Ung, 1884. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1884-07-27 / 30. szám

XXII. ÉVFOLYAM. 30. SZÁM. ITngvár 1884 vasárnap, július Ti, Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlüuk. ha nem tudjuk, kitől jön Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal : Pellacsek Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek: Egy évre ...................4 frt — Félévre........................2 „ Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollan,sek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. Főmunkatárs: BÁNÓOY FERENC. V EGY EST A RT A LMIJ HETILAP, U h yj m e <r y e hivatalom közlönye. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Hivatalos közleiiiúiiyek. 40182 sz­Vili- &. Magyar királyi belügyminiszter. KÖR R KIVI>ELET. Közegézségi tekintetben nagy fontosságú té­nyező az, nogy a lakosság' által íiasznált i v o v i z lehetőleg jó minőségű, főleg pedig tiszta és szer-1 vés anyagoktól ment legyen. Ha erre rendes vi-1 szonyok között is nagy súly fektetendő, úgy az, a jelenleg déli Franciaország felől fenyegető enolera járvány veszélyével szemben, még Fokozottabb je-| lentőséggel bír. Ennélfogva az ivóvíz nemcsak tiszta voltának fentartásáról gondoskodni — a miiránt különben az 1876. évi XIV. t. c. is intéz­kedik, múlhatatlanul szükséges, hanem minden törekvés odairányozandó, hogy ott, hol az ivóviz nem felel meg a közegészségi igényeknek az le­hetőleg megjavittassék, illetőleg megtisztitassék. Az ivóviz megjavításának illetőleg megtisztításának legcélszerűbb és egyszersmind legegyszerűbb mód­ja az, ha a folyó, — vagy kutviz egyszerű szűrő­kön átbocsájtatik, e célból használhatók hordók, vagy egyébb nagyobb edények, melyekben a ka­vics és homok rétegek váltakoznak, mely ké­szülék bár hol nehészség nélkül és olcsón előállít­ható. Hasonlag használhatók jószerkezetü nagyobb szénszürők is. Mihezképest sürgősen felhívom a törvényhatóságot, hogy a folyók és kutakból nyert oly ivóvízre, mely közegészségi szemponból kifo­gásolható, hatósága területén a legéberebb figyel­met fordittassa ; s hogy ott, hol az szükséges an­nak megtisztítására illetőleg megjavítására célzó intézkedést a helyi körülményekhez képest hala­déktalanul tegye meg ; a pontos végrehajtást pe­dig egész szigorral ellenőriztesse. Budapest 1884. évi julius hó n-én a miniszter megbízásából Lu­kács s. k. miniszteri tanácsos. 2690. sz. k, i. 1884. Uugmegye alispánjától. A szolgabiráknak és Ungvárváros polgármesterének közhirrététel s a ner ■A-Z „U NGF tárcája. Az ungvári Kir. katli. íögym- uutsiiiin története.*) A Byron külső története. 1) A gróf Drugeth Hoinonnai János által épitett je­zsuita collegium 1773. november hó elejétől kincstári birtokká lévén, egy ideig üresen állott, csupán azon néhány tanárnak nyújtva szállást, kik az ifjúság taní­tásával foglalkoztak. 1774 elején rövid időre benépesült ugyan a terjedelmes épület azon hajléktalanná lett pol­gárok által, a kiket az említett időben városunk nagy részét elhamvasztott tűzvész, mely a collegium mellék épületeit is tönkre tette, lakásaiktól megfosztott. Ugyan­azon év május havábau dühöngött szélvész magát a collegiumot és a templom tetőzetét is annyira megron­gálta, hogy azoknak egy határozott birtokos kezébe va­ló jutása, és igy az épületeknek rendbehozatala ége­tő szükséggé lett. A kiucstár, bár közvetlen birtokos volt, a meg­rongált épületek kijavításába azért nem boosátkozott, minthogy azok hovaforditására nézve a legfelsőbb el­határozást várta. Mielőtt a királyi akarat döntött volna ez épületük sorsa fölött, kérte ugyan a vármegye legfelsőbb helyen azon célból, hogy neki áteugedtetvén, akkori szűk háza helyett a kivánalmaknak megfelelő megyeházzá alakíthassa át, a mi nem teljesittetvéu, úgy a megye *) E közérdekű cikk, Barna Mihály tanár tollából, a múlt évi .Értesítőben" volt megkezdve, s az ez idei „Éiteai- t'V'-beu nyert befejezést. Miután városunk e tanintézete sok há­nyattatáson ment keresztül, érdekesnek találtuk lapunk olvasóival legközelebbi történetére vonatkozó eme közleményt megismertetni. Szeri. 4) A müelső része (1613—1(73) a múlt 1882/3-ik évi Ér­tesítőben olvasható. tán szükséges intézkedések haladéktalan megtétele végett kiadatik s az „Ung“ hetilap utján is közzé tétetik. Ungvárt 1884. julius 17-én. KENDE PÉTER s. k. alispán. A városi fisztujitáshoz. A képviselet által kiküldött szervező bi­zottság e fij 23 és 24-éu tartott tanácskozá­sait befejezvén, megállapította a tisztikar lét­számát és a tisztviselők fizetését. A tanácsko­zás eredménye a képviseletnek beterjesztetvén, tegnap némi mí iositásokkal elfogadta a szer­vezőbizottság véleményét. A bizottság a tanácskozás folyamán hang­súlyozta, hogy a tisztikar létszámának megál­lapításánál figyelmen kivül nem hagyhatja az admiiiisztratio körül évről-évre szaporodó s ha­zai törvényeink által előirt munka és tevékeny­ség fokozattabb igényeit, minélfogva ezen igé­nyek lehető kielégítése szempontjából szüksé­gesnek véli egy közigazgatási tanácsnoki állás szervezését. E tanácsnok lenne hivatva egyebek közt a községi bíráskodás vezetésére is. De másrészt a bizottság figyelembe vette a polgárok azon jogos óhaját is, hogy a városi administratio költségeit, ha lehet, ne szaporít­suk. E szempontból viszont az aljegyzői állás eltörlését javasolta; egyúttal a közigazgatási tanácsnok hatásköréhez tartozónak mondta ki! a k ö z g y á m i teendők teljesítését is. Ezt azon­ban a képviselet elejtette és a közgyámi állást meghagyta. A bizottság ez alapon haladva nem mel­lőzhette a tisztviselők qualificatióját sem és kimondta, hogy a polgármester, közigazgatási tanácsnok, rendőrkapitány és tanácsosra a megyei tisztviselők qualificatióját szabályozó mint a főispán a/, épületeknek a pálos vagy más szer­zetes rend számára való átengedését kérelmezte a ta­nít,ás kötelezettsége mellett2), a mely kérelemhez a pá­los rend akkori főnöke is hozzájárult. Mária Terézia | azonban magasabb politikai indok által vezéreltetve azok sorsa fölött máskép határozott, és a collegiumot a templommal és várral együtt 1775-ben a munkácsi gör. kath. püspökségnek adományozta. 1775 julius hó 31-én érkezett városunkba Ba- csiuszky András, akkori munkácsi püspök, nehány ka­nonok kíséretében, hogy a királyi adományt átvegye. Másnap délelőtt 10 órakor gyűlt össze az átadás­ra kiküldött bizottság1) a volt rektori szobában, a hol a püspök, kanonokok és bizotsági tagok előtt Eőry Mij hály, megyei tisztviselő, felolvasta a királyi határozatot | melynek értelmében a collegium, templom és a vár a collegiumban levő könyvtárral együtt a munkácsi püspöknek adatik át, a könyvtárra nézve azon kikötés­sel, hogy annak köuyveit a gymu. tanárai téritvények adása mellett jövőben is használhassák. A collegium és a templom azou nap délelőtt, a vár délután adatott át2). 2) Tam supreraus comes, quam ipse etiam comitatus uiig- variensis tenore readnexarum suae Maiestati saeiaüssinjae demisse exhibitarum instantiarum supplices oraut, ut collegium cum obli- gatione doeendaruin scholarum seu Paulinis seu alteri religioso ordini conferatur. Helytartó tanács 1776 május 15-ki jegyzőköny­vének 11-ik pontja. *) E bizottság tagjai, voltak ; gr. Sztáray Fülöp főispán Pécsi Zsigmoud kincstári administrator és Horváth Imre egri c. kanonok s ,mezötárkányi plébános. 2) Érdekesnek tartjuk az átadás részlet ire nézve megemli, leni azt, hogy az egyházi ruhák és készletek égy részét, melyek, ről azt hitték, hogy gór. katli. rítushoz kevéshbé lesznek alkal j mázhatok, az átadás előtt elrejtették. Minthogy pétiig a püspök az összes tárgyak átadását követelte, kijelentvén, hogy ellenkező eset- J ben semmit sem vesz át és a legfelsőbb helyen panaszt emel, a bizottság elhatározta, hogy minden tárgy kiadassák, és azokból a ! püspök válaszsza ki azokat, melyek a gór. kath. rítushoz hasz- j nálhatók vagy alkalmazhatók, hozzáadván azon óhajt, hogy egy ‘ törvényben a szolgabirákra, előirt képesség le* gyen irányadó; a pénztáritok és ellenőrre nézve pedig az ugyanazon törvényben a megyei pénz­tárnok és számvevőre megszabott qualifioatió szolgáljon mindenkor alapul. Nagyobb eszmecsere fejlődött ki a ren­dőrség szervezése tárgyában. Az általános vé­leménynek iparkodott mindenki kifejezést adni, hogy í. i. rendőrségünk, úgy a mint most vau, határozottan rósz, mert minden egyébbel fog­lalkoznak csak a közrend és közbátorság fel­ügyeletével nem. E visszás helyzet javítását, részben átalakítását az által vélte a bizottság elérhetőnek, ha a rendőrkapitányi és tanácsosi állások fentartásával a közlegénységet fogjuk másként beosztani hivatalos teendőiknél. Itt is bizonyos qualifieatio fog kiválhatni s a szerint lennének I. és Il-od osztálya rendőrök egy őrmester vezetése alatt. A fizetés is különböző lesz osztályonkint, mert az I. osztályú rendőr nagyobb fizetésben fog részesülni. E rendszer mellett várni lehet, hogy alkalmas és képzett egyéneket nyerhetünk meg rendőrökül. A fizetések megállapítása kevés kivétellel az eddigi alapon történt. Az árvaszéki ülnök eddig 500 írttal szolgált, ezúttal 400 írtja lesz ; a rendőrtanács 400 írt fizetése 500 írtra emeltetett. A rendőrkapitány évi fize­tése 1000 írtban lett megállapítva. Az írnokok fizetése 365 írtról 400 írtra emeltetett. A ren­dőrök kétosztályba osztatván be, az első osztály­úak havonkint 15 frt, a Il-od osztályúak 12 frt fizetésre tarthatnak igényt. Az őrmester 3Ó0 irtot fog huzni. Végül a hivatalszolga fizetése 250 írtban állapíttatott meg. Kívánjuk, hogy a szervező bizottság által nyilvánított jó szándék teljesüljön. A gymnasiumi épületre nézve, mely a collegium- nak a gyapju-utea felé eső sarkán volt, az határozha­tott, hogy az marad addig, mig más alkalmas helyen új nem épül. Mily elpusztult állapotban lehetett ez épületrész úgy külsőleg mint belsőleg abban az időben, kitűnik a retorika akkori professorának egyik kérvényéből, me­lyet az uj gymDasiumi épület felállítása érdekében a megye főispánjához intézett. Kérelmének indokául a többi között felhozván, hogy, mintán a collegium és templom a munkácsi püspöknek adatott át, az ifjúság térdig érő sárban a távol eső róm. kath. templomba kénytelen járni, hosszasan panaszkodik a fölött, hogy az épület rongált külseje mellett az egyes osztályokban a padok, ajtók, ablakok és kályhák oly rosszak, hogy javítást alig érdemelnek, hogy a retorika és parvában a padok teljesen tönkre mentek, hogy a syutaiist és parvát, valamint az osztályok előtti folyosót, ki kellene kövezni, hogy az esővíz az egyes osztályokba be ne menjen mint eddig stb. Á főispán melegen felkarolta ugyan az ügyet, éa úgy 1776 május 24-ről mint még 1775 szeptember hó 6-ról kérvényezte a helytartó tanáé* elótt a gymn. épület fölötte szükséges kijavíttatását, illetőleg egy uj gymnasium felállítását: minthogy azonban a gymnasi- uraok s általában a tanítás ügye ez időben egész Ma? gyarországban rendezés alatt állott, az építkezés meg­valósítása nálunk is évről évre maradt. oltár a templomban a latin rítus számára megmaradjon, A bizott- s .g a többi tárgyakat, melyekre a püspöknek szüksége nem volt, újaiéi legfelsőbb elhatározásig Orosz Adám, akkori r, k. plébá­nos gondozására bízta. E tárgyak voltak : egy kisebb és egy na­gyobb. gót stilben készült kehely, melyet még a Drugeth esalád ajándékozott: egy közönséges és egy gót stilű monstrantia, egy oiborinm, egy nagy és két kisebb oltár (sz. Máriáé és sz. Józsefé), egy tábernaenlum, egy szószék, egy sz. sir, egy orgona és több rendbdi egyházi ruhák, — melyek egy része még ma is megvan a helybeli róm. kath. templomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom