Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1883-03-04 / 9. szám
a medertisztítás — beleértve a partokon lévő fáknak ] s bokroknak irtását is, lesz foganatba veendő. Mind a két megye bizottsága a küldöttség által felkérendő lesz, bogy ezen munkálathoz közmunkát engedélyezzen, a melynek azután milymérvben, mikor is mely módon leendő tényleges felhasználása felett a három mérnök, t. i. a két megye főmérnöke, és a kir. cultur-mérnök határoz: a kik, ha egyetértésre nem jutnának, a kisebbségben maradott mérnök a kérdést, illető megyéje utján, vagv^közveilenül a nmélt. na. k. közmunka és közlekedési miuisterium — illetve a m. kir. föld mi- veié», ipar és kereskedelmi rainisterinmhoz fölebez- j heti. 11. Meggyőződvén a bizottság arról, hogy a pá- lyini malomgát. küszöbének szabálytalalan volta erős vizduzzadást, és meder feliszapolást okozván, káros hatású ; szükségesnek találja, hogy a malomgát küszöbe körülbelül 1.40 méterrel lejjebb szállíttassák. Javaslatba hozza tehát a bizottság, hogy annak tulajdonosa erre, Ungvármegye törvényhatósága által föihivassék, sőt félévi záros határidő alatt kötelezhessék ; ha azt, nein teljesítené, a malom levágatása eszközöltessék. Ungmegye bizottsága ez eljárást jóváhagyta, s a közmunka erőt. a jelzett czólra megszavazta. Felhívás. Nzieker Ede niigrsti'i giiun. igazgató in* volt tanítványaihoz. Szieber Kde ur, az ungvári főgimnázium jelenlegi szeretett igazgatója a folyó tanévben tölti be érdemdús tanári működésének 25-ik évét. Kedvesen esik vissza emlékeznünk azon időszakra midőn ő bennünket is — mint az ő tanítványait lá- radhatlan buzgoloinmal, odaadással és szeretettel vezetett be a tudomány és az ismeretek csarnokába, s hálaérzettel goudolunk vissza jó tanárunk működésére. Ezen hálaérzet hiv lél tehát bennünket, arra. hogy azon alkalomból, midőn Szieber Kde tanári működésének 25-ik évét betölti, pályájának tehát ily kiváló pont' ján, visszaemlékezésünknek, s irányában táplált és soha ki nem alvó szeretetiinküek, ünnepélyes módon külsőképen mi is kifejezést adjunk. Kp azért, ezen eszmének tágabb körben való megbeszélése s a kivitel módozatainak megállapítása céljából tisztelettel kérjük Szieber Kde ur volt tanítványait, miként f. h ó 1 l-ó n (v a sárnap) délelőtti 11 órakor az ungvári t,ár- saskör termében tartandó értekezletre minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Ungváron, 1883 martins hó 3-án. Többen a volt tanítványok közül. Különfélék. — Az njonczozás f. bó 1-jón vette kezdetét és pedig Ungvár városában. A polgári bizottságok következőleg vaunak összeállítva; az ungvárvárosi sorozó járásban elnök az alispán, h. elnök a főjegyző, orvos dr. Bene Sándor megyei főorvos, h. orvos dr. Klein, Zsigmond, bizalmi férfiak. Tarnóezy Ferencz és; H i rt en s te i n József; Lehoczky Bili polgár-' mester; — az ungvári sorozó járásban elnök az alispán, h. elnök Thuránszky Tivadar, orvos dr. Be,ne, h. orvos dr. Kálmán Béla, bizalmi férfiak Kende Pál és T a m a s k o Bálint, szolgabiró D u r- c s á k Dezső; — a k a p o s i járásban elnök az alispán h. elnök He r ez eg h Károly, orvos dr. B e n e, h. orvos dr Mi jó Kálmán, bizalmi férfiak Felföl dy Ödön és G y a r m a t h y János, szolgabiró T a b ó d y Jenő ; — a szobrán e z i járásban elnök az alispán, h. elnök Csuha Mihály, orvos dr. B e u e, h. orvos dr. Russay Lajos, bizalmi férfiak Gulácsy Egyed és Szóráth János, szolgabiró Köröskén y i Klek; — a bereznai járásban elnök az alispán h. elnök a főjegyző, orvos dr. Be ne, h. orvos Jakab János, bizalmi férfiak G u 1 o v i c s Gusztáv és 0 r 1 o v- s z k y István, szolgabiró L ő r i n c z y Jenő. — E héten február 26-án a városi képviselet rövid gyűlést tartott, melyen hitelesítette a január 27-én tartott gyűlés jegyzőkönyvét, melyben a 100 ezer frt kölcsön megszavaztatott. A jegyzőkönyv beterjesztetétt a megyei bizottsági gyűléshez, de nem vétetett tár- jgyalás alá ezúttal, mivel elkésetten érkezett. Ugyan e gyűlésen a polgármester bejelentette, hogy a kincstári I uradalom ungvári földbirtokainak megvételére ajánlatot adott be a Pénzügyminisztériumhoz, mely jelenleg tár- rgyalás alatt van már. E tárgyban legközelebb indokol! indítványt fog tenni, addig kéri bejelentését egyszerűen i tudomása! venni. K tárgy elég fontos arra, hogy hozzá : Szóljunk s legközelebb elmondjuk a polgármester ajánlata felől nézeteinket, mely polgárainkra közérdekű t ^ komoly megfontolást igényel. — öngyilkossági mania. A helybeli 66-ik cs. kir gyalogezred legénysége közt egy idő óta feltűnő az öngyilkossági eset. E héten is vagy három vetett vége1 (életének. Bármi legyen oka ez öngyilkolásnak, azt hisz szűk, hogy megérdemelné a szigorú vizsgálatot. — A lóavatási bizottság elnökéül megyénkbe! B e r n á t h Dezső választatott meg. — Özvegy Csicsery Péterné szül.. Löley Te ! rézia, valamint gyermekei: Mária, férjezett Reischh Ivárolyaó. Gizella. Piroska fájdalomtelt és szomorodot szívvel jelentik szeretett íia, illetőleg testvérük: csicser Csicsery Gyulának, folyó hó 28-án, délután 5 órakor élte 27-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvételi után tüdőszélhűdésben történt gyászos kimúlták — Kitüntetések az „Orsz. magy. vadászati védegyiet“-tő 1882 és 1883-ra. Az igazgatóság az alapszabályok megfelelő pont jának érteimében ezennel közhírré teszi, hogy a folyó 1883-ik évr< tetemes ősszeget irányzott elő költségvetésében, miszerint abból i I a vadállomány megvédése körül a múlt 1882-ik, valamint a folyó 1883-ik évben kiváló érdemeket szerzett vadászati személyeket úgy nemkülönben a közigazgatási, közbiztonsági és pénzügyi hatóságok alatt álló azon buzgóbb közegeket, a kik a vadászati törvény ellen elkövetett kihágások üldözése, kipuliatolása es feljelentése által szereztek érdemeket, — hiteles ajánlatok folytán érmek- i kel kitüntesse, vagy pénzbeli jutalmakban részesítse. Az érmet bronzból vagy ezüstből, a jutalmak 10 írtig terjedő összegben adatnak a következő feltételek mellett: Jogosultak erre első sorbar a vadőrzésre íeleskiidtetett, illetőleg a hatóságnál mint ilyenek jjjelentett egyének, ha maguk vagy az, kinek szolgálatában álli nak, az „Orsz. in így. vadászati védegylet“ tagjai. A kitűnt été sre vagy jutalmazásra — általait is egyszerű jó magaviselet, vagy bosz" szu szolgálat még nem elégségesek; ellenben a f. v. in. évben megakadályozott vadorzóé., vad-se upészés, ha az különösen az illető vad-ivó egyén személyes bátorsága, s kiállóit életveszélye folytán megakadályoztatott, és ez bebizonyítható. Oly esetekben, midőn az ii.otő vadorzó keresetképtelenné válik a Védegylet évi segélyben is részesíti az illetőt, vary özvegyét és árváit, mi több évre is kiterjedhet. A bejelentések a folyó évre az eset történte után rögtön, a múlt évre nézve f 1883. év junius-ig az Egylet titkárságához (Budapest, hatvani utcza, nemzeti (jasinó) iiité/.endők. A bejelentésbe írandók: a) Az ajánlottnak neve, kora, polgári állása. foglalkozása, eddigi magaviseleté és szolgálati éveinek száma. b) Rövid, hiijleirása a cselekménynek, melynek folytán az illető kitüntetés vagy jutalmazásra ajánltatik; megnevezése az illető kir: bíróságnak, melynél az ügy bejelentett, c) Az a) és b) pontok j alatt felszámláltak bizonyítása a vadászat tulajdonosa és az „Orsz. magy. vad.-védegylet“ azon megyei kül körének elnöke által — oly kijelentéssel, hogy a mennyire ók tudják, az esemény elbeszélése a valósággal megegyez, d) Ajánlat ugyanezektől a körülményekhez képest kitüntetésre vagy jutalmazásra, mit az „Orsz. magy vad.-védegylet igazgatósága — feltartván magának az elhatározást — irányadóul veend. A jutalmazások és kitüntetések koronként az Egylet hivatalos lapjában közöltetuek. Budapest I 1883 f'ebr. 10. Az „Orsz. magy. vadászati védegylet“ nevében ifj. gr. Nádasdy Ferencz, s. k. elnök. Irodalom. A legújabb találmányok ismertetésére a „Gazdasági Mám ok“ cziinű mezőgazdasági és műszaki hetilap ez évben külön rovatot nyitott, melyben már eddig is igen számos bel- és külföldi találmány leírása és szakszerű rajza volt közölve. — Czikkei szintén kiváló szakismerettel, a hazai viszonyoknak és a gyakorlat igényeinek megfelelőleg vannak gondosan megválasztva; minek bizonyítékául csak a következő fontosabb czik- I keire kell utalnunk: Az ekéről és ekeverseuyekről (számos ábrával) Lázár L.-tól. — A marhatenyésztés I Amerikában. — A gazdák Mekkája. Dr. Rodiczky i .Jenőtől. — Az ugarolásról. Lissorich Károly tói. — A gőzkazánok megvizsgálásáról. — A csendes tenger j partjáról (Eredeti tudósítás Amerikából) Dr. Rosen- spitz Sándortól. — A phylloxera é.s“annak elterjedése I Francziaországban (számos ábrával). — Sinvágó fűrósz j (1 ábr.)-szállitható telefon alkalmazása vizi tuakon és j jármüveken (2 ábr-) — A völgyzárlatokról. — A magyar nemzeti Pantheon (2 nagy képpel-) — Az osztrák szabadalmi jog módosításához. — A cognac-gyártásról. — Uj vízjogi törvényjavaslat Francziaországban — A répaczukor-gyártás Oroszországban. Amerika termése 1882-ben. —-_ Uj kotrógép (1 ábr) A belga Bánság. Dr. Rodiczky J-től A Mississippi folyam szabályozása. Czö- löpök lestilveztése viznyomás által (1 ábr). A tejgazdaság statisztikája. — Haladások a gőzhajó kazánok és gépek szerkesztésében, A császári alapítványi épület Becsben. (nagy képpel-) A földmivelő osztály helyzetének javításához. A gazdasági és ipari termények mesterséges szárítása. Az amerkai disznózsír. Egy minta szerű haltenyésztő telep (3 ábrával)- A budapesti dal- miibáz építése. A talajviszonyok földtani felvétele és annak jelentősége gazdasági, műszaki és közegészségi szempontból. — Adatok Amerika gazdasági, ipari és kulturális fejlődéséhez (A gazdasági Mérnök saját levelezőjétől) Dr. Rosenspitz Sándortól. — A vér mint tápszer, stb. A gazdasági mérnök megjelenik minden héten, 12 nagy oldalon, feltűnő díszesen kiállítva, képekkel és szakszerű rajzokkal gazdagon mustrálva. Szerkeszti és kiadja Gon da Béla min. fő S mérnök, műegyetemi m. tanár. — Előfizetéseket még ez év elejétől kezdve is folyvást elfogad a kiadóhivatal j (Budapest Csillag u. 8.) egész évre 10 frt.. félévéé 5 frt, negyedévre 2 frt 50 krjával. reszkettem, de büubánatot nem éreztem. A bokorban rejtőzve, kémlelőikéin szakadatlan a kapucska felé: ott állt az becsukva. A nap is leszállt, késő volt. A csillagok is ki- gyultak az égen s elterült a sötétség, senki sem jött. Mintha a hideg rázott volna. Az ej is beállt tökéletesen. Tovább ki nem állhattam. Óvatosan elhagyóra rej- tekemet s a kapucskához közeledtem. Minden csendes volt a kertben. Csöndesen szólítani Verát, másodszor, harmadszor. . . . Semmi felelet. Elmúlt egy félóra, el egy egész óra; eközben egészen besötétedett. A várakozás kimentett. A kapucskához mentem, kinyitám, s iábujjhegyeu lassan, mint a tolvaj közeledtem a házhoz, majd minden ablak ki volt világítva; a szobában embereket láttam föl s alá járni. Csodálkoztam. Óráin a mint a csillagok homályos fényénél kivehetém fél tizenkettőt mutatott. Hirtelen zajt hallok a ház megett, egy kocsi dübörgött ki a házból. Ez kétségkívül látogatás volt. gondoláin. Ennél fogva hagyjunk föl minden reménynyel, hogy Verát még lássuk, ott liagyám a kertet s gyors léptekkel tértem haza. Sötét septeinberi éj volt, de meleg és csöndes. Az érzelem, mely rajtam uralkodott — nem any- nyira kedvetlenség volt, mint szomorúság — lassan eseudesült, s szerencsés, csaknem izgatott állapotban érkeztem lakomba, kissé fáradtan a sebes menéstől, de megnyugtatva az éj csendjétől. Hálószobámba mentem, eltávolítóin inasomat, Tűnőibe üst, ruhástól az agyba dőltem s gondolatokba mélyedtem. Előbb vig álmoknak adtain magamat, nem sokára ritka változás állt be. Akaratlanul fogott el bizonyos leirhatlan szorongás. Meg nem foghattam okát; de mindig kínosabb, nyomasztóbb lett, mintha valami közeli veszély fenyegetne, mintha e percben valamely kedves lény szenvedne és segítségül hivna engem. Az asztalon gyönge, mozdulatlan lángokkal égett a viaszgyertya; az óra kimért egyformasággal tik-tako- zott. Kezemre nyugtatám fejemet s a felig sötét magányos szobában körül jártatám tekintetem. Kedvesemre gondoltam s telkemen mély fájdalom nyilait keresztül. Minden a mi felett örültem volt, valódi fényében úgy tűnt föl előttem: mint szerencsétlenség, mint lefolyt vész. Minden pillanatban nőtt aggodalmam; tovább nem tudtam feküdui, s hirtelen isinél úgy tetszett, mintha valaki könyörgő hangon szólitott volna. . . . Reszketve emeltem föl fejemet. . . Csakugyan, nem csalatkoztam ! Távolról panaszos kiálltás csendült meg, a sötét ablak- táblákon reszketve viszhangzott. Világos lett előttem ; kiugrottam ágyamból s kinyitám az ablakot. Tisztim hatolt szobámba egy jajkiáltás s közelembe surrant. A borzalomtól irtózva haliam utolsó, fölhaugzó rázkódta- tását. Úgy hangzott, mintha valaki a távolban a gyilkos kése alatt kegyelemért esdekelue. Erdei bagoly kiáltása volt-e, vagy valamely más teremtmény nyögése ? Nem győződhettem meg felőle akkor, s akaratlanul tört ki belőlem e szó: — Vera! Vera! te vagy az, ki engem szélit'? Hangom fölébreszté Timotheusi. Csodálkozva fél- álmosán rontott be. Összeszedtem magamat, egy pohár hideg viz et ittam s más szobába távoztam; de álom nem jött sze * memre. Szivem betegesen dobogott, habár nem sebe sen. Nem álmodhattam többé a szerencsére bizakodva" nem is mertem többé arra gondolni. Másnap reggel Priemkovhoz mentem. Aggódó arccal lépett elém. — Nőm beteg, emelt szót: ágyban fekszik. Or vost hivattam. — Mi történt vele ? . . . . — Mag nem foghatom. Tegnap este a kertbe ment s hirtelen visszatért egészen magánkívül a borza dúlytói. Szobaleánya utánam futott. Oda megyek, kérdem nőmet: mi bajod vau ? Nem felelt semmit s e | pillanattól fogva itt fekszik. Éjjel'elkezdett fólrebeszólni. Isten tudja, mi mindem össze nem hordott. Önről is beszélt. A szobalány csndás történetet beszélt el ne- Jkem. Verámnak megholt anyja jelent meg a kertben j úgy látszott előtte, mintha kiterjesztett karokkal jönne feléje. Elgondolhatod mit éreztem e szavaknál. — Persze, hogy ez ostobaság, folytatóPriemkovj azonban be kell ismernem, hogy nőm hasonló állapotban bámulatos eseményeket élt át. — De mondja meg ön, igazán beteg neje ? — Igen, nagyon beteg; rósz éjszakája volt. Most ' kissé elszunnyadt. — S mit mond az orvos? Az orvos azt mondja; hogy a betegség nem vett még föl határozott jellemet. . . . (Folyt, köv.)
