Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)

1886-02-14 / 7. szám

gyakorlati műveleteket, s a szorosan vett szaktár­gyakat. 3. Nagy Károly, okleveles rajztanitó, az agyag­ipari szakiskola rendes tanítója, tanítja a rajzot s festést, mértant s mértani rajzot s könyvvitelt. 4. Laudon Sándor, elemi tanitó; tanítja a számtant, magyar nyelvet s üzleti irálytant. (Folyt, köv.) t Palóci Horváth Gábor nyugalmazott kir. tszéki elnök Ungmegyének több Ízben el­ső alispánja tegnap (szombat) estve 80 éves korában elhunyt. A régi táblabirák egyik legkiválóbb alak­ja volt, önzetlen tiszta jellemű hazafi s "köte­lességét mindig hűn teljesítő tisztviselő. Áldás és béke logyen hamvain. Levelezés. Szobránc, 1886. február g-én. Tekintetes szerkesztő ur ! Az emberiség alter­natívája: haladás vagy hanyatlás. Civilizált né- p«k a haladás magasztos elvei mellett harcolnak. Különösen a mi századunk emberei tanulták belát­ni, hogy csak akkor tarthatunk lépést a korszel­lemmel, ha a haladás főtényezőit: „iskolát és ne­velést“, mely tényezők által a béke és humaniz­mus is biztosítva van, Írjuk zászlónkra. Századunk­ban még az autokrácia és diplomácia is azon meg­állapodásra jutottak, hogy a közjóiét kizárólago­san csak a békével karöltve járó haladással álla­pítható meg. Már pedig régi igazság az, hogy azon nagyszerű vívmányokat, melyekben ami szá­zadunk oly gazdag, csakis a korszerű iskoláztatás és neveltetésnek köszönhetjük, amennyiben e nélkül mi sem ismernők a haladást, hanem ott bolyongnánk a középkori sötétségben, melynek főjellemvonása a barbarizmus vala. Időnknek egyik leghíresebb irója mondotta „alakítsunk iskolákat és fogházakra nem lesz szükségünk, terjesszünk tudományt és a koldus­botot nélkülózhetővé teszszük“, már mindenütt tel­jesülni latszik. Ha tehát elődeink föltámadnának és látnák utódaik haladását, akkor egyik csudái* kozásból a másikba esnének, mert tagadhatatlan; hogy a mi századunk, különösen a paedagogiai és didacticai téren oly nagyszerű előmeneteleket mu­tat fel, melyekről elődeink még álmodni sem mer­tek volna. Hazafiui szívvel örülök azon sikernek a me­lyet felmutathat, Szobránc községe e téren, és a mintaképet tisztelhetjük benne, amely példaképül szolgálhat minden magyar községnek. Ezt igen ter­mészetesnek találom, mert ritkán találni vidéki kis községet, me’y az iskolai élet fejlesztése körül any- nyit fáradozik anélkül, hogy ténykedését a nagy harangra kötné I Fordítsunk most már egy kis gondot azon egyéniségre, ki ezen igazi remek munkát előterem­tette; azon emberre, ki a köznépet radikális gyógy­kezelése alá vette és a szellemi tespedés posványá­ból kiemelte. Bár igazi érdem nem szorul dicséretre és a valóban érdemes férfiak nem is tartanak igényt reá, mert magukban hordják tettük jutal­mát, minthogy teljes megelégedést lelnek abban, hogy az emberiség sorsán egyet lendítettek. Ez az egyéniség Gulácsi Egyed ur, ki már 15 év óta ül az iskola elnőkiszékben; ez az, ki annyi szépet és jót létesített Szobránc mezőváros vallási és neve­lési terén, oly téren, melyen lépten-nyomon közöny és vakbuzgóság állja a jobb törekvés útját; olyan hasznos és korszerű intézményt teremtett és segí­tett elő, hogy bátran elmondhatjuk őt iskolánk mentorának, megmagyarositójának, ki egészséges eszméjének valósítása által az itteni iskolát oly polcra emelte, hogy immár 3 tanitó alkalmazás­ban van. A „Néptanítók Lapjában“ akárhányszor olvassuk. „A ngymlts. vallás- és közoktatásügyi mi­nister N. N. urnák az N. N. iskola körüli kifejtett ügybuzgó tevénykeségeért köszönetét nyilvání­totta“. Ha van egyéniség, a ki a kitüntetésre méltó, úgy Gulácsi Egyed ur az, ki valójában már régen kiérdemelte volna azt, hogy magasabb helyen is mutassák be az állam és a közjóért oly nemesen élő embernek minden egyes mozzanatát, ki e nagy eszmében buzdulva a létezőt tökélyre emelni hivat­vák; e férfiút a hivatott körök hatályos figyelmébe ajánljuk. Ámde amint egyrészt fentebbi soraimban ma­gasztos szavakban adtam kifejezést jelzett egyéni­ség a tanügy iránti lelkesültségeért, úgy sajnálattal kell kijelentenem, hogy ez érdemteljes férfiú elnöki állásáról f. hó 4-én leköszönt, vele együtt a gond­nok Szabó Győző, Köröskényi Elek, és Kormos Béla iskolaszéki tag urak, a tanügynek szintén je lesbbjei és kiváló tényezői leköszöntek. Nem szán­dékom ezúttal részletekbe bocsátkozni avagy lemon dásuk okát kikutatni, elég most azt hangoztatni, hogy eme férfiak viszalépése által az eddig elért fényes eredmények visszahanyatlanának. Uj iskola­széki választások küszöbén állunk ; gondoljuk meg tehát jól uraim, hogy : „Sokan vannak a válasz­tottak, de kevesen a hivatottak“! Ezek fölött egy kissé elmélkednünk kell; mert szerintem igen sok függ attól, kiket állítunk az iskola élére, igen sok függ attól, kik által képviseltetjük magunkat leg­szentebb ügyeinkben. Az iskola a jelenkornak eme hatalmas tényezője követeli, hagy az élére értel­mes és lelkes férfiakat állítsunk, mert csak úgy remélhetjük eme intézmény korszerű tovább fej­lesztését és a szó nemesebb éretlmében való előre­haladását. Ily férfiak azonban mint a fentebb jel­zettek, nem minden bokorban találhatók. Az ily férfi­akat szerintem csak úgy nyerhetjük meg a szent ügynek, ha az iskolai képviselőséget nemes ver­seny tárgyává tesszük, hasonlóan az országos kép­viselői tisztségéhez, melyre az ország szine-java ref- lectál, mert kiki személyét megtisztelő állásnak tartja. Tanuljunk azoktól, kik megmutatták, hogy példájuk követésre méltó, kövessük őket, mert a mi náluk jó, nálunk is csak üdvös lehet. Uraim! Elmélkedjünk! Mivel: „Sokan van­nak a választottak, de kevesen a hivatottak“ ! Referens. Jíiilöntélck. * Pénziutézeteiuk közgyűléseiből. A kereske­delmi és iparbank e hó 2-án tartott közgyű­lésén j ó t ék o ny célokra következő összegeket szavazott meg: a., három nőegyletnek 90 frtot, b., a tűzoltó egyletnek 20 ftot, c\, izraelita elemi isko­lának 20 ftot, d., a keramikai iskolának 20 ftot, e., az erdélyi közművelődési egyletnek 25 ftot. Az ungmegyei takarékpénztár e hó 8-án tar­tott közgyűlése jótékony célokra következő összegeket szavazott meg: a., 3 nöegyletnek 45 frtot, b., tűzoltó egyletnek 20 ftot, c., 4 felekezeti elemi iskolának 40 ftot, d., az erdélyi közművelő­dési egyletnek 20 ftot. Ugyanakkor a választmány­ba beválasztattak: Markos György, Póiányi Ist­ván, id. Pogány Antal, Engländer Mór, Schmitzer Ede. Az ungvári népbank e hó 10-én tartott közgyűlése megszavazott jótékony célokra: a., az erdélyi közművelődési egyletnek 50 ft, b., a tűzoltó egyletnek 20 ft, c., az elemi iskolákba magyar tankönyvek beszerzésére 20 ftot, ugyan­akkor az igazgatóságba meg választattak és pedig elnökül: Bugyis András, tagokul: Fincicky Mihály, Markos György, Hirtenstein József, Seidler Lipót, Nagy Mihály, Dr. Weinberger Salamon, Zoltsák János és Dr. Molnár Mór. * Pásztélyi Kovács János püspök a múlt ked­den hosszabb időre Budapestre utazott családjával együtt, * Rónai Antal, a földmiv dós-ipar s keresk. min- uisterium m. k. főerdő tanácsosának, a francia köz- társasági kormány e napokban fejezte ki meleg köszö­netét azon szives fogadtatás,- útbaigazítás és felvilágo­sításért, melyekben a nevezett kormány által a magyar- országi erdészeti viszonyok tanulmányozása céljából kiküldött szakférfiakat, névszennt: Reiss és Boppe nanci erdőakademia igazgatót, illetve tanárát—részesítette. * „Az ungvári dalárda“ dalestélye e hó 7-én a legjobban sikerült. A közönség rokonszenve ezúttal külöuöseu kitüntette dalárdánkat, mert oly látogatott volt s oly szép koszorúja a hölgyeknek vett benne részt, hogy a mulatság minden várakozáson felül sikerültnek mondható. Dalárdánk is iparkodott a közönség bizalmát kiérdemelni, mert az előadott darabokat 6zép árnyalás­sal s kellő szabatossággal énekelte, miben a fáradüat* lan karnagyé az érdem. A dal után táncra kelt a fia* talság s a legjobb kedvvel folyt éjfélutáni 4-óráig. Az estély jövedelme 209 frt. volt, melyhez felül fizetések­kel hozzá járultak: gr, Török József 4 frt. Lehoczky Béla 5 frt. gr, Sztáray szül. Török Mária 3 frt. gr, Török Hermin 2 frt. Fésűs József 2 frt. Schneider (Gyula 1 frt. Heverdle Ferenc 1 frt. Firesák Gyula 1 frt, Paulay Mór 2 frt. Seidler Lipót 2 frt. Kende Péter 1 frt. Weinberger Albert 1 frt. Dr. Mikita Sándor 1 frt. Neuhold Emil 1 frt. Krausz Adolf 1 frt. Herczegh Károly 2 frt. Buday Miklós 1 frt. Köröskényi Ferdinánd 1 frt. A legközelebbi dalestély jövő hó első vasárnap­ján vagyis 7-én lesz. * Kozák Zsigmond, beregszászi kir. törvény- széki biró, saját kérelmére a szolgálat alól felmen­tetett és végkielégítéssel nyugalomba ment. * Az ungmegyei nőegylet Lányi Gyula zene­karának közreműködése mell ott a „Korona“ szál­loda termőben f. évi március hó í.ső napján tom­bolával egybekötött táncestélyt rendez. Be­menti dij: Személyenkint 1 frt 50 kr; családjegy 4 frt ; karzatjegy 1 frt 50 kr. Kezdete 8 órakor. A ki meghívót nem kapott volna, de arra igényt tart, szíveskedjék az egylet m. elnökéhez, Nehrc- becky György ő nagyságához fordulni, s a kegye * sen adományozott kisorsolási tárgyakat is hozzá juttatni. Bementi jegyek Özvegyi F. és Okolicsny J. uraknál és este a pénztárnál kaphatók. * Esküvő. Vyczalkovszky Cyrill nyu­galmazott őrnagy a 66-/k gyalogezredből, ungvári te* kintólyes házbirtokos, a múlt napokban vezette ol­tárhoz egész csenben Dulemba Anna urhölgyet, saját testvérének leányát pápai dispensatio mellett. * A tavasz közeledtével figyelmeztetjük a gyű* mölcsészet kedvelőket, Tabódy Jenő hires gyümölcs gyűjteményeire, kinek budaházi telkén több száz gyü­mölcsfaj képezi tanulmányozás tárgyát és a kinél a legkitűnőbbeknek elismert fajokból ójtóvesszők dara- boakint 5 krajcárjával, tehát felette olcsón kaphatók. Felesleges tehat más hazai vagy éppen külföldi forrá­sokhoz fordulni. * Halálozás. Kovács Pál iglinci gör. kath. lel­kész, ki 30 évig lelkészkedett ugyanott, e hó 11-ón szivszólhüdésben 60 éves korában hirtelen elhunyt. Négy kiskorú gyermek maradt utána. * Borászati congressus lesz Budapesten e hó 28-án, melyre az ungmegyei gazdasági egylet e hó 5-én tartott választmányi ülésén Ungmegyé- ből a következő egyleti tagokat küldte ki. Bern át Dezső, Dr. Iváncsy László, Kende Péter, Telendy Antal, Veinberger Albert választmányi, és gróf Török József egyleti tagokat. * Társadalmunk problémái s azok megoldási módja cim alatt Kubovich Gáspár nagykapui i postamester és körjegyző, közelebb röpiratot fog közre bocsátani egy köznemesi és nemesi segély pénztár tárgyában. E röpiratban indítványozza az iró, hogy azok, kik meglevő család nevekre ma­gyarosítják magokat, e nemesi pénztárba fizesse­nek ; indítványozza továbbá, hogy a nemességért rajongó világba, kapjon minden 100 frtot adóba fizető egyén nemességet és cimmert, de 10 éven át adója 50 százalékát a nemesi pénztárba fizesse. A röpirat sok más érdekes dologról is beszél s ha nem is minden tétele népszerű, de érdemes, hogy meghallgattassők, mert a mellett, hogy a nemes­ségnek nem árt, a demokratának tesz szolgálatot, arra az álláspontra emelkedve, hogy ha mennél kevesebb ember rajong címerért, annál több a de­mokrata. Némely részében ennél fogva paprikás tartalmú. Sajtó alá egyik ismert nevű írónk ren­dezi s valószínű, hogy előszóval látja el. Kérdés azonban, lehet-e a társadalom problémait ily utón megoldani s vájjon a szerző fejtegetései elég ok­szerűek lesznek-e arra, hogy figyelembe jöhesse­nek ? * Horváth Gábor temetése kedden d. u. 3 óra­kor lesz. The Gresham. A Magyarországon működő külföl­di társulatok közül alig létezik még egy, mely oly mértékben ki lenne téve a nagy konkurrencia ellensé­ges támadásainak, mint a „Gresham“, mely azonban e tisztességtelen verseuynyel szemben, a legszigorúbb ke­reskedelmi erkölcs tekint« ,eit soha sem tévesztette szem elől. Valódi angol közönyösséggel tekint a biztositó tár, sulat vezénylete, a jelzett konkurrencia emberei által- szóval mondott és nyomtatásban közölt hazugságokkal folytatott üzelmekre, melyek a társulat régi jó hírnevé­nek diszkreditálfsára irányulnak ugyan, de siker nél­kül és csak egyszer egy csztendőbea történik, hogy a „Gresham,, válaszra érdemesíti ellenségeit,, de csak in­direkte, mert a válasz a közönséghez van intézve — a mérleg közzététele által. A „Gresham“ cáfolatát a számok ókeseu szóló és inegtámadhatlan nyelvén közli és ekkor rendesen kiderül, hogy a közönség, —• tehát az a tényező, mely a biztositó társulattal fönnálló összeköttetésénél fogva, annak szolidité iának legjobb kritériumával bir — a „Gresham“ iránt föntartja ama valóban kiérdemelt bizalmat, mely bizalom a társulat sokszorosan bebizonyult szoliditása és előzékenységén épült fel és mely a társulat hosszú fönnállása óta ál­landóan növekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom