis, a kormányzat rósz s a jelenlegi tisztikar nem érdemel egyebet mint hogy megbuktattassók, mert ámítja a közönséget, s évről évre nagyobb terheket ró a polgárok vállaira. Részletekbe bocsátkozva kimutatta, hogy miből mennyit lehetne bevenni, és mely kiadásokat tudná megszüntetni. A képviseleti gyűlésről referálva pedig azt hiszi, hogy megtalálta a „titkok nyitját“. Miután tisztelt laptársunk a közönség érdekében a titkok fátyolét félre vonta, és a takargatott visszaéléseket észrevótetni kívánja, nézzünk oda a hol a „titkok nyitja“ van. A. városi képviseletből. Hetek óta városunk polgársága a tanács által előterjesztett 1886 ik évi városi költségelőirányzat bírálatával volt elfoglalva s alig várta a napot, hogy meghallgassa az erre hívatott szónokok felszólalását. A nap e hó 7-én volt, mely komor arccal, felhős éggel jött fel, hogy a h ngulatot komorrá és zorddá tegye. A külső hatás vissza tükröződött az egyenkint szállingózó képviseleti tagok arcán