Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1883-02-25 / 8. szám
XXL ÉVFOLYAM, ITngvár 1883. vasárnap, február 25. 8, SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden Közlemény. mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjak, Kitől jón. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdája Főmunkatárs: BÁNÓCY FERENC. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. 108.SZ. alisp. Hivatalos közlemények. Unguiegye alispánjától. Meghívás. Ungmegye törvényhatósági bizottsága folyó évi február hó 28-ik napján rendkívüli közgyűlést fog tartani. Tárgyai lesznek ezen közgyűlésnek: 1. a közmunkáért) felosztása. 2. A csapi kanyartöltés kiépítése tárgyában miniszteri rendelet és alispáni jelentés. 3. A Latorcza és Ung folyók medrének tisztítása tárgyában jelentés. 4. Az Ondóvá és Tapoly folyók szabályozása és ártér elzárása tárgyában alispáni jelentés. 5. A betegápolási alapra vonatkozó alispáni jelentés. Ungvári. 1883. február 20. Kende Péter, alispán. 109. sz. alisp. Un g in egye a 1 ispállj ától. Meshivás. Folyó évi február hó 27-ik napján délelőtti 10. órakor állandó választmányi ülés fog tartatni, melyre e választmány t. tagjai ezennel meghivatnak. Ungvári 1883. február 20-án Kende Péter alispán. A Magyar királyi kel ügy miniszter 0955. szánni körremlelete. Az 1883. évi első száma országos törvénytárban januar hó (3-án kiadott I. törvéuyczikkre , mely a „k ö z- t i s z t v i s e 1 ő k min ő s i t é s é r ő 1“ szól, — kötelességemnek tartom a törvényhatóságnak kiváló figyelmét, ezennel í'elhivni. A köztisztviselők kinevezése, illetőleg választása — nagy fontosságú cselekmény, mert kétségtelen, hogy a legjobb törvények, az élet különböző viszonyainak leginkább megfelelő szabályok, rendeletek, s intézkedések hatályossága azoknak helyes és szakértő végret hajtásától függ,, mi ismét, az egyéb kellékek mellettire p z e 11 tisztviselőket feltételez. Annak lehetővé tétele, hogy a közszolgálatban az állomásokat, ha nem is mindig a legalkalmasabb, de mindenesetre „csak alkalmas“, „képzett“ egyének nyerhessék el, czélja az idéztem törvénynek, mely jövőre nézve úgy a kinevezés, valamint a választás utján betöltendő állomásoknál az illetőktől —• eleve kimutatandó — bizonyos minősítési, bizonyos szellemi censust követel. Knnek előre bocsátásával, és a jó, szakértő, a mai kor fokozott igényeinek színvonalán álló közigazgatás ózdijából felhívom a törvényhatóságot, hogy a kérdéses törvényt szigorúan megtartva, annak hatályba léptétől kezdve az üresedésbe jövő állomásokra oly egyéneket alkalmazzon, kik a különböző szakok szerint tüzetesen megállapított, „elméleti képzettsége t“ szabályszerűen kimutatják; továbbá intézkedjék s gondos ellenőrzést gyakoroljon a felett, hogy a törvény a megye területén létező törvényhatósági joggal nem biró városokban s egyéb községekben is a legpontosabban megtartassák. En részemről határozottan kijelentem, hogy minden oly választást vagy kinevezést, mely a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény kívánalmainak és megszabásainak meg nem felel — bár mikor jöjjek annak tudomására — hatályon kiviil helyezni s érvénytelennek nyilvánítani kötelességemnek tart.andom. Magától értetik, hogy a fentebbiek nem vonatkoznak azokra, kikről a törvény 34 §-a átmenetileg elég inéletesen intézkedik. Végül megjegyzem, hogy a törvény némely szakaszának, igy a többiek között a „g y a k o r 1 a t i képzettségről" szóló 23 — 33. §. §-inak végrehajt, hatása czéijából a megfelelő tárgyalásokat megindítottam, melyeknek eredményéről a törvényhatóságot annak idején értesitendem. Budapesten, 1883. évi február hó 10-én. rTi«^si s. k Yalliis és közoktatási magy. kir. miniszteri um 040. sz. a. kelt pályázati hirdetménye. A „Széchenyi-Kollonieh féle üresedésoe jött (33 frt évi ösztöndíj (segély) élvezetével összekötött alapítványi helyek betöltésére folyó évi mártiushó 1 5-i g pályázat nyittatik. — Pályázatképesek nemzetiségi különbség nélkül oly magyarországi születésű katholikus vallásu elaggott és keresetképtelen, főleg nemesi származású, szegénysorsú férfiak, kik a fejedelem és haza körül, különösen a nép- mivelés és tanítás, valamint a közszolgálat terén érdemeket szereztek. — Ennélfogva a pályázni óhajtók felhivatnak, hogy a fent elősorolt minősitvónyeket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiket, melyben egyszersmind kijelölendő, hogy ezen ösztöudijt (segélyt) elnyerés esetére melyik adóhivatalnál akarják folyósittatni, az illető egyházmegyei hatóságnál a kitűzött pályázati határidőn belül nyújtsák be, a honnan is azok véleményes jelentések kíséretében a vallás és közoktatási magy. kir. minisztériumhoz felterjesztendőle lesznek. Megjegyeztetik egyébiránt, miként a nem fentebbi úton, vagy pedig a kitűzött pályázati idő ellelte után beérkezett folyamodványok tekintetbe vétetni nem fognak. Budapest, 1883. évi január hó 17- én. Vallás és közoktatási magy kir. minisztérium. A népoktatás szüksége. A népoktatási törvény életbeléptetése után hogy a nép szellemi erejének kifejtése előbbre vitetett, azt senki sem fogja tagadni; hogy ezen erők kifejtése hatalmas mozgalomba hozta a társadalmi tényezőket is, mindnyájan tudjuk. és hogy a magas kormány s a törvényhozás’ figyelemre méltatja ezen munkát, arról tájékozva van mindenki. Sajnos, hogy az erők nem mindenütt működnek egyenlő arányban. Lehet ennek két oka; egyiket a nép eilentállási őserejében, másikat talán a népoktatással foglalkozó egyének mulasztásában kell keresni. Elég az, hogy a törvény állal kimondott elv nem minden községben vitetik keresztül, s e mulasztás keserűen meg- boszulja magát. E napokban hallottam, hogy megyénk két népes községében a nép közt a verekedés annyira életszükséggé vált már, hogy nincs hét, talán nincs nap, amikor a közös érintkezésiponton, a közös korcsmában, a nép ifja és véne botra ne kelne, egymást agyba, főbe vervén; és nincs év, hogy ily verekedés eredményeként egy két halottat meg ne siratnának az anyák és özvegyek. Az illető járásbíróság legközelebb is negyven tanút rendelt be kihallgatás végett, húsz verekedővel együtt. Hatvan munkás kéz Imreoitatik meg a bíróság előtt és éven kint legalább harminc ül a fogházban. Mily kárára van ez a községnek ! Mennyi munkaerő vész kárba, ha a büntetés kiállása épen a nyári hónapokra esik. Miben rejlik e visszás állapotnak az oka ? Hát e két községben nincs pap, nincs iskola? Az erkölcs kihalt e nép szivéből ? Bizony e kérdésekre a felelet igen furcsa volt. Az iskola meg volt, de mert tanítót, nem kaptak-e bele, vagy más valami akadály merült fel, lassan a nép által felépített üres iskolai épületet tizenkét év után kezdik az adakozók szét szedni. Egyik levette az ajtót, mert azt ő adta; a másik kifeszitette az ablakot és rámástól haza vitte. Minek olyan házra ablak ahol senki sem lakik. Most az ablak ott van a járásbíróságnál mint corpus delicti. De hát ha már felépítették azt az iskolaházat, nem volt elég figyelme a tanfelügyelőnek arra hogy a tanítást is megkezdesse abban ? vagy ha felekezeti iskola volt, az egyház tanács nem tudta módját ejteni, hogy egv tanítót helyezzen belé? Hát az erkölcsös élet. hogyan állhat oly községben, hol az iskolát szétbontják? Bizony nem a legjobb lábon áll, amint a példa mutatja. Mert ha az iskolában a gyermek nem oktatta- tik arra, hogy tiszteld felebarátodat, biz ő ha legénykort ér, egy cseppet sem fog törődni azzal, ha valakit megver, vagy megöl, sőt virtusnak tartja ha már a tömlőében is ült. Mondják, hogy e verekedés rendszerint a korcsmában kezdődik, s tart utca hosszant, amibe aztán a fél falu bele keveredik: azt is mondják, hogy a korcsma épen a templom szomszédságában fekszik és a járás szolgabirája előtt többször tétetett már panasz, hogy a korcsma áthelyezése iránt tegyen intézkedést, mert a templomba járó híveket a korcsmái ujongások és verekedések megbotránkoztatják. De se papnak, se szolgabirónak nincs annyi hatalma, hogy a korcsmát bezárassa és más helyre tétesse át. Marad tehát minden megszokott rendjén. Az iskolába nem járnak a gyerekek: a korcsmában verekednek, a járásbíróság pedig vizsgálja a kihágásokat. A megyei közig, bizottság legutóbbi ülésében utasította a kir. tanfelügyelőt, hogy tervezetet adjon, mely községekben látná szükségesnek az állami iskolák szervezését. Azt hiszem, hogy figyelmét nem messze kell jártatnia,, mert a megyében elég község van még a hol a népoktatás szüksége érezhető. De ha erélyesen akarja az ügyet kezébe venni, ne felejtse el ama két verekedő falut első sorba tenni, s akkor talán kevesebb lesz a verekedés, az állam pedig a mit ez iskolára fog fordítani meggazdálkodhatja az igazságügyi tárcánál. •Tön a tavasz, jön a pliyloxera Mióta elmélkedéseinket a természet háztartásának némely részeiben a gyakorlati térre irányítottuk, azóta gyakran észleljük rejtélyes életének föltételeit, sőt idő- közönkint a haladás eszközeivel az elérhetetlen tökélyt is megközelítők. De az emberi tudvágy, az ismeretlen erők ki puhatolására törekvő ész arra ösztönzik az embert, hogy a természetről is lerántsa azon bűvös fátyolt, mely alatt az emberiség létének titkai rejlenek. Mai nap azonban úgy vagyunk vele, hogy a ki í komoly gondolatnak mer kifejezést adni, csak gúnyos szemlélőkre számolhat; de az már örökségül jutott ránk, hogy nemcsak önmagunkért, hanem mindnyájunk érdekében is szeretjük a hazát, miután tudjuk, hogy ha egy nemzet élni akar, — pedig akarnia kell, — akkor a mindenséget megalkotó nagymester által elénk szabott rendeltetést követnünk kell, hogy a keblünkben elvetett magvak ne csak kikeljenek hanem annál nagyobb fejlődésnek induljon, hogy igy lokozatosan érhessük el a közjóiét érvényesülését. Ez elmélet ösztönöz engem is arra. hogy ha nem is avatott, tollal, hanem egyszerű házi pongyolában, kifejezést adjak annak, amit hosszas tapasztalatok után gyiijtögeték s itt amott sikerrel felhasználhatók, hogy azt édes mindnyájunk érdekében, jó reménység fejében, hasznossá tegyem. Jön a tavasz s a napnak ismét fiatalomra vergődött sugarai az alvó természetet uj életre, újabb tevéElőfízetési feltételek: Egy évre .........................6 frt Félévre ... 3 „ — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Umvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr.
