Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)
1886-02-14 / 7. szám
gyakorlati műveleteket, s a szorosan vett szaktárgyakat. 3. Nagy Károly, okleveles rajztanitó, az agyagipari szakiskola rendes tanítója, tanítja a rajzot s festést, mértant s mértani rajzot s könyvvitelt. 4. Laudon Sándor, elemi tanitó; tanítja a számtant, magyar nyelvet s üzleti irálytant. (Folyt, köv.) t Palóci Horváth Gábor nyugalmazott kir. tszéki elnök Ungmegyének több Ízben első alispánja tegnap (szombat) estve 80 éves korában elhunyt. A régi táblabirák egyik legkiválóbb alakja volt, önzetlen tiszta jellemű hazafi s "kötelességét mindig hűn teljesítő tisztviselő. Áldás és béke logyen hamvain. Levelezés. Szobránc, 1886. február g-én. Tekintetes szerkesztő ur ! Az emberiség alternatívája: haladás vagy hanyatlás. Civilizált né- p«k a haladás magasztos elvei mellett harcolnak. Különösen a mi századunk emberei tanulták belátni, hogy csak akkor tarthatunk lépést a korszellemmel, ha a haladás főtényezőit: „iskolát és nevelést“, mely tényezők által a béke és humanizmus is biztosítva van, Írjuk zászlónkra. Századunkban még az autokrácia és diplomácia is azon megállapodásra jutottak, hogy a közjóiét kizárólagosan csak a békével karöltve járó haladással állapítható meg. Már pedig régi igazság az, hogy azon nagyszerű vívmányokat, melyekben ami századunk oly gazdag, csakis a korszerű iskoláztatás és neveltetésnek köszönhetjük, amennyiben e nélkül mi sem ismernők a haladást, hanem ott bolyongnánk a középkori sötétségben, melynek főjellemvonása a barbarizmus vala. Időnknek egyik leghíresebb irója mondotta „alakítsunk iskolákat és fogházakra nem lesz szükségünk, terjesszünk tudományt és a koldusbotot nélkülózhetővé teszszük“, már mindenütt teljesülni latszik. Ha tehát elődeink föltámadnának és látnák utódaik haladását, akkor egyik csudái* kozásból a másikba esnének, mert tagadhatatlan; hogy a mi századunk, különösen a paedagogiai és didacticai téren oly nagyszerű előmeneteleket mutat fel, melyekről elődeink még álmodni sem mertek volna. Hazafiui szívvel örülök azon sikernek a melyet felmutathat, Szobránc községe e téren, és a mintaképet tisztelhetjük benne, amely példaképül szolgálhat minden magyar községnek. Ezt igen természetesnek találom, mert ritkán találni vidéki kis községet, me’y az iskolai élet fejlesztése körül any- nyit fáradozik anélkül, hogy ténykedését a nagy harangra kötné I Fordítsunk most már egy kis gondot azon egyéniségre, ki ezen igazi remek munkát előteremtette; azon emberre, ki a köznépet radikális gyógykezelése alá vette és a szellemi tespedés posványából kiemelte. Bár igazi érdem nem szorul dicséretre és a valóban érdemes férfiak nem is tartanak igényt reá, mert magukban hordják tettük jutalmát, minthogy teljes megelégedést lelnek abban, hogy az emberiség sorsán egyet lendítettek. Ez az egyéniség Gulácsi Egyed ur, ki már 15 év óta ül az iskola elnőkiszékben; ez az, ki annyi szépet és jót létesített Szobránc mezőváros vallási és nevelési terén, oly téren, melyen lépten-nyomon közöny és vakbuzgóság állja a jobb törekvés útját; olyan hasznos és korszerű intézményt teremtett és segített elő, hogy bátran elmondhatjuk őt iskolánk mentorának, megmagyarositójának, ki egészséges eszméjének valósítása által az itteni iskolát oly polcra emelte, hogy immár 3 tanitó alkalmazásban van. A „Néptanítók Lapjában“ akárhányszor olvassuk. „A ngymlts. vallás- és közoktatásügyi minister N. N. urnák az N. N. iskola körüli kifejtett ügybuzgó tevénykeségeért köszönetét nyilvánította“. Ha van egyéniség, a ki a kitüntetésre méltó, úgy Gulácsi Egyed ur az, ki valójában már régen kiérdemelte volna azt, hogy magasabb helyen is mutassák be az állam és a közjóért oly nemesen élő embernek minden egyes mozzanatát, ki e nagy eszmében buzdulva a létezőt tökélyre emelni hivatvák; e férfiút a hivatott körök hatályos figyelmébe ajánljuk. Ámde amint egyrészt fentebbi soraimban magasztos szavakban adtam kifejezést jelzett egyéniség a tanügy iránti lelkesültségeért, úgy sajnálattal kell kijelentenem, hogy ez érdemteljes férfiú elnöki állásáról f. hó 4-én leköszönt, vele együtt a gondnok Szabó Győző, Köröskényi Elek, és Kormos Béla iskolaszéki tag urak, a tanügynek szintén je lesbbjei és kiváló tényezői leköszöntek. Nem szándékom ezúttal részletekbe bocsátkozni avagy lemon dásuk okát kikutatni, elég most azt hangoztatni, hogy eme férfiak viszalépése által az eddig elért fényes eredmények visszahanyatlanának. Uj iskolaszéki választások küszöbén állunk ; gondoljuk meg tehát jól uraim, hogy : „Sokan vannak a választottak, de kevesen a hivatottak“! Ezek fölött egy kissé elmélkednünk kell; mert szerintem igen sok függ attól, kiket állítunk az iskola élére, igen sok függ attól, kik által képviseltetjük magunkat legszentebb ügyeinkben. Az iskola a jelenkornak eme hatalmas tényezője követeli, hagy az élére értelmes és lelkes férfiakat állítsunk, mert csak úgy remélhetjük eme intézmény korszerű tovább fejlesztését és a szó nemesebb éretlmében való előrehaladását. Ily férfiak azonban mint a fentebb jelzettek, nem minden bokorban találhatók. Az ily férfiakat szerintem csak úgy nyerhetjük meg a szent ügynek, ha az iskolai képviselőséget nemes verseny tárgyává tesszük, hasonlóan az országos képviselői tisztségéhez, melyre az ország szine-java ref- lectál, mert kiki személyét megtisztelő állásnak tartja. Tanuljunk azoktól, kik megmutatták, hogy példájuk követésre méltó, kövessük őket, mert a mi náluk jó, nálunk is csak üdvös lehet. Uraim! Elmélkedjünk! Mivel: „Sokan vannak a választottak, de kevesen a hivatottak“ ! Referens. Jíiilöntélck. * Pénziutézeteiuk közgyűléseiből. A kereskedelmi és iparbank e hó 2-án tartott közgyűlésén j ó t ék o ny célokra következő összegeket szavazott meg: a., három nőegyletnek 90 frtot, b., a tűzoltó egyletnek 20 ftot, c\, izraelita elemi iskolának 20 ftot, d., a keramikai iskolának 20 ftot, e., az erdélyi közművelődési egyletnek 25 ftot. Az ungmegyei takarékpénztár e hó 8-án tartott közgyűlése jótékony célokra következő összegeket szavazott meg: a., 3 nöegyletnek 45 frtot, b., tűzoltó egyletnek 20 ftot, c., 4 felekezeti elemi iskolának 40 ftot, d., az erdélyi közművelődési egyletnek 20 ftot. Ugyanakkor a választmányba beválasztattak: Markos György, Póiányi István, id. Pogány Antal, Engländer Mór, Schmitzer Ede. Az ungvári népbank e hó 10-én tartott közgyűlése megszavazott jótékony célokra: a., az erdélyi közművelődési egyletnek 50 ft, b., a tűzoltó egyletnek 20 ft, c., az elemi iskolákba magyar tankönyvek beszerzésére 20 ftot, ugyanakkor az igazgatóságba meg választattak és pedig elnökül: Bugyis András, tagokul: Fincicky Mihály, Markos György, Hirtenstein József, Seidler Lipót, Nagy Mihály, Dr. Weinberger Salamon, Zoltsák János és Dr. Molnár Mór. * Pásztélyi Kovács János püspök a múlt kedden hosszabb időre Budapestre utazott családjával együtt, * Rónai Antal, a földmiv dós-ipar s keresk. min- uisterium m. k. főerdő tanácsosának, a francia köz- társasági kormány e napokban fejezte ki meleg köszönetét azon szives fogadtatás,- útbaigazítás és felvilágosításért, melyekben a nevezett kormány által a magyar- országi erdészeti viszonyok tanulmányozása céljából kiküldött szakférfiakat, névszennt: Reiss és Boppe nanci erdőakademia igazgatót, illetve tanárát—részesítette. * „Az ungvári dalárda“ dalestélye e hó 7-én a legjobban sikerült. A közönség rokonszenve ezúttal külöuöseu kitüntette dalárdánkat, mert oly látogatott volt s oly szép koszorúja a hölgyeknek vett benne részt, hogy a mulatság minden várakozáson felül sikerültnek mondható. Dalárdánk is iparkodott a közönség bizalmát kiérdemelni, mert az előadott darabokat 6zép árnyalással s kellő szabatossággal énekelte, miben a fáradüat* lan karnagyé az érdem. A dal után táncra kelt a fia* talság s a legjobb kedvvel folyt éjfélutáni 4-óráig. Az estély jövedelme 209 frt. volt, melyhez felül fizetésekkel hozzá járultak: gr, Török József 4 frt. Lehoczky Béla 5 frt. gr, Sztáray szül. Török Mária 3 frt. gr, Török Hermin 2 frt. Fésűs József 2 frt. Schneider (Gyula 1 frt. Heverdle Ferenc 1 frt. Firesák Gyula 1 frt, Paulay Mór 2 frt. Seidler Lipót 2 frt. Kende Péter 1 frt. Weinberger Albert 1 frt. Dr. Mikita Sándor 1 frt. Neuhold Emil 1 frt. Krausz Adolf 1 frt. Herczegh Károly 2 frt. Buday Miklós 1 frt. Köröskényi Ferdinánd 1 frt. A legközelebbi dalestély jövő hó első vasárnapján vagyis 7-én lesz. * Kozák Zsigmond, beregszászi kir. törvény- széki biró, saját kérelmére a szolgálat alól felmentetett és végkielégítéssel nyugalomba ment. * Az ungmegyei nőegylet Lányi Gyula zenekarának közreműködése mell ott a „Korona“ szálloda termőben f. évi március hó í.ső napján tombolával egybekötött táncestélyt rendez. Bementi dij: Személyenkint 1 frt 50 kr; családjegy 4 frt ; karzatjegy 1 frt 50 kr. Kezdete 8 órakor. A ki meghívót nem kapott volna, de arra igényt tart, szíveskedjék az egylet m. elnökéhez, Nehrc- becky György ő nagyságához fordulni, s a kegye * sen adományozott kisorsolási tárgyakat is hozzá juttatni. Bementi jegyek Özvegyi F. és Okolicsny J. uraknál és este a pénztárnál kaphatók. * Esküvő. Vyczalkovszky Cyrill nyugalmazott őrnagy a 66-/k gyalogezredből, ungvári te* kintólyes házbirtokos, a múlt napokban vezette oltárhoz egész csenben Dulemba Anna urhölgyet, saját testvérének leányát pápai dispensatio mellett. * A tavasz közeledtével figyelmeztetjük a gyű* mölcsészet kedvelőket, Tabódy Jenő hires gyümölcs gyűjteményeire, kinek budaházi telkén több száz gyümölcsfaj képezi tanulmányozás tárgyát és a kinél a legkitűnőbbeknek elismert fajokból ójtóvesszők dara- boakint 5 krajcárjával, tehát felette olcsón kaphatók. Felesleges tehat más hazai vagy éppen külföldi forrásokhoz fordulni. * Halálozás. Kovács Pál iglinci gör. kath. lelkész, ki 30 évig lelkészkedett ugyanott, e hó 11-ón szivszólhüdésben 60 éves korában hirtelen elhunyt. Négy kiskorú gyermek maradt utána. * Borászati congressus lesz Budapesten e hó 28-án, melyre az ungmegyei gazdasági egylet e hó 5-én tartott választmányi ülésén Ungmegyé- ből a következő egyleti tagokat küldte ki. Bern át Dezső, Dr. Iváncsy László, Kende Péter, Telendy Antal, Veinberger Albert választmányi, és gróf Török József egyleti tagokat. * Társadalmunk problémái s azok megoldási módja cim alatt Kubovich Gáspár nagykapui i postamester és körjegyző, közelebb röpiratot fog közre bocsátani egy köznemesi és nemesi segély pénztár tárgyában. E röpiratban indítványozza az iró, hogy azok, kik meglevő család nevekre magyarosítják magokat, e nemesi pénztárba fizessenek ; indítványozza továbbá, hogy a nemességért rajongó világba, kapjon minden 100 frtot adóba fizető egyén nemességet és cimmert, de 10 éven át adója 50 százalékát a nemesi pénztárba fizesse. A röpirat sok más érdekes dologról is beszél s ha nem is minden tétele népszerű, de érdemes, hogy meghallgattassők, mert a mellett, hogy a nemességnek nem árt, a demokratának tesz szolgálatot, arra az álláspontra emelkedve, hogy ha mennél kevesebb ember rajong címerért, annál több a demokrata. Némely részében ennél fogva paprikás tartalmú. Sajtó alá egyik ismert nevű írónk rendezi s valószínű, hogy előszóval látja el. Kérdés azonban, lehet-e a társadalom problémait ily utón megoldani s vájjon a szerző fejtegetései elég okszerűek lesznek-e arra, hogy figyelembe jöhessenek ? * Horváth Gábor temetése kedden d. u. 3 órakor lesz. The Gresham. A Magyarországon működő külföldi társulatok közül alig létezik még egy, mely oly mértékben ki lenne téve a nagy konkurrencia ellenséges támadásainak, mint a „Gresham“, mely azonban e tisztességtelen verseuynyel szemben, a legszigorúbb kereskedelmi erkölcs tekint« ,eit soha sem tévesztette szem elől. Valódi angol közönyösséggel tekint a biztositó tár, sulat vezénylete, a jelzett konkurrencia emberei által- szóval mondott és nyomtatásban közölt hazugságokkal folytatott üzelmekre, melyek a társulat régi jó hírnevének diszkreditálfsára irányulnak ugyan, de siker nélkül és csak egyszer egy csztendőbea történik, hogy a „Gresham,, válaszra érdemesíti ellenségeit,, de csak indirekte, mert a válasz a közönséghez van intézve — a mérleg közzététele által. A „Gresham“ cáfolatát a számok ókeseu szóló és inegtámadhatlan nyelvén közli és ekkor rendesen kiderül, hogy a közönség, —• tehát az a tényező, mely a biztositó társulattal fönnálló összeköttetésénél fogva, annak szolidité iának legjobb kritériumával bir — a „Gresham“ iránt föntartja ama valóban kiérdemelt bizalmat, mely bizalom a társulat sokszorosan bebizonyult szoliditása és előzékenységén épült fel és mely a társulat hosszú fönnállása óta állandóan növekszik.
