Ung, 1885. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1885-02-08 / 6. szám

a Ciblesre. A menház a Oibleseu. Ez évben építtetik : a menház a Pop Ivánon, az út a szirmai kőhöz. Az utak jelzése és azok kijavítása szintén eszközöltetik.

Az osztály Szobráncon, M.-Szigeten, és Nagy-Bányán házi iparkiáiIitásokat rendezett, amelyeknél mintegy 12000 tárgy került kiállítás alá, mi által a keleti Kárpátok házi iparának tetemes lendület adatott.

Az osztályok közreműködése mellett lett a ho* mounai faipariskola életképesen szervezve, az un g- vári Keramik ai i s k o 1 a életre híva, a Mára. marosban a szövészetre tanfolyam berendezve.

A fürdőhelyek és ásványvíz források az osztály részéről mindenkor nagy gondoskodásban részesittettek. A közgyűlések mindenkor a Keleti Kárpátoknak más más vidékén tartattak és közös kirándulásokkal voltak egybekötve. Folyó évben a közgyűlés Nagy-Miliályban július 5-én fog megtartatni, s egybekötve kirándulással a Vihorlátra, a szinuai kőhöz, a tengerszemhez, és Szobrán era.

Legközeíebbi időben tetemesen megnagyobbodott az osztály hatásköre a keleti Kárpátok nyugoti vidékeinek ugymint Abaujnak, Tornának és Sárosnak hozzácsatla- kozása folytán, s most már első sorban a szádellői és aji völgy, továbbá a falucskai barlang tétetnek járhatókká és az aggteleki barlangnak 2-ik kijárása létesít- tetik Jósafőnél.

Ezáltal az idegen touristáknak, kik eddig csak a magas Tátrát keresték fel, pompás körutazás tétetik lehetővé Poprádra. A touristák Kassát mint a kirándulások uj központját fogják megismerni, s innen felkeresik a Vihorlát vidékét, a beregi alpokat, Mára- raarost havasaival és sóbányáival, Szatmári és Nagy- Bányát bányáikkal és pompás kirándulási helyeikkel.

A keleti Kárpátok a nagy tourista forgalom körébe vonatnak be.

Ezen nagyobb munkálatok folytán a pénz kiadások is nagyobbodtak, valamint az igények is az egyesek munkaerejét és közreműködését illetőleg.

Az osztály ennek folytán a keleti Kárpátok minden művelt lakójáhez azon kérelmet intézi, hogy a Kárpát egyletbe, illetve a keleti Kárpátok osztályába tagul állna be, és az egylet céljait közreműködéséve elősegítené.

A csekély évdij 2 forint 30 krt. teszen (ez álla az egyletnek és az osztálynak tagja lehet az ember) s a melyért iugyen és bórmentve rnegküldetik a mit veszeti mellékletekkel ellátott évkönyv is.

I

Tisztelettel kéretik a fentebbi összeget a mellé-; kelt posta utalványuyal és a kitöltött belépési nyilatkozattal az alulírott osztály i it kárhoz S.-a.-Ujhelybe küldeni, aki is a tagsági jegyet postafordultával megkiil- dendi.

Az egylet tisztelt tagjai számára az 1885. évi óvijegy Ide mellékelten egyszersmind rnegküldetik és a tagsági járuléknak, mellékelt postautalványnyal leendő beküldésére felkéretnek.

A tisztelt tagok kóretuek egyszersmind, miszerint körükben uj tagokat nyerjenek meg az egyletnek, hogy az egylet, illetve az osztály örvendetes nagy len- ; dületet nyerjen.

Mély tisztelettel Sziegmeth Károly

ügyvivő titkár.

Különfélék.

* Az árva és lelenciigy a városi tanácsban. A városi tanács nap-nap mellett arról győződik meg, bogy megyénkben az árva és lelencügy a leghelytelenebb

i módon kezeltetik s örökös panaszok, illetékességi kérdések fölött váltatnak jegyzékek, egyes hatóságok között. A városi lanáes tehát felterjesztést intéz a megye törvényhatóságához, hogy utasil.su a járási szolga- birákat, miként községenkiut tegyék^ közhírré, hogy árva, különösen dajkaságra szánt gyerekeket senki ne fogadjon el mindaddig, inig hatósági bizonyitványnyal nem igazolja az illető gyerek vagy szülő illetékességét. Csak ez által lehet elejét venni azon embertelen tetteknek, hogy a szívtelen anyák gyermekeiket dajkaságba adva, egy két havi fizetés után megvonják a tartási dijat, s maguk úgy elországolnak, hogy nem lehet hollétüket kipuhatolni. A legtöbb esetben ily elhagyott gyerekek a város nyakán maradnak, mert a dajka azt állítja, hogy neki a gyereket Ungvárról hozták s az első két, három havi dijat is onnan küldték, tehát a gyereknek ungvári illetőségűnek kell leuni.

* Kinevezés. A „M ármaros “-ban olvassuk: Budapestről, megbízható forrásból kapjuk az értesítést' hogy a szigeti törvényszékhez kir. ügyészül Hlavathy József győri kir. alúgyész fog legközelebb kineveztetui. Az igazságügy miniszteri javaslat e napokban terjesztetett föl ő felségéhez. Hlavatbyt mint tehetséges önálló, független, részrehajlatlan, az igazságszolgáltatás ügyét szivén viselő s társadalmilag is kedves embert ösme- rik Győrött s az illetékes körökben; és ha mind ez Így vau, — úgy gratulálhatunk justitiánknak. Mi még inkább gratulálunk e kinevezéshez baiHtunknak, meit ő megyénkbeli s itt kezdte a megyénél hivatalos pálcáját, majd a beregszászi (székhez neveztetvén ki kir aliigyészül innen helyeztetett át Győrbe. Különben kii nevezését a hivatalos lap is meghozta már.

* Felhívás. Tisztelettel felkéretnek az 1848/9*ki honvédtársak, miszerint í* évi február 15-én d. e. 10 órakor a városháza termében megtartandó értekezletre megjelenni szíveskedjenek. Kelt Ungvári, 1885. február G. Plathy István.

* Farsangi mulatság. Az uugmegyei nőegylet, a „Korona“ vendéglő nagytermében Lányi Gyula közkod" veltségü zenekarának közreműködésével 1885. évi feb' hó 14-én táncmulatsággal egybekötött társasvacsorát rendez. Bemeneti dij : Személyenkiut 1 frl; karzatjegy 1 frt. Kezdete 7 órakor. ízletes ételek s italoktól a nőegylet gondoskodik. Bemeneti jegyek Özvegyi F, és Okolicsuy J. uraknál és este a pénztárnál kaphatók. Aki elnézésből meghívót nem kapott volna, de arra

igényt tart, szíveskedjék a bálbizottság elnökéhez NelU rebecky Györgyné önagyságához, fordulni.

* A magyar társadalom I ngme^yéhen 'cimii cikksorozatra az „Észrevételek“ a jövő számban fognak közöltetni.

* Az uugmegyei nftegylet részére az ungvári ipar- I és kereskedelmi bank 30 frtot adományozott.

* Az „ungvári iparos olvasókör“ saját pénztárának gyarapítására f. évi február hó 15-én zártkörű táncvigalmat rendez a „Korona“ szálló nagy termében. Belépti dij személyenkiut 1 frt, családjegy (3 személv) 2 frt. Kezdete 8 órakor. Felhívjuk a közönség figyelmét iparosaink e nemes törekvése iránt, mert valóban említésre méltó, hogy iparosaink az olvasó kört nemcsak létre hozták, hanem azt feularlani is óhajtják, a mire bizony iparosainknak is szükségük vau már. Ed- digelé az. olvasókör beliigyeit. Csanády Virgil vezette, de egy idő óla egy külön választmány lett azzal megbízva.

* .Színház. Takó Sándor színtársulata a lefolyt héten változó szerencsével küzdött, hogy a közönség jóindulatát megnyerje, mert egy két este látogatott volt ugyan az előadás, de bizony legtöbbször üres ház előtt játszottak a különben iparkodó színészek. A köj zönség úgy látszik, megfeledkezett már arról, hogy mi la színészet a magyarnak. Ha nemzeti nyelvünk terjesztőinek keserves sorsát hideg közöuynyel nézzük, bizony nem sok hazafiságot mutatunk. A társulat e hó

2-án Lukácsy az „Isten keze“ eimü népszínművét elég gondosan adta elő. Másnap kedden adatott „ A n n a“ Osiky G. Dramolettéje és a „Kölcsönkért feleség“ ciiuö francia bohózat meglehetős sikerrel. A társulat jobb tagjai U j v á r o s y, G é c y, Jeszenszk y, F a rk a s

M. H o i 1 ó s y n é, T a k ó n é, Ligeti V. Daróci.

* Dalárdánk kirándulása Nagy Mihályba, melyről előlegeseu említést tettünk volt, szépen sikerült, mert a nroihályiak mindent elkövettek, hogy az ungvári dalárdát inóltóaD fogadják és kitüntessék. A fogadtatás mái Kis Zalacskánál történt, hova többen kocsikon és lóháton a dalárda elé jöttek s üdvözölték a dalárdát; majd a Labore hidjáuál a város értelmiségéből alakult küldöttség, élén a járásszolgabirájával, üdvözölte újra dalárdánkat. A bevonulás impozáns volt s a hosszú kocsisor általános bámulásra adott okot. A megérkezés után minden dalártag szállására kalauzolta- tott s a vendéglátó házi urak és urhöigyek iparkodtak- a magyar vendégszeretet jó hírnevének eleget tenni. Este 7 órakor kezdődött a hangverseny és táncmulatság, melynek lady patronesse, Szemere Gyuláöé úrnő volt a központja, kit bcléptekor hangos éljenzés fo-’ gadott s Lányi zenekarának „Rákóey indulója“ kisért

i számára fentartott zsölyeszékig. A zenekar eíiiémultá. val felhangzott a dalárda hangja, Huber Károlynak „Talpra magyar“ verseny darabja, mely viharosjtet- szésben részesült. Utána következett a „Cigányuő“ dalmű nyitánya zongorán I)r. Pogány Gerőué és Olcs- váry Gizella k. a. által előadva négy kézre, raéltáu kiérdemelt tapsok közölt. Ezt követte Kusnyiry GyűAz „TUSTGr“ t/i rca j a.

Hét országgyűlés képviselői*) in.

Ka visszagondolunk a réglefolyt, időkre, ha visz- szamegyiink emlékünkkel a nagyapák által rajzolt képzelet világába, találunk megyénk törten" ében sanyarú éveket, Ínséges emlékeket., melyek azonban többnyire az egész nemzet életével ugyanazouosok és közösek lóvén, a npmzet történetével forrtak össze. De társadalmilag oly szánandó és szomorú helyzetet, a mint az 1867-tői kezdve majdnem egy évtizeden át tartotta fen magát, megyénk, de föképen Ungvár városa, imm élt át.

Nem volt város, mely lelkesebben üdvözölte volna a haladás mozzanatait, őszintébben örült volna az alkotmányos átalakulásnak, mint ez; itt, fogékony keblekre talált minden szép és nemes eszme; e város polgársága elismeréssel volt mindig megyéje kiválóbbjai iránt, nem késett, volua meghozni nekik alkalmilag a polgári erenyek egyszerű bár, de hervadhat laii koszorúját ; szóval mindig úgy gondolkozott és tett, mint azt egy felvilágosult, s alkotmányosan érett polgárság testületétől várni lehetett.

Es nem tagadhatni, hogy megyénk jelesbjei városunk ezen annyiszor tanúsított haladási készségét ápolni, a polgári erények elismerését hasonló elismeréssel viszonozni, s a város javát, anyagi és szellemi előhaladását elősegíteni, a város polgárságának törvényes jogait óvni, sőt tágítani is igyekeztek.

*) lásd. az „Ung“ 1884 évi 39.40 számait.

Azonban 1867 óta, a mint Kandó Kálmán mint miniszteri tanácsosnak országgyűlési képviselővé választása 1867 május 23-án nem sikerült, Moesáry Géza a baloldal jelöltje ellenében ; midőn Moesáry képviselővé való megválasztását tehát csak egy merész alkotmány sértéssel: t. i, a választási jegyzőkönyv széttépésével lehetett megakadályozni, ezen időtől fogva egészen megváltoztak a társadalmi viszonyok. Az addig jó barátok egymás ellenségeivé lettek sa politikai Misák éle. számos a családnak egymás iránti rokonszenviik kötelékét is erőszakosan kettévágta. A szeretet száműzve lett a keblekből, hogy a fekete gyűlölet foglalja el helyét; a jó barátból denunciáns lön.

Bár nem tagadhatni, hogy a személyes harcok első magva akkor vettetett el, midőn a májusi választást megelőzőleg végbevitt megyei tisztnjilás alkalmával a főispán jobb ind u I a t á t, némely hozzá közelebb álló egyének oda hangolok, hogy számos városi és vidéki bizottmányi tagnak az akkori központi szol- gabiróságra felállított jelöltjét: Moesáiy Gézát,

minden alaposok nélkül még a kandidalásból is kiszorították ; hibájául róván fel néki a többi között azt is, hogy a tisznijitást megelőzőleg, mint szolgabiró Jelöli mellett hívei a nálunk annyira szokásos fáklyászenével nyilvánosan demonstráltak mellette.

Innét indult ki a bizalmai lanság fájó hangja, mely az 1867-iki májusi és augusztusi választásnál már elég hangosan nyilvánult.

Az ekként, kifejlődött személyes harc, a politikai elvekre is sokaknál befolyást gyakorolt, volt. Mert inig : 1867 végén az ungvári választó kerület i n t eiligen t i áj a inagy részben a Deák párthoz tartozott, mégis a megyei tisztujitás alkalmával ezek közöl számosán, az egyik szolgabirói állasra Moesáry Gézát kívánták nieg- válaszlatni. De mert jelöltjüket még csak nem is kandidálták, ez annyira sérté önérzetüket, hogy érezniök kellett, miként bár a Moesáry ellenes párttal egy politikai nézetet vallották, lehetetlen lesz a közügyek terén velők együtt müködniök. Mivel pedig a baloldal hazafias álláspontját kétségbe vouni nem is lehetett,, a körülmények által előidézett helyzet nem jelölt ki részökre egyebet, minthogy az oda dobott keztyüt fölvegyék, s baloldali pártot, alakítva, a harcot folytassák s érdekeiket az újon körül sáneolt erődít- vényből védelmezzék; támadva az ellenfélre s viszont felfogva elleneseik támadását.

Ügyetlen kezelők megszakítván ekként a jó viszonyt, ez idő óta, eltekintve a politikai nézeteltéréstől, nyílt lett a harc a két, párt között; amott mindent, elkövettek, hogy megboszulják, megpuhifsák az ellen z ékeskedőke t, emitt pedig ezek szorosabban tartottak össze érdekeik védelmében. Kisszerű ingerkedések, apró bosszantási tények pedig egyik részről sem hiányozván, s ez a kedélyeket folytonos izgatottságban tartva, többé nem az észszeriiség, tapintat és igazságosság, hanem mindkét részen a szenvedély uralta a helyzetet.

Ily kedély állapotok között következett be az 1867 május 23-iki képviselő választás napja, melynek lefolyása és eredménye páratlanul áll a képviselő választásik történetében.