Ung, 1884. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1884-02-17 / 7. szám

XXII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1884 vasárnap, február 17. 7. SZÁM. ....................... .............-— Megjelel): MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden edziemén?, mei ? a lat) irodai mi részét illeti. Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem köziünk na nem tudjak, sítől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdája Főmunkatársi • BÁNüCY -FERKNC. VEGYESTARTAL Mü H ET I LA P, U n »• m e 5? y e hivatalos közlönye. Előfizetéi feltételek: Egy évre . .... 4 írt ­Félévre .................... 2 • Negyed évre . . . . 1 .„ — Egyes szám ára 10 ürajezár Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az L'ng kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyiittér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Hivatalos közlemények. 97. sz. Ungmegye alispánjától. alisp. Meghívás. A megyei állandó választmány folyó évi február hó 22 ik napján délelőtt 10 órakor az 1883. évi pénztári számadások megvizsgálása céljából ülést fog tartani, mely­re a r. választmányi tagok tisztelettel meghi­vatnak. Urigvart 1884. február hó 14-én. Kende Péter alispán. ' 95 . üugmegye alispánjától.- ----- szám. ---------------:---------—-----------­alisp. Ili vatalos körözvóny. A hagy mélt. m. kir. közmunka- és közle­kedési minisztérium az 1884. évi február hó tí-án kelt 39288|883 számú rendeletével az CJ ii g- v n i* - u x. * o l,r i hadászat i ut szakaszai! icvo lncl$ töbl) áteresz tain és védfalak helyreállítását 31743 frt 30 kr, összeg erejéig augedélyezte. A fentemlitett munkálat foganatosításának biztositása ezéljából az évi felí­rnál* hó 29-ik napjának <1. e. ÍO óráj sí az ungmegyei alispáni hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytár­gyalás hirdettik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi munkálatok végrehajtásának elválla­lására vonatkozó, az engedélyezett költség után számítandó, s a részletes feltételekben előirt 5%-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap d. e. 10 órájáig a nevezett al- ispáni hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szóban forgó munkálatra vonatkozó mű­szaki művelet és részletes feltételek az ungvári magy. kir, államépitószeti hivatalnál, a rendes hivatalos órákban, naponkint megtekinthetők. Kelt Ungvárt 1884. február 13-án. Kende Péter, alispán. U n g in e g y e közönsége a f e 1 s ő h á z r e f o rm ja tárgyában a következő kérvényt intézte a k é p viselő- h á z hoz. Mélyen tisztelt képviselöház ! Az 1848-ik évi törvények alkotmányunkat és azzal a megyei intézményt is teljesen átalakították. Meghozatván a független felelős ministeriumra vo­natkozó 3-ik t cikk, a megyék a ió. tcikk. által csak ideiglenesen szerveztelek s azok hatóságának gya­korlata a megyei állandó bizottmányra bízatott. És eltekintve az alkotmány ellenes korszak külön­féle szervezkedéseitől, törvényszerint az állandó bizottmány ezen ideiglenes állapotban megmaradt egész az 1870 évi 42. tcikk megalkotásáig, midőn a megyék hatásköre szemben a felelős kormány­nyal összhangzásba hozatni szándékoltatván, ezen törvény i-ső §-a c) pontja szerint a törvényható­ságok országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azo­kat megvitathatják, azokra nézve megállapodásai­kat kifejezhetik, egymással és a kormánynyal kö­zölhetik, és kérvény alakjában a kép\Tiselöházhoz közvetlenül felterjeszthetik. Közérdekű és orszá­I gos ügyekben ennyi befolyást érvényesít a me-i jgvék részére a felhívott törvény: a kérvényezési | I jogot ; a kérvények pedig a kérvényi bizottság \ j irattárában elhevervén, — rendszerint minden utó- fhang nélkül elenyésznek. Vájjon midőn az 1848 évben a magyar alkot- I mány képviseleti alapra fektettetett és a parlamenti I felelős kormány és a megyék az idő rohamossága I miatt a felelős kormánynyal való összhangzásba ho- I zatala tekintetéből ideiglenesen állandó bizottmá- I nyokká alakíttattak, ily reformra törekedett-e az 1848. j évi törvényhozás, minő a fent jelzett törvényben I nyert kifejezést ? Ez oly kérdés, melyre tagadólag kell felel. I niink. A kérvényi jog soha sem fog megfelelni az 1848. évi törvény ió cikkében kifejezett azon értelemnek, hogy a megyék az alkotmány védbás- tyáinak tekintendők. Az alkotmányos mozgalom akkori vezére az országgyűlési* tárgyalások folya­mában ekként nyilatkozott. „Ő — úgymond — szerelmes a municipialis szabad szerkezetbe, ugyany- nyira, hogy mi ntsem a megye megszűnjék, készebb inkább a minister) ális törvény megbuktatására tö­rekedni". 0 tehát a ministerium felelősségét és j hatalmát nem akarja tovább terjeszteni, mint épen ! annyira, hogy mellette a municipium megélhessen, j O. mint az isten létéről, épen olyan erősen meg»- I van győződve : hogy a felelős ministerium és a j megyei rendszer egymással összeegyeztethető . . . . . esküdött az egy élő istenre, hogy a mely perc­ben ez országnak municipialis szabadsága nem lesz, ő megszűnik annak polgára lenni. A megye municipiumnak legkitűnőbb jogai közé tartozott a törvényhozásba való közvetett be- I folyás. Csakis ez által lehetnek a megyék az al- j kotmány védbástyái. Kérvényi jog mellett csakis j alázatos kérői, de nem védbástyái lehetnek az al- j kotmányos jogoknak ? A kérvényi jog mellett azon i passivitás, mely a legújabb időkben is a haza al- I kotmányos jogait 'visszaszerezte, ki nem fejthető. A kérvényi jog mellett leverő és szomorú tapasztalás igazolja, hogy a törvényhatósági köz­élet lüktetése megzsibbadt és mindenütt a közügy­iránti érdektelenség és közöny mutatkozik. Bár ennek egyik okát nyomott anyagi helyzetünkben találnék is, melyen egy független közép osztály létesítése, illetőleg ezen középosztály vagyoni fen- tartását biztosító örökösödési törvények által segí­teni szinte a törvényhozás feladatául tekintjük, mindenesetre azonban be kell ismernünk azt is, miszerint a közéletben tapasztalható zsibbadtság, szunyadás és közöny egyik legfőbb oka. az : hogy a megyék hatásköre szemben a múlttal igen kor­látolt. Ezen hatáskör nélkülözi azon villanyszik­rát, mely a múltban nagy és nemes tettekre heví­tette a honfiakat. Kell, hogy a megyei élet jövő­re is iskolája legyen az ifjaknak, kikből később törvényhozók lesznek, élesztője és ápolója a köz­szellemnek ! És ezt csakis az által érhetjük el, ha a megyék közvetett befolyását a törvényhozás­ba ismét visszaállítjuk. Távol legyen tőlünk, hogy mi ezen meggyő­ződésünk kifejezése által a képviseleti rendszeren alapuló törvényhozásba a megyék utasitási jogát akarnók ismét feléleszteni, mert ez a népképvise­leti rendszerre fektetett alkotmányos országokban sehol sem divik, ámde ezen befolyása a megyék­nek a törvényhozásba másként is érvényesíthető. A hajdani országgyűlések igazolják azt : hogy ) azokba nemcsak a nemességnek, de a népnek is engedtetett befolyás. Mig III. Éndre király alatt j a Rákos terén tartott országgyűlésre a nemesség fejenként hivatott meg, addig I. Béla király alatt minden helységből két követ hivatott meg az or- I szággyülésre, sőt a köznépnek is megjelenhetés engedtetett és csak IV. Béla idejében minden me­gyéből a nemesség részéről két vagy három követ küldetni rendeltetett. Világos tehát, hogy a már hajdani időkben szélesebb mérvű befolyása volt a megyék nemes­ségének és községeinek a törvényhozásba, mely j bár később megszorittatott is, de az 1848. évi tör­vényhozásig mindig fentartatott. Ezen befolyás, habár az 1848. évi törvényhozás által figyelmen kívül hagyatott is, de ezen befolyást továbbra is fentartani és fejleszteni nincs kizárva az 1848. évi törvények által. Sőt erősen hisszük, hogyha 1848- ban a felsőház rendezés alá kerül, a megyék be­folyása a tör vényhozásba bizonyosan figyelmen kí­vül nem maradt volna. És mi ezen befolyást a megyék által a fel­sőházba választandó felsőházi tagok által véljük érvényesíthetni. Belgium az alkotmányosság minta hazájában is a senatus vagyis első kamara tagjai mindenik tartományból népességéhez képest a má­sodik kamara rendes választó collegiumai által választatnak, miért ne engedtetnék tehát a me­gyének, mint több választó kerület collegiumának szintén befolyás a magyar felsöházba ? A magyar felsőházi reform napi renden van. Az 1848. évi törvényeknek megvan azon hi­ánya, hogy mig az alsóház népképviseleti alapra fektettetett, addig a felsőház régi rendi szerkeze­tében meghagyatott. A felső ház tehát az alsó házzal összhangba hozandó, mert mig az egyik népképviseleti alapon áll, a másik a maga kizárólagos rendi alakjában nem maradhat. Ez nemcsak a mai kor, de a múlt idők követelménye is volt. Az 1848. évi törvények meghozatala után a főrendiház első ülésében már Beöthy Ödön bihari főispán indítványára magok a főrendek szóliták fel a ministeríumot, hogy a felsőház uj alapon rendezése iránt a kor igényei­nek megfelelő javaslatot terjeszszen elő. Itt tehát az ideje annyi évek óta annak, hogy ! ezen törvényjavaslat beterjesztessék. Minek szük- \ ségét már akkor belátták a főrendek, azt most j már hangosan követeli a közvélemény ! Sürgetjük a törvényjavaslatot mi is és tiszte­lettel kérjük a mélyen tisztelt képviselő házat, ! hogy ezen törvényjavaslat beadására a kormányt ! mielőbb utasítani méltóztassék. Mi a felső házat történeti alapon kívánjuk i szervezni. Legyen abban képviselve az egyház joga, val­lás különbség nélkül, a vagyonnal összekapcsolt születési jog, a korona korlátolt kinevezési joga, a tudomány és művészet joga, de legyen abban képviselve a megyék egyeteme is, mely magában foglalja a vagyonos és értelmes osztályt. A me­gyék által választandó felső házi tagok képeznék a felső ház azon önnálló és független elemét, mely mindig élő kifejezése lenne a nemzet vágyainak és óhajainak s melyre kétes és válságos időkben a nemzet mindig számolhatna. Az ekként szervezett felsőház iránytűje lenne a nemzeti fejlődésnek és haladásnak, lenne a reform törekvésekben közbenjáró és nem vá­laszfal nemzet és király között, mérséklője a túl­hajtott újításoknak, de nem gát és akadály a nemzet megérett és jogos követeléseivel szemben. Ha a megyéknek ez utón sikefülend befolyni a törvényhozásba, akkor az általok választott ta­gokkal, mint törvényhozási factorok fognak szere­pelni és közvetlen befolyást nyervén a törvény- hozásba, meg fog élénkülni a megyei közszellem és minden irányban felébred a közügy iránti buz- góság és tevékenység. „így fog élni a hon s örökre mint tavasz virulni.“ Midőn kapcsolatban a felsőházi reformmal a megyék törvényhozási befolyását érvényesíteni, s az 1848. évi 16 t. cikk értelmében a megyéket alkotmányunk védbástyáivá emelni óhajtanánk s j ily?- szellemű törvény alkotására a tisztelt képvi- j selőházat felkérni bátorkodnánk, hazafiul üdvözlet­tel maradunk. Az 1884. évi január hó 28-án Ungvárit tartott I bizottsági közgyűlésünkből. M uj tSrréuyJmslat. A mit iparosaink évek óta sürgettek, az ipartörvény revíziója, végre megtörtént; a kor­mány egészen átdolgozván az ipartörvényt, ja­vaslatát benyújtotta a képviselőházhoz. A javaslat 7 fejezetből áll s 178 §-t fog­lal magában, tehát elég terjedelmes és bizo­nyára eléggé védi az iparosok érdekeit. Az első fejezet szól az ipar megkezdéséről, mely­ben ki van mondva, hogy minden nagykorú, kiskorúak pedig, ha élet koruk 18. évét betöl­tötték s atyjuk, gyámuk vagy a gyámhatóság beleegyezését kinyerték, nemre való tekintet

Next

/
Oldalképek
Tartalom