Ung, 1884. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1884-07-13 / 28. szám

kedvezményekkel, kivévéii a tandijakat, melyek iskolánknál tetemesen kisebbek, mindenben meg­egyeznek. A felvétel féltételei ; 1. Az I. osztályba felvétetnek azon tanulók, a kik a polgári-, a reáliskola vagy a gymnásium IV. osztályát sikerrel bevégezték és arról bizo- nyitványt tudnak felmutatni, vagy felvételi vizs­gálaton igazolják, hogy a szükséges előképzettsé­gük megvan. 2. A beirási dij i frt, a tandij félévenkint 5 frt és az ifjúsági könyvtárra 50 krajcár fize­tendő. Kedvezmények : A kereskedelmi iskolánkba járó tanulók 1. A véderőről szóló 1868. évi 40. s az 1882. évi 39. törvénycikk és az ezek alapján kiadott honvédelmi ministeri utasitás szerint egyéves ön­kéntesek; — 2. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. törvénycikk szerint községi, illetőleg kör­jegyzők, a postánál, az állami, megyei és tör­vényhatósági számvevőségnél, a pénztári, kezelési, börtönügyi szakoknál, a zálogházaknál tisztvi­selők ; — 3. A közmunka és közlekedési minisztérium 1881. évi 16506. a. kelt határozata alapján vasúti hivatalnokok lehetnek; 4. A magánjellegű közlekedési, ipari és ke­reskedelmi üzleteknél és vállalatoknál előnyös feltételek mellett alkalmaztatnak. 5. A szegény tanulók tandíjmentességben s esetleg egyéb segélyben is részesülhetnek. E nyilvános jellegű, szigorú állami és fővá­rosi felügyelet alatt álló kereskedelmi iskola, melynek harmadéves növendékei a tanév végén a kereskedelmi szaktárgyakból miniszteri biztos jelenlétében végvizsgálatot (érettségit) tesznek, a tandíj csekélysége miatt még a kevésbbé va­gyonos szülők gyermekeinek is igen ajánlható. A beírás az i884/5. tanévre úgy a polgári mint a kereskedelmi iskolába f. é. augusztus hó 30,, 31. és szeptember hó 1., 2. és 3-án történik. Budapesten, 1884. junms hóban. AZ IGAZGATÓSÁG. Különfélék. * A lökiállitás városunkban, f. hó 6-án, gr. Sztáray Antal elnöklete alatt a következő ered­ménynyel ment végbe: Pályázott 47 kanca szo­póscsikóval, dijakat a következőknyérték: Mikita József A.-Ribnyicéröl 8 aranyat, Bosnyák Mihály Kérészről 6 aranyat, Zombori Mihály Kis Szel, mencről 5 aranyat, Sipos András Iskéről 5 aranyat ^ Gottlieb Henrik Ungvárról 4 aranyat, Galgóci Dániel Kérészről 3 aranyat, Galgóci János Kérész­ről 2 aranyat, Gönci István Csapról 2 aranyat, Az „tusra* tároAja. A második rangfokozatig. — Elbeszélés. — (Folytatás.) Tágay ez alatt hozzájok érve, szokott elevensé­gével, a Gyula le nem oldott kardja fölött egészen el­bámult. „Hogy lehetsz annyira figyelmetlen a hölgyek iránt ?“ szólitá meg barátját. — H#1 késtél ennyi ideig ? volt a válasz. Már rég Várlak itt és ha nem jösz, keresésedre indultam volna. — Páratlan vagy, mint mindig, mondá hálásan, Gyula. Egyébkint, megengeded, megyek a hölgyeket üdvözölni. Ezzel Camilláhozf sietett. — Vigasztalhatatlan vagyok, hogy az első tourt el­mulasztottam, sugá fülébe. — Köszönöm ! kissé fáradt vagyok, rebegé a ki­merült nő helyére ülve. — Csodálatos ! mily különösen érzem magamat, gon- dolá Tágay, forró homlokára nyomkodva kezét. S csak­ugyan az egész világ szédült vele, szive hatalmasan dobogott, s érzé, hogy lábai megtagadják a szolgálatot. Csak megnem ártott az az átkozott tokaji ? Gyula kö­zeledett feléje. — István, itt nem szokás ám egy hölgygyei tízszer körül keringőzni, szólt Gyula jóindulatú figyelmeztetés­sel. De látván barátja arcán e szavak” kellemetlen ha­tását, megbánta figyelmeztetését. E figyelmeztetés ha­tott Tágayra, mert a mipt Elzát kivitte, csak egy for­dulót tett vele és igy a többivel is. — Remélem most már meg vagy velem elégedve ? szólt kihivó daccal. — Remekül táncolsz. De ba megengednéd, volna még egy észrevételem. Szüts Károly Mátyóczról 1 aranyat, — Guttman Izidor, ki az első díjról lemondott és Bernáth De­zső, ki a második díjról lemondott, ezüst oklevél­lel tüntettetett ki. — Pályázott továbbá 3 éves csi­kó 18 drb. Díjakat nyertek : Bosnyák Mihály Kérészről 8 aranyat, Herceg Károly Csepelyből 6 aranyat, Szentimrey János Baranyáról 5 ara-, nyat, Thuránszky Tivadar Baranyáról 4 aranyat Pápai Gáspár Mogyorósról 2 aranyat, Tóth János Baranyáról 1 aranyat. * Nászliir. Balogh Mihály, a helybeli papnevelde eddigi tanulmányi felügyelője, f. hó 29-én tartja eljegy­zését Hrabár Mariska kisasszonynyal, Hrabár Audrás gk. lelkész leányával Rákászon, Ugocsában, * Halálozás. Haraszti József utbiztos vasárnap reggel meghalt torokgyíkban. * Öngyilkosság. Szonderlieh Gyula II. éves ké- pezdész, üngváron, f. hó 4-én, a lakása melletti kert­ben pisztolylyal kivégezte magát. Az öngyilkosságra búskomorságból szánta magát. * A „magyarországi közpouti Fröbel-uíiegylet“ gyermekkertésznő képző-intézetében az 1884/5 tan­évben az előadások folyó év szeptember első napjaiban veszik kezdetüket, miért is mindazok, kik magukat gyermekkertésznökké kiképezni s ekkép tiszteletre méltó állásra szert tenni óhajta­nak, felhivatnak, hogy folyamodványaikat f. évi augusztus hó 30-áig az egylet iskolaügyi bizottsá­gának elnökénél, Rosenzweig-Saphir Sarolta ur- hölgynél (lakik Margitsziget, nagy szálloda 238 sz.) vagy pedig Péterfy Sándor úrnál, az intézet igazgatójánál (lakik : VII. Damjanich-utca 3. sz.) nyújtsák be. A felvétel feltételei : 1. betöltött 16. korév ; 2. egészséges testalkat; 3. fedhetlen előélet ■ 4. gyermekek iránti szeretet ; 5. a magyar nyelv bírása szóban és Írásban ; 6. tartoznak négy elemi és két polgári iskolai osztály, esetleg hat elemi osztály bevégzését tanúsító bizonyítvány, és ke­reszt-, illetőleg születési levél bemutatása mellett, felvételi vizsgának is alávetni magukat. A gyer­mekkertésznő képző-tanfolyam két évig tart. A növendékek kivétel nélkül díjtalan tanításban ré- szesittetnek és a taneszközökkel is az egylet költ­ségén láttatnak el, étkezés, ruházat, és lakásról maguk gondoskodnak. Egyúttal közöljük, hogy a jövő tanév elején okleveles tanítónők számára kü­lön tanfolyam nyittatik. Az ezen tanfolyamot hall­gatni akaró tanítónők folyó évi szeptember ^ikéig jelentkezhetnek az elnökségnél. Budapest 1884, Az elnökség. * Heivey Laura a budapesti nemzeti szinház első rendű művésze e hó 5-én lépett fel városunkban a „Vas gyár os“ cimü színműben. Jó hire már megelőzte s közönségünk a lehető legnagyobb iigybuz- galmat tanúsította, midőn előadásait, viszonyai és kö­rülményeihez alkalmazottam sietett megtekinteni. A művésznő játéka, alakítása annyira felül áll a vidéki — Csak tessék ! —• Hát kedvesem, a Camillávali hosszú keringőzés után kissé feltűnő volt, hogy Elzával csak egy fordulót tettél. Vajon e kedves gyermek, ki oly eltitkolhatlan érdeklődéssel kiséri a Tágay hadnagy minden moz­dulatát, nem érez-e szivecskéjében fájdalmakat ily kéz­zel fogható közöny után. — Ha csakugyan szenved, az a te müved ! — Csak helyre hozod hibádat ? — Kívánod ? — NagyoD kérlek ! — Jel adatott a francia négyesre, a párok roha­mosan sorakoztak. Már mindenki elfoglalta helyét. Elza vis-a-vis nélkül volt s Camilla, dacára hogy több táncost utasított vissza, még mindig ült, s izgatottan nézett körül. Raymond, ki figyelemmel kísérte, látta zavarát; sietve leoldja kardját s fölhívja. A lányka há­lásan elfogadja karját. Titkon örül, hogy óhaját a vé­letlen úgy elősegité ! Raymond szive úgy földobog, midőn e drága fehér kart karján pihenni érzi, s áldja végzetét, mely közelébe hozta. Már fölcseudiilt az első figura nyitánya, már egyes lábak hódolva e rósz szo­kásnak, dobogták az ütenyt, midőn Tágay sietve a terembe lépett, végig nézett a nemtáncoló hölgyeken, s már táncra kész párok sorain. Ekkor meglátja Ca- millát Gyulával, holt sápadtá lesz, tántorgó léptekkel |előttök terem, megáll, mereveD, s lesújtó tekintettel méri őket végig. — Éhez nekem lett volna jogom kisasszony ! — suttogja tompán, majd Gyulára néz s heves kézmoz dulattal salutálva, e pár szót suttogja összeszoritott fogain át. Főhadnagy ur ! ezért, számolunk ! És sebes léptekkel elhagyja a termet. Camilla fölrezdült, s- mintegy oltalomért esdve, sziniélet niveauján, hogy bírálatunk tárgyát nem is képezheti, mert vajmi ritkán részesülünk ily kiváló tehetség művészi előadásában, s ugyanazért egybe ha­sonlítást nem is tehetünk. De azt tudjuk, hogy a szen­vedélyek erős izgalmait együtt éreztük át vele, mert kitörő indulatainak heve, lázas és fokozott szenvedé­lyei megrendítettek bennünket is. Ily benyomások hatása alatt bámultuk művészetét. A második darab „i f j. Fromonl és id. Risler“, a harmadik „F e- d óra“, a negyedik „Dóra“ volt, melyekben hasonló hévvel és erővel játszott. Közönségünket mind amel­lett „P1 e d ó r a“ előadásában lepte meg leginkább és ragadta el. E darabban kifejezte mindazt, a mit az em­beri szenvedélyekről valaha hallottunk és olvastunk. Az utolsó előadás „A Bagdadi hercegnő“ volt, mely már egyátalán nem hatott és roszul választott darab volt. Az előadás bágyadt és zavart volt. Hogy miért? azt nem tudtuk felfogni. A közönség a fel­emelt helyárak mellett is eléggé látogatta az előadá­sokat s azt hisszük, hogy a művésznőnek nem lehet ki­fogása a közönség müveit része ellen. * Herött színtársulata már csak két előadást ren­dez s hétfőn búcsúzik a közönségtől. Utolsó előadása a „Két pisztoly“ cimü népszínmű lesz, mely a „dalárda“ javára és a dalárda egyes tagjainak közreműködése mellett fog holnap adatni. Felhívjuk a közönség figyel­mét ez előadásra. * Halálozás. Turner András építőmester e hó 12”én 82 éves korában elhalt. * Kérelem. Az e hó 10-én adott szinielőadás al­kalmával egy fekete bőrtokban levő színházi látcsövet a színkörben feledtem s bár távozásom után rögtön visszatértem keresni, de már nem találtam helyén. Felkérem tehát azon tisztelt egyént, ki e lát­csövet mint gazdátlannak látszó jószágot magával vitte, szíveskedjék azt nekem visszaküldeni, előre is kifejez­vén hálás köszönetemet szives figyelméért. Ungvári 1884 julius 11-én. Dr. Novak Endróné. Irodalom. Vörösmarty összes munkáiból Gyulai Pál szerkesztésében, Méhner Vilmos kiadásában meg­jelent az előzőkhöz hasonló csínnal a 7. és 8. fü­zet. Ezzel befejeztetett az első kötet s már a 7. füzetben a második is kezdetét veszi. A kiadó úgy osztotta be a nyomott iveket, hogy a jelen füze­tekhez is csatolta Gyulai Pál nagy érdekű ma­gyarázatait, melyek az első kötetben levő költe­ményekre vonatkoznak s folytatni fogja azokat a következő füzetekben is. Ezzel eléri azt, hogy az időközben olvasók sem akadályoztatnak meg a nagy mü élvezetében. Az első kötet magyarázó jegyzeteinek befejeztével egyidejűleg fog a füze­tekhez csatoltatni Gyulai Pál tollából a nagy költő kimerítő és fnéltató életrajza, nemkülönben pompásan sikerült arcképe. (Egy füzet ára 35 kr.- Megrendelhető a kiadónál s minden könyvkeres- kedéshen. Megemlítjük egyúttal, hogy a pompás műhöz az Ízléses könyvtáblák már szintén mun­kában vannak.) remegve simul Raymond karjához, arcát a szégyen pirja égette. — Hát ezt mi lelte? kérdé Gyula, Tágay után nézve. Camilla lesütött tekintettel megvalja a valót. Ar­cának bájos zavara, az önmagával való küzdés, reme­gő hangja, —• raindmegannyi árulója szive világának. Föltekint, tekintetük találkozik. Gyula mélyen belenéz e kifejezésteljes gyönyörű szemekbe. Egy biztató su­gár ragyog onnan feléje, a forró szerelem egy ökény- telenül kigyult sugara. Érzi karjának remegését. — Camilla! suttogják remegő ajkai; a boldogság megfosztja a szavaktól, s járják, járják a négyest to­vább. Szivükben fölragyogott a viszonzott szerelem éltető napja, s’ behirité azt a reménynek cfakadó bim­bóival. Nem szóltak, de mindkettő érzé, hogy egy­más nélkiii éltük sivár pusztaság s a folytonos gyöt­relmek láncolata lenne. — HoDap mindent — mindent elmondok, de most mennem kell. Kiengesztelem elkeseredett bará­tomat, s azzal Raymond távozott. — Brabant! láttad Tágayt az imént? szólt Ray­mond menetközben a kapitányhoz. — Mi történt közietek? Gyula elbeszélte a történteket. Csak heveskedése után tudtam meg a valót, különben lemondtam voina táncosnőmről, teve hozzá. — Jer velem kérlek, békitsük ki. — Sohse törődjél vele ! majd kibékítjük holnap. — Most kell mennem, ismerem szivét. Egész éjjel nem fog aludni elkeseredésében, s e tudat fáj nekem. Megyei, habár itt kell hagyni üdvömet, gon • dolá s menni készült. Isten veled ! — Megállj no, te mintabarát, megyek hát én is. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom