Ung, 1884. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1884-02-24 / 8. szám
XXII. ÉVFOLYAM. iingvái- 1884 vasárnap, február 24. 8. SZÁM. Megjelen: M1NDRN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz, intézendő minden Közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, Kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdája ifömunkatárs: BÁNÓCY FERENC. VEGYESTARTAL MU HETILAP, LT u y »u e g- y e hivatalos közlő n y e. Elofizetéi feltétül ék : Egy évre ....................4 írt Félévre .................... 2 „ Negyed évre . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 xrajczár Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Unsvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldeniük. Nyllttér soronként 20 kr. .............-............. Felelős szerkesztő: F1N0ICKY MIHÁLY. Hivatalos közIemények. 0. az. Ungmagye alispánja, mint a közig. k. b. bizottság h. elnökétől. Meghívás. Unginegye közigazgatási bizottsága részéről í‘. Iio 35-iltéii délelőtt ÍO órakor rendki vilii ülés fog tartatni, melyre a bizottság t. tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgy : a nméltóságu földm.-ipar és kereskedelmi m. kir minister rendelete a salamoni erdőben eszközölt favágatás megszüntetése tárgyában. Kelt Ungvárt 1884. évi február 20-án Kende Péter. alispán, mint a közig, bizottság h. elnöke. 589 sz. Ungmegye alispánjától. k. i. Könraáelet a köfjigysökhös! Az 1875. évi VII-ik, 1881. évi XL, és XLII-ik t. ez. alapján végrehajtott földadószabályozás már annyira haladott, hogy az annak alapján készült uj földadó sorozati (kataszteri) munkálatok a f. évre már a földadó kivetésének is alapjául szol- gálandnak, s igy ezen nagy fontosságú és közérdekű munkából az 1881. évi XL. t. ez. 9 §-a értelmében már csak a munkálatok ellen bejelentendő egyéni felszólalások elintézése van hátra, miért is tekintettel arra, hogy ezen munkálatok a földbirtokos osztály érdekeit legközelebbről érintik s hogy azok nem egy két év, hanem évtizedekre terjedő érvényességgel birnak, de különösen tekintettel főleg arra, hogy az uj kataszteri munkálatok elleni felszólalási eljárásnál — miután most lesz ideje annak, hogy az egyes birtokosok úgy birtokaik osztályozása mint az egyes földrészleteknek a kataszteri munkálatokba történt bejegyzésénél netalán elkövetett tévedések kiigazítását illetőleg felszólalással éljenek — nagy fontosságú szerep vár a községi elöljárók illetve azok toll vezetői a jegyzőkre az egyes birtokosok kiértesítése és a szóval avagy írásban bejelentendő felszólalások írásba foglalásánál, miért is szükségesnek tartottam a m. kir. pénzügyminister ur ö nagyméltóságának múlt évi december hó 15-én 76.140. sz. a. e tárgyban az Összes törvényhatóságokhoz intézett körrendeleté s annak kapcsán közölt utasításából kifolyólag' a körjegyző urakat mint az egyes községek hivatásszerű tollvezetőit a következőkre figyelmeztetni. 1.) A körjegyzők kötelesek a kir. kataszteri igazgatóság által a jegyzői székhelyre kiküldött munkálatokat az igazgatóság' rendeletében megnevezett kir. kataszteri becslő biztos oda érkeztéig' megőrizni, a munkálatok megérkezése után aláírásukkal ellátva a kir. kataszteri igazgatósághoz haladéktalanul beküldeni; a becslő biztos által időlegesen kitűzendő határidőre a községi elöljáróságokat a jegyzői székhelyre beidézni s ez alkalommal a munkálatokat a kir. becslő biztos közbejöttével az illető elöljáróságoknak a község házánál közszemlére leendő kitétel s az érdekelt birtokosok értesítése végett átadni; a községben nem lakó birtokosokat illetőleg pedig az értesit- vényeket ajánlott levélben az illető birtokosoknak megküldeni s az elöljáróságokat figyelmeztetni, miszerint a -közszemlére kitett összes munkarészek épségben és tisztán tartásáért felelősek, s. hogy az e részbeni mulasztásból kifolyólag netán szükségessé válható munka újítás költségeit a mulasztó elöljáróságok tartoznak viselni, valamint különösen figyelmeztetni az elöljáróságokat az ér- tésitvények pontos kézbesítésére és a munkálatok közszemlére való kitételére, mivel ha valamely elöljáróság akár az értesítvények kézbesítése akár a közszemlére' kitétel közül mulasztást követne el, ellene' az 1881. évi XL- t. ez. 17 §-a alapján az 1883. évi XLIV. t. ez. 37. és 85 S-ai- ban körülirt eljárás fog teljes szigorral alkalma- ; zásba vétetni. 2. ) A körjegyzők kötelesek a székhelyükön I s esetleg az illető községi - elöljáróságnál beadott : vagy bejelentett felszólalásokat községenkint külön külön jegyzékbe foglalni, éj arról gondoskodni, hogy az illető községbe érkezés alkalmával úgy a becslő biztosnak valamint a járási földadó bizottság küldöttség'ének a felszólalási jegyzékek is azonnal kézbesitessenek. 3. A kir. kataszteri becslő biztosok kötelesek lévén a községi elöljáróságok ez irányban működését figyelemmel kisérni s mulasztások észlelése esetén azokat sürgős orvoslás végett az illetékes közigazgatási hatóságnak bejelenteni, a jegyző urak különösen figyelmeztetnek, miszerint az elöljáróságokat ez irányban kellőleg világosítsák fel, megjegyeztetvén hogy előforduló feljelentések esetén az ügy nagy fontosságára való tekintette] elnézésre senki sem számíthat, sőt a közigazgatási hatóság kénytelen volna a mulasztókkal szemben a legszigorúbb eljárást alkalmazni. 4. Az uj kataszteri munkálatok elleni felszó- j lalási eljárásból kifolyó minden teendőt jegyző ! urak szig'oruan vett hivatalos teendőkül tartoznak j tekinteni, s ebből kifolyólag a teendőket, neve- I zetesen szóval vagy Írásban bejelentendő felszóla- i lásoknak akár a megszabott 60. napi határidőn 1 belől akár a bizottságnak a községben megjelenése alkalmával felvételét a vagy jegyzékbe iktatását, valamint Írásbeli felszólalások szerkesztését külön díjszedés nélkül teljesíteni, megjegyezvén hogy minden oly esetben midőn ez irányban netán visszaélésnek jutnék tudomására az illető ellen a legszigorúbb fegyelmi büntetést lennék i kénytelen alkalmazásba venni. Ung'várott, 1884. február hó 17-én Kende Péter alispán KözegészségUgyi állapotainkról az újonnan alakult egészségügyi bizottság tagjainak. Ha végig tekintünk Azon tényezőkön, melyek az emberi ólet főkincsót, az egészséget, igy tehát létezésünket uralják, lehetetlen kellőleg nem méltányolni a törvény azon intézkedését, melylyel a közegészségügyet rendezi, belátni az ennek alapján alakított törvényhatósági közegészségügyi bizottságok hivatásának rendkívüli fontosságát közéletünkben. Nem czélunk a hivatoit törvény áldásos intézkedéseinek mindannyiját papírra venni ez alkalommal, nem is a legújabban alakult köz- I egészségi bizottság hatáskörének minden zege- I zugát bekalandozni, csakis egyre akarjuk terelni a figyelmet s ez a piacrendőri viszonyok. A társadalom egészségügyi hőmérőjét az í ezt alkotó egyes családok kamarájában vizs- jgálhatni meg illetékesen ; az itt talált norma- 1 lisok egyedül lehetnek a mérvadók, csak ezek segélyével lehet határozott véleményt mondani s kórjóslani a zérón felül s aluli állapotok felől. Minden takarékos háziasszony kamaráját la földnek csakis egészséges termékeivel iparkodik megtölteni. Ez igen természetes és igy is van legtöbbnyire falu helyen a termesztő osztály között. Mindannak a mivel nir, legjavát saját ré- |szére tartja fenn, s csak a rosszabbját, mint felesleget árusítja el. Ez, az elárnsilás alá szánt felesleg az, melybe az orvosrendőri hőmérőt I lelkiismeretesen kellene beállítani. A váró iiakók kamarája: a piac s belőle jezeren, inog ezeren veszik naponta igénybe a J szükségelteket. Már ezen egy körülmény is rendkívül szükségessé teszi az egészségügyi felügyeletet s ha tekintetbe vesszük a behozott, de el nem kelt s igy további elárusitásra hetekig ! piackészen tartott nyers s különösen állati termények nagy mennyiségét, a beható felül vizsgálat szüksége állandóan létkérdéses jellegben lép már föl. Kiviláglik .már ebből is, hogy a törvényhatósági közegészségügyi bizottságnak egyik főkötelessége abból áll, hogy a piacrendőri orvosi felügyeletnek lelkiismeretes keresztülvitelét is ellenőrizze. A piaci ellenőrzés eddigeló is gyakoroltatott, csakhogy a rendőrségi kiküldöttet egyedül, az a nélkül is sok felé igénybe vett városi orvos szakértelme-támogatta egyedül. Azonban a szakszerű hathatós hozzájárulás hiányában rendőrségünk e téren, dacára kifejtett buzgalmának, valami sokat nem tehetett s az általános panasz eddigolé inkább a támogatási hiányt, I semmint az eljáró közegeket érheti. Különösen az állati nyers termékek képezik az általános panasz tárgyait s ezek között a szegényebb néposztály sérelme a hús kimérők irányában mondható jogosultnak. Ezen osztály, mely a legterhesebb munkákat végezi erőt adó táplálék helyett gyakran miasmas bajt vesz magához azon állott, nem ritkán büzhödt hús táplálékban, melyet napok, sőt tél idején hetek óta meggyülemlett vágószéki hulladékból kap pénzéért. Ugyancsak felügyelteim kellene a napszámosok részére a piacon árult főtt ételeket is. Mert bárha egy-két garason, kitűnő minőségű eledelt kivánni lehetetlen is, azonban az egészséges tápanyagok felhasználása ezekhez követelhető. A kifőző kofa osztály igen lelkiismeretlenül gyakran beteg, sőt elhullott állatok húsát, belét és faggyúját is felhasználja, a rothadt, penészes főzelékbe. A vadócos, konkolyos lisztből sütött piaci pórkenyér is számos baj szülő okává váll a szegény napszámosok között s ez okból a kenyér kofák is szigorúbban ellenőrzendők semmint ezelőtt. A kisebb visszaélések közül a tejüzletre is több ügyelem fordítható, mert habár a tejtermelők vidékünkön nem haladtak még any- íuyira elő, hogy vegyileg gyártsák, mesterségesen készítsék a tejet, ahoz azonban értenek már, hogy liszttel, tojás fehérével szemre javítani lehet annak hiányos minőségét s a vajhoz tisztított faggyút gyúrjanak. A minőség mesterséges emelése a tápszerekben is tanyát vert már. A zsír üzletek súlyát a zsírnak hozzákevert porföszszel (gysz) hamisítják. A pék a észtába kellesztésnél róz- gaiicot tosz. Ugyanezzel frissíti a serfőző sörét s fösti szép zöldre a kávé babot a szatócs. Napiszüksóg időnkben a szeszes ital is. Valamint Amerika indiánjait számban és erkölcsileg, teljesen tönkretette már, ugyanígy siilyed pórnépünk is átkos behatása alatt. Nem áll ugyan tehetségében egy testületnek sem I kiszorítani azt teljesen a közhasználatból, de az amúgy is káros hatású italnak hamisítását, mérges bóditó szerekkel, hatáskörében van meggátolhatni. Kapadohány, bolonditó csalma- tok, nadragulya, farkascseresznye, kénsa (vitriol) stb. segédszereket, melyekkel küzdenek a vagyonosodás- ellen a koresmárosok a gyakorta alkalmazásba vett vogybontás s |egyébb kémlósi eljárás hathatósan kiküszöböl- hetné. Az ital áldozatai oly borzasztó számban ; vannak kéj)viselve marosak megyénkben is í hogy azoknak szomorú példája mértékletes
