Ung, 1883. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1883-08-12 / 32. szám

illendő, nem keresztyén szokás! .. . De elég most erről. Különben is a jó Isten a magyar embert jó gyomorral áldotta meg, mely még az efféle kihágást is elbírja. Ez tehát annyival kevésbé oka a halandóságnak, mivel a halan­dóság a 3—7 éves kisdedek között legnagyobb; ezek pedig a tivornyákban kevésbé vesznek részt. E szerint alig marad egyéb hátra, mint töredelmes szívvel bevallanunk, hogy nemzetünk kevés voltának, lassú növekedésének, egyetlen fóoka: saját gondatlanságunk. * * • A gyűlésen, a történt felszólalások után, az Ungvár városában, s a megye négy nagyobb községében, mint N.-Kaposon, Szerednyén, Szob- ráncon és Nagy-Bereznán, felállítandó óvodákra nézve azon határozat hozatott, hogy a nőegylet és a közművelődési társulat karolja fel ez esz­mét s kövesen el társadalmi utón mindent, hogy ez óvodák fokozatosan felállitathassanak, mert a magas kormány is hajlandó támogatni az ily mozgalmat és segélyezni a már egyszer fel­állított óvodákat. Mi is melegen ajánljuk közön­ségünk figyelmébe ez ügyet. Kaszücnya építés, E cira alatt az „Ungváriban egy a közönség félre vezetésére iráuyuló közlemény jelent meg, mely- nek*soraiból kilátszik a felületesség és a célzatosság, mely oda irányul, hogy a városi tanács eljárása min­den képen kisebbitessék, a képviselet pedig a sok fel­merült nézet különbség mellett teljesen félre vezettes­sék. A kaszárnya építés története annyira ismeretes már polgáraink előtt, hogy arról beszélni fölösleges ; azt is tudják már mindnyájan, hogy a tanács által készített Rákosy-féle terv és költségvetés a képviselet által csak azért nem fogadtatott el, mert nem volt ha­tósági pecséttel ellátva. A polgármester tehát megkérte a kassai katonai építészeti hivatal egyik századosát, hogy magán munkaként a Rákosy-féle terv szerint ké­szítsen egy kaszárnya tervet. A terv el is készült, mely mindenben megegyezik a Rákosy-féle tervvel, melyre szakértők és nem szakértők elmondták a képviselet színe előtt, hogy az egy macülatura és semmi egyéb melynek hitelessége egy fa pénzt sem ér. Most kisül, hogy ez a terv és költségvetés az újonnan készült tervrajztól semmiben sem különbö­zik, a költségvetés pedig csak annyiban tér el amattól, hogy több épületet tervez és nagyobb kényelemmel, ami lehet célszerű a katonaság részére, de nem okve- tetlenül szükséges, főleg pedig a többlet kiadást nem kénytelen a város viselni. Ne essék tehát kétségbe az „Ungvár“ azon, hogy miből is fog felépülni a kaszárnya, mert a két terv összehasonlítása után ki fog tűnni, hogy a meglevő pénz összegből mind az előállítható, amire a város eredetileg gondolt s nincs ok már előre félre verni a harangot. Különben a tanács most dolgozik azon, hogy ez ügyet a képviselet elé oly alakban terjessze, hogy a város polgárai teljes megnyugvást találjanak. Agyagipari tanműhely felállítása Ungvárott. Mozgalom indult meg ez év elején megyénkben s értekezletek is tartattak egy keramika gyár és iskola felállítása érdekében. Egyik értekezleten, mely márczius 18-ikán me­gyénk főispán j a elnöklete alatt tartatott, jelen vol­tak Rejtő Sándor gépészmérnök, mk. ipari felügyelő, Deil Jenő a kassai kér. és iparkamara titkára és S z i ég­ni e t h Károly a Kárpát-egylet titkára is. Rejtő Sándor ezen alkalommal akként nyilat­kozott, hogy személyesen meggyőződvén az itt nyil­vánult érdekeltség felől, jelentést fog tenni a földmi- velés-, ipar és kereskedelemügyi mk. ministeriumhoz, s majd ennek leirata után a város nyilatkozata fog ki­kéretni az iskola mikénti támogatása iránt. Az ipari felügyelő e hó 8-ikáról kelt hivatalos levelében arról értesité megyénk főispánját, hogy a földm. ipar és kér. rainisterium hajlandónak nyi­latkozott az agyagipar fejlesztése czél- jábólUngvár városban agyagipari tan­műhelyt felállítani az esetben, ha az érdekelt felek késznek nyilatkoznak e tervezett tanműhelyt anya­gilag és erkölcsileg kellőleg támogatni. E tanműhely feladata lenne egyrészt oktatólag hatni az ifjabb nemzedékre s más részt a ré­gibb munkásoknak és mestereknek minta intézetül szolgálni. Az ifjabb nemzedék rajzban, mintázásban, sza­badkézből és sablonnal való forgatásban, főszmiuták használatában, fénymázolásban, égetésben, a minták ké szitésében, szóval az agyagipar minden agában oktatást fog nyerni. Azonkívül az elemi tantárgyakban oktatás is pótoltatik, illetőleg folytattatik. A gyakorlott mun­kásnak pedig az iskolában alkalom nyuj tátik arra, hogy a rajzban és mintázásban hiányzó ügyességet pótlólag megszerezhesse; s azon technikai fogásokat elsajátíthassa, melyekkel e vidék fazékasai még nem bírnak és oly munkákat tanuljon végezni, melyekhez iparosaink még nem értenek milyenek a sablouna! való munka és a gypsz-formák használata. A mesterek az intézet égető kemenczéjét, a for­mákat és mintákat, a többi felszerelést és berendezést mintaképül használhatják és a művezetőben jóakaró tanácsadót fognak találni. E tanműhelynek 3 nagy világos szobára van szük­sége, melyek egyike rajz és mintázó teremül, a másik munkateremül, a harmadik száritóul szolgál és mely utóbbiban égető kemencze helyezendő el, ezenkívül egy tágas udvar is szükséges. a művezetőnek egy 2 szobából, konyhából, élés- kamarából és pinczéből álló lakása lesz. Felsorolja az ipari felügyelő a szükséges bútor­zatot is darabszámra. Az egész felszerelés körülbelül 2500 írtba ke­rülne. Tanerőül szükséges egy gyakorlati munkavezető és egy műrajzoló (rajztanitó). Ezeknek díjazása éven- kint 1700 frtot teend ki. Növendékek díjazására, agyag, és segédanyag be­szerzésére szükséges mintegy 800 frt; hozzá számítva a munka vezetőnek lakás, fűtés és világítását, úgy szintén a tanműhely helyiségét, fűtés és világítását. Röviden összefoglalva a berendezéshez 2500 frt., a fentartáshoz pedig évenkint szintén 2500 frt szük­séges, nemkülönben a lakások fűtés és világítása. A berendezéshez a ministerium rajz- és főszmin. tákkal, melyek 300 frt. értékűek, a fentartáshoz pedig évenként 1700 frttal járulna, mely a tanerők díjazásának felel meg. Az ipari felügyelő azt is közli, hogy már gon- doskott egy igen ügyes művezetőről, s igy a tan­műhely az érdekelt felek kedvező nyilatkozatai után azonnal meglesz, nyitható a fennebbi kiszámítás szerint fedezni kellene te­hát a berendezési költségei, összesen 2200 frtot, s azon­kívül évenkint a tanműhely, lakás, fűtés, világításon kí­vül még 800 frtot. A kassai kér. és iparkamara, mint Deil titkár az értekezlet alkalmával kijelenté, 400 forinttal járulna évenkint az iskola fentartásához s igy már csak 400 frt készpénz lenne fedezendő. Azt hiszszűk, hogy a városi képviselet a költség- előirányzatnak az agyagipari tanműhely felállítása által felmerülendő kiadási (ételeit szívesen' megszavazza. Az iskola tehát meglesz, csak a gyárról kell gondoskodni. Egy megyein zottságt határozat 17©6-ból a közforgalmi árúk becs­értékének megállapítása tárgyá­ban.*) Folyt, és vége d) Kikészített bőrök drb. számra. a) Tímár árú: Karmazsin 7 frt. 20 dénár; kö­zepes 5 frt. Kordovány 3 frt. 60 den., közepes 2 frt, 40 den, Veres szattyán 1 frt. Fekete bakbőr 1 frt. 50 den., egy pár bocskor, frt. 30 den. nyers bocsko1' 24 den. Juhbőr kikészítés 15 den, kisebb nagy­ságtól 9 den. b) Szűcsárű: Nyestbőr 4 frt, közepes 3 frt, Rókabőr 3 frt, közepes 2 frt. 40 den. Fehér báránybélés 6 frt *) Múlt számunkban tévesen lett 100 dénár 1 frt. osztrák értékű 2 frttal egybe hasonlítva a meny­nyiben 2 dénár körülbelül oszt. krt tett ki (néme­lyek szerint -dot) s igy az akkori frt mai 25 krt illetve 33 krt képviselhetett, vagyis egy későbbi érem­nek a „ máriás“-nak megfelelő összeget. e)_ Feldolgozott bőrök. 1) Varga árú: Karmazsin csizma fótinak 5 frt’ kisebb fajta 4 frt, nőnek 3 frt. Kordovány csizma 3 frt, nőnek 2 frt. Szattyáncsizma 1 frt. 80 dénár, nőnek, 1 frt. 20 dénár. Borjúbőr csizma 1 frt 60 den., nőnek 1 frt. Férfi csizma munkájátó 77 den., nőnek, 50 den. 2) Szűcsárú: Férfi ködmön3 frt. 60 den., nőnekl czifra 3 frt, czifrázatlan 2 frt. f) Szőr s gyapjú gyártmány drb. számra Csapó szűr 2 frt. 40 den., szürdolmány 1 fit. 50 den. Remek nadrág 3 frt, Aba nadrág 1 frt. 80 den. Guba 1 frt. 20 den. Női dolmány (válla) 1 frt. 20 den. finomabb 2 frt. Bojtos nyereg pokrócz 2 frt. 40 den. egyszerűbb 1 frt. 50 den. Tiz arasz szűr posztó 1 frt 80 den. Egy rúna (?) gyapjú, 18 dénár. Fekete csákó süveg (szép. vékouy 1 frt. 20, den. Fodorsüveg 90 dénár. Dupla süveg, 60 den. 111. Rőfös árúk sing számra. a) Gyapjú szövetek: Gránit posztó 15 frt. Ang­lia posztó 8 frt, közepes 6 frt. Fájlondás (?) posztó 6 frt, közepes 4 frt. 80 den. Pad vaj posztó 3 frt 60 den. Remek posztó 2 frt 40 den. Lengyel remek 2 frt. Kft- zöus. landis posztó 1 frt. 50 den. Septuch (?) posztó 1 frt 20 den. Kisnyiezer (?) posztó 60 den. Egy vég fehér aba posztó 6 frt. b) Selyem- és vászonnemiiek singszámra. Jóféle rása 2 fr., közepes 1 fr. 50 den. Hernáez (?) 72 den. Perpeták (?) 60 den. Sémiét (?) véggel 8 fr. közepes 6 fr. 50 den. Tafota 4 fr. Ka­ra uka 5 fr. Fabit (?) 8 fr., közepes 6 fr. Bársony 10 fr., közepes 8 fr. Nyomtatott szoknya 6 ír. 20 (len. Közönséges szoknya 5 fr., alábbvaló 4 fr. Pamut vit- nája (?) 1 fr. 20 den. Török patyolat (igen szép) singje 1 fr. 50 den., közepes 1 fr. Lengyel patyolat 30 den. Török gyolcs 6 den. Vékony gyolcsnak vége 6 fr, közepes 5 fr., singje 46 den. Bártfai gyolcs 21 den. Bécsi karmazsin selyemnek fontja 30 fr, kar­mazsin selyem vilmája 7 fr. Közönséges selyem Vilmája 5 fr. 50 den. Galand latszámra 2 fr. 40 den. Arany csipke 4 fr. Ezüst csipke 3 fr. Arany fonal matring számra 5 fr. Ezüst fonal 4 frt. IV. Fűszer stb. neműek a) Font számra: Bors 1 fr, 50 den. Gyömbér 1 frt 30 den. Szerecsendió 1 fr. Riskása 30 den. Malo- zsa szőlő 50 den. Nadméz 1 fr. b) Latszámra sáfrán 1 fr. Szerecsendió virág 1 fr. Kősódrbja 100—75 és 5 fontjával 2 fr, 1 fr, 50 den. és 1 fr. Tábla szappan 1 fr. V. Vasáruk drb számra 100 sing vas 24 fr. Szántóvas 1 fr. 20 den. Cso- roszlyavas fr. 90 den. Nagyobb rudvas 1 fr. 50. den, kisebb 1 fr. Rudaczél 4 fr, 50 den. 1000 drb. zsiu- delyszeg 1 fi-. Hámori kapa fi-. 50 den. Hámori fejsze 50 den. Borona szeg 1 frt. Küíönfélék. — Jubileum. Dr. Spitzer Armin városunk orvos karának nesztora, sok éven át Ungmegye tiszti főorvosa s mai napig keresett gyakorló orvos ez évben tölti be tudorságának 50-ik évét, mely alkalomból collegái egy kis ünnepélyt szándékoznak a tiszteletére rendezni. Szív­ből kivánjuk mi is, hogy még sokáig legyen dísze az orvosi karnak. — Az ungvári közjegyzői állomásra B rád ács Gyula ungvári kir. közjegyző helyettes neveztetett ki. Gratulálunk ! — Táncmulatság. Az Ungvárott tartózkodó egye­temi polgárok f. óv augusztus 14-én az ungvári köz­kórház javára a Brenner-fóle kertben nyári tánczmu- latságot rendeznek. — Belépti dij : szemólyjegy 1 írt. Családjegy 2 frt. Kezdete d. u. 7 órakor. Felüliizeté- sek köszönettel fogadtatnak s hirlapiläg nyugtáztatnak. A mulatság kedvezőtlen idő esetén is megtartalik. — A fiumei m. kir. kereskedelmi akadémiában a jövő 1883—84-ik iskolai óv uyiivános előadásai f. év szeptember hó 4-én veszik kezdetűket. E három évi tanfolyammal összekötött intézetben az előadások olasz nyelven tartatnak. A kereskedelmi tantárgyakon kívül mint kötelezett tárgyak előadatuak még a magyar, német és franc zia vagy angol nyelvek. Felvétet­nek az első osztályba mindazok, kik valamely közép­iskola négy alsó osztályát kellő sikerrel végezték, vagy a kik valamely felsőbb elemi iskola nyolczadik osztá­lyából kielégítő eredinénynyel kerültek ki. Ez intézet, látogatása nagy előnyére válnék mindazon ifjaknak, kik a tengeri kereskedelemmel, egy tengeri kikötő köz­lekedési viszonyaival közelebbről megismerkedni óhajt,i-

Next

/
Oldalképek
Tartalom