Ung, 1884. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1884-08-10 / 32. szám

kocsi bakján rendőr ül, mintha fedezet alatt ki­sérné be az illetőt. Ez inditvány elfogadtatott. Második tárgy: A városi képviselet azon (határozatának fe­lülvizsgálata, mely szerint a kórházi tőkék­ből még meglévő 8900 frt a közkórháznál terv­be vett uj építmények közül a már tető alatt lévő középső épület befejezésére átengedtetett, il­letve, azon tőkének ingatlan vagyonná átváltoz­tatása határozatilag kimondatott. Az állandó választmány a képviselet határo­zatát jóváhagyni véleményező. Bánócy főjegyző felszólal, hogy a határo­zat jóvá nem hagyható, mert az ily határozat a t.örvény értelmében a képviselő testület összes tagjainak általános szótöbbségével .hozandó, Mocsáry és Ivántsy jóváhagyását ajánlják a határozatnak. Kende alispán jól tudja, hogy a kérdéses összeget az építésre fogja felhasználni a város de miután a határozat hozatalánál a szabályok nem tartattak meg, az jóvá nem hagyható. N o v á k Endre belátja ugyan, hogy a határozat ha a szabályokat tekintjük, kifogásolható, de miu­tán az építkezést sürgősen kellene foganatositani, kimondatni óhajtaná, hogy a mennyiben elvileg kifogás nincs a határozat ellen, már most jóváha- gyatik. Nehrebeck.y György a törvény kívá­nalmaihoz képest uj határozat hozatal végett visz- szaadatni kívánja. Ily értelmében nyilatkozik még'Mocsáry is: s főispán kimondja a határozatot : mely szerint a város az 1871. XVIII. t. ez. 103 §-a rendelkezé­séhez képest uj határozat hozatalra utasítandó. . Harmadik . tárgy: A városi képviselet azon határozatának fe­lülvizsgálata, mely szerint a kaszárnya építkezé­sek befejezésére egy újabb 50000 ezer frtos köl­csön felvétele engedélyeztetett. Ezen határozat az állandó választmány vé­leménye alapján jóváhagyatott. Utasittatott azon­ban a város, hogy a kölcsön szerződésnek jóváha­gyás végett leendő bemutatását megelőzőleg, a már felvett százezer forintos kölcsönből felhasznált összegről részletes számadást terjesszen be. Végül a városi tisztujitás vezetésére — az alispán akadályoztatása esetében — Bánócy főjegyző küldetett ki. Különfélék. * Az „Uilgvári Dalárda“ javára rendezett nép- üimep f. hó 3-ikán tartatott meg a Szécsenyi kert­ben. Az ünnepélyt a miskolezi országos dalárver­senyre megállapított díszbe öltözött dalárda a „Szózat“-tál nyitotta meg. A hazafias megnyitó után a megye alispánja lelkes alkalmi s buzdító beszéd kíséretében a megye közönségének nevében arany­Az „ U .N"Gr“ tar c Aj a. ALZ ungvári JUír. katli. íogym- nasium tÖrtéuete. A gymn külső története. (Folytatás.) • A megyei fonok a hozzá beérkezelt aláírási ívek alapján megtette ugyan az ügyre vonatkozó jelentését a miuisteriumnak, és a gymnasium minél előbbi szer­vezését sürgetők kérelmére szorgalmazta is az ügyet a felsőbb tanhatóságnál, az óhaj megvalósulása azonban mindannak dacára pár évig késett, s csak 1856 ápril 11 kén kelt legfelsőbb elhatározásban mondatott ki, hogy az ungvári gymnasium VIII osztályúvá kiegészít- j tetik, a mennyiben magát a város a harmadik elemi osztály felállítására kötelezi, és a gymnasiumi épületet a követelményeknek megfeleiőleg kibővíteni vállalkozik. Minthogy a határozat értelmében a VII. osztály még ugyanazon év őszén volt megnyitandó, a város az épü­let szűk volta miatt beállott szükségen egyelőre úgy segített, hogy 1856 augusztus havában a kápolna he­lyiségét, a szathmári püspök beleegyezésével két teremmé alakíttatta át,1) s azok egyikében a 3-ik elemi mási­kában pedig az újonnan megnyílt VII. osztály nyert elhelyezést. A rögtöni szükségen segítve volt ugyan, de az épület kibővítésével sietni kellett, s ez a gond, mint a fentebbiekből tudjuk a várost nyomta. Az épületrész tervezete még ugyanazon évben elkészült ugyan, és helyben is hagyatott a ministerium által, a kivitel azonban 1857—8-ban történt, midőn a város alapjából fölépíttette és a régi épülettel egy tető alá vonta a gymnasiumi épület homlokzatával párhuzamos udvarfe­lőli részt.2) Az épités költsége a teljes iölszerelésse 1 együtt 10171 frt 6 krt. tett, mely összegben a magán *) Lörinoy Ferenc akkori polgármesternek 1856 okt. 9-én a gymn. igazgatójához intézett átirata. 2). Az épitéshez 1857-ben fogtak ugyan, de csak 1853 au­gusztus hóban lett teljesen felszerelve és átadva az épületrész rendeltetésének. Kitűnik ez az akkori igazgatónak 1858 junius hó.21-én kelt s a városi hatósághoz intézett átiratából, melyben tekintettel arra, hogy két tanterein teljesen kész, és hogy az épii­nyal gazdagon hímezett bordószinü pompás szalag­gal diszité föl a dalárda zászlóját. E szalag, mely­re a helybeli társaskör kezdeményezéséből a me­gye közönsége áldozott: „Debreceni győzelmete­kért 1882. Ungmegye deviset visel. Az alispán után a polgármester tévé fel a második sza­lagot a város közönsége részéről. A hasonlag gazdag kiállítású fehér moir szalag „A szegedi diadalért 1876“ Ungvár közönsége“ feliratot visel. A dalárda eddigi működését jutalmazó s a jövőre biztatva buzdító eme ünnepélyes jelenetre a dalárda elnöke ftiszt. Zoltsák János ur köszönte míg a megható kitüntetést; mire az­tán a „Hymnus“ zendült fel s kis vártatva a ma­gán verseny darab. „Tied vagyok tied Hazám“ mutattatott be. Hét órakor a nagy derültséget keltett gyermek versenyfutás kezdődött melyet Terestényi Dániel rendezett s utána borkisor- solás. Nyolc órakor kezdtek dr. Turner Ferenc- rakettái pattogni szerteszét s a tűzijáték, melyben egy nehány uj darab is mutattatott be eltekintve hogy csak a szürkülés fél homályában ejtethetett meg meglehetős szépen sikerült. Kilenc óra felé oszladozni kezdett a közönség idősb része, míg a fiatalság a kert fedett tánctermében éjfél után 2 óráig tánczolt A hölgy koszorúban láttuk : Bar­na Mihályné, özv. Balngyánszky Józsefné, D5- ry Józsefné, Homicsko Miklósné, Lőrinczy Je- nőné, Mokcsay Béláné,’ Paulay Mórné, Sereghy Lászlóné, Szieber Edéné, Sziklay Lajosné, Talap- koviős Emilné, Terestényi Dánielné, stb. úrnőket, Kovács Hona Budapestről, Balugyánszky nővé­rek, Both Erzsiké, Hlavathy Ilona, Homicsko An­na, Jackovics Marika, Magyarllona, Szieber Bella, Talapkovics Nesztike és Andrea, Wékey Piroska, stb. urhölgyeket. * A városi képviseleti tagok választása f. hó 5-ikén a következő eredménynyel ejtetett meg : I. A savanyuvizikerület: A választók összes száma 390 szavazott ebből 174. Megválasztattak: Orosz Mihály, L e i t e r e g Károly, Szamovolszky Lőrincz, Mislinszky József, Speck József, Zoltsák János és Gerbery Antal rendes ta­gok s Grűnfeld Mór, H a 1 y k o István és Talapkovics Emil póttagokul. II. Belvárosi kerület : a választók összes száma 448, szavazott ebből 112. Meg választattak: Mihal le ovics Jó­zsef, R o y k o Béla, B u g y i s András, K o ro­st e i n József, O k o 1 i c s n y János. Fircák Gyula, P o 1 1 á k Jakab és Veszprémi Sán­dor rendes tagok s id. Fésűs József, Hackel Bertalan és Tomajko István póttagokul. III. A hidontuli kerületben: A választók összes száma 675 szavazott ebből 378. Megválasztattak: Dr. No- v á k Endre, H a n á k József, Katona Lajos, Éles István, Kovács János (gubás), Kesz- 1 e r András, Weinberger Lipót, Tasnády Dezső, dr. Oesterreicher Samu, P á s zt o r Ferencz, dr. Moskovics Mór, ifj. Juhász Já­adakozásokon kívül volt azon 6000 forint is, melyet Hám János, Szathroár nagy nevű püspöke, tanintéze­tünk egyik legnagyobb jóltevője, gymnasiuinnak szá­mának alapítványképpen letett. A város a püspök be­leegyezésével az említett összeget kölcsön kapta az uj épületrész felemeléséhez azon kötelezettséggel, hogy annak 5°/0"át az alapító szándéka és akarata szerint évről évre a helybeli gymn. igazgató kezeihez kiszol­gáltatja. A gymnasium így a város örök hálára kötelező áldozatkészségé és a nemes keblű adakozók hozzájáru­lása mellett kiépülvén, benn# a város 1859-ben három tantermet vett igénybe az elemi osztályuk számára, s habár az ellen az intézet igazgatósága kérelmezett, in­dokul hozván fel, hogy a város a gymnasiumi ifjúság számara bővitette ki az épület, a varos az elemi osztá­lyoknak máshol helyett adni nem tudváD, azok közül kettő még ma is a gymn. épületben van. Egy részről ezen körülmény, más részről mint­hogy a hatvanas óvek elején megindult buzgalom foly­tán a mindinkább szaporodó ifjúság nagy száma miatt nehány tanterem rendeltetési céljának egyáltalán meg nem felelt, az épület már ezen időben fölötte szűknek és elégtelennek bizonyulván, 1875-ben a gymnasiumi épület bővítése, illetőleg felemelése iránt a heiyta rtó Lanács kebelében a tárgyalások megindultak ugyan, de ódon falak összehorgonyozásán kivül (1867) többet nem eredményeztek.1) Bármennyire nagyobodott is az ifjúság száma- évről évre, különösen az alsóbb osztályokban ; ezen i épület szűk, legnagyobb részben célszerűden és az igé- ! nyéknek egyáltalán meg nem felelő termeibe kellett beszorítani az ifjúságot mindaddig, mig az újabb ta­nítási rendszer követelményei szerint a ministerium a letrész augusztus hó végéig teljesen elkészül, arra kéri a város t hagy a gymn. kápolna helyiségét, mely ideiglenesen két tante­remmé alakíttatott át, eredeti állapotába minél előbb helyezze vissza, az nj épületrész átadását pedig lehetőleg július hó végéig eszközölje, hogy a nyári szünidő alatt a természettan! és termé­szetrajzú szertárak kellőkép elhelyezhetők legyenek. A kápolna vissza is helyeztetett élőbbén! állapotába és to­vábbra is azon rendeltetéssel bírt mint azelőtt ‘) Mészáros F. A„ magyorországi kath. gymn. története“ 1865 255 1. nos, Fisch Ignátz és Taraszovics Mihál y, póttagokul M o n d i k Pál, R ó t h Ármin Wein­berger Zsigmond és Lendvai Ignátz. * Kinevezés. Dr. N o v ák Endrét, az ungvári közkórház főorvosát a földmivelési- ipar és keresk. ministerium a kassai, homonnai, ungvári és bereg­szászi ipariskolák felügyeletével bizta meg. Te­kintve a közművelődés terén már eddigelé is ér­demdúsán kifejtett buzgalmát, a nevezett szakta­nodáknak e szerencsés választás alkalmából csak gratulálhatunk. * Tűz pusztított e hét folyamán a városban és közelvidéki két helyiségben, Gerény és Daró- ezon. A városban a túl a hidoni részben egy szap­panfőző helyiség gyuladt ki szerdán hajnali 1 és fél órakor s hogy a majdnem falszomszédos gőz­malom és szeszgyár nem lett martalékává a lán­goknak az csak is a gyorssegély s a tűzoltók jól vezetett működésének köszönhető. A gőzmalom és szeszgyár tulajdonosa Róth Adolf ez alkalomból a városi tüzoltóegylet parancsnokához, Mocsáry Gé­za úrhoz az „Ung'vári Közlönyben“ egy 'köszönő nyilatkozatot tett közzé s egyúttal az egylet pénz tára részére 25 frtot ajánlott föl. Gerény helység­ben ugyanaz nap a déli órákban keletkezett vihar alkalmával villám csapott le a falúvégi első épü­letbe. Azonban itt is — kivéve a kigyult zsupfe- delüház és mellék épületeit, sikerült a tüzet loca- lisálni. Daróczon pedig 7-ikén délutáni öt óra táj­ban fölpálinkázott 3 cséplős vigyázatlansága foly­tán egy csűr borult lángba, mely tűznek kivüle 15 ház és melléképületei estek áldozatul. A káro­sultakat illetőleg’annál érzékenyebb a csapás, mert közülök 13-an a multi nagy tűzvész alkalmával is rendkívüli károkat szenvedtek. A gyújtogató cséplősők elfogattak. E tüzet előzőleg a Gerény helységben pusztított villámtűz idején Daróczot is meglátogatá a villám ; egy földművest s fiát nyi­tott ablakon át épen ebéd közben sujtá agyon. Az apa azonnal szörnyet halt, a fiú életéhez pedig eddigelé kevés a remény. * Medve. Az „Ungvári Közlöny“ irja, hogy a múlt napokban egy medve a német-porubai erdő­ben két ökröt megtámadott. De mert az ökrök ke­ményen védelmezték magukat szarvaikkal, a mac­kó két lábra állott s kövekkel kezde manoevriroz- ni, mig le nem verte azokat. Falatozni azonban nem jutott már ideje, mert az a közben oda ért falúbe liek elvitatták előle a csupán ököljogon szerzett bőrös pecsenyéi s hazavitték a maguk részére ki­mérni. * A turia-remetei méntelepen’e hó 7-ikén h á- r o m kimustrált lovat adtak el. Egy mént Bér- náth Dezső vett meg 100 frtért oly kötelezett­séggel, hogy 2 frtért használatba bocsátja a köz­ségeknek. Egy mént P a t a y Gyula 175 frtért s egy h. lovat L ón y a y Géza 150 frtért. — Az- árverésnél jelen volt Kozma Ferenc ministeri tanácsos s Kende Péter megyénk alispánja is parallel osztályok felállítását nem engedélyezte. Az első párhuzamos osztály 1873 nov. 28-án állíttatott fel, de már ennek számára sem volt helyiség a szűk gymua- siumi épületben, hanem úgy éz mint a többi parallel osztály a téli torna-helyiséggel együtt bérelt épületbe szorult. A második párhuzamos osztály 1874 dec. 1 ón, a harmadik 1876 jao. 1-éu, és a negyedik 1867 nov. 7-éu nyilt meg. A tanárt kar az ifjúság ily nagy mérvű szaporo­dásának ideje alatt nem mulasztotta el évről évre kő" telessógszeriUeg kifejteni a ministerium előtt azou iudo- kolt kérelmét, hogy.az ifjúság nagy száma és a jele“ tanrendszer fokozott igényei mellet a gymnasium épü­let már évek óta szűknek és teljesen célszerűtlennek I bizonyulván, ezy a jelen kor követelményeinek megfe­lelő uj épület emelése vagy a meglő, őuek célszerű ki­bővítése által a már már tűrhetetlenné lett, s a taní­tást felette zsibbasztó bajokon segíteni okvetlenül szük­séges. A legfőbb tanhatóság 1875 elején yuujtott is ki­látást arra, hogy a méltányos kérelem végre eredmé­nyes leend, és a gymn. epület kibővül, a mennyiben agjmuasiummal tőszomszédes Spitzerfeie ház megvé­telének föltételeire nézve jelentést kért az igazgatóság­tól. A remény azonban csakhamar meghiúsult; mert a jelentés 1875 márc, 24-ón 256 sz. a. felment ugyan a főigazgatóság utján a miuisteriumhoz, innét azonban még ugyanazon év ápril 6‘áu 7452 szám alatti rende­lettel azon határozat érkezett, hogy „bármennyire kí­vánatosnak mutatkozik is, hogy az ungvári kir. kath. gymn. épület bővítessék mégis tekintene! az amúgy is rendkívüli módon igénybe vett auulinányi alap jelen I szorult állapotára, melynél fogva az jelenleg semmiféle nagyobb rendkívüli költséggel nem terhelletik, az ügy kedvezőbb időpont beálltáig elhalasztatik és pedig an­nál inkább, mivel jelenleg nem csak a gymn. épülettel tőszoraszéd Spitzer-féle ház és telekért követelt 20000 frtnyi vételárnak fedezése forog kérdésben hanem, hogy a bajon segítve legyen, az esetleg megvett épü­letnek célszerű felépítése iseszközlósbe veendő lenne“, (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom