Ung, 1884. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1884-07-20 / 29. szám
XIII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1884 vasárnap, Julius 20. 29. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek oaak bér- mentesep fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek : Egy évre .............4 frt Félévre .................2 „ -• Negyed évre .... 1 „ — Egyes szám ára 10 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába tíuevár. Pollaosek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyiittér soronként 20 kr. Főmunkatárs: BÁNÓOY FERENC. VEGYESTARTaLMIJ HETILAP, U »1 & m e Of y e hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Hivatalos köbleinéiiyek. "Vili a2' Magyar királyi belügyminiszter. KŐ RRENDELBT Hogy azon nem remélt esetre, ha a Francia-1 ország déli részében kiütött járványos* cholera ha- [ zánkba is eljutna, az ország lakossága a kellő orvosi segély ben. részesül hessen, s az orvosi személyzetben hiány ne legyen, különösen pedig, hogy oly esetekben, midőn valamely törvényhatóság a fennforgó szükség szerint általa kirendelendő járványorvosokat, hatósága területén s vidékén nyerni) képes nem lenne, ilyenek oda azonnal ismét ki-j küldhetők legyenek : intézkedtem az iránt, hogy ! azon orvosok, a kik a cholera alkalmából járvány-1 orvosok gyanánt alkalmaztatni hajlandók, a belügyminisztérium. közegészségi ügyosztályában már | most jegyzékbe vétessenek. Ily cholera orvosokul okleveles orvosok, sőt szükség esetében szigorlók és az orvosi fanfolyamot végzett növendékek is lesznek alkalmazhatók. Az alkalmazott járványorvosok közül az orvostudor.ok, az oda s visszauta- zási költség megtérítésén kívül, napi 6 frtot, sebészek és szigorlók pegig, úgyszintén a végzett növendékek az úti költségen kívül, napi 4 frt dijat fognak nyerni. Minthogy pedig a szigorlók és végzett orvosnövendékek a jelenlegi szünidők alatt legnagyobb részt otthon tartózkodnak : ennélfogva azok a tiszti 'főorvos közbenj ötté vei mielőbb fel- hivandók, hogy azon esetre, ha a cholera tartamára járványorvosi minőségben kiküldetni hajlandók, magukat haladéktalanul jegyeztessék be s ezen jegyzék hozzám mielőbb felterjesztendő. Budapesten 1884. julíus hó 8-án. . Tisza s. k. 2701 sz kL 1.18847 Ungmegye alispánjától. A szigorlók és végzett orvosnövendékek haladéktalan felhívása s a jelentkezőkről szerkesztendő jegyzéknek beterjesztése végett kiadatik, valamint az „Ung“ hetilap utján is közzététetik, Ungvárt 1884 julius 15. KENDE PÉTER, s. k. alispán. 24,947. sz. Földmivelés ipar, és kereskedelmi m. kir. miniszter rendelete. a iolyó, 1884. évben megtartandó erdőőri szakvizsgáit ügyében. Az erdőőri szakvizsgák a f.’ évi október 27-én és az erre következő napokon Budapesten, Pozsonyban, Besztercebányán, Miskolcon, Kassán, Már- maros-Szigetgn, Kolozsvárt, Temesvárt, Zomborban Pécset és Szombathelyen a vármegye házában délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni'és folytatólag megtartatni. Felhivatnak mindazok, kik ezen szakvizsgát letenni szándékoznak, hogy hiteles bizonyítványokkal felszerelt folyamodványukat a vizsgák székhelyére nézve illetékes királyi erdőfelügyelőhöz nyújtsák be. Földmivelés,- ipar- és kereskedelemügyi minisztérium. 2529. sz. —£-r----- Ingmegye alispánjától. A szolgabirák s Ungvárváros polgár- mesterének, közhírré tétel végett kiada- •tik s az „Ung“ heti lap utján is közzé tétetik. Ungvárt 1884. julius hó 2-án. KENDE PÉTER s. k. alispán. A folyó lió 18-ikóii tartott megyei bizottsági rendkívüli közgyűlésből. Ez évben alig volt oly gyűlés, mely annyira egyhangúlag folyt volna le mint ez, dacára a tárgyhalmaz és számos jelen voltaknak. Alig jelentkezett egy-két gyöngébb vita a tárgyalás folyamán — mit nyilván az uralg'ó nagy hőségnek tulajdoníthatni, mert a teremben ez, zárt ajtók s ablakok között, az utczai 34 R°.-nyi meleghez mérve valóban nyomasztó is volt. A közgyűlés tárgyait több nemű rendeletek, Ungvárváros szervezésére vonatkozó szabályrendeletek, járási ügyek. stb. képeztek A felolvasott miniszteri rendeletek közül a közérdeket élénken érdekli azon belügyi intézke- óés, mely szerint közegészségügyi köröket szervezni, illetve a még külön orvossal nem biró megyei 8 kört orvossal ellátni rendeli. E rendelet kiadatott az alispánnak, hogy az 1876. évi XIV. t. ez. által reá ruházott teendőket haladéktalanul foganata- sitsa. Ugyancsak belügyi rendelet folytán a törvényhatósági pótadó ^kivetésére vonatkozólag szabályrendelet alkottatott. E szerint, a csak szükségeseién igénybe veendő ezen megyei pótadó az állami egyenes adó arányában adónemenkint egyenlő 7»-ban a megyei számvevő által fog kivettetni és a házi pénztárban elkülönítve Ieend kezelendő s az erről vezetett számadást a törvényhatóság- évenkint a tavaszi közgyűlésben fogja felülvizsgálni. Köziek, ministerium a miilti g-yülésböl in té- zett azon kérelmet, hogy a megyei utak beutazta- tási költségeihez — tekintettel az ungvár-uzsoki hadászati útvonal fontosságára, némi összeggel járuljon hozzá — ez alkalommal felolvasott leiratában megtagadta. Ennek folytán határoztatott, hogy az érintett útvonal beutazása akként gyakoroltassák, miszerint az ez által felmerült költség a megyei összes utak beutazására megállapított 600 frtnyi átalányban fedezését találja. Ugyanazon ministerium azon indokból, hogy a vizi ügyekben a törvényhatósági közgyűlések illetékessége a f. évi XXVIII. t. c. szerint megszűnik, tudatja, miszerint ezen ügyekben a közgyűlés helyett első fokban az alispán vagy a törvényh- joggal felruházott városok polgármestere, másod fokban a közig, bizottság s harmad fokban, végérvényesen a közlekedési miniszter fog eljárni. A kereskedelmi minister a bizottság által módosítási javaslattal felterjesztett vásári tarifát jóváhagyván, ezt s az ez alkalommal módosított I kövezetvámszedési és költség előirányzatot annak idején közölni fogjuk, valamint a város szervezé- I sére vonatkozó szabályrendeleteket is. Kelecseny község képviselete a Guttmann A.Z „U INTGr“ tar oá. ja. A második rangfokozatig. — Elbeszélés. — (Folytatás.) .Tágay haza érve, .a díványra vetette magát s. fejét tenyerébe hajtva elgondolkozott. Majd kivette cigarette tartóját s dühösen kezdett színi. Egyszerre felugrott a pamlagról és sebes léptekkel végigjárt a szobán, közbe szitkokat mormogva. —- Hó Johan! Rakd be holnapra való ruháimat, s vidd át a „Koronába“, kérj számomra szobát és tedd le oda. Johan készségesen látott a parancs teljesítéséhez, midőn belépett Brabant kapitány Raymond társaságában. — Eljöttünk pajtás, hogy felvilágosítsunk, kezdé a százados, Gyula az egész dologban ártatlan. Nem tudta, hogy engagirozva vagy. — Persze, hogy nem volt róla tudomásom, aztán elkéstél különben is, hátén csak hibádat hoztam helyre. De ha fölvilágosítasz, istenemre átengedem táncosnődet. Miért rohantál el mindjárt ? — ügy ? eljött az ur, hogy kiengeszteljen ? s továbbra is éreztesse-fölényét, mit két csillagjánál fogva megenged magának velem szemben? Hogy álbarát- ságával továbbra is ámítson? Csalódik, ha azt hiszi, Ihogy eléggé botor lennék továbbra is- hinni önnek. iTudja meg, hogy egy óra óta leplezetlenül áll ön lelőttem ; egy óra óta megvetem önt ! s most hadd litéljen fölöttünk a becsület bíróság ! És ő ? ! folytatás végtelen gunynyal hátneki kevés egy csillag? — no megállj, te kacér daemon, ezért lakolsz még ! Johan ! nem vagy még készen, mondá haragtól reszkető ajakkal, előre ! marseh ! Gyula torkán elakadt a szó, nem szólhatott, szavai izzó tüzként égették, marcangolták kebelét. — Jól van tehát, mondá fájdalmas önérzettel. Brabant, tanúja volt ártatlanságomnak, s tanúja e jelenetnek is. Menjünk kapitány ur, ne legyen vendégem — jelenlétem által feszélyezve. — Én az ur vendége, továbbra is ? kiáltó, -hiszen inkább főbe lőném magamat ; s az ajtó felé rohant, de ott megállt s elérzékenyedve vissza nézett. — Isten önnel főhadnagy ur, engem többé nem nevezhet hívének. Az a balek, ki szivvérét képes lett volna önért kiontani, örökre meghalt az ön számára. Erkölcsi leckéket osztogatott a barátság álcája alatt, pedig szemeiből a féltés ördöge csillogott. No de jól van az igy! Jobb előbb mint utóbb ! — És elrohant. Gyula megsemmisülve állott. Pár percnyi szünet után magához tért s a kapitány felé fordulva, sápad arccal szólt. — Kapitány, kérd föl Szepesi főhadnagyot nevemben, — tegyetek ügyemben előieges intézkedéseket s állapítsátok meg a föltételeket, a sértés nagysága szerint. Várj csak barátom, várj. Tehát te csakugyan nem észleltél Istvánon semmi különöst? — Mit? kérdé ámulva. — Valóban ? Hisz barátom •*— ez a fiú úgy be vau rúgva, miut a csap. Nem tudja mit cselekszik, mit beszél ; meglásd, hogy holnap nem fog számot adhatni tetteiről. S ő lesz az, ki az iménti kínos jelenetet a legjobban fogja sajnálni. — Lehetséges volna ? kérdé mindjobban ámulva. Valóban hihetetlen. — De úgy van pajtás, ha mondom. Hiszen mi igen sokat ittunk Ferinél; s a fiú Elzának szereimet is vallott, engagirozta a második négyesre, miről biztosan megfeledkezett. S ha nagymérvű írásunknál uem is lett volna részes, meggyőzödtetne hangja, arckifejezése. Téged, kitűnő barátom, túlságos baráti szereteted elfogulttá tesz, nem láthatod a valót. — Igazán — meglep nyilatkozatod, mondá csodálkozó örömmel. De fájdalom, fen kell tartanom igényemet. — Menjünk vissza tehát. — Nem — már úgyse tudnék mulatni, annyira föl vagyok zaklatva. Ha igaz, hogy István^beszámithat- lan állapotban van, vissza jöhet ide ; jobb tehát, ha itt nem talál. Megyek a csillagra s ott éjszakázom. Brabant a táncterembe, Raymond pedig a csillag vendéglő felé vette útját. Kivett egy szobát, lefeküdt, de az álom kerülte szemeit. Elgondolkodott a történtek fölött. Eszébe jutott István, kit évek hosszú során hensőleg szivéhez ölelt, s ki oly hálátlannak mutatá be magát, vérig sérté. Camilla jelent meg képzeletében, elragadó szépségében ; az a Camilla, kit öt év óta első szerelmének lánghevével folyton szpret ; az a Camilla, kiről ezerszer lemondott, ki miatt ugyan annyiszor esett kétségbe, — ő árulta el pár óra előtt, hogy szive, kitudja mily régtől, érette ég csupán. Mily
