Ung, 1883. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1883-09-02 / 35. szám
közbe szólások, nem igaz!) 0 tehát amellett van, hogy ! a Kronfusz terve szerint építtessék a laktanya, de vállalat utján, mert a házi kezelés mellett ha egy épület bele is kerülne 10—12 ezer írtba, a többi meglehet, hogy elnyelné az egész 100 ezer irtot; ellenben vállalat mellett legalább az a megnyugvása lesz mindenkinek, hogy ha sokba került is, a laktanya felépitte. tett. Utólag a 3000 írt javítási költségre szavait recti- ficalja, hogy nem 3000 írtba került a régi városház átalakítása, hanem 1200 írtba. (Ez a rectificalas sem felelt meg ugyan a valóságnak, de a képviselet megbocsátotta szólónak lapsus calamiját.) Dr. Novák Endre a kérdést gyakorlati szempontból fogja fel s rectificalja Mihalkovics nézeteit. Szerinte a tanácsi előterjesztés helyességét az épület */6 részére nézve kilehet nyomozni, ha egy expedienst vesz fel. Nevezetesen még mielőtt a házi építkezés fölött érdemileg határozna a t. képviselet, szükségesnek látná, ha egy épitési bizottság küldetnék ki a képviseletből, mely bizottság szakértők közrevonásával is megállapítaná, vajon nem akadna-e első sorban egy olyan magán vállalkozó, ki hajlandó volna a tanács által pre- liminált költségvetés kerete között akár az 1/5 rész épületet, akár az egész laktanya felépítését is elvállalni. Ha ilyen nem akadna, akkor a tanács előterjesztését szakértőkkel állapíttatná meg, vajon kivihető-e, vagy nem. Farkas Ferenc már nem elégszik meg a comissio kiküldésével, mert szerinte már uton-utfelen még a nőcselédek is beleszólnak ez ügybe, tehát mielőtt felhajtaná a poharat, látni akarja, tiszta-e a viz amit beletöltöttek. Az igaz, hogy ő ebbe az ügybe előbb nem akart bele menni, mert hiába, első a szabályrendelet s csak azután a laktanya. De hát leszavaztatván most már bele megy s Dr. Novák eszméjét elfogadja. Mert tekintve, hogy az uradalmak minden munkát vállalat utján végeztetnek, a várost is ilyen eljárásra kívánja szorittatni; és ha akad vállalkozó, ki a Novák eszméje szerint az építkezést elvállalja, akkor több ga- rantiát lát ebben, mint a házikezelésben. Reizman Bertalan szép kiállással, hangulat teljes szavakkal prosopopöál kedvenc eszméi fölött, mely nek végén Dr. Novák indítványát tartja legcélravezetőbbnek. Bródy Zsigmond nagy kereskedő s még nagyobb vállalkozó azon véleményben van, hogy bizottmányokkal nem lehet építeni, hanem a bizalommal forduljon a képviselet egy emberhez. Például hozza fel a kereskedőket és a budapesti építkezéseket. Rákosy is, a tervező, sokkal jobban jár el, ha igy cselekszik vala. A házi kezelés mellett fél a különféle dijaktól, melyek az előirányzatot mindig nagyon megterhelik. Elfogadja Dr. Novák indítványát, de ajánlja előre is, hogy a do- tatiók tekintetében tartson mértéket a kiküldendő bizottság. E tekintetben ó practicus s nem ok nélkül hangsúlyozza ezt. Nehrebecky György megnyugszik a Dr. Novák indítványában. Weinberger Lipót az egész vállalatot úgy fogja fel. hogy ennél mindenki szeretne milliomokat szerezni, csakhogy nem lehet. 0 a Rákosy tervét nem kicsinyli (Graboszky Román közbeszól: csa a költség- vetés volt rósz), mert ő már tud olyan eseteket is; hogy valamely hid felépítésére vállalkozván, midőn már készen volt a famunkával, akkor vette észre a tervező mérnök, hogy a terv és költségvetésből kimaradt a hídfő; tehát a hatósági mérnökök se dolgoznak correctül. A házi kezelés mellett ha lehet is gyorsan bevégezni a munkát, de vajon ki fogja pótolni azon hiányokat, melyek netelán a tervben később felfedeztetnek? A bizottság kiküldését ő is elfogadja az adott viszonyok között. A tárgy kilóvén merítve a képviselet nagy többsége elfogadta Dr. Novák Endre indítványát s egy 21- es küldöttség választatott, névszerint Bródy Zsigmond, Farkas Ferenc, Dr. Novák Endre, Mislinszky József, Reizman Bertalan, Szieber Ede, Nehrebecky György, Dr. Weinberger Salamon, Andrejkovics Endre, London Zsigmond, Klein Andor, Dr. Moskovics Mór, Tarnócy Ferenc, Árky Fülöp, Mikula János, Makay Dániel, Pla- thy István, Timkó László, Lehocky Béla polgármester elnöklete alatt, mely küldöttség feladatául adatott, hogy az építkezés sorsa fölött véglegesen határozzon. Másnapra a szabályrendeletek tárgyalása kimondatván, a gyűlés eloszlott. E küldöttség három napi tanácskozás után végre talált egy magán vállalkozót, ki 56 ezer írtért a Kronfusz cs. kir. mérnökkari százados terve szerint, elhagyva uémely fölösleget, hajlandó az összes laktanyai építkezést a sorezred 9 százada részére fölépíteni. E vállalkozó Tarnócy Ferenc, kivel a szerződés megköttetvén, az augusztus 27-én t rtott gyűlésben e szerződés elfogadtatott. Az épitésvezetésére egy külön bizottság lett kiküldve, u. m. Dr. Novák Endre, Bródy Zsig- j mond, Nagy Mihály, Dr. Weinberger Salamon, Szieber Ede, Rákosy János, Andrejkovics Endre. Az építés átadása még az nap délután jegyzőkönyvileg megtörtént s ma már a munka egész erély- lyel folytattatok. A gyűlés permanens lévén, eddigelé letárgyaltatott az „Ungvárvárosa szervezeti és ügyrend szabályzata“ > továbbá a tüzrendőri, színházi, látványosság- es mutatványos előadás szabályzata ; a köztisztaság- és közegészségügyi, az építési szabályrendeletek. Különfélék. — Kitüntetés. 0 Felsége a király az oktatás és közügyek terén szerzett kiváló érdemek elismerésen! Szieber Ede főgymáziumunk igazgatójának a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. E legfelsőbb kitüntetés oly egyént ért, ki valóban megérdemli azt s mi szívből üdvözöljük őt ez alkalomból. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Jaszencsák Sándor főgymnaziumunk derék helyettes tanárát a három évi prótaidő fentartásával egyelőre ideiglenes minőségben, reáliskolai rendes tanárrá nevezte ki s szolgálattételre a nagy kallói állami főreál iskolához rendelte. — A csángómagyarok javára az ungvári járás szolgabirája utján ismét kaptunk 8 frt 90 krt, melyet Wolf György körjegyző gyűjtött. Rendeltetési helyére küldtük. — Hymen. Barna Mihály főgymnáziumi tanár eljegyezte Both Piroska kisasszonyt. — Meghívás. A nagy-mihályi választó-kerület országgyűlési képviselőjének választására jogosultak tekintélyes részétől nyert megbízás folytán, vau szerencsém tisztelt választó polgártársaimat a folyó 1883-ik évi szeptemberbe 7-nek reggeli 10 órájára Nagy-Mihályban a „Kos“vendéglő nagy termében tartandó párszinezet nélküli értekezletre oly értesítéssel meghivni, hogy akkoron Balogh Géza országgyűlési képviselőnk úgy eddigi eljárása, mint a jövő ülésszakban szőnyegre kerülendő törvényjavaslatokkal szemben követendő magatartására vonatkozó beszámolóját fogja megtartani. Hazafiul üdvözlettel Nagy-Mihályon, 1883. augusztus. 20-án. Gróf Sztáray Antal. — Színház. A műkedvelők f. évi augusztus hó 29-én színi előadást rendeztem a „Korona“ udvarán levő színkörben Plotényi Nándor hegedűművész és neje Ma- calister Eugenia közreműködésével a helybeli közkórház és az állandó szinház-alap javára. Az előadást Plotényi Nándor művészi játéka előzte meg, elődván Chopin és Paganini egy pár darabját oly művészi nyugodtsággal és fenséggel, mely mindenkit elragadt és tapsviharral jutalmazta a művészt. A műkedvelők Várady Antalnak „A tőr“ című 3 felvonásos vígjátékét adták elő. A szereplők közül kitűntek Novák End r éné, mint Adél és Lám Sándorné, mint Teréz, kik gondosan áttanult szerepükben kellő színpadi othonosság- gal mozogtak és valódi színi hatással jeienetezték a darabot, mi műkedvelőknél ritka eset. A férfiak közt Lám Gyula, Dietz Sándor és ifj. Markos Mihály tűntek ki, utóbbi komikus szerepében sokszor megnevetteté a közönséget. Talapkovics N e s z t a kisasszony, mint Nioa szobaleány dicséretes ügyességgel felelt meg feladatának. Ez előadás igazolta, hogy műkedvelőink, ha akarnak, hát tudnak játszani; csak hogy az akarattól a kivitelig annyi akadály merül aztán fel, hogy néha napján egy két év is elmúlik míg egy két előadást össze lehet állítani. Reméljük, hogy ezentúl a fiatalság ügybuzgóbb lesz e tekintetben. — Értesítés. Tapasztalván azt, hogy az óuekinü- velésére városunkban az iskolák különös súlyt nem fektetnek, bár annak hasznosságát mindnyájan elismerik, elhatároztam, hogy 1883/4-tanévre egy éneks zene iskolát nyitok, s bátor vagyok felhívni a t. szülők figyelmét, hogy 14 évet meghaladt leányokat ének és zene oktatásra mérsékelt tandíj mellett bármikor elfogadok lakásomon. Ungvárt 1883, szeptember 1. Fin- cicky Miháiyné szül. Lám Lina. — Az ungvári ref. elemi iskolában a beiratások szept. hó 3—4—5—-6-án fognak eszközöltetni. Kéretnek a t, szülék, hogy gyermekeiket a kiirt napok alatt írassák be, mert azontúl, csak hiteles bizonyítvány elő- mutatása mellett vétetnek föl. Kelt Ungvárt 1883. szept. 1. Laky József, ungvári ref. elemi tanár. — Anyám maga is ád krajcárt? Munkácsról Írják, hogy a monostorhegyi gkath. kolostorban augusztus 27-én tar.ott, búcsú alkalmával a környékből roppant, többnyire földmives nép sereglett oda. Az ily at kálómmal rendesen sok a koldus. Most is igy volt. Ezek között különös szánalmat keltett egy kis fiú, kiuek mindkét lába térdig hiányzott. Ott kuporgott szegényke egyházi énekeket dalolva és az arra menők között nem volt egyse, a ki ne dobott volna krajcárt kalapjába. Egyszerre egy paraszt asszony lép oda és szintén krajcárt dob a fiúnak. Ez hirtelen abba hagyta énekét, s igy szólitja meg az asszonyt: „Anyám maga is ád krajcárt?“ A parasztasszony menten elájult, de csakhamar magához térve, a kis nyomorék koldusban felismerte hét éves korában ellopott gyermekét. Egy erős testalkatú csavargó lopta el a szegény fiút, aztáu megcsonkította, hogy a nyomorék segitségóvel minél több pénzt szerezzen. A közelben volt csendőr figyelmeztettetvén a dologra, a részeg állapotban lévő csavargót azonnal elfogta, a szegény parasztasszony pedig magához vette a fiát. Oh szegényügy rendezése jöjjön el a te országod! — A philoxera, mint értesülünk a mi szőlőhegyeinken is kezd fellépni, legalább gyanús tünetek vehetők észre a tőkéken. Koregtko Lucián kormánybiztos e tekintetben a jövő kedden teszi meg vizsgálatát. — Országos vásáruuk e bó 3-án és 4-ón fog' megtartatni. — Az Ungcsatorna szobránc utczai medrének ha ladéktalan megnyitására, belügyministeri leiiat szerin a pénzügyin inisteríum a megyétől tett fel terjeszt és foly áu már múlt hó 22-ikén utasította a mármarosszigeti jószágigazgatóságot. Legközelebb várhatjuk tehát, hogy a tűz és egészségügy rendőri tekintetben oly fontos csatornarész folyó vízzel elfog láttatni. — Miklós Gyula borászati kormánybiztos e hó 7-én érkezik városunkba a gazdasági kiállításra. — Az első magyar általános biztositó társaság- igazgatósága az ungvári ö n k. tűzoltó egyletnek mentési jutalom czimen 50 irtot utalványozott. Elismerésre méltó intézkedés, mely mindenesetre buz- ditólag hat a tűzoltó egylet működésére. Irodalom. 50 éves jubileum. Wajdits József, nagy-kanizsai könyvkereskedő és könyvkiadó, aug. 19-én ünnepelte a „Wajdits-czég“ 50 éves fennállását. E ezégnek ta- gadhatlanul szép érdemei vaunak s igy méltó, hogy róla — ha mindjárt röviden is — megemlékezzünk. — A harminczas években Zala-, Somogy-, Vas- és Vesz- prómmegyókben — daczára az ujraébredés korszakának — a kiadványok terjesztése iránt semmisem történt. 1833-ban alapittatott a Wajdits-czég s csakhamar uj lendületet adott azon vidéken a könyvpiacznak. Szép jelét adta hazafias irányának, midőn a kinosemlékü Bach és Schmerling-korszakbau Zala-, Somogy-, Veszprém-, Vas- és Sopronmegyék részére „Zala-Somogyi- Közlöny“ (jeleneg „Zalai Közlöny“) czimen az első társadalmi lapot megalapította, melyet nem kis áldozattal és küzdelemmel a mai napig fenntart. Kiadványai közül megemlítjük: a széles körben ismert „Wajdits nagy képes naptárt“ ; — továbbá szép kelendőségnek örvendő népies kiadványait, névszerint: a „Halljuk a szép szót!“ (felköszöntő könyv). „Rajta fiuk, vigadjunk !“ (magyar dalkönyv). „Rajta lányok mulassunk !“ (mulattatókönyv hölgyek számára).,, Rajta párok, tánczoljunk 1“ czimü kiadványokat. Ezenkívül még vagy 50 kisebb, nagyobb s folyton uj és bővített kiadást érő kiadványa van forgalomban. — A ezég ez időszerinti vezetője Wajdits József, ki ismét három fiúgyermeket nevel könyvkereskedői pályára s igy remélhető, hogy a jubilált ezég még tovább is fenn fog állani, a melyre sok szerenccsót kívánunk. Közgazdaság. Folyt, és vége. Azon tekintetből, hogy a díjazás által a cselédek buzdítására lehető hatás gyakoroltassék, felkérjük a megye tisztelt gazdáit, hogy a versenyszántáshoz, valamint a díjak ünnepélyes kiosztásához nemcsak a versenyszántó, vagy a díjazásra bejelentett cselédeket, hanem másokat is beküldeni szíveskedjenek. Hosszabb ideig tartó dicséretes szolgálatért bejelentett cselédek egyszersmind a szántásban is résztvehetnek. II. A CSELÉDEK DÍJAZÁSÁNAK SZABÁLYAI: A. gazdasági cselédek hűségét, megbízhatóságát előmozdítandó, nemkülönben azok vándorlási kedvének elejét veendő, az „Ungmegyei gazdasági egyesület“ az •‘Itala megszavazott kiállítási költségekből hosszabb ideig egy helyen szolgáló hű, jór.ivaló és ügyes gazdasági cselédek jutalmazására hat rendbeli díjat tűz ki. mely jutalmak a kitüntetést tauusitó oklevéllel együtt
