Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1883-02-18 / 7. szám
Elek II. é. pn. 7. „Dalra Magyar“ Erkel Sándortól, g énekli a dalárda 8. „Ka. reöt“ ora. Ypiiwb Mereopa, z szavalja Szabó János III. é. pn. 9. „Hunyady opera“, a hegedűn és zongorán játszók Demjánovics és Malcher B. b II. é. pn. 10. „Rácliel siralma“ Arany J.-tól, szavalja á Kossey Elek II. é. pn. 11. „Theologus csárdás“ Dem- k jánovics A.-tói, játsza a zenekar. 12. „Szabadságdal“ 1 r Huber K.-tól, énekli a dalárda. 18. „Zárbeszéd“, tartja I k Pelle Aurél IV. é. pu. 14. „Rigoletto“ induló“, játsza a zenekar. — Gyászhir. Mindenkit megdöbbentő gyász érte 1 Barna Mihály főgymu. tanárt, kinek neje e hó 13-án x váratlanul s íövid betegség után elhuuyt. Temetéséé e hó 15-én ment véghez roppant néptömeg jelenlétében, 1 A gyász-szertartást Bugyis András apát-főesperes vé- I gezte. A közrészvétben a tanári testület a főgymnasiumi i ifjúsággal, a papnöveldéi igazgató a papnövendékekkel? a gk. papárvaleáuy-intézet és Feketéné nevelőintézete növendékeikkel, a honvéd és közöshadseregbeli tisztikar, j a megyei és jbirósági tisztikar, az ungvári dalárda tes- t tületileg vettek részt. A koporsót a tanári testület ko- 1 szoruja, a családé és egyeseké diszité. A dalárda a gyász- ; szertartás alatt és a sírnál gyászdalokat zengett, m»- i lyek a közönségre roppant hatással voltak. Az árván maradt családfő négy kiskorú gyerekkel siratja az elhunytat, kit a 1 halál oly korán kiragadt szerettei karjaiból. A megs/omo- ( rodott apának kívánjuk, hogy fájdalmát enyhítse és takarja e el az idő. A gyászjelentés igy hangzik: Barna Mihály fogyni. r. tanár a maga, és gyermekei: Margitka, Jolánka, t Ilonka és Istvánka, továbbá testvérei u. m. Balogh Fe- i rencné szül. Riokó Antonia, Fodor Istvánná szül. Riekó I Mária, özv. Molnár Jánosné szül. Riekó Ilona, Lukács Jánosné szül. Riekó Paula és Riekó Izabella és a többi rokonok nevében is mélyen raegszomorodott s/ívvel jelenti a feledhetetlen nőuek, legjobb anyának, testvérnek j és rokonnak Barna Mihály né, szül. Riekó Lenkének, f. évi február hó 13-án éjjeli 12 órakor élte 25-ik, j s példás és boldog házasságának 7-ik évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után. agyvelő-gyula- dásban történt gyászos ki múltát. j\ megboldogultnak hült tetemei f. hó 15-én d. tt. 3 órakor fognak a róm.kath- egyház szertartása szerint a kálváriái siruertben örök nyugalomra letétetni, és az engesztelő sz. miseáldozat f. hó 16-án d. e. 8 órakor fog a helybeli tóm. kath. egyházban a mindenek Urának bemutattatui. Kelt Ung- várott, 1883. febr. hó 14. Béke lengjen porai felett! — Halálozás. Kornstein Adolf megyei írnok e hó 15-én elhunyt. — Kusnyiry Gyula megyei árvaszéki ülnök a maga, továbbá nővére: Heidi Cecilia, Papes Józsefné nevében is, mélyen szomorodott szívvel jelenti a feledhetetlen legjobb nő és nővérnek : Kusnyiry tíyuláné szül. Heidi Alojziáuak, f. évi február 16-án d. e. 3/41 ö órakor, élte 38-ik, példás és boldog házasságának 12-ik évében a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után szívbaj okozta hosszas szenvedésben történt gyászos kimultát. A megboldogultnak hűlt tetemei folyó hó 17-én d. u. 4 órakor lógnak a róni. kath. egyház szertartása szerint a kálváriái sirkertben örök nyugalomra letetetni, az engesztelő szent miseáldozat pedig lolyó hó 19-reggel */2 8 órakor fog a helybeli rém. kath. egyházban a Mindenhatónak bemutattatui. Kelt Ungvárott, 1883. február 16-án. Béke és áldás legyen porain ! ■ — A Tiszán, Záhony alatt, építendő hidra a közlekedési minisztérium 260 ezer frtot utalványozván, egyúttal az itteni építészeti hivatal utasittatott, hogy a munkát kora tavaszszaí kezdje meg úgy, hogy a hid egy év alatt teljesen kiépüljön s a forgalomnak átadathassák. Mint halljuk, az építészeti hivatal minden intézkedést megtett már, hogy a munka mielőbb megkezdhető legyen. — A vasárnapok megünneplésére vonatkozólag Berúg és Mármaros megyék szigorú rendeletet adtak ki, mely rendelet ellen, különösen Beregmegyében Munkács és Beregszász város izraelita kereskedői tömegesen revoltáltak, sürgönyileg kérvén fel a belügyminisztériumot, hogy e sérelmes határozatot orvosolná. A belügyminisztérium Beregmegyének a vasárnapi munkaszünet szigorú megtartása tárgyában hozott határozatának azon részét, hogy a kereskedés gyakorlása is olyan nyilvános munkának tekintendő, mely az 1868. 53. t. c. 19. §-hoz képest ünnep- és vasárnapokon okvetlen felfüggesztendő, feloldotta, oly kijelentéssel, hogy a törvény magyarázására a megye közönsége nem illetékes, — egyébkint is a kereskedés gyakorlása az országosan bevett gyakorlat szerint nyilvános munkának nem tekintetik. Különben, amennyiben a vasárnapok szigorúbb megünneplése szükségesnek fog mutatkozni, ezen irány, bau a törvényhozás lesz hivatva intézkedni. A belügyminiszter ezen elvi jelentőségű határozata szolgáljon zsi- uórmértékül a mi kereskedőinknek is, mert ha megengedtetik is az, hogy boltjaikat nyitva tartsák, ki van j zárva, hogy vasárnapokon oly raktározást végezzenek, a min mindenki megbotránkozik. midőn látjuk, hogy boltjaik előtt épen vasárnap megrakott társzekerek állanak meg s azokról óra hosszat rakodnak le. E te- j kintetben nem ártana rendőrségünknek egy kis vasárnapi körsétát tenni az utcákon s az ily kereskedőket, kik utcai zajos munkát végeztetnek, kissé a törvény szigorával megfenyíteni. — A raunkáes-stry-i vasúti összeköttetés kérdéséta legujabbi bécsi miniszteri értekezlet végkép eldöntötte. A két kormány elhatározta e vonal kiépítését, mivel ez I valamint katonai, úgy közgazdasági tekintetből, legalkalmasabb vonalnak látszik. A vasút az országút mentében halad, és a legrövidebb s egyszersmind kereskedelmi szempontból legjövedelmezőbb összeköttetését képezi a magyar vonaloknak a gácsországi államvasutak hálózatával. A kivitelt illetőleg a magyar kormány azt javasolta, hogy a vasút építése állami kedvezmény biztosítása mellett magán társulatnak engedtessék át; azonban a két kormány e kiviteli mód iránt felmerült aggályok kellő mérlegelése után megegyezett abban, hogy mindegyik állam a saját területén elterjedő vonalat önllóan kiépíti vagy kiépítteti. A magyar kormány a mun- kács beszkidi vonal üzemét az észak-keleti vasútra, mint csatlakozó vasútra fogja bízni. Valószínű, hogy e vasút az érintett vonal építését is átveszi. — Köszönetnyilvánítás. Az ungvári izraelita (orthodox) nőegylet részéről kedves kötelességemnek tartom hálás köszönetemet nyilvánítani az ungmegyei takarékpénztár irányában, mely múlt évi nyeremény jövedelméből egyletünk segélyezésére 20 frtot és az ungvári kereskedelmi s iparbanknak, mely 30 forintot I és az ungvári népbanknak, mely 15 forintot adott I át. Fogadják e kegyes adakozásért az egylet hálás elszétdúlása városunk és vidékének nemes érzelmű közönségét — az egyeseket úgy mint a testületeket és tanintézeteket — oly általánosan eltöltötte, mély fájdalomtól megtépett szivemet a legmélyebb hálára kö- I telezi. A legjobb nő megdicsőült szellemének és kis ár. váimnak nevében is fogadják egyenkint és összesen legtisztább hálámnak ez utón való őszinte kifejezését. Ha enyhülhet valaha e fájdalom vérző sebe, az általános részvét melegének soha nem feledhető emlékezete arra bizonyosan egyik gyógyító ír leend. Ungvárott, 1883. február hó 18-én. Tisztelettel BARNA MIHÁLY, főgym. r. tanár. ismerését és köszönetét. Az egylet nevében Gottlieb Abrahámné elnöknő. — Nemzetközi kertészeti kiállítás lesz Szt. Pé- tervárott ez évi május havában. Növénykedvelők és tenyésztők, kik az orosz császári kertészeti társulat által május havában rendezendő nemzetközi kiállításon részt venni kívánnak, az erre vonatkozó felvilágosításokat alulírott által, mint Magyarország részére kinevezett bíráló tag által nyerhetnek: Frommer Albert. (VII. kér. Károlykörut 9 sz.) — Színészet. Lászy Vilmos, jelenleg a miskolci színház igazgatója, a nyári szinidéayre ismét városunkba szándékozik jönni; a városi tanács már ki is adta neki az engedélyt. Lászyt ismeri már közönségünk s társulatával eddig is meg volt elégedve; és mint értesültünk, a nyári idényre is a legjobb erőket szerződtette, csak hogy közönségünk miiigónyét kelégithesse. Halljuk, hogy Eőry Margit, városunk szülötte, is szerződtetve lett, ki rövid idő alatt már jelentékeny előhaladást tett pályáján. — Az első magyar hülyék nevelő-intézete (Budapest I. kér. Alkotás-utcza 16. sz.) küldte szét 3-ik értesítőjét, melyből következőket vettünk: a lefolyt évben a növendékek közül kilépett 1, a ki atyja üzletében van alkalmazva; jelenleg 16 növendék van, kik közül 6 egyszersmind nehézkóros. Egy a Budapest V. kér. elöljáróság költségére van elhelyezve. Az évi átlagos bevétel volt 7853 frt 94 kr., a kiadás 9091 frt 62 kr., a kiadási többlet tehát 1237 frt 86 kr., a miből kitetszik, hogy az intézet támogatásra szőrűi. Az igazgató Frim J. egyszersmind egynéhány elvet közöl a hülyék neveléséről és indítványozza, hogy az ezredévi ünnepélyt egy hülyék-intézetének felállításával lehetne megünnepelni. — Mulattató Zsebkönyvtár ezim alatt Buzárovits (í. könyv - kiadósága Esztergomban egy igen érdekes humorisztikus szépirodalmi vállalatot indított meg, melyből épen most kaptuk kézhez ismertetés végett a 10., 17. és 18-ik füzetet. Az egyik kettős füzet Gerstäcker hírneves novelláját a Vegzetek-et közli Zólyomi i'i^yes fordításában. A másik Dr. Spinoza (Dr. Ompolyi Ernő) eleven tollából hoz két igen érdekes rajzot. Az egyik ezime: A kisvárosi Aristokratia a másiké -Javon:k Lukács, a muszka „espioii“ Mindkét rajz pezsgő humorral s mindvégig legkötelező érdek-! fesztitéssel van írva. — A Buzárovits-féle kiadóság a Mulattató Zsebkönyvtár keretében (19. és 20-ik számának) a múlt század első magyar humoristájától, Gróf Gvadányi József lovas generálistól, a „Peleskei Nótárius“ hires írójától fogja közleni Rontó Pált egészen az eredeti kiadás nyomán. Rontó Pál már régóta ritka könyv s igy megjelenését kétségkívül annál nagyobb örömmel üdvözölhetjük. A mulattató Zsebkönyvtár eddig megjelent füzeteit őszintén ajánlhatjuk olvasóinknak. A csinos és takaros füzetek ára egyenkint csak tizenkét kajezár. Tiz egymásután következő számú füzet előfizetési ára bérmentes postai küldéssel 1 frt. — Minden füzet egy teljes olvasmányt képez. Az el őflzetési pénzek és megrendelések Buzárovits Gusztáv könyvkiadóságára Esztergomba, czimzendök. Nyilatkozat. Azon osztatlan és ősszinte részvét, melylyel angyali szivjóságú feledhetetlen emlékű nőm megrenditóleg lesújtó Halála, a legszeretöbb anyát vesztett négy kis árva szomorú sorsa és boldog házas életem gyászos Ipsir’üíí'y. A cserépipar-iskolának városunkban leendő felállítása ügyében a kassai kereskedelmi és iparkamara is megindította a mozgalmat. A helybeli iparkamarai tagokhoz küldött értesítéséből olvassuk, hogy f. évi febr. hó 22-én1 tartandó ülésének tárgysorozatában az Ungvári felállítandó keramikai ipariskolai ügy kérdése is napi rendre van tűzve. Az „Egyetértés“ ugyan már azt újságolja, hogy a kir. közgazdasági ministeriumnál javaslatba hozta volna az iparkamara ez iskolának felállítását és Rejtő Sándor ipari felügyelőt kérte a szükséges helyszíni tárgyalásokkal megbizatni. Mindebből azt látjuk, hogy az ügy némileg fel- költötte a szakértők érdekeltségét s csak örülni tudunk azon, ha Ungmegye érdekeit a szakértő közönség is számba veszi; sőt a kassai iparkamara az érintett hírlapi értesülés szerint kész ezen iparágat anyagi segélyben is részesíteni. Ha ez értesülés való, akkor azon remények, melyek megyénk s városunk egy pár ügybuzgó emberénél a január 18-áti tartott értekezlet alkalmával az átalános- ság keretén belől nyilvánított jószándék után ez ügy valahai keresztülvitelére nézve „a boldog óhajtásnak szövevényében megfenekleui“ látszottak, mihamar valósulni fognak. Azt halljuk ugyanis, hogy oly tekintélyek, mint Zsolnai és Kossuch gyárosok meleg érdeklődéssel vannak ez ügy iránt s hajlandók az agyagiparnak megyénkben leendő meghonosítása esetén tekintélyes tőkével hozzájárulni a vállalathoz, mely körülmény buzditólag fog hatni a kezdeményezőkre, hogy kevésre becsült terveik kivitelét most már ue bízzák egészen a mindentől rettegő dilettánsok kénye-kedvére. Mert lehetnek ugyan aggályaik az illetőknek, de az olyan iparágat, melynek vau jövője, s van hozzá megbecsülhetetlen anyaga, nem lehet csak úgy könnyedén agyoubeszélni. Véleményünk szerint óhajtandó volna, ha a kassai iparkamarai ülésen egy oly kamarai tag képviselné megyénk érdekeit, ki a keletkezőben levő agyag-ipargyártásról elég informátiót nyújtana ott s a jó szándékot és előzékenységet iparkodnék átalános érdekűvé tenni. E tárgyban legjobb hajlammal van irántunk a Kárpát-egylet titkára Siegmetb Károly, ki ez ügyet megpendítette s kinek buzgósága s adandó felvilágosítása fogja talán eredményezni, ha városunkban a keramikai iskolát a magas kormány felállítja. Az előértekezlet egy bizottságot küldött ki az ügy tanulmányozására. Nem tudjuk, mennyire haladt megbízásában, de óhajtandó volna, hogy esnék át mielőbb feladatán, hogy egy újabb értekezlet már képes volna a kivitel módozatai felett is megállapodásra jutni, mert ily ügy a sok huza-vona értekezéssel csak ellapul, megfe- I ueklik és az óhajtott cél elmarad. PIACI ÁRJEGYZÉK az ungvári február 15-ki heti vásárról. frt kr Búza ...............................................100 literenkint 8.— Rozs ........................................................ „ 6.50 Árpa ........................................................ B 5.70 Zab ........................................................ „ 4.50 Tengeri ................................................... „ 5.70 Burgonya .............................................. „ 3.— Borsó ................................................... „ 12.— Lencse ................................................... „ 8.— I Paszuly ................................................... „ 7.— Köles kása.............................................. „ 12.— Köles ................................................... „ 6.— Szesz 30 fokú ....................................literenkint —.24 Vaj........................................................... „ 0.90 I Sertés-zsir .......................... . kilogrammonként —.86 Marhahús ......................................... „ —.48 Szalonna ......................................... „ —.86 Öntött gyertya ..... „ —.56 Széna...........................................métermázsánkint 3.— Zsupszalraa .................................... „ 2.20 Zsemlye....................................................................—.02 Zsemlyekenyér ....................................................—.04 Abajdóezkenyér ....................................................—.14 Rozskenvér .................................................................. -.12
