Ung, 1884. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1884-01-06 / 1. szám
szivén viselnie kell : a nemzet megszilárdulása, lehetetlen közönynyel néznünk tovább is azon egykedvűséget, mely értelmiségünk jelentékeny részét évek óta zsibbadásban tartja s megyénk hasonló törekvéseinek útjába akadályokat gördít. Büszke önérzettel mondhatjuk, hogy megyénk itt a Kárpátok tövében az idők viharjaival merészen dacolt akkor, amidőn féltett nemzetiségünk idegen beavatkozások súlya alatt az elnyomatás veszélyének volt kitéve; de e tudat felment,-e bennünket attól, hogy megértve a kor intő szavát, fáradozásainkkal, s áldozatainkkal oda törekedjünk hatni, hogy e hazának földjén ne legyen polgár, ki nem érti honának nyelvét, ki idegennek tekinti magát ott, hol feléje az anyai szó hivólag zeng, kit e honban lakó testvéreivel a kölcsönös megértés eszköze nem egyesit. Nem uj előttünk a cél, mely honunk felvidéki megyéiben a legújabban annyi lelkesedésre talált, mert megyénk közmivelődési társulatának alakulására is az ösztönzé közönségünket már 1876-ban; de visszatekintve azon idegenkedésre, mely a legközelebbi évek-' ben társulatunk legjobb erőit is a tehetetlenség hi-! nárjába raélyeszté, szinte fáj olvasnunk a legújabb kéz- j deményezésekről irt ily hangú jelentéseket: „a magyar közmivelődési egyesület vidéksZerte nem várt arányokban hódit“. Fáj, mert ez megszégyeníti azok egyesit-; lését, kik évek óta küzdve sem valának képesek lelkesedésre gyújtani a velők tenni és hatni vállalkozott; közönséget. Mindenikünknek meg van saját, foglalkozása, tisztje, melynek pontos betöltése által honfiúi kötelességet teljesít ; de azért azon általános kötelem alól. mely a haza javáért mindent megtenni parancsol, senki felmentve nincs. A közre hatni, hogy népünk művelődése megkönnyittessék, felineleugetni a fagyos kebleket, hogy minden polgár átérezze mi az igaz hazaszeretet, a küzdőket bátorítani és gyámolitani, a munka terhét megosztani, ez mindenikünknek szent kötelessége a hon javának érdekében. S tették-e ezt azok, kik nehány igyekvőnek fáradozását talán épen kicsinylőleg nézték, s mert roméit csodát nem láttak, az ügytől elidegenedtek. Közmivelődési társulatunk megszilárdításától, annak uj, tevékeny életre keltésétől megyénk Ígéretének becsértéke függ, mely annak pártolását s gyámolitását 1876. március 28-án tartott bizottsági ülésében magára j vállalá. Ha voltak hiányok ügyvezetésében, ha erőtlen-1 ség mutatkozott törekvéseinek szétágazásában, azt aj megye éitelmisége egyesülten mind helyrehozhatja ;! de a nemes törekvés közreműködést, pártolást kér s erre egyesek nem képesek, erre a nagy közönség van j hivatva. Számot vetve múltjával s teendőivel társulatunk választmánya, már 1883. augusztus havában tartott ülésében azt határozta : hogy a céljával azonos művelődés elősegélése s a megyénkben ig nemzeti érdekű magyarnyelvterjesztés szempontjából a társulat főtörekvését a jövőben k i s d e d ó v ó k alapítására! s a magyarnyelvnek itt és a népiskolákban lelkiismeretes t; a n i t t a t á s á- ra f o r d i t j a. Örömmel olvasta utóbb a felvidéki i közmivelődési egylet elnökének jelentésében azon nézetet, hogy : „nincs hathatósabb eszköz a magyarság terjesztésére mint az iskolák és kisdedovodák emelése, a közművelődés fokozása“, (Nyitra nov. 20.) mert ezzel igazolva látja azt, hogy kitűzött ezéljával más egyesületek is egyetértenek. Nem kecsegteti magát azzal társulatunk választmánya, hogy tagjai mint a nyitrai egyesületé 2000-en felül sereglenek össze ; nem reméli, hogy legalább mint a pozsonyié a 600-at megközelítik : a szomszédos Zemplén példájától mindamellett felbuzdulást feltételez, s minden értelmes és tehetős megyei lakos csatlako-l zását a közügy érdekében remélni bátorkodik. A társulat ügyeinek megbeszélésére, törekvéseinek, illetőleg feladatának szentesítésére azért a megye értelmiségét f. év és hó 24-én délelőtti 10 órakor a megyeháza nagy termében tartandó közgyűlésre bivja meg, melynek teendője lesz : a társulati tisztikar újjáalakítása, a vidéki bizottsági tagok megválasztása s mindannak elintézése, mi megyénknek becsültélóst, a hazának hasznot, a társulatnak felvirágozást biztosíthat. Tömörüljünk s megyénk értelmiségének nem lesz. oka pirulnia ott, hol a kor kívánalmainak megértéséről. a hazafiul kötelmek teljesítéséről s a megosztott munka eredményéről lesz szó. Uugvárt, január 5-én 1884. Gróf Török Napoleon . ehlök. Zoltsák János, • társulati vezértitkár. A villany világítás. A jelen század elején Davy, egy angol phisikus, ki a róla elnevezett bányászlámpát is föltaláló, azon felfedezést tévé, hogyha bizonyos módon előkészített s hegyezett végükkel érintkezésbe hozott két szénrndacskán villanyos áramot indítanak keresztül, a szénrudacsak hegyezett végei egész a fehér izzásig telhetői ve a napvilágnak keveset engedő fényt, terjeszteni képesek. Ha a villamforrás eléggé erős akkor a szénruda- csok izzásba hozataluk titán csekély közben egymástól eltávolít,hatók, közöttük egy rendkívül erősen világfő* fénviv keletkezik, mely a rudacshegyórő! a villamos írara által elválasztott_s a légben fehéren izva elégő «énrészecskékből áll, A szénrudaosok hegyeinek egymástól eltávoliÜiatása azonban bizonyos határhoz, kötve van, melyen túl a villamos áfám hatása a szénre s ezzel együtt maga a fény is megszűnik. Ezen káros yatás elkerülése czéljából óraszerű gépezet-segélyével szabályozzák a'rudacsok hegyeinek egymás tó li távolságát s ez által a fénynek egyenlő ereje is fon tartat! k Az ily utón tiveri villain világ azonban csekély gyakorlati haszonnal hirt, mennyiben a villanyáram űőállitását eszközlő galván ütegek etetése, illetve az. vhez szükségelt horgany és kénsav mennyisége szénijén áz eredményezett világgal egy hasonerejü gázlángul/. mérve húszszoros .értéket fölemészt. Ez okból tehát íz ütegnyujtotta villám világ' gyakorlati alkalmazása gén szül térre szorult, csakis ott vehették igénybe, hol .ízt a tudomány vagy fényűzés úgy kívánta meg. A villanyláng fontossága a közéletben csak akkori kezdett általános érdeket kelteni, midőn reájöttek arra.: hogy a delej, ha közeledünk vele. vág távoli tjük attól! i\: pillanatnyi villám áramot képes ébreszteni egy elszigetelt (selyemmel körülvont.) sodrony tekercsben. Ez állal tehát a galvánüteg költséges etetései sgészben elesik, helyette azonban másnemű kiadás igé- nyeltetik. A sodrony tekercs ugyanis az érintkezés folytán j szintúgy delejjé válik és pedig a szerint,, a mint a delej közeledik vagy távolodik tőle állító vagy tagadóvá.! Közelítve a lekeres hason nemű sarkát fordítja s így , taszítja azt, inig távolodva tőle ellenkezővé vidrán, vonzani fogja magához a delejező rudat. Miután pedig a! villám áram csakis a delej közeledése es távolodásnak j pillanataiban indul meg a sodrony tekercsben : a benn-; jelentkező vonzó és taszító erőt, mely az indításnál j gátló körülményül szolgál, leküzdeni kell. Ezen akadó, j yok elhárítása eröinűvi kiadást igényel, mely annál na j ivobb minél erősebb villamáram fejlesztése igónveltetik.! Ha elegendő viszerő áll rendelkez.es alai. úgy az! jvőművi villamgcp működésbe hozatala aránylag a bj- 'esztett villamáram mennyiségéh z csak kévésbe kerül ; nitr ellenben lia a szükségelt erőt gőz szolgáltatja, kő- izén. illetve faszegény vidéken igen magasra rúg. Egészben véve és általában csak ott létezik arány íz előállítási költség és a villamos lángiv között, hp* 3gy lángteugeruek egy helyütt való öszpontositása főre»-‘kérdésben. Ily esetben a villamos lángiy határo- zottan olcsóbb minden egyéb világitó forrásnál. Hanem íz ily lángnak szükségessége igen"gyéren adódik elő is a velejáró nehézség a láng erejének tetszés es igényekhez képest, való fokozása illetve gyöngitése, közéleti felhasználhatásának nagyon is útban áll. Miután tehát az ivlángnak közéleti hasznavehet- lenségeről meggyőződtek Volt többnomu kísérlet után, a7, úgynevezett izzólámpára jöttek rá s vele együtt megoldották azon rég feszegetett kérdést is, mely a villanyvilággal a családikör szerény világ szükséglete mellett, a salonok, tánctermek és színházak ragyogó fényszükségletét is fedezve látni óhajtó. Ezen izzolángra egy többé kevésbé körte alakúra készített kisebbszerü üveggömbből áll, melyben a lég lehetőleg megritkittatott, és a melybe végeiken hajúiként, meggörbített vékonyka szénszálkával ellátott két érenylemez forrasztva van. Az ilykép felszerelt villany (izzó) lámpák falra vagy csillárokba tetszés szerinti számban alkalmazva a beléjök forrasztott éreoylemezkét szabadon álló külső végei a villamáram vezető sodronyával összeköttetésbe hozatnak. Ha a villamáramot az erőművi de) ej villám gép megindítja, az érenylemezkék végein levő szénszálka izzásba jőve egy közönséges gázlángerejével bird fényt áraszt, maga körül. Ez azon villanyvilág, melynek városunkba váló behozataláért, Polnay Fii lop e derék vállalkozó annyit; fáradozik, s melynek érdekében az értekezletet, meg is 1 tartotta volt az érdeklődők előtt. Tekintve azon körülményt, hogy ezen izzó helyzetben villanylámpák, ha az erőművi delejvillauygép fölállítva van, bármely házban és bármily magasba könnyű szerrel alkalmazhatók, továbbá, hogy a legkevésbé sem tűzveszélyes, a levegőt nem rontja meg, hőt nem fejleszt s a szemnek ép úgy egészséges mint kellemes, fehér fényt terjeszt s végre, hogy nálunk hol vizierőben bővelkedünk és a csatorna víznek a kincstár által való netáni megtagadása esetén a nagy Uiigon ainicsapó szerkezettel mozgatott erőművi delej villanygép részére hajtóerővel rendelkezünk, vagy a legrosszabb esetben is olcsó tüzelő anyaggal bírunk : a, villamos világítás kilátásba helyezeti behozatalának, mint az eddigieknél legkevésbé sem költségeVt Idt \ilégiié forrásnak örömmel nézünk eleibe s óhajtjuk, hop v tehet,ősb magán háztulajdonosok, valamint a hivatalos helyiségek gondozói is teljes méltánylásban részesii&ék éys támogassák érdeméhez mérten az e tárgyban folyamatban levő üdvös mozgalmat. Á íélTMéM mé-f A felvidéki korcsmáknak a kinesf. uradalomtól való megváltása tárgyában a in. szigeti jószágigazgatóság 1881-ik év augusztus hó lí-én kell 2289. szánni a községek előjáróihoz intézett felhívásában oly előnyös s könnyű módot ajánl a községeknek a regálék megváltására, hogy azt a legkisebb s legszegényebb község is minden legcsekélyebb megerőltetés, avagy áldozat nélkül könnyű módon sajátjává teheti. Nevezetesen módot nyújt a községeknek, miszerint, e ezélra bármely hazai pénzintézet, de leginkább az első hazai takarékpénztárból ..minden különös jel- zálogi biztosíték nélkül“ csupán azon kötelezettseg mellett. hogy a megváltandó jog jövedelme, az esetleg ahoz tartozó épületekkel és: más iugatlanságokka] egyfitt felsőbb hatósági jóváhagyással lekötiessék, es hogy a község a regale jogot, a megye hatóság jóváhagyásával, a törlesztési evek alatt sértetlenül föntarisa, a szükséges tőkét, oly kép előlegezheti, hogy a kölcsöntőkét, a község 7Vkai. a melyben a tőke törlesztés is beszámítva van, 32. év alatt törlés,sze. Ezen minden község elöljáróihoz megküldött felhívásból világosan kitűnik, hogy úgy a magas kormány, mint a ni. szigeti ink. jószágigazgatóság hazafiul szeretettel óhajtanak segíteni szegénységgel küzdő felvidéki népünk jelen mostoha sorsán.. Ámde mint az 1881. évben fentebb említett, kiadott felhívás utáni siri csend igazolja, „tisztelet az igen csekély ki vétel nők“, maguk a nép vezetői üres- beszéden kívül, semmit sem tettek. Mar pedig, hogy a felvidék népe napról napra szegényedik, rongyoso- dik, ki tudja, avagy látja jobban, mint maga a lelkész s a körjegyző. A fentebb leire módozatok tájékozást nyújtanak a korcsmák megválthatásáva. Meg keli váltani minden* községnek a'korcsmát ; mert csak igy lesz képes fékezni a korcsmárosok eddigi zsarolásait. A többiben, a niiken egyelőre segíteni nem lehet, ezennel vegye tudomásul az ungthegyei felvidéki népboldogitására megalakult 7-es bizottság, hogy a legközelebbi gyűlésen okot, módot, találjon a népünk vesztére törő elemek ellen. Addig is mig a nép boi- dogitására irányító nap első sugara kereszt ii! tör a fekete vésztjósló fellegeken, legyünk a nép igazi vezetői. . RUTTNEH GYULA. byiveszter estéj«, Nem hiába mondja azt rólunk bárhonnan ide került, s pár napot körünkben töltött idegen, hogy nincs Ungvárijuk és az ungváriaknak fél Magyarországon párja; mert, bizony minden elbizakodottság nélkül magunknak is be kell azt ösmerniink, hogy ez úgy vau Olyan kitűnő társadalmi élet, oly barátságos 'egyetértés, fejedelmi bor, sok szép asszony és leány, mint nálunk, csakugyan nincs fél Magyarországon. Műkedvelői előadás, katonai zeneestélyek, hangverseny, dalár- mulatság napirenden, s a termek minda'nnyiszol a legintelligensebb közönséggel telvók. Meg kell adni, hogy az elismerés, és dicséret első sorban a vezéreket illeti. Autóssá. Drohobec/kyje, Lám.Sándora, r. Novak Endréje „csak Cngvárnak vau, de másod sorban u , mi nemes és lelkes közönségünk siet,, is minden alkalmat megragadni, hogy elismerésének méltó kifejezést adhasson. E rövid bevezetés után térjünk tárgyunkra, s lássuk, hogyan fejeztük he a múlt évet, s miként kezdettük. meg az ujjat. »Sy I veszt er estéjén a tisztikar műkedvelői előadással egybekötött, zeneestélyt rendezett a „Korona“ emeleti termeiben. Intelligens közönség töltötte m g a termeket,, .az előadás kitünően sikerült, a zene és tánc/ i reggeli órákig tartott. A földszinti sörcsarnokban ez-
