Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1883-03-18 / 11. szám
11. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden Közlemény. mely a ián irodalmi részét illeti. Levelek esak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk. Kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdája Főmunkatárs: BÁNÓCY FERENC. Előfizetési feltételek : Egy évre .................ö frt Félévre ... 3 „ — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ur\g kiadóhivatalába U.r.vár. Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: F1NC1CKY MIHÁLY. A telekkönyvi statisztika kérdéséhez. i. A kereskedelmi miniszter az országos statisztikai hivatalt felszólította, hogy tegyen kimerítő javaslatokat a magyar földbirtok telekkönyvi megterheltetésének statisztikája tárgyában. Az országos statisztikai hivatal igazgatója, Keleti Károly miniszteri tanácsos nagy terjedelmű. rendkívül instructiv jelentést terjesztett be a miniszterhez. A jelentés azon nézetre jut. j hogy a földbirtok valódi megterheltetésének ki-! puhatolása ez idő szerint nem lehetséges; egyebek közt azonban azt is javasolja, hogy mielőtt a miniszter egy nagy, az egész országra terjedő felvételt határozna el, megelőzőleg az ország egyes telekkönyvi hatóságai területén rendeljen el csak próba felvételeket, hogy igy a tett tapasztalatok alapján meglehessen tenni azután a további lépéseket. Ezen felterjesztés folytán enquete tartatott, melyen a jelen voltak oda nyilatkoztak, hogy a telekkönyvek jelenlegi állapota mellett oly nemű telvétel, minőt a miniszter kíván, lehetetlen s e tekintetben a telekkönyvek reformálását hangsúlyozták leginkább. Való igaz, hogy a telekkönyvek mai állapota mellett a terhek pontos felvétele nem könnyű dolog, de nem lehetetlenség, habár az oly pontosság, aminőt a miniszter Képzel, ez idő szerint csakugyan kivihetetlen. Mert a miniszter főleg a földbirtok terheinek a kipuhatolását szeretné elérni, az pedig bajosan vihető keresztül. Tudjuk ugyanis, hogy a községekben a tagosítás és úrbérrendezés még nincs mindenütt befejezve, a telekkönyvek pedig nincsenek átalakítva, tehát az olyan községekben, hol még a régi állapotak vannak, at földbirtok mennyisége és minősége telekkönyvikig nincs biztosan meghatározva, de sok községben meg a térmértékek sincsenek bevezetve. A kataszteri pontos felmérések nincsenek a telekkönyvi állapotokkal összeegyeztetve, tehát a tulajdonképeni földbirtokra eső terhek elka- lönzése is lehetetlen. A teljes és pontos felvételnek sok akadály állja útját. Hogy egyebet ne említsek a telekkönyvek szerkesztése alkalmával bejelentett régi terhek1 átkebelezése még az ungvári telekkönyvben sok! betétlapon ott szerepel, különösen kiskorúakat1 érdeklők, anélkül, hogy a bejelentés átkebele- zését 23 óv alatt valaki szorgalmazta volna; de az ily terhekkel szemben a tkvi hatóság ép úgy jár el, mint más létező jogokkal szokott, vagyis a hitelt keresők részére kiadott telekkönyvi kivonatokba ezeket is bevezeti, a hitelt, kereső ! pedig, hogy birtokát kitisztázhassa, kénytelen vagy deponálni a pénzt, vagy kitörlési keresetet indítani, ha tudja, hogy ki ellen forduljon, mert a bejelentők legtöbb esetben teljesen ismeretlenek. Vájjon az ily terhek minő elbánás alá essenek? Mert tényleg a földbirtok tértiéként tekinthetők ezek is. Azt hiszem, hogy a telekkönyvi statisztika készítésénél első sorban a terhek pontos felvételére úgy kell ügyelni, hogy azok közé mindazon terheket föl kell venni, melyek telekkönyvi jogot képeznek, mert azt kipuhatolni vajmi bajos, talán lehetetlen is, hogy melyik teher áll még fenn a felvételkor és melyik nem. Hányszor jön elő a sorrendi megállapításoknál az az eset, hogy húsz éves terhek is soroztainak. sőt ki is fizettetnek, pedig a tulajdonos e húsz év alatt tán azon hiszemben volt, hogy eme teher az ő földbirtokát nem is terheli. Ha tehát nehéz eligazodni azon, hogy melyek a valódi terhek, a leghelyesebb a telekkönyvi állapot szerint felvenni a terheket, mert egy ily felvétel után folytatandó rendes statisztika vezetés során majd kiderül, hogy mely követelések szűnnek meg és nem terhelik tovább a földbirtokot. Én 1877-ben Ungmegye telekkönyvi statisztikáját migán szorgalomból ily felfogással vettem fel és állítottam össze 1860-tól 1877 évig, vagyis 18 évről, mely idő alatt a bekebelezések és kitörlések eléggé mutatják a tőke fluctuatióját s az egyszerű számok elég tölvi- lágositást adnak a változó idők változó szükségleteiről. Hű képe ez a gazda közönség idönkinti szorult anyagi helyzetének, midőn földbirtokát terhelni kénytelen, de viszont a jó idők befolyását is észleljük a számokban, midőn képes a gazda terheit törleszteni és a telekkönyvből ki- törültetni. E lapokban már közöltem röviden azon adatokat, melyeket Ungmegye telekkönyvi sta- ! tisztikája feltüntet, de amennyiben ez ügy je- : lenleg országos érdekűvé tétetett s a magas kormány óhajtaná tudni, hogy Magyarországon la földbirtokot különösen minő teher nyomja, és mint az országos statisztikai hivatal igazgatója, Keleti Károly, javaslatában érinté, megelőzőleg egyes telekkönyvi hatóságok területén próba felvételeket ajánl, időszerűnek vélem adataimat bővebben is közrebocsátani, hogy némi adalékot szolgáltassak azon munkate rvhez, mely : országosan lesz megindítva. Kiindulási pontul vettem nemcsak a terhek ! pontos és szakszerű felvétefét a beosztott bírósági járások szerint, hanem ezen terheknek természetét és kamatait is, hogy a részletezésnél Az Ung tárcája. Am é Iker Egy esetlen, deszkákból összetákolt bódé, mely előtt a Bacchusz ünnepére egybegyült nép hallgatja az elszavallt dithyrarnbusokat, Theszpisz szekere, jobbau taligája, rajta egyetlen hős mondákat szavaló szinészszel, mely Hellaszt bejárva műélvezetet nyújtott a szabad ég alatt álló közönségnek, ezek voltak a szerény gyermekien kezdeményezések, melyekkel Szolon kortársa a színi művészetet megalapitá. Susariou még faállványon tartotta előadásait s csak idővel teremtett a görög láng- ész a tökély oly magas fokán álló épületeket, melyek még romjaikban is bámulatra ragadnak. A rómaiak gö rög mestereiket csak nagyszerűségben és pompában bírták fölülmúlni, de nem Ízlésben. Pratiuasz egy művének előadása alatt a fa alkotmány a nézők súlya alatt összeomlott, ez eseménynek köszönhető az első kőből épült színház létrejötte, s melyet Themisztoklesz indítványozott. Romjai az Akro- polisz délkeleti részén láthatók. Etrúria és alsó Itália a példát utánozták, az építészek bevándorolt görögök voltak. Pompejus% ugyanilyet alkotott Rómában, mely csak Caligula alatt lett befejezve s 40000 embert fogadhatott falai közé. E helyen ma az Orsiui palotg áll. Az említetteken kívül az ó kor jelesebb színházai voltak: Szeges*ta és Szyrakúz, Szicíliában, Korinth és Spartábau, Epidaurusz és Megalopolis* Aegiua szigetén, Pompeji Herculauuin Iguvium Autóim és Póla Itáliában. A római fényűzést ki nem elégitó a márvány oszlopokkal és szobrokkal díszített színpad, s Nero a tékozlás izetlen nagymestere mindent, még a padlót is, megaranyoztatott úgy, hogy Kasperle ő felsége aranyon lépdelve aratá habárait a par ordre örömrivalgó nép előtt. Jaj neked szenátus, ha elég oktalan vagy „Jupiter fiának“ nem tapsolni! Hogy a nézőtér az égető napsugarak ellen védve legyen, előbb óriás ponyvát, utóbb a legdrágább kelméket használták. Ez, Quintusz Oatulusz érdeme Campaniból. Az amphitheatrumok romjain ma is láthatók a kifeszitett vásznat tartó póz- uák — helyei. Cithera triuiuphator ő felsége elég szerénytelen volt, az uj divatot fölhasználva említett kelme kellő közepére saját, csillagoktól környezett fölpuffadt alakját oda bigygyeszteui. Hja, az isteneknek sok minden szabad ! Dacára ezen lebegő tetőnek az egy helyen összezsúfolt polgár a rekkeuő hőségben gyakran majd megfúlt,; az imperatrizmus találékonysága ezen is segített, a márványlépcsők fris vízzel öutöztettek, nemkülönben minden talpalatnyi hely, melyet a citoyeu laba vagy más valamije nem érintett. A fris vízhez bort is ad- j tak, hogy ez illat által az orrnak is jusson valami, mire valószínűleg igen nagy szükség volt. De csak a meglopok lépcsők közvetlen közelében ülő polgárok élvezték a „hűsítőt-“, a többinek vajmi kevés jutott. Tovább j mentek: az oszlopokban és szobrokban elhelyezett, profán szemeknek láthatatlan csövek az aquaeduetokból nyert vizet töl vezették az épület kellő tetejéig, mely onnan előbb magasra felszokelve, mint szökőkút sugara, utóbb , miut tinóm eső permetezett a római közönség kopasz : és nem kopasz fejeire. Aemilius Scaimis, Caesar kortársa, 80000 emberre épittetó hires színházát. Mindazon szobrokat, diszitmé- uyeket, és szőnyegeket, melyek az épületben, dacára nagy kiterjedésének, el nem fértek, Tusculumba, pazar fényuyel kiállított villájába viteti. Midőn rabszolgái bo- szuból nyaralóját fölgjujtották, a kár 100 millió sesterziara, azaz közel 5 millió tallérra becsültetett. Igaz, hogy Róma összehordó az akkori ismert világ kincseit,, dacára ennek ez érték óriásinak mondható. Az orchestre, a színpad közvetlen közelében a görögöknél a kar s zene által volt elfoglalva, Rómában a szenátoroknak szolgált díszhelyül. A proscenium a szín - pad azon kissé alantabb fekvő része volt, melyen a szerepek szavaltattak. ;A kar a drámában 15, a vígjátékban 24 tagból állott s vagy párosával, vagy hármasával lépdelt a színpadra a fuvola dallama mellett — mindig kellőleg indokolva. E csapat élén a koriphäus volt, kinek olykor a magyarázás szerepe jutott. Talán mosolyt csal ajkainkra, ha e katonásdi menetelésre gondolunk — de hát a napjainka divatozó trapéz fölállítás nem nevetségesei)b-e '? A díszletek a darabnak megfelelőiem palota előud- varát, tengerpartot, vidéket ábrázoltak, s Vitruvius dicséri az élethű rajzot és szinpompát. Csak mióta Kibeuf herceg Herculáuum nyomára jött. s Pompeji egy része kiásatott, bírunk az ott talált falfestmények és mozaikok után ítélve némi fogalommal az ant.ik képzőművészet, ez ágáról. Igaz, hogy ezek, néhányat kivéve, inkább decorativ jellegűek, de ha A pel lesz ecsetje éppeu oly művészi volt, mint Píiidiasz vésőié, jogosultnak mondhatjuk azon bámulatot, melylyel a görögök festószeik- nek hódoltak. Bár nem á la mouche d or, láthatlan erő által, de nagyon is látható kötélzet által tartva függtek vagy repültek a színpad fölött Hellasz istenei. Ha Neptún apó a tengert ábrázoló vászon alól fölbukott vagy eltűnt elemében, sülyesztővel történt. Ha szükséges volt, dörgött is a mennyeknek országa, mely alkalommal száraz bogyók, vagy ha Jupiter tonans mérgesebb volt, apró kavicsok dobattak nagy serpenyőkbe, megfelelő magasságból. XXI. ÉVFOLYAM, ÍTiiíijvár íSStt. vasárnap, mánzius IS.
