Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1883-03-04 / 9. szám
XXL ÉVFOLYAM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden Közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, Kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdája Főmunkatárs BÁNÓCY FERENC. Ungvár 1883. vasárnap, márczuis 4. VEGYESTARTALMU HETILAP. 9. SZÁM. Előfizetési feltételek: Egy évre .........................6 frt — Félévre ... 3 „ — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Un: vár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttór soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Kövezetvám. Újonnan és újonnan térünk vissza e tárgyra. Fontossága megérdemli minden gondolkozó városi polgár legéberebb figyelmét. Behozatalakor, mint rendkívüli vívmányt, mint különösen kegyes adományt ünnepeltük. Schweici stylben épített pavillonok emeltettek a város négy végété, és mikor a városi lakosság mély álomba szendéről alhatik bátran, nyugodtan, mert hisz a sorompók őrzik a várost. A bevétel minden várakozást felülmúl. Igaz, hogy a beszedési költségek sokba kerülnek, az önálló vámterület városi pénzügyőrei és ellenőrei, meg mindenféle dologi kiadások elnyelik —mondjuk nyilvánosan közzétett költségvetés és számadás i hiányában — a bevételek legalább 20% -át; de! hisz m még mindig marad ismét csak úgy találomra vagy 8000 frt tisztán a város javára, díszes kövezet és járdára. Aztán nevezetes előny ■ az is, hogy annyi szegény embernek a város minden megterheltetése nélkül keresetet és hivatalt adhatunk. És hatását is látjuk már a sok befolyó pénznek. Igaz, hogy a kishidtól a nagyhidig a járda és kövezet még mindig olyan mintha egy részét barrikádokra használták volna föl és a tátongó örvények a sétálónak szakadatlan óvatosságot parancsolnak, hogy a női czégek előtt el ne bukjék, de azért egész pompájában látjuk már a nagyhidtóli radvánezi útvonalat hegyei és völgyeivel kova kövezete és homokkőjárdájával. Szóval ilyen nagyszerű adónk csak egy van. Nevezetes jövedelem minden saját megterheltetésünk nélkül. Ámde az adónál is igaz az, hogy timeo Danaos et dona ferentes. Nincs abban haszon de igenis nevezetes kár. Hogy mi az adó áthárítása, azt mai időben már minden ember tudja. Hogy például a szeszadót nem a szeszgyáros, a czukor és kávé adót nem a kereskedő fizeti, hogy ő csak előlegezi, de tényleg azt a fogyasztó fizeti j és viseli, az ma már bővebb magyarázatra nem szorul. Csak édesebb valamivel a lapdacs, nem veszszük észre vagy nem akarjuk észre venni, — mundus vult decipi — de végre is megérezzük és tudjuk, hogy mi fizetjük. Hát vájjon nem ugyan az-e a forgalmi processus a kövezetvámnál, vájjon a fogyasztó nem fizeti-e meg a piaczra hozott czikk nagyobb árában a kövezetvámot? Vajjonakövezetvámmal terhelt termelőnek nincs-e módjában mint annak a czukorkereskedőnek az általa csak előlegezett vámot a fogyasztóra áthárítani ? Igen nagy kár tehát magunkat illu- siókban ringatni. Tényleg mindegyikünk, mert mindenki fogyasztó, viseli egy részét annak az adónak, melynek kedvéért városunkat beso- rompóztuk. Abban különben, hogy mi reánk városiakra hárul ez a teher is, még nagy veszedelem nem lenne. Ha csatornát, kövezetei és járdát szükségelünk és akarunk, ha vidéki városban magasabb és szellemi élvezetek hiányában az életnek legalább azon primitiv szükségleteit akarjuk kielégíteni, melyek abban állanak, hogy jó levegőt szívjunk és lábtörés veszélye nélkül járhassunk, hát meg kell hoznunk a szükséges áldozatokat is. Qui finom vult debet velle media. A fentebbiekben csak azon önárnitást akartuk eloszlatni, mintha ez a vám mi reánk nézve tiszta nyereség lenne. Ámde fontosabb és nézetem szerint egyenesen döntő jelentősége van azon másik kérdésnek, mikép hat a kövezetvám közgazdaságilag, mily irányban és mily mérvben hat a forgalomra. Városunk túlnyomó nagyrésze szegény iparosok és kereskedőkből áll. Gyári vállalataink nincsenek. Az ország egy egész vidékére kiható emporialis helyet nem képezünk. A mi bort termelünk, azt magunk iszszuk meg. A városiak mezei gazdálkodása alig számbavehető. Angolok nem keresik föl e város és vidék szépségeit, régiségeinket sem keresik föl a touristák, uj hivatalokat nem állítanak nálunk, a létezőket is elviszik. A nagyobb tőkék csak egyeseknél vannak cumulálva, pensionatusok és gazdag özvegyek nem Ungvári választják nyughelyül, a vasúton csak lei a zsák utczából, de a megyébe bemenni nem lehet. Hát tulajdonképen kitől és miből él e város lakossága? A felelet nagyon sovány: a helyi és megyei forgalomból. Minden gazdaember, ki e piaczot fölkeresi terményével és minden falusi ember, ki e piaczon fogyaszt és szükségleteit itt fedezi, mind meg annyi elemét nyújtja a városi ember megélhetésének. — És a mi szomorú, de igaz. lakosságunk túlnyomó nagy része erre rá van szorulva, rá mint a szív a keringő vérre. És vájjon mit mutat a forgalom az utolsó években Ungvári? Határozott sülyedést és hanyatlást. A heti vásárok kihaló félben, vidéki közönség minél ritkábban látható, az egykor nagy piacz a minimumra reducalódott. Számszerűleg bebizonyítható tény hogy a megye egy igen nagy része évek óta nem természetes központját, hanem egy szomszédmegyének sokkal kisebb városát keresi föl. A krajezár- uak nagy szerepe van a forgalomban. Helvpéuz, literpénz. hídpénz és kövezetpénz. ezt a türelmet parasztember is rnegsokalja és ha valamivel tovább is kell döcögnie az utón azt a piaczot keresi fői, hol mindezen gyönyörűséges élvezetekben nem részesül ugyan, de a helynek kedvezőbb vasúti összeköttetésénél fogva annál magasabb árt érhet el. lgv sujtátik a forgalommal együtt a város lakossága is. Már nem is tartozik a ritkaságokhoz, hogy ungvári kereskedő ungmegyei productumot első- kézből nem Ungvári, hanem Nagy-Mihályban vesz. Ez a következménye annak, ha a forgalom szabadsága elé. nem hogy lejlesztessék és istá- poltassék, mesterséges utón akadályok gördit- tetnek. Kétségtelen, hogy helyes és okos cselekedet jó kövezetét és szép járdát készíttetni, csak hogy előbb van a panem aztán a circenses. Törvényszék és pénzügyigazgatóság már nem vonzza ide az embereket, a vármegye postán érintkezik járásaival, hát legalább a gazdasági centrumot, a piaczot kell feutartani. És nincs nehezebb mint az egyszer elterelt forgalomnak más irányt adni, nincs nehezebb mint az elvesztett gazdasági positiót visszafoglalni. Újonnan esedezünk ennélfogva az összes kövezetvám számadások nyilvános közzé tétete vagy legalább a város zöld asztalára a képviselet elé terjesztése iránt. Fontosak e számadások magukban véve is, de különösen fontosak inegbirálása végett annak, vájjon és esetleg mily mérvben tartandó fen jövőre a kövezetvám. i>r, o. s. Az ungvári «. postahivatal lS8íí-évi forgalma. Valódi be vé telek: levélporto 233 frt 39 kr Értékjegyek 11078 frt 37 kr. Hirlapjegyek 332 frt í Hiriapkézbesitések 47 frt 1 kr. Fiókélleték 63 frt, K., esipostavitelbér 10800 frt, kézbesítési illeték 552 fr 40 kr, összesen 23051 frt 97 kr. Kiadások: Személyijárandóság, lakbér, házbér, irodaátalány, szállítási átalány, éjjelipótpénzek, javítási költségek, összesen 8693 frt 75 kr. A tiszta jövedelem 14358 frt 22 kr. Átmeneti bevételek: 118 csomag szállítólevél 590 frt, utalvány 200 forinton felül 240 darab, 99431 frt 50 kr, 203 forinton alól 13200 darab, 377632 frt 90 kr, utánvétel 7401 darab 86277 frt 6 kr, összesen 564521 frt 46 krajezár. Kiadások: Utalvány 200 írton telül 66 darab 29908 frt 28 kr, 200’ írton alól 10002 darab 183996 frt 5 kr. ; utánvétel 4040 darab 18579 frt 20 kr. összesen 232168 frt 76 kr. A pénztári forgalom összege 628168 frt 76 kr. Anyagforgalom: A statistikai kimutatás 10- napi átlaga szerint. Érkezett pénzes levél 8028 darab 716435 frt értékkel, csomag 25416 drb. 970 a®j00 m. mázsa sulylyal 510588 frt értékkel, bérmentes levél 157156 darab, bérmeutetlen levél 2510 darab, levelező lap 57240 darab, keresztkötés 38160 darab, áru mustra 2016 drb. portomentes levél 43532 drb, ajánlott levél 21672 darab. Hírlap: belföldi 148896 darab, osztrák területről 10152 drb, külföldről 2510 drb. Feladatott: pénzes levél 8748 drb, 3. 471. 408 frt értékkel, csomag 13680 drb, 616 m. mázsa suly- lyal 101412 frt értékkel. A pénzes levelek és szállítmányokban közvetített pénzértéket egybevetve az utalvány és utánvételek által érvényesített összegekkel, a tényleges pénz és érték forgalom 5. 596. 847 forintokat tesz ki. A rendszeresített személyzet áll a főnök, 1 tiszt, 3 segédtiszt, 1 gyakornok, 3 levélhordozó, 3 hivatal- szolgából. A nappali szolgálat kezdődik reggeli VII. órától és tart egyes osztályokban esteli 8, esetleg 8 óra 30 percig. Az éjjeli szolgálattal egybekötött teeudókét, úgymint: 4 rendbeli postának átvételét, az érkező levél anyag átrovatolását e megye területén fekvő 10 posta- hivatal számára, csatlakoztatván ezen postahivataloktól eredő küldeményeket a reggel kiinduló vasúti menetekhez is, és az öt postának elindítását egy tisztviselő és egy hivatalszolga közvetíti éjjeli 11 órától 1-ig, és reggel IV órától VI óra 30 perczig tartó idő közben. Ungvárt 1883 február 27. Paulay, p. f. [T11 <>■ törvényhatóságai bizottsága közgyűléséből. Megyénk törvényhatósági bizottsága február 28- ikán Kende Péter alispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. E közgyűlés tárgyait, aközraunka erő felosztása, a csapi kanyartöltés kiépítése, a L a- torczaés Ung folyók medrének tisztítása, stb. a beteg ápolási alap szabályozása tárgyában beadott véleményes jelentések képezék. — Oly tárgyak, melyek általános érdekeltséggel birnak, a mit eléggé igazol azon örvendetes esemény, hogy a bizottsági tagok, külöuösen megyénk alsó vidékéről, nagy számmal jelentek meg. Nagyobb vitát csupán a közmunka erő felosztására vonatkozó mérnöki tervezetidézett elő, mely azonban változatlanul elfogadtatott. A gyűlés többi tárgyai: Alispán jelenté, hogy a „Felső“ Bodrogsza. bályozó társulat alsó szakaszának szabályozási munkálata a múlt napokban közszemlére lévén S. A. U j h e 1 y b e n kitéve, ismerve azon nagy érdeket, mely ezen munkálat által megyénk alsó részén fenyegetve van: az építészeti hivatalt a tervbe vett munkálat szak. szerű megvizsgálásával bízta meg. Az építészeti hiva - tál eme megbízás folytán a T a p o 1 y-0 n d o v a vizeinek rendezése s az ezzel kapcsolatos ártér-mentesité» tárgyában véleményes jelentését beterjesztvén, azt azon
