Ung, 1883. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1883-12-09 / 49. szám

fizetők névjegyzékét, s jelentése kíséretében megerősí­tés végett a közgyűlésnek bemutatja. Az igazoló vá' lasztmány áll: a közgyűlés által egy évre választott öt tagból ás a főispán által ugyan csak egy évre ki­nevezett elnökből és három tagból; előadója a tör­vényhatósági jegyző. A bíráló válasz t m á n y az igazgató vá­lasztmány határozatai ellen beadott felebbezéseket in­tézi el, még pedig végérvényesen. Öt tagból áll s eze­ket a törvényhatósági bizottság h á r o m évre választ­ja; elnöke a főispán, akadályoztatása esetében az alispán. A kijelölő választmány tisztujitások al- kalmával a jelöltek névsorát állitja össze. Ezen választ, mány áll a főispánból, mint elnökből, a bizott­ság által választott három és a főispán által meghí­vott szintén három tagból. A szavazatok egyenlősége esetében az elnök szava dönt. A közigazgatási bizottság hatáskö” rét és teendőit az 1876 évi VI t. oz. szabályozza. Húsz tagból áll, még pedig tiz törvényhatósági s állami tisztviselő s tiz választott tagból. A tiz választott tag- fele minden év végével kilép, s ezex helyét a tör­vényhatósági bizottság választás utján tölti be. A kilé­pett tagok uj a választhatók. E bizottság elnöke a fő­ispán, akadályoztatása esetében az alispán. A központi választmány, az ország­gyűlési képviselők választására jogosultak név­jegyzékének összeállítására és kiigazítására, s az ország­gyűlési képviselőválasztások vezetésére van hivatva. Me­gyénkben e választmány 26 tagtól áll, kiket a közgyű­lés h á r o m évre választ. Elnöke az alispán, akadályoztatása esetében törvényes helyettese a fő­jegyző. Ezen most elsorolt választmányok választás alá eső tagjait a folyó hó 12-ikén tartandó bizottsági köz­gyűlés fogja megválasztani. Vadászat. Az Ung folyó jobb partján elterülő m. ki r. kincstári erdőkben, az Ungvár és környékbeli értelmiség által gya- korlandó vadászat ügye következőleg szabá- lyoztatik. 1. A társulatba felvétetnek az alulírottak, kik ma­gukat, nevük aláírásával a szabályok pontos betartására kötelezik. 2. A társulat választ a tagok közt lévő kincstári tisztviselők közül egy vadászmestert és egy pénztárno­kot, a kiknek jogában állaud magukat akadályoztatás esetén, tetszésük szerint választott más tag által eset- ről-esetre helyettesittetni. 3. A társulati tagok, a társulatba való belépésük alkalmával, a t. pénztárnok kezéhez három, (3) forintot fizetnek ie vadászati költségű előlegként, mely összeg hováforditása iránt a 10. pont határoz. 4. A vadászatok megtartására mindenhót szombati napja tűzetik ki; ettől eltórőleg másnapon is rendezhet a vadászmester vadászatokat, és erről a tagokat azon­nal értesíti; a szombati vadászatokra nézve a találko­zás helye és ideje az Okolicsniféle kereskedésben kifüggesztett táblán lesz közzétéve, az ezeken kivűl tartandó vadászatokra nézve, a közelebbi tudnivalókat a vadászmester a tagokkal külön közlendi. 5. Az egyes vadászati napokon elfoglalandó állá­sok, az első hajtás előtt történő sorshúzás által állapít­tatnak meg. Az elsőhajtásban az első helyet az első számot húzott, a 2—3-ik helyet a 2—3-ik számot húzott tag foglalja el. A 2-ik hajtásban jön az első. 2-ik, 3-ik helyre, a 2—3—4-ik szám tulajdonosa, az utolsó helyet ellen­ben az első számot húzott tag foglalja el. Ettől élté” rőleg, ha fővadra rendeztetik vadászat, az állások fölött a vadászmester vagy helyettese határoz. 6. A megtartandó vadászat helyét a hajtások sor­rendjét, a vadászmester vagy ennek helyettese állapítja meg; és ő, illetve a helyettes intézkedik, a vélemények meghallgatása mellett, a vadászat keresztülvitelére nézve mindenekben. 7. Lőni szabad, a törvény korlátain belül, szarvas és medve kivitelével, minden vadra. Nagy vadra ren­dezett hajtások előtt azonban a vadászmester a lőhető, vagy nem lőhető vadat röviden megnevezi. 8. A vadászatnál elejtett következő vad : u. m. farkas, hiúz, róka, vadmacska, nyest, nyúl, fogoly, sza­lonka és császármadár a következő pontban megállapí­tott tódijaknak a társulati pénztárba való azonnali lefi.l aetóse mellett az elejtő tag birtokába megy át; az eiej -l tendő őz és sörtevadra nézve hatúroztatik, hogy ez a vadászatnál jelenlévő társulati tagok közt fog felosztatni, a bőre azonban a vad elejtőjének tulajdona marad. A védszemólyzet által elejtendő vad úrverésutján fog eladatni a résztvett tagok között, vagy pedig a kö­vetkező árakon megváltatni ; a) Császármadár, szalonka, fogoly . . 10 krral. b) nyúl.....................................................20 „ c) őz, vaddisznó felosztatik a jelenvoltak között. d) az őz bőre megváltható és a róka bőr a lövő által..........................................50 krral. e) a vaddisznóbőre : kisebb ... 1 frt, — nagyobb .......... 2 frttal. f) hiuz, — nyest, — és vidrabőr . . 3 „ Egyenkinli vadászatoknál a területen lőtt hasznos vad bemondás után megváltandó, a befolyó összegből a 9. pontban megállapított lődij fizettetik ki a védsze- mélyzetnek és a felmaradó összeg a társulati pénztárba folyik ; ezen pénz és társulati tagok által fizetendő lödijak hováforditása iránt — a 10. pont határoz. 4. Lődijak a következők : egy vaddisznó után : 2 frt, egy fiatal után : 1 frt, hiuz után : 2 frt, őz. után : 50 kr. róka 50 kr. vadmacska 50 kr., nyest 30 kr., nyúl 20 kr. császármadár 10 kr. szalonka 10 kr- fogoly 10 kr. ragadozó madarakért : vércse, ölyv, kánya, héja, bagoly 10 kr. sas és keselyű 30 kr. 10. A vadászatnál felmerül® költségek kifizetése, u. m. a küldönczök, hajtők és nyomozók díjazása, és igy tovább, esetről esetre minden vadászat után, a pénztárnok, vagy ennek helyettese által fog eszközöl­tetni ; ezen kiadások fedezésére fordittatik első sorban : a megváltási dij és a vad eladásából befolyó pénz, másodsorban a 3. pont szerint fizetett 3 forintból fedeztetik ; ha ezen összeg végkcpen elfogy, a költsé­gek fedezésére hason összegű uj előleg befizetése tel­jesítendő. 11. A ki a 8. pontban — elősorolt vadak kímé­lésére a törvény által megállapított tilalmat átlépi, a társulati pénztárba 5 forintig terjedhető pénzbírságot fizet, melynek mérvét a vadászatnál jelen lévő társu­lati tagok határozzák meg. A ki pedig szarvast vagy medvét lő, — a társulatból azonnal kizáratik. 12. Az étkezést illetve, kiki magáról gondos­kodik. 13. A vadászati évadot megnyitó első vadászaton a társulat tagjai kivó el nélkül kötelesek a vadászati jegyet a vadászmesternek bemutatni. 14. ) A ki a megszabott 3 frt költségelőleget há­romszori felhívás után be nem fizeti, avagy ezen alap­szabály bármely pontját meg nem tartja, az a társu­latból kilépettnek fog tekintetni. 15. ) A kilépni kívánó tagok — ebbeli szándéku­kat a vadászmesternél bejelentvén, ezzel tagsági jogo­sultságuk és kötelezettségük megszűnik. Különfélék. — Adomány. Schönborn Ervin gróf, az ungvári agyag-ipar iskola berendezési költségeire 150 frtot ado­mányozott. — Az agyag-ipar iskola a Cserszky-féle házban a kaposi utcán e napokban meg fog nyittatni, mivel az épület átalakítása és berendezése már megtörtént. A beiratási határidő alatt az igaz, hogy nem igen jelent­keztek tanoncok, mindössze egy kérte magát felvétetni; de más oldalról azt halljuk, hogy az iskola megnyitása napjáig sikerül a bizottságnak egy két tanítványt sze­rezni. Mildner Bernárd tanár úgy látszik meg fog telelni feladatának. — A vincellér iskola felállítása érdekében a múlt vasárnap a megyeháza nagy termében Miklós Gyula kormánybiztos elnöklete alatt, egy értekezlet volt, mely az előtte való nap a városházán tartott érte­kezlet határozatait, mindenekben elfogadta s a módo­zatok kidolgozása és a ministeriumhoz felterjesztendő kérvény egybeállítására egy sziikebb bizottságot kül­dött ki. — Dalestély. Az ungvári dalárda pártoló tagjai­nak tiszteletére e hó 20-án esteli 7 órakor a „Korona,, nagy termében dalestélyt rendez ingyenes bemenettel, melyre nemcsak pártoló tagjait lmja meg, hanem a müveit közönséget is szívesen látja. Ugyancsak a da­lárda e hó 29-én egy nagyobb szabású hangversenyt szándékozik rendezni a helybeli katonai zenekar köz­reműködése mellett. — Hangverseny. Tegnap este a helybeli os. kir. | 66'ik ^gyalogezred zenekara Autos A. karnagy ve­zetése alatt díszes hangversenyt rendezett. Az előadott, darabok voltak : a h e b r i d á k nyitány Mendelssohn j Bartholdy Felixtől. „Az erdei tündér“ oboe szó ió Tho-( I denwald-tól. Ábránd a „Zamore“ cirnü operából Gou­nod-tól. Alvó-dal hegedű szóló Ersfeldtől. A madárka az orgona bokorban flóta solo Dopplertől. „Hoffman meséi“ cirnü operának utolsó része Offenbach Jaquas- tól. A zenekar oly szabatosan játszott, hogy a jelen voltakat kellemesen lepte meg; a zenekar ily tökélyei játéka Autos karnagy buzgó és fáradhatlau iparko­dásának eredménye, ki rövid idő alatt a zenekart ily jól kitanitotta. — Az ungvári kir, adóhivatalhoz Grosz Vil­mos és Dobos Béla adóhivatali gyakornok jelöltek díjtalan gyakornokokká neveztettek ki. — A megyei igazoló választmány folyó hp 7-ikéu tárgyalta a választások ellen beadott kérvényeket. Első volt ezek közt az ungvári III-ik választó kerület (hídontüli rész) néhány választó polgárának panasza, mely szerint a város azon részében lakó több választó, a város más kerületében lett a választók névsorába föl­téve, mig mások, más kerületből a hidontúlra Írattak be. Az igazoló választmány azt határozta, hogy a meny­nyiben e választmány a választási eljárásra vonatkozó panaszok, vagy a megválasztott tag választhatási képes­sége ellen telt észrevételek megbirálására van hivatva, s ilyen panasz a kérvényben nem hozatott fel, a vá­lasztási eljárás megsemmisítésére legkisebb indok sem szolgál alapul. A mi a választók helytelen beosztását illeti, az ellen annak idejében lett volna helye a fel­szólamlásnak, s ennek elbírálása különben sem az iga­zoló választmányhoz tartoznék. — A vinnai választó kerületben megválasztott Stadler Mihály megválasztása ellen az okból téte­tett kifogás, mert nevezett nem lakik itt két év óta s adót nem fizet; minthogy azonban ezeu állítás sem­mivel sem igazolutik, a kérvény figyelembe nem vétet­hetett. A s z ü r t h e i kerületben november 28-ikáu megválasztott Orosz Aladár választása azzal kifogá- soltatott, hogy nem választó s igy nem is választható. A kerületbeli választók névsorát megtekintvén az iga­zoló választmány, Orosz Aladár neve bennfoglalta* tott s igy az alaptalan kérvény elvettetett. Irodalom Magyarország függetlenségi harca 1848 —49-ben irta Gelich Richárd tábornok, cirnü nagybecsű törté­nelmi munka 7 füzete is megjelent Aigner Lajos kia­dásában Budapesten. Előfizetési ára egy füzetnek 40 kr. Az egész mű füzetenkint s havonkint két füzet je­lenik meg. Ajánljuk ismételve olvasóink figyelmébe e nagy érdekű müvet. Uj zeneművek. Táborszky és Parseh nemzeti ze- neraűkereskedésében megjelent jeles dalköltönk Szent- irmay Elemértől. „Piros rózsa“ „fehér rózsa“ két ked­velt dal, énekhangra zongorakisérettel. Ara 80 kr. Kiállítási értesítő. A Budapesten 1885-ben tar- taudó országos kiállítás érdekében országszerte megin­dulván a mozgalom, a kiállítás siL.x'° érdekében felette fontos, hogy főleg az érdekelt közönség a kiállítás ügyé­ben történtekről folyvást értesülve legyen. E czélból a „Gazdasági Mérnök“ czimü nagy elterjedésnek örvendő mezőgazdasági és műszaki hetilap szerkesztősége Kiállítási Értesítő czim alatt egy külön mellóklapot indított meg, melyben a kiállí­tásra vonatkozó minden hivatalos intézkedés, a bizott­ságok működése, az ez irányú társadalmi mozgalmak, közérdekű felszólások stb. rendszeresen közöltéinek, úgy­szintén a vidéki és külföldi fontosabb kiállítások is méltatásra találnak. •— A Kiállítási Értesítő a Gazdasági Mérnöknek elválaszthatatlan tartozékát, mintegy nagyob arányú rovatát képezvén, arra külön előfizetni nem lehet; az velejár a Gazdasági Mérnökkel, melynek előfizetési ára : egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyed évre2 frt 50 kr. Az előfizetések a Gazdasá­gi Mérnök kiadóhivatalába (Budapest, Csiliagutcza 8. sz. a.) küldendők. |f], Nagel Otto könyvkereskedésében Budapesten a nemzeti színház bérházában, megjelent a magyar általános levelező 9-ik füzete Szerkeszti Knorr A 1 a- j o s. E füzetben folytatja a szerző a kereskedelmi Ívelek ismertetését nevezetesen közli a pénzküldés és behajtására vonatkozó leveleket, ah i tel és váltó ügyekben leveleket és a hitel és v é d ü g y e k re vonatkozó leveleket, ezekután ismerteti a fuvar­leveleket, rakjegyeket., és értekezik a váltó levelekről, azok kellékeiről és nemeiről, egyszersmind kellő számú nemcsak magyar de német franczia és angol példákét is hoz. Azután áttér a levélkék (Billete) és levelezőlapok ismertetésére, mindkótnemüekből számos példákat is közöl. Ezt követve értekezik a táviratokról, ismerteti a a táviratok különböző nemeit, a táviratok kellékeit, a távirási jeleket; közli azon szabályokat, melyek a távi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom