Ung, 1885. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1885-03-15 / 11. szám

tot s gócpontot, honnan társadalmunk mind anyagi mind szellemi élete kisugározva, a megyére is? mint az egyetemes népélet tényezői, anyagi s szellemi súlyára nézve a legbiztosabb mérvadóul szolgálhat. E mérv mérve lehet nemzetiségünknek s közmivelődésünknek is. Nevezetesen Ung- vár városa képviselőtestülete, a [választottakon kívül hatvan virilis tagot foglal mag'ában s ezek névsora ékesebben föltünteti minden ékesszólásnál azon statisztikai valóságot, hogy valamint Ungvár városa képviseletében mind számra, mind anyagi erőre, úgy nemzetiség- s vallás felekezetre nézve is, nem a keresztény s magyar honpolgárok, hanem a mózes vallásu s nemzetiségű egyének képezik a többséget s igy miután „pót i őri fit de uominatio“, Ungmegyében társadalmunk döntő tényezőjéül is leginkább a zsidók tekintendők.

A megyei bizottságban is körülbelül igy áll az arány, minélfogva nagyon természetes, hogy a jelzett elemek többsége megyénk jellegében is ki fejezi magát, ámbár nem panaszkodhatunk, s nem mondhatjuk, hogy a maga túlnyomó befolyását a zsidóság a közéletben erőszakolni törekednék vagy is forcierozná. Talán ez is egyik oka, hogy megyénkben sem antiszemita, sem vallásfelekezeti háborgások, nem szoktak előfordulni, s hogy bizonyos „entente c o r cl i a k n á I“ fogva kis nemes birtokosaink is szívesen elnézik a zsidók kapzsiságát, s gyakran itt-ott mesés hirtelenségü meggazdagodását is, — csak alispáni, polgármesteri vagy szolgabirói s egyéb megyei hivatalokra ne aspiráljon

.............

Mészáros Károly.

A közigazgatási bizottság március havi üléséből.

Elnök Kende Péter alispán.

A min ist éri rendeletek és havi jelentések felolvasása után, a kereknyei iskolaügy került szőnyegre, s a kir. tanfelügyelőnek a múlt ülésben felolvasott s e helyütt, is röviden ismertetett előterjesztése folytán a kiküldöttek következő jelentése olvastatott fel:

A kereknyei állami iskola iránti idegenkedés és ellenszenv indító okainak felderítése s a ki- fejlendökhöz képest szükségesnek mutatkozó nyo- mozat megejtése tárgyában folyó év és hó io-én jq (I25—127) sz. a. hozott határozattal nyert kiküldetésünkben eljárván, a midőn ennek eredményét a közlemények visszarekesztése s az ez ügyben a járási szolgabiró által előzetesen tartott nyomozat iratainak csatlása mellett a mellékelt vizsgálati iratokban bemutatni szerencsénk van. előre bocsátva azon örvendetes körülményt, hogy a kereknyei néppel való érintkezésünk mellett, mely ezúttal meglepő nyugodt és ildomos magatartást tanúsított, sikerült a kérdést várakozáson felül oly megoldáshoz vezetni, hogy a jegyzőkönyvből kitetszöleg úgy az egyházközség, valamint a közönség az egyházmegyei kormány hozzájárulása és bizonyos, a kir. tanfelügyelő által is elfogadott, módozatok mellett késznek nyilatkozott nemcsak gyermekeit az állami iskolába beküldeni, hanem az állami iskolázást az egész községre kiterjesztve elfog'adni s e célra saját felekezeti iskola épületének, belsőségének és tartozékainak használatát is átengedni s hogy ekként nem lenne egyébb hátra, mint a létrejött megállapodást a munkácsegyházmegyei kormánynyal, mely ezen előzmény után a már éZ alatt beérkezett község elöljárói jelentés szerint a gyermekek elválasztása és mindkét iskolának egyenlő aránybani benépesítéséről már is intézkedett, sőt e folytán folyó hó 26 án az állami iskolába tényleg 40 gyermek már beiratkozott és belépett, hozzájárulás végett átteni s azt formaszer üen érvényre juttatni.

Azon nézetünknek vagyunk bátrak tehát a megye tekintetes közigazgatási bizottsága előtt kifejezést adni, hogy :

Ámbár a vizsgálati iratokból kitetszöleg a két különböző jellegű iskola fentartásából keletkező terhektől való félelem miatt, és mivel a nép úgy értesült, hogy a baranyai állami iskolánál nagy a tandíj s a gyermekek vallástanitásban nem részesülnek, a szülők magok is vonakodtak gyér mekeiket az állami iskolába küldeni.

Ámbár a jelzett okoknál az állami iskolát idegenséggel fogadott nép az egyházmegyei tan- felügyelő s a lelkész által vezettetett s azokat]

mint iskolai s egyházi elöljáróit a felekezeti iskola fentartása s az állami iskola előli visszavonulásban s lehető megszüntetésében készséggel támogatta, azonban hogy ezen álláspontra a magyar nyelv terjesztése iránti ellenszenvből helyezkedtek s céljok elérésére törvényellenes módok és eszközökhöz folyamodtak volna, az sem az egyházmegyei tanfelügyelő, sem a lelkész, sem pedig más egyes községi lakos irányában jelen vizsgálat során kideríthető nem volt, már az oknál fogva I sem, hogy az állami iskola iránti magatartásában a nép és a lelkész között oly egyetértés és összetartás észleltetett, miszerint a kir. tanfelügyelői jelentésben felhozottakra nézve terhelő bizonyítékot szolgáltatni az egész közönségből egy egyén sem leendőit hajlandó.

Ámbár végül, még a héber és ref. szülék is, kiket a küldöttség a gk. egyházközség tagjaitól elkülönítve a székhelyen hallgatott ki, mereven azon állást foglalták el, hogy ők szintén félve, két különböző jellegű iskola terheitől, számra alig egy nehányan egy külön iskola létesítésére magokat a többségtől el nem különözhették, hanem ! minden kényszertől ment szabad elhatározásból csatlakozni kívántak a felekezeti iskola fentartá- ] sához, azon nézetüket nyilvánítva, hogy a népok-j tatás kellő ellenőrzés és berendezés mellett a felekezeti iskolánál sem lehet a törvénytől eltérő s a magyar állameszme céljaival meg nem egyező j szellemű.

Mindazonáltal tekintve Zseltvay János) kereknyei gk. lelkésznek az iskola ügyben, külö-1 nősen a magyar nyelv tanításával szem-j ben a múltban tanúsított megrovás alá, jött eljárását s abból úgy a jelenre, mint a jövőre vonva következtetést, nehogy az ő saját- szerű egyénisége és viszásságai mellett, az egész községre kiterjesztendő állami iskolázás behozata-1 Iával, az ahoz kötött cél a hazafias irányú közművelődés érdeke által bármi módon hiányt avagy hátrányt szenvedjen s hogy a kereknyei nép meglazult erkölcsei egy máshivatottabbj lelkész vezetése mellett jobb irányba tereitessenek, tisztelettel alólirott vizsgáló küldöttség- elérkezettnek látja az időt, hogy a többször említett lelkész más javadalomba való áthelyezésére vonatkozó régibb keletű intézkedésnek most már késedelem nélkül érvény szereztessék s ez irányban a munkácsegyházmegye püspöke a megye tekintetes közigazgatási bizottsága részéről szorgalmazókig- és hatályosan megkerestessék.

A véleménves jelentés felolvasása után í felszólalt T huránszky Tivadar bizott- ; sági tag, s előre bocsájtván azt, hogy e jelentésből is indokoltnak látja a kir. tanfelügyelő-) nek ez ügyre vonatkozó előterjesztését, a küldöttség véleményét oly hozzáadással ajánlja elfoga-) dásra: kérje fel a bizottság a vallás és közoktatási! mk, ministert, hogy a munkácsegyházmegyei szent- i szék íSSzrik évben hozott azon határozatát, mely | szerint a kereknyei lelkész az e g y h á z i szolgálat é r d e k é b e n is, saját vállalkozá- sának hozzájárulásával szentszékileg- arra k ö teleztetett, hogy h a t h ó napi időköz alatt, további következmények súlya mellett, mindenesetre javadalmat cseréljen- a munkácsegyházmegyei kormány által érvényre juttatni s végrehajtatni mél- tóztassék.

Ez indítvány egyhangúlag elfogadtatott.

Szabályrendelet ■')

a fogadó, vendéglő, korcsma, sorház, pálinkamérés, kávéház és kávémérés iparokról.

A.) Általános rész.

1- §• Fogadó, vendéglő, korcsma, sorház, pá- I liukamérés, kávéház és kávé mérés üzlet uyithatására csak is teljesen megbízható egyéniség nyerhet engedélyt. Engedélyt egyátaláü nem nyerhet : a,) az, aki nyereség vágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt; b.) az, a ki bordélyházat tart.

2.) §. Az engedély hatályát veszti: a,) ha az engedélyezett üzlet az engedély okmány kézbesítésétől számított egy óv alatt meg nem kezdetik vagy egy évig szünetel, b.) ha a jogosított meghal és özvegye,

*) Az engedélyhez kötött iparok üzésére az uj ipartörvény elrendelte, hogy a városok szabályrendeletileg intézkedjenek Városi tanácsunk az itt köz löt t szabályrendeletet fogja legközelebb i< képviselethez beterjeszteni elfogadás végett

vagy leszárniazója az üzletet nem folytatja, c.) ha a jogosított üzletével végleg felhagy, d.) ha az engedély visszavonatik.

3. §. A vendégek szolgálatára kifogástalan előéletű s a magyar nyelvben járatos egyének alkalmazandók.

4. §. Ezen üzletek állandóan ipar és rendőrhatósági ellenőrzés és vizsgálat alatt állanak. Az üzlet- tulajdonos köteles megengedni, hogy a magát kellően igazolt hatósági közeg bármikor meggyőződést szerezzen magának arról, hogy e szabályrendelet intézkedései megtartatnak.

B.) Fogadó k.

5. §. A ki fogadót -tart, köteles minden szobában a szobáért és a mellékszolgálatokért fizetendő árt feltüntető és iparhatóságilag lállamozott árszabályt kifüggesztve tartani. Ezek az árak maximum gyanánt tekintendők, ezeknél többet felszámítani nem szabad.

6. §. A fogadós tartozik arra felügyelni, hogy helyiségei tiszták és egészségesek legyenek ; gondoskodik továbbá arról, hogy segédei és cselédei előzékenyek legyenek, általában pedig, hogy a fennálló rendőri szabályok megtartassalak.

7. §. A fogadós gondoskodik arról, hogy a veu_ dégszobák jó zárakkal legyenek ellátva.

8. §. A fogadók éjjeli 12 óráig nyitva tarthatók Ezekben a zenélés éjjeli 12 óráig szabad. A rendőr kapitány megengedheti azonbau, hogy a fogadókban rendezendő estélyek, táncvigalraak stb. alkalmával a fogadók az. előbbi pontban megállapított időn túl. is nyitva tartassanak, illetőleg a zenélés reggelig tartson.

C.) Vendéglők, k 0 r c s ni á k és s ö r háza k..

9. §. Vendéglő, korcsma és sörház a forgalmon kiviil eső zugutcákban egyátalán item nyitható; továbbá nem nyitható templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a melyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék.

10. §. Vendéglők, sorházak éjjeli 11 óráig, korcsmák éjjelt 9 óráig tarthatók nyitva. Ezekben a zenélés a zár óráig engedtetik meg.

D.) Páiin kamerás.

11. §. Pálinkamérés a forgalmon kiviil eső zug- utcákban nem nyitható; továbbá nem nyitható templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, melyeknek kellő használata ez üzletek zaj»., ál al akadalyoztatnék.

12. §. Minden pálinkamérés este 9 órakor bezá. tandó s április 1-től szeptember 30-ig reggeli 4 óra előtt, október 1-től március 31-ig pedig reggeli f> óra előtt ki nem nyitható.

13. §. Palmkamérésekben ételek kiszolgáltatása, éjjeli szállásadás, kártyázás és minden egyébb játék valamint a zenélés is tiios.

14. §. 14 éven alul levő gyermekeknek pálinkát kimérni tilos.

15. §. A pálinka mérés csak az üzleti helyiségben gyakorolható, ugyanazért pálinkát az utcán, udvarban, vagy kapu alatt kimérni tilos.

E.) k á v é h á z a k.

16. Ungvár város területén kávéház nyit hatására hat engedély adatik ki. Kávéháznak csupán az az üzlet tekintetik,

a. ) mely utcai föidfeletti helyiségben gyakoroltatik;

b. ) melyben kávé, thea, csokoládé, itaimérési engedély tárgyát uem képező szeszesitalok, továbbá ltfiai tő italok s az utóbbiakhoz szükséges nedvek, végre az elősorolt cikkekkel fogy isztatni szokott sütemények mindig kaphatók.

c. ) melyben legalább egy rendes nagyságú tekeasztal folytonosan a közönség rendelkezésére all ;

d. ) mely „Kávéház“ felírással vau megjelölve,

17. §. A ki kávéházra szóló engedélyt nyer, azaz előbbi §-ban előirt követelményeknek naegtelelui tartozik ; azonkívül pedig jogában áll:

a. j mindennemű nem tiltott játékot kártyákkal sagy egyébb j lekkel és eszközökkel megengedni.

b. ) zenét tartani a 20 §-bau foglalt megszorításokkal.

18. §. Az ungvári kincstári uradalom tulajdonához tartozó királyi kisebb haszonvételi jognak tárgyát képező italmérésnek kávéházban gyakorlása e.seíébeu

az e részben fennálló szabályok irányadók.

(folyt, köv.)

Különfélék.

* 0 ex. kir. apostoli felsége legmagasabb jóváhagyása folytán az itteni cs. kir. 66-ik ezred negyedik zászlóalja, mely jelenleg Kassán van elhelyezve, városunkba leendő áthelyezése megengedtetett.