Ung, 1884. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1884-08-31 / 35. szám
rem, az adó pedig változatlanul marad, sőt a uj becslés után még jóval emelkedett is talán. Megkisérléd sok féle módon földedet, trágyát is adsz reá eleget, hanem nagy ritkán sikerül csak valamid. Aztán ha lenyomott a szerencsétlenség, ismét csak a mindenhatót káromlod. Pedig hidd el, nem csupán felülről jó az áldás, ott van az lábod alatt, csakhogy nem tudod értékesíteni azt. A földnek is van szive, szaja, érezni, beszélni is tud, elpanaszolja bajait, ha kérdezik, hanem hát te nem tudsz a nyelvén beszélni és az a baj. Igaz, ez a te hibád, azt csak úgy, innen- onnan össze kapkodva nem lehet eltanulni, arra tanítani kellene s behatóan titeket, hanem hat bizony-bizony eddigelé nem volt azt kinek, És itt rejlik termelési hanyatlásunk tu- lajdonképeni oka. Államháztartásunk kifeledé a számításból, hogy földrnivesek vagyunk s a közoktatási intézmények szervezésekor egészen megfelejtkezék a földmivelő képzésének szükséges voltáról ! Szervezett népiskolákat, de váljon a nép, a földnépét képző iskolák-e ezek ? Mily szerencsétlenül lett megválasztva és elrendezve a népiskolák tananyaga, azt a főváros tanügyi szervezkedéséből kifolyólag maga a közoktatási ministerium is beösmeri s az elemi tanügy reorganisatiójának égető szükségét tanulmány tárgyává is tévé. Igen ! tarthatatlan állapot a népiskolában a mostani ; reformálni kell a tananyagot, de úgy, hogy kiküszöböltessék onnan mind a mi nem odavaló s vegyék csupán azt be a minek ottail halaszthatatlanul szükséges, hogy tanit- tassék. Ha elgondoljuk, hogy az iparért lelkesedve állítottunk majdnem minden megyében több rendbeli és fokú ipariskolákat, b e h o z tu k az ipart a népiskolába is s tettünk több olyan intézkedést, a melyek ha termelési hasonmérvü szakoktatással karöltve járnának, az elismerést teljes mértékben kiérdemelnék, magokra állva azonban legfölebb az ide-oda kapkodás egyoldalú szárnypróbálgatását árulják el, lehetetlen, hogy szembe ne ötöljék azon mostohaság, melyben az ikertestvér földmivelés részesül. Mert hát miben részesittetett tulajdonképen az iparral szemben a földmivelés ? talán az az egy két földmiveiési s gazda iskola, melyben a nagybirtokosok részére képeznek ki hasznavehető alattas személyzetet ?'■ Ebből ugyan a kis birtokosnak parányi haszna sines. Vagy talán a gazdasági kertészeti s méhészeti váu- dorszakoktatás ? ez meg plane alig egy percenttel több a humbugnál, olyan „nesze semmi fogd még jól“ s vakulj magyar, ne láss tót“ féle caleidoscopi láttáin csalódás és semmi több. Eszem-iszommal járó 2 órái mese beszéddel akarják az előkészítetlen laicus gazdát hivatásának megfelelőleg kiképeztetni ? Bizony-bizony az erre évenkint fordított ösz- szeget háladatosabban is lehetne tőkésíteni. Ugyan megkisérlelbetnők ily utón magát az ipart is terjeszteni ! A közoktatási ministerium előmunkálatba vévé a népnevelés lényeges módosítását. Há- ladatosabbaf s korszerűbbiket nem tehetne, mintha a népiskolákat hivatásukhoz mérve földmi vest képző iskolákká alakítaná át, menynyiben az ország anyagi helyzete közelvidé- . kenkint ilyes separat tanintézetek létesítését a szükségelt enorm szám következtében nem sngedheti meg. Az ismétlő iskolák különösen ; 3 célra lennének hivatva, mig az előkészítőj alap a mindennapi iskolában adatnék még hozzá.' Hanem aztán a gazdasági vegy- és nö- • vény élettan a tanitóképezdékben ne csak pa- i piroson legyen felvéve, .hanem előadásukba kiváló fontosságuknál fogva, kitűnő erők s nyeressenek meg, nehogy a felületes ké- i szültségti előadóig még készületlenebb néptani- ] ókat képezzenek, mert ha valahol, úgy itt fog- i iá magát rendkívül megbosszulni az intézőkö- j ■ök kicsinylő nem törődömjéből kifolyó felüle- ;esség. ’ Vegyék el a népiskolából azt a mi nem »da való s hozzák bele a föld mi velőre létkórléses talajismét,- gazdasági vegy- és élettant ; i tapasztalai fogják,, hogy még az öregebbje is s érdeklődni fog a neki gyakorlati hasznot biztositó előadások iránt, mert hiszen kántalás kosár s gyékény fonásból szerezni valamit igen, de végre is megélni belőlük még nem lehet. Ha látni fogja a nép, hogy a földjéről hazahozott egy-két maroknyi föld hozzá intézett kérdésekre mily szépen meg tud felelni s hogy talajjavítás tekintetében mily helyes eljárásra utal, nem fog többé tehetetlenül siránkozni önmagában majdnem haszna vehetlen agyag, mész vagy homok talaja felett, hanem a talajvizsgálat utján a rögtől nyert felvdágositó utasításokhoz mérve meg fogja tudni adhatni földjének a tenyészképességhez megkívántakat s egy pillantás a vizsgálatból nyert alkatrészek számarányaira, tisztában leend azzal is, hogy kockáztatás nélkül mily növény termelését kísérelhetni meg. Sok ugyan a természeti viszonyok azon száma, melyeket a gazda embernek megfigyelnie kell jó termőföld alakításánál s még többet kell tennie annak jövedelmező kihasználásához, de ez a sok aránytalanul könnyűvé válik előtte, ha földjének alkatrészei, fekvése s a vidék légtüneti és növényzeti viszonyainak kiös- merését eltanulja. Ez az a mire őt képesítenünk kell s amit úgy innen-onnan fülhegyre kapkodott hallomás utján el nem sajátíthatott eddig s ezentúl sem tanulhatja el. A városi tinztujitási. A gazdasági tanácsnoki állásra Sándory József és Timko László pályázott. Sándory J ó- zsef 63 szavazattal Timko László 28 szavata ellenében meg választatott. A pénztárnoki állásra Barcs Pál, "az ellenőrire Keménye ssy Ferenc pályáztak, s miután ellenjelöltjük nem volt, egyhangúlag meg- választattak. Az adóügyi tanácsosságra Z s i r k o József egyedül pályázván, szintén egyhangúlag lett megválasztva. Az utmesteri állásra Katona Sámuel, Vince Béni és Csécsy József pályázott. Szavazás utján Katona Sámuel 69 szavazattal Vince Béni 8 szavazata ellenében megválasztatott, Csécsy József időközben visszalépett. A tisztujitás eként befejeztetvén Lasztókay, Béla indítványára Pieré Henrik volt rendőr kapitány, jelenleg megválasztott rendőrtanácsos, a tiszteletbeli kapitányi címmel felruháztatott. Az árvaszékhez szavazó ülnökökül megválasztattak : Míhalkovics József, Reizmann Bertalan, Dr. Oéstereicher Samu. Hogy a választás áldomás nélkül ne essék meg, este a „Korona“ sörcsarnokában a választók kedélyesen jmulattak, miközban fátyolt vontak a lefolyt hét alatt felmerült személyi ^érdekekre s őszinte örömüket fejezték ki a megválasztott tisztikar irányában. Emlékirat a járvau/o» betegségekről, különös tekintettel a Cholerára. (Folytatás.) II. A rég várt nap eljött és el is mult a leg szebb csendben és rendben. Egy hét alatt sok iz galmas értekezlet és gyülekezés volt ugyan, di a választás napja kiegyenlített minden szertehuz< érdeket. A tisztújító gyűlést megelőzte egy rövidk« képviseleti gyűlés, melyen felolvastatott a me gyei törvényhatóságnak jóváhagyó határozata, 1 közigazgatási tanácsnoki állásra vonatkozólag Egyúttal a polgármester inditványára egy küldöttség- választatott, mely meghívja az alispánt a tisztújító gyűlésbe. E küldöttségbe beválasztattak Bugyis András elnöklete alatt, Mislinszky "József Royko Béla és Dr. Moskovics Mór, kik küldetésükben eljárván, 9 óra után megjelent az alispán disz magyarban és a gyűlést megnyitotta. Lehócky Béla polgármester a mag'a és tiszttársai nevében a hat évvel ezelőtt kapott mandátumot leteszi és a város pecsétjét az alispánnak átadja. Elnök a lemondást elfogadván, a tisztujitás tartamára jegyzőül Kovács Istvánt, ügyészül Pólányi Istvánt kinevezte. Ezután kezdetét vette a választás, s minthogy az ajánlati ivekben szavazás kéretett, szavazatszedő küldöttségi tagokul kiküldettek , Bugyis András elnöklete alatt Makay Dániel, Dr. Preusz Adolf, Lám Sándor és Royko Béla. A polgármesteri állásra ajánlat adatott be Lehócky Béla és Pálffy István részéről, a szavazás elrendeltetvén, annak megtörténte után kijelentetett, hogy Lehóckyra szavazott 86. Pálffyra 8, ennélfogva Lehócky Béla megválasztott polgármesternek kijelentetett és az esküt azonnal etette. A kapitányi állásra pályázott Farkas Ferenc is Szomráky István; a megejtett szavazás után farkas Ferenc 66 szavazattal Szomráky István [i szavazata ellenében rendőrkapitánynak megvá- asztatott. A rendörtanácsosi állásra csak egy pályázó elentkezvén, Pieré Henrik egyhangúlag meg- rálasztatott. Az árvaszéki ügyésziállásra csak egy pályázó elentkezvén, F i n c i c k y Mihály egyhangúlag negválasztatott, Az árvaszéki ülnökségre pályázott: Terestényi Dániel és Míhalkovics József. A szavazás megej- etvén I erestényi Dániel 6( szavazattal Mi- talkovics József 39 szavazata ellenében árvaszéki önöknek meg választatott. A közgyámi állásra pá- yázott: Lukács János és Szara ovolvszky Lő- inc. A szavazás változó szerencsével folyt, de régre Szamovolszky Lőrinc 51 szavazattal -yőzött Lukács János 49 szavazata ellenében. A közigazgatási tanácsnoki állásra E ő r y ilek pályázott, ennélfogva egyhangúlag megvá- asztatott,- A Schyromiceták (die Spalt pi Ize.) Ezen apró lények csoportjai a pontos vizsgálat ; határain annyira állanak, hogy egyes fajaik még a- legerősebb nagyításoknál is csak mint pontocskák, vagy l apró pálcikák jelentkeznek. Mindezen górcsővi lények , levegő hozzájuk járulása alkalmával egyes sejtekre ■ hullanak szót, innen nyerték közös elnevezésüket is '(Spalt piltze). Az egyinástóli biztos megkölünböztetést pará- nyuk miatt, alig lehetséges felismerni, annyival inkább mivel a természettudósok főleg csak ezen utóbbi óv. tizedben fordítottak rájuk nagyobb ügyeimet; azt azonban már mégis tadjuk, hogy különböznek egymástól, részint sejtjeik alakja, és nagyságuk által, egyes egyénekre való széthullásuk által, részint mozgásuk által. A mozgóknak mozgása rezgés, s kigyódzó ide—oda haladásból áll, mások pedig közös nyálka burokba vannak foglalva, az ilyenek nem látszanak mozogni. Némely fajo-ról mint pl. a Zoogloea termó-nál már be- oizonyodotc, hogy fejlődésük által mint szabad individuumok és mint Dyálka teleppé egyesültek, váltakoznak. Sajátságos szaporodó szervei a Schyromiceták- nak uiaes, s csakis ismételt ketté válás által szaporodnak. . A gombák közé leginkább azért sorozvak, mert életmódjuk azonos, szerves anyagokon laknak, s belőlük táplálkoznak is ; elhatározva azonban még nines, hogy voiuképen mint állatok, vagy növényeknek tekintessenek-ó ? Annyi bizonyos, bogy miudnyájaezen lógiir lakóinak eszközük az erjedést (gähruag), a rothadást (faul- niss) és végre a korhadást (Verwesung.) Pasteur, Davaine, és Thorae tudósok nézete a iéptályog, -és a flhoiera okairól ma már bebizonyított dolog. A lóptályogban szenvedő állatok vére haláluk ntán igen kis idő alatt, különösen ha az a szabadég alatt bocsáttatott az enyészetnek és megszámlálhatlan mennyiségű, úgynevezett Bacoilus^anthraeis bacteriumok- j kai van tele, a Cholerások bölcsöve, ürülékei, es há* nyadókában roppant- számú lények, az úgynevezett Mikrokobia bacteriumok jelentkeznek ; az evülék, Diph-> teritis a torokban, különböző erős nyálka hüvelyben j fekszenek s ott szaporodnak, — az ilyen betegek ál- I tál kiköpött nyákok a bacteriumoktól csak úgy hemzsegnek, s megfelelő górcső segélyével sok esetbeni világosan láthatók is, miként egyes szemcsék a nyál - kából ki-kiválva, s ketté oszlás által szaporoduak; gyakran megesik, hogy többó kevésbbé hosszú sorokban (Colonia) egyesülnek, és mint egy láncot képeznek. Ha tehát mai napság, még nem ösmsrnők ezen ^pró lények rettenetes, s időközben mérgessé vált vofi
