Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1883-05-27 / 21. szám

ábrázolta a papucshőst, kit neje, Szabó Krisztina, mint örzse ugyancsak sarokba szorított és letorkolt egy né­hányszor. Gyöngyi, mint Miso, B o r o s s, mint Brbolya elég jól érezték magukat a tót dialektus és grammatika szokatlan nyűgeiben. Vihari, mint Lipták, az önérzetes parasztot szép hangsulylyal, Bér­ciné az árva Máthé Julis naiv alakját elég rokonszen­vesen alakította. Az előadás átalában kielégítő volt, de maga a darab olyan, hogy a sok tót beszéd hát­rányára vau, meséje nagyon szegény, cselekménye nem sok s igy nincs mit rajta kapni. Szombatra az „üdvöske“ van hirdetve még pedig a helybeli 66-ik cs. kir. ezred zenekarának kísérete mellett. Mint érte­sültünk, Lászy Vilmos igazgató ugyanis kieszközölte az ezredesnél, hogy az operetteket a zenekar fogja kisérni, a népszínműveket pedig Lányi Gyula zenekara: e szerint közönség müigéuye teljesen ki lesz elégítve. Vasárnap „Milimári népszínmű. — Tüzoltószerek beszerzése érdekében a Bucsu- Szent-László és vidéke önkéntes tüzoltóegylet arany s ezüst tárgy — sorsjátékra nyert engedélyt. Kibocsát- tatik 50 ezer darab sorsjegy, ára egy egy sorsjegynek 25 krajczár, nyeremény 243 vau 3500 frt értékben. Húzás 1884 évi május 8-án lesz. Minden 5 sors jegy- után a 6-ik díjtalanul számítható. A tüzoltóintézmények fejlődése, erősbődóse közóhaj lévén, e humánus intéz­mény pártolását melegen ajánljuk. — Uj vizsgarendszer all be legközeleb a buda­pesti egyetem jogi karában, melyről a következő részle­teket közli a Nemzet: Az uj szabályrendelet értelmében államvizsga a jövőben csak a 8-ik félév után tehető. A két alapvizsgára nézve semmi más módosítás nem történik, minthogy a második alapvizsgán a jövő 1883—84. tanév második felétől kezdve a pénzügytan is fog követeltetni. Ez idén a második alapvizsga se szen­ved változást. Az államtudományi államvizsgának tárgyai lesznek : a) politika b) közigazgatási jog, tekintettel a pe­ren kívüli eljárásra, telekkönyv nélkül, de a kihágáso- j kát büntető törvénynyel s eljárással; o) magyar pénzügyi j jég, kiterjeszkedve a jövedéki kihágásokra is ; d) egyház­jog ; e) statisztikából a népességi, közművelődési és | közgazdasági rész. A jogtudományi államvizsga tárgyal j lesznek ; a) magyar magánjog, kapcsolatban az osztrák j joggal; b) büntetőjog és eljárás ; e) kereskedelmi és váltójog; d) polgári törvénykezés; e) közigazgatásijog- A jogtudományi szigorlatok tárgyai lesznek : bölcseleti jog a nennet közijoggal, római jog. beleértve a pandekta- jogot, egyházjog: II. magyar közjog, közigazgatás és | pénzügyi jog, politika, büntető jog és eljárás; III. ma­gyar magánjog, osztrák jog, perendtartás, váltókeres­kedelmi jog, A pénzügytan, egyházjog, jogbólcsészet, osztrák polgári jog közigazgatási jog, pénzügyi jog, statisz tiká köteles óraszáma ötről leszállittatott négyre; a nemzeti jog pedig három órára, Átmeneti intézkedések; Az alapvizsgák 1883|84. tanév elején még az edddigi tárgysorozat szerint teendő le. Az 188384. tanév má­sodik felétől kezdve azonban az uj tárgysorozat (pénz­ügytan) követeltetik. Az államvizsgák megszűnnek a szigorlatok előfeltételét képezni. A kik az államvizsgá­latot az eddigi rendszerint letették, azoknak úgy számit, mintha az uj rend szerint tették volna le s kapcsolat­ban a jog végzettséggel minősítő jelleggel bir és bár­melyik szigorlatra bocsáthatóvá tesz. A kik az államtu­dományi államvizsgát már letették, az általuk netalán leteendő jogtodományi szigorlato azon tágyakból, me­lyekből az államvizsgán képesítve vannak, nem vizs­gálandók. ____ 00 Kaufmann és Simon hamburgi ezégnek lapunk mai szá­mában lévő hirdetésére felhívjuk a közönség figyelmét. Főnyere­ményekkel oly dúsan ellátott sorsovláshoz aló sorsjegyekről van itt szó, hogy iránta nálunk is, nagy érdeklődést lehet feltételezni. E vállalat teljes bizalmat érdemel, mennyiben a legjobb állami biztosítással bir s a nevezett ezég is, minden üzleteiben s számos nyeremény kifizetésében szigorú pontosságáról ismeretes. Irodalom. Megjelent az „unügyvéd“ 24-ik harmadik kia­dásának utolsó füzete, irta Knorr Alajos. Kiadja ifj. Na­gel Ottó Budapesten, Nemzeti szinház bérházában. E 1 füzetben a szerző a megyei pótadót, a községi jót is­merteti, azzal áttér a köztisztviselők ügyeire, s szól mindenekelőtt a köztisztviselőkről általában, minekutánua a köztisztviselők tulajdonságairól nevezetesen az álta­lános és különös tulajdonságokról, az elméleti képzettség­ről a közigazgatási szakban, jogi szakban, tanügyi szak­ban orvosi és műszaki szakban, bányászati erdészeti, levéltári posta és távirda szakban, a tengerészeti ható­sági számvevőségi, pénztári, kezelési börtönügyi szak­ban a vesztegintézeteknél és zálogházaknál, s végre a gyakorlati képzettségről, értekezik a tiszti állomások i betöltésére, az álladalmi tisztviselők nyugdíjazásáról I azok özvegyei és árvái ellátási igényeiről és hivatal- j szolgai és felvigyázói állomások betöltéséről, végre is­merteti az uzsora és káros Iiiteliigyleikre vonatkozó törvényes intézkedéseket. E füzethez mint az „Önügy­véd“ 3-ik kiadásának utolsó füzetéhez van csatolva a czimlap, teljes tartalomjegyzék, egy kiraeritő tárgymu­tató végre kiigazitandók czime alatt egy a nyomtatási lényegesebb hibákat és a nyomtatás foíyama alatt fel­merült változtatásokat és módositását kitüntető kimuta­tás. Az eként teljesen befejezett „Önügyvód“ egy a leghasználhatóbb és legszükségesebb kézi könyvek kö­zül, mely nem csak a törvénykezés minden ágaiban, de igen számos és nevezetes közigazgatási ügyekben mindenkinek biztos t nácsadóul szolgálhat. Ajánljuk t. ! ez. olvasó közönség figyelmébe és pártfogásába. E nagy terjedelmű 24-ik füzetnek ára 30 kr. A teljesen befe­jezett, mű egy kötetben díszes kötésbe kötve, vagy j fűzve, úgy fólkötetben fűzve és füzetenként is a t. ez. 'olvasó közönség kívánságához képest, kapható a kiadó- J nál és minden hazai könyvárusnál. Hirdetések. w ®s®-§© •*Hög -g.a-a § - öoócS® s ts «>B * 1 g a «.sas.- asT~ ll \ \ « É"- - s s *-*-*&"*: g t -zm 3 -m biliigdíi$*A \^a\ í a ■Svrt'ffisls 2°-g'*S 23ÍJ -8°™ I % gfj.S.g^fg.3 So ál 1.S al.S'l.s’i \ \ € 2 -o «_• i* S ^ .! dnls 2^ sg-gff «, J a "s*?!.*25-ga \ \ '&'St lg "5 « !3*á8iart.|8l§§-e,0-» |§ r§ * - _ J-«33l3-353a8«! sg>8 ^31 Ss - 5 áll-**« \ i * o'sji'o. .- I i -s §3 .agg |-?'S«o8i2:Í.|!a ^ S* ‘I sS-i-fs4'?iai:ii>a! 1 II ll * § >! tr s 1 => ^x\Cr^ \ <s ^ = cöll^s'srSsosSa -«8 -§ «‘SS 3 ».s .*.!.* -Sä a a SS-s *.S R ja U Iríi -2 O s"1: §o^°-2o2 ao , a a ioSo q =3 aas-sS 25- g“f "’S S-srjVi .g 2 s W \ \ S 1 5LÜ « i, ír ■!»intit*i*;i;a j*i o SzsiO saö:2|l^ aS-iüs^o^^^lgöl'® 2« g pl^a! \ i D 10 l# ölt t§* 2 l|gl i r 32j Ilii Ilii \ -4LI 11 J »0^8 0 tí ^ >> a ö AD >>Oh- 0 2 :© tsa®0) ű N Cä :3 ai E ® 'S ^ ÜSS-—« ctí — 1 I «S.® _aSfi S S(N 9iß ÖHH -3 ?äOO®ai S JdHHH .5 flö Ají > -CU C3 ^ '<X> ^ to 9 S Ä ^ ® 1 1 í Magjai-fiaactila lijtoiité tkmimjAknmkg & I — alaptőke nyolez millió forint aranyban — j| JÉGKÁR SX.X.SN­ä biztosítóknak következő kedvezményt nyújt: PI A megállapított alapdijaknak a biztosítás megkötésekor csak 50 száztólija fizetendő. Az engedményezett 50% alapdij csak azon esetben és csupán a jégverést szenvedett, tételre nézve Á&l s után fizetendő, ha a kár e tétel biztosított összegének legalább 5 száztáliját teszi ki. ^ Aratási és cséplési költségek csak teljes károknál vonatnak le. Jí Az egységi árak, melyek után a dijak fizettettek, a kárszámítás alapjául még akkor is fentartatnak, lia a piaczi ® ár jégverés idejében alacsonyabb volna. ISkS ÍJ Nagyobb biztosító felekkel 6 évi jégbiztositási egyezmények is köttetnek, mely módozat szerint a fél részére az ^ általa tényleg fizetett dijak 20—20%-ja évenként tartalékba tétetvén, e tartalék a 6-ik év dijai fedezésére fordittatik. £\ét a. Bővebb felvilágosítással szolgál 3 A iaifar-Ffflcffl Mztisitl rfiszrtu-tasl opiri IpÉíp s I GOTTLIEB A. urnái, % k úgyszintén POLLACSEK MIKSA és FISCH IGNACZ urak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom