Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1883-01-21 / 3. szám

A megyei tiszti főorvos jelentése szerint a k ö z e- gószsógi állapota lefolyt fél óv alatt, tekintettel a betegülés és halálozás arányára, általában véve kedvezőnek mondható s összehasonlítva az 1881 év második felében észlelt közegészségügyi állással lényeges változás nem található, miután sem időjárási, sem élelmezési viszonyok nem működtek közre oly irányban, hogy az egészségügy állására kedvezőtlen befolyást gyakoroltak volna. A. főorvosnak bejelentett gyógykezelt betegek száma, viszonyítva a megye összes lakosságához, tett a lefolyt félév alatt átlag 22. 6°/ft-ot vagyis az egész évre számítva 45.2°/0-ot azaz minden ezer lakosból, — a bejelentett betegek számát véve alapul, átlag 45 egyén betegszik meg évenkint, mely arány körülbelül megfelel az egész országban észlelt betegülési arány nak. — Az egész megyére elterjedt járványos betegségek nem észleltettek, csakis helyi járványok léptek fel. — Gyógykezeltetett a megye tiszti orvosai, a körorvosok, s TJngvár város tiszti orvosa által összesen 2947 beteg, mely számban a kórházban kezelt s a magán orvosok által gyógykezelt betegek, továbbá a katona- betegek fbenn nem foglaltatnak. — Orvostörvényszéki bonczvizsgálat fél év alatt összesen 7 esetben eszközöltetett. — Orvosrendőri bonczvizsgálat s hullaszemle foganatosíttatott 29 esetben. Egészségügyi tekintetben orvosrendőrileg megvizsgáltattak: iskolák 43 esetben, gyógyszertárak 11 esetben, korcsmahelyiségek 57 esetben; élelmi szerek és italok 89 esetben, vágószékek 142 esetben, fürdők és gyárak 5 esetben sat. — Emberölés előfordult 6 esetben; öngyilkosság 5; véletlen baleset folytáni halál 16 esetben.

A kir. tanfelügyelő jelentéséhez táblás kimutatás mellékeltetett, melyből a megye népoktatási ügye részletesen] áttekinthető. Ezen kimutatásból az látszik, hogy megyénk népoktatási állapotánál a haladás mellett visszaesés is történt. — Hét uj iskola szereztetett 10 tanteremmel, 13 tanítóval. Apadás mutatkozik a tankötelesek számánál és pedig 1532-vel, s igy az iskolába járók száma is apadt 970-nel. Ezen apadások onnan származnak, hogy a községi elöljárók, az iskolába járás ellenőrzését fölületesen teljesítették.

Az agyaginűipar-értekezlet.

Városunk értelmisége e hó 18-án a megyeház nagy termében egy értkezletre volt meghiva, melyre a meghívottak szép számmal jelentek meg. Az értekezlet tárgya: az agyagműipar (kerameutik) meghonositása és gyári kezelése városunkban. Az összehívást megelőzőleg nehány ügybuzgó egyén eszmecserét váltott a fölött: vájjon ezen iparág fejlesztése nem volna-e célszerű, esetleg hasznos a városra és a megyére ? Tanácskozásaik eredményét közölni óhajtották a nagy közönséggel is s Fekete Vince volt megbízva, hogy a gyűlést hivja össze és a tárgyat bocsássa tágabb tanácskozás alá. Az érdeklődés átalános volt. mert egy oly közgazdasági s kereskedelmi értékről van szó, mely megyénkre valamikor áldást hozó lehet. Az értekezlet azonban arról győzött meg bennünket, hogy az eszme lehet igen üdvös, célszerű és hasznot hajtó, de ha hiányzik az eszköz hozzá, nehéz keresztül vinni.

Fekete Vince az értekezletet megnyitván, előadta

Meglepetve hallgatám. ezt nem vártam. Nyugodtan nézett rám, mint a madarak néznek, ha félénkek.

— Egy könyvet hozok kegyednek, — kiálték. (Épen a Faust jutott eszembe.)

Vera gyöngén sóhajtott, s némi aggodalommal mondá:

— Egy könyvet . Tán csak nem George Sandot?

— Ah, tehát ön mégis hallott e költőnőről ? Nos, s ha tőle hoznék egy könyvet, mit ártana az? Még sem, én más szerzőt hozok kegyednek. Csak nem felejtette még el a német nyelvet?

— Nem.

— ügy beszól, mint egy német, — vágott közbe Priemkov.

— Jeles. Majd meglátja minő csoda dolgot hozok kegyednek.

— Szép, meglátjuk. Hanem most jöjjön a kertbe, az én kis Nataliem ki nem állja tovább.

Kerek szalma kalapot tett fejére, valóságos gyermekkalapot ; épen olyat, mint leánykájáé, valamivé) nagyobbat. Én mellette mentem. A fris levegőn, a magas harsak árnyékában még kedvesebben tűnt elém arca, különösen mikor fejecskéjét gyöngéden hátra veté hogy a kalap karimája alól rám tekintsen. Ha Priemkov nem megy hátunk megett, s ha a kis leánya nem szökdécsel elől, azt képzeltem volna, hogy huszonkét, éves ifjú vagyok, s Berlinbe szándékozom utazni. Oly élénken érzőm magamat ama korba visszahelyezve, és annál inkább, minthogy a kert is, melyben valánk, az

bogy a magán tanácskozmány határozata folytán a mai j értekezletet összehívta ugyan, de mivel a tárgy fontos- j sága úgy kívánja, hogy azt egy elnök vezesse, felkéri! az értekezletet, válaszszoa első sorban elnököt. Az értekezlet egyhangúlag Kende Pétert kérte fel az elnökségre, ki azt elfogadván, felhívta az előtanácskozmányt intézőket, hogy a mai értekezlet tárgyát adják elé. E felhívásra Dr. Novák Endre a mai értekezlet tárgyát a következőkben adta elő.

A Kárpát-egylet keleti osztálya szakszerű vizsgálódása alatt azon tapasztalatra jutott, hogy Ungme2:ye hegyes vidéke annyira meg van áldva a legjobb minőségű agyagtalajjal, hogy annak felkincselése időszerű és jövedelmező lehetne. E fölvilágositás alkaimul szolgálhat nekünk arra, hogy a föld gyomrában heverő eme kincset használjuk fői közvetlenül, agy ahogy tudjuk. Kell tehát tennünk valamit arra, hogy ez iparágat meghonosítsuk itt. Az előórtekezlet az eszmét felfogván, annak hasznosítása felöl gondolkozott s annak gyakorlati alkalmazása fölött is tanácskozott.

A gyakorlat azt igazolja, hogy megyénk szegény, a kivándorlás nagyobb dimensiokat vesz s a megélhetés nagyon nehéz. Szerencsének tartja, hogy az intellii- rens osztály kezd ezen bajok fölött gondolkozni s annak eloszlatását részben azzal akarja elérni, ha a munkát keresőknek munkát ad. A helyett tehát, hogy sokat beszélne és ima, már most a gyakorlati térre kíván lépni. Első feladat volna tehát az, .vájjon elég fontos-e a tárgy arra, hogy az intelligentsia e kérdéssel foglalkozzék s a gyáripar létesítésén fáradozzék? Olyan-e az agyagműipar, hogy azt megkezdhesse? Úgy van meggyőződve, hogy a cservenyicai agyag megbecsülhetetlen ; ha ezzel karöltve a dubriniesi porcelánföld feldolgozását is célba veszi, az eredmény kedvezőtlen nem lehet. Mert ezen üzemmel némi előnyök volnának összekötve, nevezetesen az olcsó tüzelő anyag, a városunkban elég számmal található iparos, maga a topographikus helyzet, miután a gyártott ipari cikkek három, négy vármegyében biztos piacot találnának.

De vájjon egy gyár felállítására képesek vagyunk-e és megkezdhetnők-e azt? Erre nézve szintén az a felelet, hogy számításba vették a magas kormány jóakaratát is. A másik előfölótel az, hogy városunkban hajlandó-e a kormány egy keramikai iskolát felállítani. A véletlen ebben is kedvezni látszik, mert mint tudomása van, a kormány egy ily iskolát akar felállítani e vidéken, s amint a Kárpátegylet utján tudja, ez egylet jelentésében Ungvári ajánlja. Számba véve tehát ezen iskolát, mely idővel képzett munkásokat adna a gyárhoz; az olcsó faszállitást és azon közgazdasági tényezőt, hogy ha a kormány díjtalanul egy alagcső- sajtót adna, lehetne az alagcső gyártással a gazdálkodáson is segiteni, többen hajlandók voltak az agyagműipar gyártására szövetkezni, s a mai értekezlet feladata volna eziránt határozni. Torday E. nem akar már most a kérdés vitatásába bele menni, bár elismeri annak szükségességét és célszerűségét, hanem azt ajánlja, hogy a tanácskozmány elvileg mondja ki, hogy az agyagmüvélést szükségesnek látja és küldjön ki egy szükebb körű választmányt, mslya kérdést tanulmányozván, adjon szakszerű jelentést, a melynek alapján lehet aztán határozni, vájjon

Elzov asszonyéhoz nagyon hasonlított. Nem tudtam el- lentállni, hogy Verával is ne közöljem e benyomást.

— Mindnyájan mondják, — viszonzá, hogy külsőleg keveset változtam volna. Egyébiránt én bensőmben is ugyanaz maradtam.

Egy chinai kolnához közeledtünk.

— Ily házacskánk, — jegyzé meg Vera, van Ossinowkában. Ne figyeljen arra, hogy ily korhadt s rozzantnak látszik; benn elég csinos és hüs.

Beléptünk, körülnéztem.

— Tudja mit, — szóltam Verához, ide, ha visz- szajövök, tétessen egy asztalt s néhány széket. Itt valóban pompás. Itt felolvasom kegyednek Göthe „Faustját, mert kevésbé becsest nem akarok fölolvasni.

— Jó, itt nincsenek legyek, jegyzé meg naivul. S mikor jön vissza ?

— Holnapután.

Hirtelen felszökött a kis Natalie, ki velünk együtt lépett be, sápadtan s iszonyú kiáltással.

— Ali bajod? — kérdő Vera.

— Ah! mama, nézd a csúnya állatot, — kiált a gyerek, s egy roppant pókra mutatott, mely a falon fölfelé mászott.

— Miért félsz? kérdé Vera. Nem bánt az téged.

S mielőtt meggátolhattam volna, a csúnya rovarhoz nyúlt, egy pillanatig engedő kezén mászni, s aztán kilökte.

— Ej, — mondám, mily bátor kegyed!

— Miért bátor? Ez nem volt mérges pók.

miként lehetne ez iparág művelését városunkban megkezdeni.

Rónai Antal főerdőtanácsos e tárgyban elő - adja az eddig történteket. A kormány ugyanis foglalkozott már azon eszmével, hogy Ungmegyében egy porcelángyár felállítását elősegítse. A dubriniesi porcelán föld bérbe adásánál Zsolnai hires porcelán gyárossal a tárgyalások sokáig folytak, de e szakember kijelentette, hogy ő gyárat Ungvári vagy Dubrinicson építeni nem hajlandó, mert nem akarja eddig szerzett tőkéjét szélnek ereszteni. A iielyi viszonyok ugyanis olyanok, hogy itt egy gyár nem prosperálhat, mert nincs se munkás kéz, se szállítási eszköz, és ezek nélkül gyár nem állhat fenn. A dubriniesi porcelán föld kihasználása tehát egyszerűen bérbe adatott Zsolnainak tíz évre. Azt hiszi tehát, hogy ha Zsoinai nem vállalkozott a gyári kezelésre, akkor egy részvénytársulat alig állhatna meg.

A keramikai tanműhely, mint előképző iskola, fontosságiát elismeri s ezzel kapcsolatban az agyag ipar fejlesztése célszerű volna ; de e részben az a véleménye, hogy addig e kérdést, függőben kellene tartani, mig a Kárpátig)-lm jelentéséi, a kormányhoz beadja. 0 tudja, hogy az egylet titkára, határozottan Ungvári ajánlja a keramikai tanműhely felállítására nézve. Megnyugtatásul kijelenti továbbá, hogy a magas kormány Ungme- gyéről gondoskodni kíván, különösen', hogy a felvidéki nép munkát kapjon. Intézkedés tétetett, hogy a hajtó erők öss/.eiratlassanak ; ez meg is történt, s a külfölddel kö/.öltett. Továbbá egy bútorgyár felállítása iránt is tétettek lépések. A szegény felvidéki nép érdekében 20 — 60 ezer mázsa faszén szállítására szerződés köttetett.'

D ó z s y Ferenc védi a Novák E. által előadottakat, mert ő nem óriási gyáripart akar létesíteni hanem vidéki versenyt kíván az agyagiparral elérni. Számítása szerint a helybeli kereskedőknek a porcelán szállítása 30—35°/0-be esik; egy terve szerinti gyár által kereskedőink ezt megtakaríthatnák, mi a vállalat biztos nyeresége lehetne. A terv csakis közönséges porcelán, cserép edények, kályhák és alagcsövek gyártása volna, ez pedig keresztül vihető a mostani iparosokkal is.

B e r n á t h Dezső sokat gondolkozott e tárgy fölött, mióta az eszme megpendítetett s azon következtetésre jutott, hogy az ipart fejleszteni, gyámoli- tani hazafias kötelességünk ugyan, de ő a most felvetett kérdést, úgy amint áttekintette, el nem fogadhatja. Össze hasonliiásokat tesz a hasonló ipart űző nagy gyárak szükséglete és az itteni helyzet közt s nem hiszi, hogy a terv keresztül vihető legyen, a keramit gyártást azonban elfogadja, de előbb ennek tervezetét is egy szükebb körű szakbizottság által óhajtaná megálapittatni.

Szóltak még a tárgyhoz Öesterreicher Samu és Szieber Ede s végül az elnök összegezvén az indítványokat, az értekezlet elhatározta:

Egy bizottság küldetik ki Dózsy Ferenc elnöklete alatt Dr. Novák Endre, Bernát Dezső, Seidler Lipót és Rónai Antal urakból, kik a keramit gyártás mi módon leendő megkezdése iránt részletes tervezetet dolgozzanak ki, miután az értekezlet óhajtja, hogy ez iparág megyénkben meghonosuljon.

A Kárpátegylet keleti osztályával érintkezésbe tévén magát, megvárja a kormány abbeli intézkedését,

— Látom, a természetrajz még mindig szenvedélye. Valóban e csúnya rovart meg nem fogtam volna.

— Nincs ettől mit félni, — ismétlő Vera. Natalie mindkettőnkre nézett és nevetett.

— Hogy hasonlít e gyermek anyjához ! — mondám.

— Igen, — viszonzá Vera a megelégedés mosolyával, ezen nagyon örülök. Adja Isten, hogy nem csak arca legyen hozzá hasonló.

Asztalhoz hívtak, s ebéd után távoztam. Mellékesen megjegyzem neked te Ínyenc, hogy az étel igen jó s ízletes volt. Holnap viszem el nekik „Eaust“-ot. Csak meg ne bukjam az öreg Göthével. Megirom neked körülményesen.

Nos, mit’gondolsz mindezen „eseményekre“? Való, hogy rám élénk benyomást tett, hogy még szerelmes lehetnék belé? Tréfaság barátocskám! Ideje józannak lenni. Elég bolondságot műveltem, s nem vagyok azon időkorban, mikor újra kezdik az életet. Különben is ily nők nem voltak veszélyesek rám nézve. Milyen nők voltak közönségesen veszélyesek rám nézve?

“Reszkető szümben szégyen éget,

Búval, bálványom látni téged.“

Minden tekintetben örülök e szomszédságnak, örülök az alkalomnak e jó, szelíd, gyermekes nőt gyakran láthatni. Mi jön tovább, megtudod a maga idejében.

Barátod B. P.