Ung, 1885. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1885-03-08 / 10. szám
rék tanár) koronkinti felolvasások s magyarázatokkal roppantul kamatoztathatnák. Községei könyvtárunk, mely pedig a mélyuti és vadaskerti pincék közönségét leginkább lenne alkalmas megóvni az örvénytől, nincs — s hogy legyen, csak a közművelődési társulat éré. lyétől függ El keli jönni az időnek, midőn nem csak Ungvár, hanem minden község saját könyvtárral s rendes felolvasó bizottsággal birand ; mert ép ezek fogják a magyarosítás ügyét is leghatályosabban előmozdítani 6 ezek képezendnek leghatalmasabb védgátakat nemzetünk elmerülése ellen. Adja isten, hogy mindazokat, miket eddig elmondtunk s ja vallunk, jól megértsék tisztelt olvasóink s balra ne magyarázzák, hanem fogadják úgy, mint legtisztább hazaszeretetünk sugallásait. Mert mindezeket az ifjú Magyarország javára mondottuk, mely, valljuk meg — sok dologban, még ma nagyon tanácstalan. Mészáros Károly. — Tisza Kálmán kormányeluök, belügyminis- terségének tizedik évforduló napját ünnepelték március 2-ikán a fővárosban, s az ott kifejezett szerencse kivánatokat az egész országviszhangozta. Távirati sürgönyökben, feliratokban s küldöttségek által gratuláltak az ünnepelt államférfiunak megyék, városok, testületek s tisztelői, hívei közül számosán. A főispánok testületileg, fényes magyar díszben jelentek meg a budavári palotában s báró Majthényi László honti főispán lelkes szavakban adott kifejezést tántorithatlan ragaszkodásuknak és utalva a főrendiház reformájára, inegjegyzé, hogy a tisztelgés a főrendiházból távozni készülő főispánok legszebb hattyúdala s ezért azzal végzé beszédét: „Morituri te salutant.“ A kormányelnök meghatottan felelt, hangsúlyozva a főispáni kar tisztelgésének önkéntes jellegét, s melegen emlékezve meg a főispánok érdemeiről a törvényhozás és közigazgatás terén. A távol volt egy-két főispán, köztük m e- gyénk főispánja is, ki mély sajnálkozásunkra márjötödik hete ágyban fekvő beteg, távirati utón j fejezte ki szerencse kivánatát. A főispánok aztán diszlakomát rendeztek a kormányelnök tisztoletére, melyen a kormány tagjain kívül, sok előkelő vendég volt. E lakomán egymást érték a felköszöntések, a kormány-elnök általánosan elismert kiváló érdemeit méltányolva O Felsége a következő táviratot intézte T i- s z a Kálmánhoz: „Bécs, 1885. március 2. Fogadja legbensőbb szerencse kivánataimat e mai napon, melyen hálás elismeréssel megemlékezve Önnek egy évtizeden át Nekem és az országnak tett jeles szolgálatairól, változatlan kegyelmem és bizalmam biztosításával, azon őszinte óhajtásnak adok kifejezést, hogy az isteni gondviselés még évek során át kölcsönözzön Önnek egészséget, erőt és kitartást a trónnak és hazájának áldozatkészséggel szentelt kiváló működésében. FERENCZ JÓZSEF.“ Az ungmegyei Tisza-tŐltás. A közmunka és közlekedési m. kir. minisztérium folyó évi január hó 17-én 38985. szám alatta következő felhívást iuíézte a megye közönségéhez : „A beregi árment. társulat tiszai védtöltésóuek/alsó végpontja és a bodrogközi Tisza szabályozó társulat tiszai véd- töltésónek felső végpoutja között Ungmegye határán átvonuló 3-6 kilométer hosszú töltés Szakasznak, mely jelenleg IJugmegye kezelése és felügyelete alatt áll, az 1884. évi XIV. t. cikk 2-ik §-a értelmében valamely ármeiít. társulat keretébe leendő bevonása céljából egyidejűleg bizottsági tárgyalást rendeltem el, mely Rapaics Radó kebelbeli osztálytanácsos vezetése alatt Csap község házában folyó évi február 10-én d. e. 10 órakor fog megtartatni. Erről a megye közönségét o/y felhívással értesítem, hogy a megye közönségének valamint az említett rédtöllés által érdekelteknek a tárgyaláson leendő képviseltetése iránt intézkedjék.“ A kitűzött határidőben úgy a megye, mint a szomszéd beregi vizszabályozási és a bodrogközi társulat érdekeltjei küldöttségének részvétele mellett a tárgyalás megtartatott, mely alkalommal a kiküldött kormány biztos felhívására megyénk alispánja kijelentette, hogy a mennyiben az e megye területén léve Tisza ártér sem öbölzetet nem képez, sem esekélysé' généi fogva önálló társulattá nem alakulhat, a megye pedig szemben az 1884. évi XIV. t. c. követelményei vei a Tisza töltés gondozását annál kevésbbé tarthatjr lel, mert a két uj kanyartöltésnek mintegy 2100C frtba kerülő kiépítésére semmi alappal nem rendelkezik, a Tisza töltésnek fentartásáról és további gondozásáról hajlandó a megye lemondani, a mennyiben i megye területén a Tisza ártérnek a már hivatok törvény 2. és 3. §-a szerint valamely társulathoz keli csatlakoznia, tekintettel azon körülményre, hogy e megye területén lévő átérnek nagyobb része már is a bodrogközi társulatnak adózik; továbbá, hogy a mennyiben egy esetlegesen a megye területén történhető töltés szakítás a Bodrogközre éppen oly veszélyt hoz mint reánk, ennélfogva a töltések jó karban tartása inkább áll érdekében a Bodrogköznek, mint a felettünk lévő beregi társulatnak ; azon óhajtásának adott tehát kifejezést, hogy az általunk eddig kezelt töltés szakasz, az ezen töltés által védett ármentes területtel a bodrogközi szabályozó társulathoz csatoltassék. Rapaics Radó osztálytanácsos a tárgyalás eredményéről véleménye« jelentést tevén, a közmunka és közlekedési m. kir. miniszter ennek alapján nevezett védtöltést Ungmegye kezelése alól kivette s a b o d- rogközi tisz aszabályozó társu lat felügyelete alá helyezte és az ezen töltésszakasz által érdekelt uug megyei területnek a társulat árterületéhez leendő csatolását elrendelte. Miután pedig a kérdéses töltésnek a csapi temető mentén elvonuló, mintegy 450 folyó méter hosz- szu szakasza a Tisza partjának rohamos szakadozása folytán nagy mérvben veszélyeztetve van s igen sürgősen eszközlendő hátrább helyezést igényel, felhívta a társulatét, hogy azt haladéktalanul végrehajtassa ; az egész töltés szakasznak helyreállítása illetve voualozásáuak megigazitása és kellő mértékkel leendő kiegészítése iránt pedig szintén mielőbb intézkedjék. Keleti Kárpátok osztálya. Február 25-én Nagy-Mihályban az ezen környé ken lakó kárpátegyleti tagok Siegmeth Károly osztály titkár elnöklete alatt, igen szépen látogatott. g>ülést tartottak. Az idén tartandó közgyűlésnek és kirándulásoknak programmja következőleg állapíttatott meg. Julius 4 én szombaton este érkezés Nagy- Mi hályba, üdvözlési estély a Hradeken. Julius 5-én vasárnap reggel indulás Vinnára. közgyűlés a viunai várban, ebéd és délután kirándulás a vinnai tóhoz; este a jószai fürdőben; éjjelezés ugyanott. Julius 6-án hétfőn, heliuenet a Yihorláua lovon, vagy gyalog. A csúcs megmászása; ebéd a menhúzban, délután táncmulatság, éjjelezés a men- húzbau. Julius 7-én kedden kirándulás a szinuai kőhöz és a tengerszemhez, délután Felső Remetére és Szobráncra. A szobránei fürdőben tartandó táncmulatság zárja be a kirándulást. Ezután a helyi bizottság választatott meg a következő eredmónynyel: Beszállásoló és elfogadó bizottság. Sulyovszky István elnök, Füzesséry Tamás, Ih uátko János, Pólányi Géza, Dr. Rais Gedeon, Baján Imre, Schwarc Mór. Élelmezési bizottság: Üibur Bertáin elnöki Pólányi Gyula, Bartus Boldizsár, Bartiis Gyula, Rónay Árpád. Weiner Károly. Szállítási bizottság: Fü/.esséry Tamás elnök; Pajor Bertalan, Piilchart. Max, Fetter Géza, Köröskényi Elek, Köröskényi Béla. Kirándulási bizottság: Baján Imre elnök; Winternitz Vilmos, Pulehart Max, Götze Károly, Reach Jakab, Rónay Árpád, Pfeifter Gyula, Stoffa János. Mi üde ti akként lesz elrendezve, hogy a kirámlu- láshas hölgyek is részt vehetnek, épenugy a vasuiou a megfelelő árkedvezmény kieszközlésésöl is gondoskodva lesz. Különfélék. * A vallás és közoktatási minisztérium a városi ipariskola folyó évi költségvetési előirányzatában mutatkozó hiány fedezetére 250 frtot küldött a polgármester kezeihez. ■ * A kassai kereskedelmi s iparkamara vároj sunk ipariskolájának fentartási költségeire 50 frtot adományozott s erről a városi tanácsot értesítette. Meghívás. Az „ungvári dalárda“ alaptőkéjének gyarapítására 1885-ik évi március lio 15-én azaz vasárnap a „Korona“ vendéglő leimében dalestélyi lender, melyre a nagyérdemű közönséget, tisztelet, el. meghívja a rendezőség. Beléptidij 50 kr. Kezdete VJt diakor. A szünetek alatt Lányi Gyula kozkedvehsegii ■/<- nekara fog játszani. * Dalárdánk, mint már jeleztük, e hó 15-én dalestélyt rendez melyre a meghívók már szétküldettek. Hisszük, hogy a nagy közönség e dalestély iránt meleg érdeklődéssel leend és a dalárda érdekében megjelenése által igazolni fogja eddigi rokonszenvét. melyet a dalárda ki érdemelni iparkodott * Tűz a mocsár utcán. E hó 2-án déli 12 órakor tűz ütött ki a mocsár utcán, s bár a segélyre siető katonai erő s önkéntes tűzoltóságnak sikerült a tüzet localizálni, mégis öt ház hamvadt el, valamennyi a legszegényebb sorsú egyéneké. * Az ungvári kereskedő- <s iparos ifjúság egylete végkép feloszlott, mint ezt Erdős László elnök és Hevesy Mihály pénztárnok az egylet részéről közhírré teszi. A feloszlás oka természetesen nincs indokolva a rövid communiquében, de sajnálattal constatáljuk, hogy nálunk se a kereskedők, se az iparosok nem rendelkeznek oly ifjúsággal, mely az egyleti élet hasznos voltát, önmüvelődési fontosságát átérezve, képes volna egy életre való egyletet fentartani. * Ungvár város 1885, évi költségelőirányzatának sommázata. Bevétel ingatlanok után 1944 frt 88 kr. Állandó cimü jövedelmek 10637 frt 47 kr. Átmenő jövedelmek 6130 frt Ó5 kr. Pénztőkék, állampapírok kamatjai 25g frt 65 kr. Különféle bevételi hátralékok 18840k év végéig, pénztári kimutatás szerint részletezve 8201 frt 46 kr. Katonaügyi összes bevételek külön előirányzat szerint 13471 frt 93 kr. (összes bevétel: 40646 frt 04 kr. Kiadás: Tisztviselők fizetése 10450 frt.JTanügyi kiadások 2Ó07 frt 5 kr. Szegődvényesek fizetése és egyébb járulékai 9313 frt 50 kr. .Szegényügyi és betegápolási kiadások 5010 frt 20 kr. Adó és egyenértéki illeték 948 frt 76 kr. Előre látható vegyes folyó kiadások 5504 frt 41 kr. Előre nem látható vegyes folyó kiadások 1500 frt; 1884. évvégéig hátralékban levő függő tartozások pénztári külön kimutatás szerint 11735 frt 51 kr. Katonaügyi összes kiadások külön előirányzat szerint 11065 frt 31 kr. Rendkívüli kiadás (12000 frtos kölcsön törlesztése) 1137 frt 93 kr. Jutalmazások too frt. Összes kiadás: 59372 frt 07 kr. melyből levonva a bevételt: 40640 lat 04 krt. A községi pótadó utján fedezendő kiadási többlet tesz: 18720 frt O3 krt. Lehoczky Béla, polgármester. Kovács István, főjegyző. * Az állami elemi népiskola. Városunk két részén t. i. innen és tulahidon egy-egy állami népiskola nyílt meg ez év elején, s migatulahidi már tultömöttségénél fogva a jelentkezőket nem képes befogadni, addig a savanyuviz környékén lévő iskolába alig iratkozott be 30 gyerek. A tanács elrendelte, hogy a hanyag szülők hivassanak fel kötelességeik teljesítésére, mert különben bűn tettetni fognak. Úgy látszik, hogy a mocsár,- hajnal,- és csűr utcai szülök ne.n sokat gondolnak gyermekeik nevelésével. * Halálozás. Tamaska Károly, előbb gálocsi földbirtokos, utóbb városunkbeli lakos, a múlt hé. ten hirtelen elhalt. * Papházy Péter, a beregszászi törvényszék hírneves elnöke, végkép eltávozott családjával együtt Beregszászból Oravicabányára. Ideje volt, hogy elhagyja állását, mert egyébbröl, mint hírhedt kalandjáról s gorombaságáról nem igen volt nevezetes. Az alantas közegeket szerette ugyan macerálni, de arra, hogy az elreferált váltókereset 48 óra alatt kiadassák, arra nem volt érzéke. Mi ungváriak máig is négy-Öt hét múlva kapunk egy váltókereseti végzést az elintézés után, holott ez azonnal kiadandó volna. Kívánatos volna tehát, hogy mielőbb egy arra termett és tapintatos elnököt kapjunk. * A beregszászi törvényszék helyzetére furcsa világot vet az a körülmény, hogy tiz biró közül 9 a hét hat napján három szenátusban csakis bünügyeFolj tatas a mellékleten.
