Ung, 1885. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1885-02-22 / 8. szám
XXIII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1885. vasárnap, február 22, 8. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNA.P. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, meiy a lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdája Főmunkatárs: BÁNOCY FERENC. Előfizetési feltételek: Egy évre ....................4 frt Félévre .........................2 „ - • Negyed évre — Egyes szám ára 10 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Uns vár. Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINOiCKY MIHÁLY. magában foglalja s moly gör. katliol. országunkat részint egyházi könyvekkel (nevezetesen a különben magyar ajku s szeliemü Hajdu-Dorogot) orosz jel- legü szent képekkel s zászlókkal látja el (például Korumlyát.) csakhogy ez utón a russicismus terjedését annál sikeresebben előmozdíthassa. A szomszéd Galíciából külön nyomda s könyvárusi intézetek állanak orosz népünk rendelkezésére, hogy magukat orosz templomi könyvekkel folyton folyvást pro- YÍdeálhassák s a beolvasztás nagy munkáját félben- szakitás nélkül érvényesíthessék. Az orosz társadalom mindig kiválóan tudott olvasztani. Beolvasztotta majdnem az összes finn — ugor népfajokat, kivéve egy maroknyi finn országi lakosságot. Assimitálta % tatárok és cserkeszek legnagyobb részét, s miről sem bizonyosabb mint arról, hogy a ruthenséget - ezen elszakított ágát. saját nemének a földteke minden pontján, könnyen elnyelheti. És. hogy mikép megy előre a russoficálás müve. mutatják a Kaukázusban elért eredmények, mely alig 20 év lefolyása alatt, majdnem teljesen eloroszosodott. Mutatja Lengyelország példája, hol az eioroszosodás szintén nagy mérvben folyik. A moszkvai szláv bizottság, az orosz társaiéin kormányát képezi, a hivatalos kormány mellett. Tanárokkal, nevelőkkel s néptanítókkal sőt ott ahol kell. pénzzel is operál. És nem szorítkozik csupán orosz területre. Működésének szálai átvonulnak nemcsak monarchiánkon, hanem Ungmegyóben J is. Avagy a B a 1 u g y á n s z k y a k a t, 0 e s- k ó k a t, K i m á k o k a t és Dobránszk y a- k a t mi más csalogatta volna Oroszországba, mint az orosz társadalom hegemóniájának befolyása 1 Valóban, az orosz társadalom megkarja nyerni Oroszország számára mind a galíciai, mind a magyarországi rutheneket. A bolgárokat régóta erkölcsi hatalmában tartja. Nem feledkezik meg a monteneg- I rióak, szerbek —- és honátokról sem, S a hivatalos Oroszország mellett, van egy nem hivatalos Oroszország is — vagyis : a társadalom. Nálunk csak az állam, a hivatalos Magyarország létezik. A társadalom nálunk nem hordozója még a nemzeti eszmének sem ; annál kevésbé a nemzeti chauvinismusnak, mely ügyesen vezetve lehet hasznos, amint ellenkező esetben lehet káros. Ezer év eredménye, mióta e földön élünk, csak annyi, hogy társadalmunk a magyar|fajt conserválta ugyan, de nem fejlesztette ki a nemzetet. Magyar- ország társadalmilag nem terjeszkedett, sőt nemzeti I királyaink korához képest, visszaesett. Még a felső (vidéket s Erdélyt sem volt képes assinmlálni, annál kevésbbé Horvátországot. Mindezen tényadatok Ungmegyéről is elmondhatók, hol a társadalmi életnek lüktetését, érverését alig lehet észlelni. Okait keresvén ez elkomo- ritó állapotnak, elsősorban abban találjuk, mivel különösen megyénkben, mindig hiányzott a polgári elem, s a mi bevándorlóit lakók által némileg elevenséget nyert, idegen jelleggel és nyelvvel hirt. A nemesség (gentry), mely itt leginkább lett volna hivatva társadalmi életet 'fejleszteni, magyar volt ugyan, de feudális. a feudális nemesség pedig sehol a világon nem tudott assimilálni, inkább be- 1 olvadt maga is. A ruthenegyház egész 1848-ig ki- válólag s csakis russicisinusnak volt propagandája, a római katholicismus a tótságnak ; a Protestantismus saját csekélységében minden jelentéke- kenyebb hatásra gyönge s csak a létért való meddő küzdelemre kárhoztatott. Kereskedőink s iparosaink, kik régebben rácok és görögökből, újabban zsidókból támadtak, — soha sem buzogtak nemzetiségért : elv nálunk az volt : ipierenda petunia priinum est. virtus post milliós !“ Ä vármegye, me- i iVet napjainkig feudális gentryk uraltak, nemcsak-2Vt't,SZ'- M. kir. honvédelmi minister.-A_l V. Ungmegye közönségének. A m. kir. pénzügyminister úrral létrejött megállapodás szerint, a fegyvergyakorlatokra behi vött huzamosb időre szabadságolt és tartalékos kato-: nák, valamint a sz. á. honvédek által, a behívás elhalasztása végett beadott folyamodványok és mellékletei, tekintve, hogy e folyamodványokkal j nem törvényes jog hanem kivételes kedvezmény igénybe vétele céloztatik, bélyeg kötele-: zettségalá esnek. Az e tárgyban benyújtandó folyamodványok az illeték díjjegyzék 13. tétel III. pontjának rendeletéi értelmében ivenként 50 (öt ven) krajcáros, a mellékletek pedig a menynyiben ezek nem oly eredeti okiratok, melyek már kiállításkor, az okirat minőségéhez képest, az ille-1 téki díjjegyzék idevonatkozó határozatai szerint já*j ró okirat bélyeggel elláttattak, az illetéki díjjegyzék 73 tétele értelmében ivenként 15 (tizenöt) krajcáros bélyeggel látandók el. Miről a (cimet) tudomás végett oly felhívással értesítem : hogy jelen rendeletemet hatósága területén lehető széles kör ben tétesse közzé. Budapesten 1885. évi február hó 2-án. A minister helyett Gromon. s. k. államtitkár. ^-4~‘* :SZ‘ Ungmegye alispánjától, k. 1. A szolgabiráknak és Ungvár város pol gármesterének közhírré tétel végett kia- datik s az „Ung“ heti lap utján is köz zététetik. Ungvárt 1885. február 16. KENDE PÉTER, alispán. A magyar társadalom Ungmegyében. Hajdan és ma. III Polgári elemek, iparosak mesteremberek cselédek stb Azon értelemben, miszerint polgárainknak magyar szellemiteknek s ajkuaknak, müveiteknek s jó módú vagyonos boti lakosoknak kellene lenniük : megyénk polgári elemeiről nem sok vigasztalót, mondhatunk. Megyénkben ugyanis Ungvárt, Nagy-Kapóst, Nagy-Bereznát ■ és Szerednyét kivéve, még csak mezővárosoknak mondható községek is alig találtatván, a lakosságnak már építkezései s lakásaikban, valamint életmódjok s visele- teikhen sem észlelhetni polgári jelleget. Ungvár polgárai inkább Krakkó vagy Prsemysle s Jeruzsálem külvárosai s a római Gettó lakosaihoz hasonlók, mint a csongrádi szentesi és debreceni cívisekhez, kik ha egyébről nem. már nyelvűkről felismerhetők, hogy habár földművelők is, de különben magyar polgárok. Történelmileg bizonyos ugyan, hogy Ungvár nagyon régi város s majdnem ezer év köde borong kies halmain s völgyein ; de ne gondolja senki, hogy lakói s polgárai mind magyarok ; a magyarság itt alig képezi egyharmadát a lakosságnak ; a nagy többség oroszok, tótok és zsidókból áll. 8 az a különös, Jiogy e nagy többséget sem a Drugethek, sem a Bercsénviek nem bírták megmagyarositani sőt ellenkezőleg számos magyar falvaink is eltótosodtak. Valamint pedig bármely város vagy község vallását s jellegét, azok tornyai kúpjáról már ebilegesen föl lehet ismerni, úgy azok nemzetiségét a piaczok, kereskedői holtok, kofák s korcsmárosok nyelvéről. Ungvár nemzetiségének fölismerésére is ezek a legpraegnansabb mérvadók. Nem volna szabad tűrni különösen 1 protestáns magyarság eltótosodását s miután e te- úntetben propagandát a róni. kath. vagy orosz mspökségtől nem igen várhatunk, a menyei ható-, «ágnak kellene erélyesebben s célszerűbben mint Hídig — fölkarolni ez ügyet. A népiskolák s kis- ledóvodák üdvös hatásán kívül, a magyar ajku cselédek és szolgák (dajkák, pesztrák. szolgálók' stb.) tartása s a magyar iparosok pártfogása s előnyzé- «ei, bizonyára csak fokoznák a kívánatos hatást és a magyar szellem emelkedését, melyre itt oly nagy szükség- van. Ez utón a Nyírségből, Bodrogközből s a hajdú városokból, melyeket a rokon vallási szertartás is szorosan fűz megyénkhöz — a szláv kivándorlók ellenében, üdvös bevándorlást lehetne előidézni. Ezen bevándorlók s nj elemek, a magyar állam és közszellem erősítésére volnának hivatva az Ung, Laboré és Latorca partjain is, hol a szláv hagyományok lidércei, még mindig buján len vésznek. A jelzett tényezők és elemek munkaerőt, értelmiséget s magyarságot hoznának be ITngba s gyorsan kivetnék nyergéből a szláv parasztságot, mely bár műveletlen és dologtalan p oly phálózat-; ként nehézkedik rajtunk, S aztán meggondolandó, hogy ha itt a magyarság mindig csak apadni s: növekedni nem fog, ■ az a rettegett árvíz, mit „orosz“ j tengernek nevezünk, még inkább fog dagályosodui I s mindnyájunkat annál bizonyosabban fog elnyelni. Polgárságunk lő alkatrészei: az iparosok, és mesteremberek, azonkívül hogy nagyobbára szinte nem magyarok, általában szegények is, kivált újabb időkben, anyagilag mindinkább sülyednek. Ámde e hanyatlásnak nem csupán a rósz ipartörvényekben keresendők okai, mint sokan hiszik, hanem azon körülményben is, hogy iparosaink és mesterembereink nem bírják kiáltani azon versenyt, melyben a budapesti, kassai, s több oldalról olcsóság és tartósság tekintetében megmérközniök kellene. Sok időn át „Q-uba-vármeg y ének“ nevezték Ungmegyét és sokan azt gondolták, hogy e név valami gúnynév, csufondárosság, pedig e nevezetben Ungnak inkább dicsérete mint gyalázása foglaltatik; mert mintegy félszázaddal ezelőtt, csakugyan Ungmegyóben készítették a legfőbb és legszebb gubákat, a posztókat s egyóbb gyapot kelméket ; ma azonban más sokban még a kassaiak, s. a. újhelyiek is felülmúlják már az ungi iparosokat. Mindezek következtében szegényedvén és fogyván iparosaink száma, nagyon természetes, hogy ezen népelemből, egy oly egészséges polgári osztályún k, — mely társadalmunk derekát méltán kópviselendné — keletkeznie csaknem lehetetlen. Pedig, hogy egy oly polgári osztály megalakulására, mely egyszersmind a magyarság terjesztője, legyen nemcsak Ungban, de az ország más vidékein is égető szükség van, eléggé tanúsítják országgyűlési vitáink, melyek nagy horderejű kérdést még mindig s minden kiágazásaiban tárgyalnak. S pedig, ha egyszer e kérdés a közértelem vizgalódásainak malomkövei közé van vetve, meg kell azt kellőleg őrölni, és pedig ugv, hogy különváljék a láng a korpától. Valamint mindenütt az országban, úgy különösen Ungban. az értelmiséget s uralkodó osztályokat kényszeríteni kell, hogy gondolkozzanak és cselekedjenek. Az intelligentiának részt kell vennie az eszmélésben is a m a g y a r t á r- s a d a 1 0 m fölépítésében, ami itt teljesen hiányzik. Az a kérdés mindenek fölött: mit tesz a társadalom másutt és mit tesz nálunk ? .............. Oroszországban a szlávophil társaság az orosz társadalom végrehajtó bizottsága. A moszkvai pánszláv comité, az orosz nemzeti Chauvinismus zászló- hordozója, melynek cselekvési köre Unmogyóvel egyetemben az összes magyarországi ruthenséget YEGYE8TARTALMU HETILAP, U 11 s m e y e hivatalos közlönye.
