Ung, 1885. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1885-07-26 / 30. szám

hátrálék mutatkozik, mire nézve határoztatok, I hogy ha a közmunka tartozás szeptember 15-éig le nam rovatik, azon esetben a váltsági birság minden hátrálékos közmunkáson be fog hajtatni. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a nmgu vallás és közoktatási m. kir. miniszter rendelete foly­tán Jesztreben a jövő tanévre állami iskola nyílik, Lyuttánés Voloszánkán a szüksé­ges építkezések azt csak 1886—7 évre helyezik kilátásba. Az ungvári, sztrajnyáni iskolák ki­bővítése, Szelmencen, Dubrinicsban, T.-Remetén és Radváncon uj állami iskolák létesítése várható, Őr-Darmán állami óvoda felállítását rendelte el a miniszter. Féléves jelentések: Alispán jelenti hogy a közigazgatási bizottság kebelében egy sze­mélyváltozás történt, a mennyiben a kisorsolt Fe- késházy Lajos helyébe Hercegh Károly választatott meg. A megyei pénztár a törvényes időben meg­vizsgáltatott s mindannyiszor rendben találtatott. A nmltgu m. k. ministerium által 6. Amerikába szóló útlevél adatott ki. Ungvári ezidö szerint 6. jótékony intézet van. A megye területén a le­folyt félévben 44. tüzeset 64.036 frt értékig pusz­tított, — levonva azonban a 32.776 ftnyi biztosí­tást, valódi kárként 31.260 frt érték jelentkezik. Három fegyelmi ügy tárgyaltatott. Községi fais­kola kert van a. megyében 23. A megye területén létező egy gazdasági egyleten kívül kertészeti, borászati- méhészeti egyletek és más idevágó szövetkezetek nem működnek. A megyei főorvos az egészségi állapotot a lefolyt félévben általában véve kedvezőtlennek jelenti, összehasonlítva a múlt év hasonidöszaká- nak egészségi állapotával tűnik fel különösen kedvezőtlennek. A hevenyfertőzö bántalmak kö­zül járványszerüen vörheny, kanyaró, hólyagos himlő és piros küteg léptek fel, mely járványok­nak időszakonkinti állását előtüntető kimutatások annak idején a beiügyministeriumhoz felterjesz. tettek. Ezen járványszerüen fellépett, járványnyá válható bántalmaknál a szabályszerű óv intézke­dések legszigoruabban elrendeltettek. Gyógy kezel­tetett a lefolyt félévben összesen 3330 beteg. Az állategészségi állapot a lefolyt félévben eléggé kedvező volt, csupán junius hó folyamán lépett fel több helyen lépfene és sercegő orbánc. Kiterjedtebb állatjárvány nem észleltetett. Az államépitészeti hivatal főnöke jelenti, hogy a debrecen nyíregyháza-ungvári hadászati utón Csap és Záhony közt a Tiszán átvezető Hoe- féle szerkezetű főhid a hozzá tartozó ártéri hi­dakkal folyó évi augusztus havában elkészítve és a forgalomnak átadva lesz. A kincstár tulajdonát képező ungvári nagyhid, gyökeres kijavítása cél. jából egy ideiglenes hid építése szükségessé vált, melynek építési munkája befejezés alatt van. Ung­vár város kezelése alatt álló állami útszakasz uj-1 bóli kikövezése foganatba vétetett s megfelelői eredménynyel folytattatik A tiszai töltés ungme-' gyei szakasza végleg a bodrogközi Tisza szabá­lyozási társulat gondozása alá adatott át. Az ungvári kisdedóvodai helyiség közegész­ségügyi megvizsgálására kiküldött s a tiszti ügyész, kir- mérnök és megyei főorvosból álló bizottság beterjesztett jelentéséből kitűnt, hogy az a célnak meg nem felel ; egészségügyi szempontból pedig határozottan kifogásolandó átalakittatása esetén sem alkalmas óvodai helyiségül, mely lombos fáju tág kertet s egy általában nagyobb területet igé­nyel, mihez kéjlest a város tanácsa az óvodának 24 óra alatti bezárására s más alkalmas az óvoda céljának megfelelő helyiség építésére avagy vá­sárlására feihivatni határozta tott. * Vincellér iskola. A Szerednyén létesítendő vincellér-iskola szervezése tárgyában, még 1883 év december i-én Miklós Gyula kormánybiztos jelenlétében tartott értekezlet által kiküldött vá­lasztmány, Kende Péter alispán elnöklete alatt, e hó 16-án gyűlést tartott. Ez alkalommal a vá­lasztmány, az eléggé nagy mérvben űzött ung- megyei szőlőművelés jövője érdekében, újabban kimondta, hogy a vincellériskolának vagy helye­sebben egy gyakorlati szőlőiskolának mielőbbi lé­tesítése immár elodázhatlan. Mivel az iskola, irá­nyul véve a közgazdasági miniszternek e tárgy­ban már régebben küldött leiratát, csak úgy lé­tesülhet, ha az érdekelt szőlőbirtokosok gondos, kodnak iskola helyiségről, a tanító lakásáról, sző­lőtelepről- és pincéről; mely esetben a kormány tanítót ad s az iskola berendezése mellett fedezi a telep évi fentartási kiadásait, — annálfogva a választmány, az érdekekeltség által viselendő ter­hek fedezetéül a szőlőbirtokosoknak szőlőjük után az állami adó arányában történő megadóztatását mondta ki a legcélravezetőbbnek. E végett az alispán meg fogja keresni a megyei bizottságot, hogy a megadóztatás iránt határozatot hozzon. Mivel pedig a megyei bizottság elé — különösen a viselendő terhek összegét illetőleg — concrét javaslattal kíván lépni a választmány, annálfogva hogy a szabályszerű költségvetés elkészíttessék, e célból szükséges az ügyet szakegyén részvétele mellett tárgyalás. Miért is a választmány meg­bízása folytán a megyei alispán felterjesztést in­tézett a közgazdasági minisztériumhoz, hogy kül­dene ki szakértő egyént Szerednyére, a ki egy­részről képviselve a kormány e részbeni intenti- óját, egyúttal az érdekeltség megbízottjaival meg. állapítsa azon szükségletet, mely a birtokosok ré­széről lesz fedezendő. A választmány egyúttal abbeli óhaját fejezé ki, hogy az iskola még ez év őszén megkezdje működését. — Félreértések kike­rülése végett jelezzük, hogy a Szerednyén feláll i tani szándékolt vincellér-iskola célja nem az, hogy ott szőlőszeti és borászati tanítókat képezzenek, hanem hogy onnan képzett vincellérek vagyis szőlő és borkezelők kerüljenek ki, a kik azután a munkásokat fogják gyakorlatilag betanitani az okszerű szőlőművelésre, a magok és magánosok tulajdonát képező nagyobb szőlők kezelését fog ják elvállalhatni. Az iskola létesítése nálunk nagy hiányt van hivatva pótolni s ép ezért mi is óhajt­juk, hogy az iskola mielőbb létesittessék. A szőlő- birtokosok részéről pedig elvárjuk, hogy nem fognak idegenkedni a csekély önmegadóztatás teher elvállalásától, mely részükről üdvös befek­tetésnek lesz tekinthető, mely idővel dúsan fogja magát visszafizetni. FelliiváN. Azon ungmegyebeli néptanítók, kik az orszá­gos kiállítás megtekintésére és a IV. egyetemes ta- nitó gyűlés végrehajtó bizottsága által rendezett tanitógyülésen való részvétel céljából Budapestre szándékoznak utazni, legyenek szívesek tudomásul venni, hogy többekkel történt megbeszélés szerint az együttes indulás határideje Ungvárról : aug- 18. dél előtt 8 óra Akik nem az ungvári állomás­ról indulnak, úgy intézkedjenek, hogy S. Alja- Ujhelyben találkozzunk s a fővárosba együtt ér­kezzünk. Azjn kartársak, kik a főváros által adott 40 kros szállásokat és a fővárosi tanítók által kiesz- közlendő 20 kros kiállítási jegyeket (egy kiállítási jegy ára a pénztárnál 50 kr.) igénybe, akarják venni, aug. 5-éig bezárólag írják meg nekem : hány napot szándékoznak Budapesten tölteni; tehát hány napra szándékoznak az olcsó lakást igénybe venni ; hány 20 kros kiállítási jegyet fog­nak venni és m e 1 y napokon akarják azokat használni ? Értesítésükhöz mellékeljék a megfelelő pénz­összeget, hogy haladéktalanul felküldhessem, nehogy késedelmezés következtében az érintett kedvez­ményektől elessünk. Hogy visszafele is együtt utazhassunk szük­ségesnek tartom jelezni, hogy aug. 22 éig, esetleg 25-ig lennénk a fővárosban. A vasúti igazgatóságoktól a kért kedvezmé­nyes jegyet nem kaptuk meg ; mert az igazga­tóságok abban állapodtak meg, hogy a kiállítás tartama alatt 5O0/0-öá.l többet nem engedélyeznek. Az „Éjszakkeleti Vasút“ vezérigazgatósága kül­dött is féljegyigazolványokat, az államvasutaktól ilyeneket kérni nem érdemes ; mert úgy is adják. Az északkeleti vasúttól érkezett féljegyeknek egye­düli előnyük, hogy használásuk nincs időhöz köt­ve és hogy azok mellé nem kell az indulásná hogy benézhessek e szemekbe honnan tiszta - fénynyel jó csillagaim ragyognak felém. Kéré E- tele epedőn. — Ha jő, együtt játszunk a zongorán, s ez örömömre fog szolgálni. Mondd csak mama hová lett Tihamér az első csárdás után. Hiszen én őt egész délután nem lát tam? Kérdé Margit anyját midőn este haza jö.ttek' — Ott ivott többed magával a cserjésben s hatalmasan be is kapott. Valami bánthatta, mert igen rossz kedvű volt. Talán veszített fogadása? — Jó hogy igy történt vele, legalább nem tesz majd szemrehányásokat Zoltánfy miatt. — Jís szemrehányó is szokott lenni ? Kérdé mosolyogva. — Ah mamácska — hiszen ez szörnyű, meny­nyit kell nekem tőle eltűrni. Egyre bókol — az­zal untat. Becsmérel mindenkit, ki esetleg pár szóval többet szól hozzám, s azzal boszant. S min­dig megkívánja, hogy én gazsulirozzak neki, hogy mindent eltűrjek, és ha nem engedném még dühös és goromba is lenne irántam. — Bohó fiú 1 De hiszen ha nem lenne oly szenvedélyes ivó, hát minden jó lenne. Mig te férjhez adó lész addig ő is ügyvéd lesz. Az is le­het azonban, hogy addig felhagy könnyelmű élet­módjával. — Ah — hová gondolsz mamácska, hiszen én nem mennék Tihamérhoz ha csak ő egyedül lenne is az egész világon, — mondá meggyőző- désszerüleg. — És miért nem, ha kitombolja magát. — Mert nem szeretem, mert nem imponál I nekem, — mert nem tartok, nem félek tőle, mert nem és nem és százszorta nem mennék a világért sem. — Mert nem imponál ? mert nem félsz tőle? Mily badar beszéd ez Az ilyen férfiakból lesznek aztán a legjobb férjek, kik nem imponálhatnak, kiktől félni nem lehet. — Igen az ilyen férjekből lesznek azután a nevetséges papucshősök erély akaratnélküli poltron bábok — gyáva nyulak, kiket meg vetni lennék képes! — Ah ah! honnan meritéd ez elveket oly korán és oly ifjan? kérdé anyja csodálkozva. ■— Onnan anyám — te édes jó angyali anyám, onnan, — a mióta Zoltánfit ismerni tanultam. Ő benne látom mindazt mi szép, férfias nemes, jellemes Őt emelte képzeletem a tökély magaslatára. Ben ne látom összepontosulva a minden nagynak fo­galmát. Benne látom azt mit eddig senkiben. Én szeretem őt anyácskám ! .Szeretem attól a pillanat­tól a mint megláttam őt, s szeretni fogom örök olthatlan szerelemmel, a mig élek — utolsó lehe. létemig 1 — mondá szorosan ölelve anyját — égő fejét annak kebléhez nyomva. — Jézus mit kell hallanom! gyermek te tán megőrültél? —------------kiáltá a mellbeteg so. vány asszonyka megrémülve. — A valót anyácskám, a tiszta valót. Senki, nek nem mondanám, de előtted nem lehet titkom, te jó anyám. Tudd meg azt is, hogy körül belől ő is szeret. S ha az igaz lesz, és megkér, én en- gedelmetekkel hozzá megyek. — Soha soha ! azt sohse engedném meg. Ő nem hozzád való. Ő téged boldogtalanná tenne Ezsépiné szelíd arca kigyult az indulattól. — Miért anyám — az égre miért ? — Mert, mert ez ember nem tetszik nekem. — O egy romlott férfi, a kinek tetszik ámitan téged, mert hizeleg neki egy ily lány első szerel me. De ha igy is van, hogy csakugyan szeret, kerülnöd kell őt. E frigy balvégzetet hozna reád. Ő beteges férfi — egy pár évnél nem él tovább, — Nem kerülhetem anyám, mert szeretem, Óh mint fájnak vádjaid! Nem nem! tűrni akarok vele tűrni, szenvedni ha kell! Megosztom szegény ségét, ápolni fogom ha beteg. Övé akarok lenni mert ő az én mindenségem e földön. — Zokogá Margit fuldokló keserűséggel. — Vallomásod, — akaratod kétségbe ejt gyer­mekem; de mert ismerlek bízom benned. Tudom, hogy akaratom ellen nem fogsz véteni. Férjedet egykor én fogom megválasztani. Erről ez idő szerint még nem szabad beszélnünk. Ábrándodról le kell mondanod. Az ily frigyhez életemben nem adhatom beleegyezésemet, s hogy hírbe jöjj 14 éveddel, azt nem akarom; kerüld ez embert. Vesd ki szivedből. Ezt tenni még nem lesz nehéz. Meg­vagyok győződve, hogy képzelődésed nagyobb mint szerelmed. Akaratomat illetőleg atyád egy ézeten lesz velem. Mondj le róla! (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom