Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1883-01-07 / 1. szám
ren. melynek lágy hangjai a hallgatóságot egészen fel-1 vfilanyozták; a művészi játék pedig elragadta. — Adóvégrehajtás. Az újév kellemesen köszöntött be ránk. Az adófelügyelő csak négy állami végrehajtót nevezett ki I'agrárváros területére, hogy az adót behajtsák. Kiváncsiak vagyunk, hogy e négy állami' különb legény lesz-e, mint volt a három v á r o s i ? — Táncmulatság. E hó 7-éu lesz a uüegyiet által rendezendő táncmulatság sorsjátékkal egybekötve. Az érdeklődés igen nagy. mert jelmezbál lesz egyúttal, s mint halljuk nők és férfiak nagy számmal készülnek jelmezben megjelenni. Kívánjuk, hogy a mulatság vig és jövedelmes legyen. — Eljegyzés. Dr. Fekésházy Gyula ügyvéd, eljegyezte báró Peréin i Petronellát Királyházáról Ugocsa- megyében. Sok szerencsét kívánunk e frigyhez. — Képviseleti gyűlés. Ungvár város képviselete e hó 9 én gyűlést tart, melyen halasztást nem szenvedhető folyó ügyek fognak tárgyaltatni.' — Betörés. E napokban Andrejkovies Endre mérnök kapós-utcai udvarába ismeretlen betörő tolvajok behatoltak, azonban a béres szolga utjokat állván, rabolni nem volt idejük, mert a béres lármát ütött, a miért meg a betörők őt ütöttek fejbe. A nyomozás megindult, de idáig még a tetteseket nem sikerült elfogni. — A tűzoltó egylet e farsangon szintén rendez táncmulatságot, még pedig január hó 27-én melyre a meghívók e napokban fognak szétküldetni.-- Cseruiczky. Ede volt megyei reudőrliaduagy, ki csendőr-hadapródi állásáról egészségi tekintetekből a múlt év őszén lemondott, újabb kérvénye folytán, hadapróddá ismét kineveztetett s a kassai kerületbe osztatott be szolgálattételre. — Az ungmegyei nőegylet választmánya s az ungvári közkórház igazgatósága által rendezendő mai bál, mint az előjelekből látható, igen népes és fényes lesz s a rendezőség azon buzgólkodik. hogy inig egy részt a jótékony czélokra bőven jövedelmezzen, más részt, mint mulatság is teljesen kielégítő, kedélyes tegyen. — Megyei közigazgatási gyakornokokul a főispán által kineveztetek Fehér Ákos és Boros Béla. Az első a központban, az ulóbbi az ungvári járás szolgabi- rájáuál lesz alkalmazva. A megyénél négy ily állomás van rendszeresítve egyenkint 300 írt évi fizetés és 60 forint jakpénzzel. — Halálozás. Özv. ßomzsa Mihály né szül. Szabó Juha élete 63-ik évében elhunyt. Özvegy Kisztler Já- nosné szül. Papvásárhelyi Teréz élete 57-ik évében január 4-én Beregszászban elhunyt. = Az „Ungmegyei Tanügy“ 20-ik számában Magyarország néptanítóihoz egy felhívás van közzé téve Korizmics László alelnök által az országos gazdasági egyesület nevében, mely felhívásban az iskolai takarék- pénztárak terjesztésére hívja fel a néptanítókat. A cél: népünkéi takarékosságra szoktatni; rászoktatni arra, hogy, azt mit önmaga és övei fen tartására már nem szükségei, ne tékozolja el, hanem tegye félre, takarítsa! meg. Népünknek vérében van a bőkezűség s igy alig; ismeri a takarékosságot. Hogy tehát rászoktathassuk a ■ takarékosságra, már a gyermekek nevelésénél kell kéz-; donünk az erkölcsi fejlesztést. Elmondja a felhívás, hogy hazáukbau 1876 óta fáradoznak ez ügyben egyes buzgóikodók. hogy 1876- ban csak 80 néptanító foglalkozott iskolai takarékpénz-1 tárak kezelésével, 1881/2-iki évben pedig már 565 la-j ni tó volt az ügy buzgó apostola 22000 néptanító kő- j v.ül. Felkéri tehát a néptanítókat az országos gazdasági ' I egyesület, hogy ne sajnálják a fáradtságot, mert fáradozásukat az óvenkint sorshúzás utján meghatározott dijak kiosztása által szokta habár szerényen is jutalmazni. A felhívás intentiója: a takarékosság; ez minden esetre oly közgazdasági emeltyű, mely nélkül az erők összefaa- tása a nemzeti életben alig képzelhető, de vájjon az iskolai takarékpénztárak lökést adnak-e ezen takarékosságnak, az még nagy kérdés. Mi e divatos intézményt több tekintetben nem helyeseljük és alkalmilag visszatérünk reá. De az országos óhajtásoknak útját állni nem akarjuk, s azért figyelmeztetjük az érdekelt tanférfiakat ; e felhívásban foglaltakra. ° • Irodalom. — Uugmegye monographijának kiadása érdekében ja megyei törvényhatóság által kiküldött választmány a decz. hó 29 én tartott közgyűlésben terjeszti elő javaslatát, mely szerint a 120 nyomtatott ivre terjedő mű ; kötetenkint vagy füzeten kint fog megjelenni. A kiadási j költségek előfizetés utján lesznek beszerzendők, mi végből a szolgabirák felhivattak, hogy ezen, a megye minden lakóját közelről érdeklő műre, mely a megye múltjának, történelmének hű tűkre lesz, előfizetőket szerezni, is különösen oda hatni igyekezzenek, hogy annak egy- egv példánya legalább a nagyobb s tehetősebb községek könyvtárai részére is megreudeltessék. Matolay Etele „Visszaemlékezés honvédéletemre“ czimű művére és Láz á r Vilmosnak az aradi várfogságban irt „Emlékiratára“ hirdetnek előfizetést Bor ú t h Elemér dr. 0 h y z e r Kornél és K a r s a Fe- 1 rencz. M a t o 1 a y Etele (jelenleg Zemplénmegye alispánja) mint volt honvéd százados s Lázár Vilmos tábor- I nők hadsegéde bizonyára értékes adalékkal fog járulni j szabadságharczunk történelméhez, s ismerve az ő vonzó irályát, biztosíthatjuk lapunk olvasóit, hogy műve fölötte érdekes leend. Az ez év tavaszán megjelenő s mintegy 20 ivre terjedő mű előfizetési ára 2 fit. Az előfizetési pénzek január 31-ig dr. 0 h y z e r Kornél Zemplónme- gye főorvosához küldendők S.-a.-Ujhelybe.-Melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. — Uj orosz lap. Az „Ungvári Közlönyében ol- I vassuk, hogy Fencik Ödön poroskói gk. lelkész orosz j nyelven egy uj lapot szándékozik Ungvári megindítani. Talán sok is lesz belőle, mert a „Kárpáth“-ot sem bírják eltartani az orosz ajkúak. Közgazdaság. Szabályrendelet a gőzcséplő és egyéb gazdasági gépek körül foglalkozó munkások testi épségének megóvása tárgyában. (Elfogadtatott Ungmegye bizottságának dec. 29. tartott közgyűlésében.) 1) Minden gép, vagy gyártulajdonos vérelállitósze- reket folytonosan kéznél tartani köteles; u. m. timsót gyantaport, banyataplót, tépést, nyomfoltokat, sebkötőket,^ és főleg érnyomaszt (Assalini-félét), mely utóbbit előforduló szerencsétlenség esetében az orvos vagy ennek hiányában más értelmes egyén a vérző ütértörzsre illesztve erősen a végtag körül csatol, hogy a betegnek kórházba szállítása alkalmával utközbeni elvérzése meg- akadályoztassék; egyébiránt a góptulajdonos gyors orvosi segélyről gondoskodni tartozik. A sebesültnek kórházba szállítása az éruyomasz szabályszerű alkalmazása nélkül tiltatik. 2) A gép körül foglalkozó munkások ruházata lehetőleg szűk és testhez simuló legyen, mert a bő gatya, ingujj, szoknya a szél által lebegtetve — könnyen a hengerek és horgok közé juthat, mely esetben azok erős vászonszövetből lévén készülve, nem szakadnak el. hanem a végtagakat maguk után vonják és igy a szerencsétlenséget előidézik. — A gépfelügyelő személyes felelősséggel ügyelni tartozik, hogy ittas emberek a gép körül alkalmazást ne nyerjenek. 3) Az olajozó kannák hos'zu csőrrel legyenek ellátva, hogy a géphengerek olajozása kellő távolságból történhessék. — A gépek dob uyilása (etetőnyilás) három oldaláu 2‘ magas vaskorláttal látandó ei. — Lóerőre alkalmazott gépeknél az összekötő rúd (universal- gíied), valamint hajtómű faboritékkal befödendő. 4) A községi előj áróságoknak kötelességében ál- land e szabályrendeletet évenkiut, különösen a gazdasági munkák megkezdése előtt, közhírré tenni, a géptulajdonosoknak különlegesen is tudomásukra juttatni és e rendelet határozmányainak pontos teljesítését gyakori személyes utánnézés által ellenőrizni s ekként annak mindenekben foganatot szerezni. 5) Az ezen szabályrendelet ellen vétők avagy mulasztók, a mennyiben az 1879. évi XL. t. ez. 111 §-a alkalmazható nem lenne, 2 írttól 50 frttig terjedhető pénzbüntetéssel sujtandók, mely a községi szegényalapot illetendi, feumaradván ellenük, a mennyiben valakinek testi épségén vétkes gondatlanságok által sérelem okoztatnék — a büntető törvény rendes utjáui megtorlás. 6) Előforduló esetekben a mulasztók felett első fokban a járási szolgabiró, másod fokban a megye alispánja, harmad fokban pedig a magy. kir. belügyminiszter bíráskodik. PIACr ÁRJEGYZÉK az ungvári január 4-iki heti vásárról. frt kr. Búza ...............................................100 literenkint 8.— Rozs ............................................... „ 6.60 Árpa ............................................... „ 6.— Zab................................................ „ 4.60 Tengeri .......................................... „ 6.— Burgonya ..................................... „ 3.— Borsó .......................................... „ 11.— Lencse .......................................... „ 7.50 Paszuly .......................................... „ 7.— Köles kása ..................................... „ 11.— Köles .......................................... „ 6.50 állandóan ilyeneket látni nem szeretek, valami nyughatatlan unalmas állapotba sülyeszt. Szobám egyszerű bútorzata. Mégis a szögletbe egy keskeny, hosszú szekrényt állitók legyezőkkel, mikre poros zöld s kék üvegedényt helyeztem, s a falra ama fekete keretű női képet akasztám, melyet te Manón Lescout arcképének tartál. E fiatal asszony képe kilenc év alatt kissé komorrá vált, mig szemeinek szelid, érzelmes kifejezése, valamint ajkának lágy buskomoly mosolya megmaradt s gyöngéd kezében még a félig széttépett rózsa is kinyilt. Igen mulattatok ablakomon a függönyök, egykor zöldek voltak, most a nap megsárgította őket. A fekete rajzok, mivel valami találékony művész fölékesité, néhány főjelenetet ábrázolnak a remetéből d. Arlincourttól: egy csábitó — s haláleset, minden kigondolható borzalmak — s e mellett köröskörül eme mély szakadatlan béke, e j lágy viszfény, mely a táblákról a tetőre esik. Megérkezésem óta tökéletes Iéleknyugalomnak ör-1 vendek. Semmi kedvem valamit tenni, vagy valakit látni; j álmodoznom nincs miről, gondolkozásra fáradt vagyok, csak az érzésben nem. Gondolni és érezni, mint magad is jól tudod, két különböző dolog. Legelőbb a gyermekemlékek jöttek. Minden lépésnél, melyet a szülői földön tevék, minden tárgynál, melyet megpillauték, a legtökéletesebb világosságban tűntek lelkem elé, a legcsekélyebb apróságig; aztán mások válták föl ez emlékeket . . . aztán, aztán csendesen elfordultam a múltaktól s csak a szelid lehangoltság, egy elaltató teher maradt hátra szivemen. Gondold el, a mint j újabban a gáton egy fa alatt ültem, egyszerre elkezdek sírni s még sokáig sírok vala meghajlott éveim dacára, ha egy vén parasztnőt észre nem veszek, ki kíváncsian méregetett szemeivel s aztán a nélkül, hogy arcát felém fordítaná mélyen meghajolva tova ment. E lelkiállapot, leszámítván a kényeket, igen kellemes, s örömest megőrizném elutazásom napjáig, t. i. szeptemberig. Igen kedvetlen hangulatban lennék, ha vagy egy szomszédaim közöl fölkeresne ; azt hiszem érteni fogod okát. Saját tapasztalásodból tudod, mily jótékony gyakran az egyedüllét. Én nekem nagy szükségem van rá, mindenek fölött vándorlásaim után. E fölött nem időzhetek. Könyveket hoztam magammal, bár itt is van egy jeles könyvtár. Midőn teg-1 nap a poros könyvszekrényt átkutattam, több érdekes munkát találtam, mikre előbb nem nagy figyelmet fordítók ; többek közt Voltaire Candide-jének egy írott for-1 ditását a hetvenes évekből; továbbá hírlapokat ugyana-1 zon időből: „Le caméléon triomphant (Mirabeau); lej Paysan perverti etc.“ Gyennekirások akadtak kezeimbe :j részint enyéimek, részint atyáméi, és — képzeld — mi i több még dédanyáméi is voltak. Egy régi tarka kötésű francia nyelvtanon nagy hetükkel ez áll: Ce livre ap- panie.st a Mile. Eudoxie de Lavrine, s alatta az évszára 1741. Aztán akadtam olyanokra, melyeket külföldről hoztam. zek közt Götlie Faustjára. Előtted tán ismeretlen, hogy vplt idő, mikor Faustot (természetesen az első részt) szorul szóra könyv nélkül tudtam, nem győztem eleget olvasni belőle. De más idők, más Ízlések. Az j utóbbi kilenc év alatt alig volt kezemben Götbe. Mily kimondhatatlan érzelemmel pillantám meg tegnap e kis, csak előttem ismeretes könyvecskét (az 1828-ki rósz kiadás)! Magamhoz vevém, lefeküdtem, s elkezdem olvasni. Hogy meg voltam ilietődve a dicső első jelenetnél. A földszellem megjelenése, szavai, mik jól ismertek előtted : „Életárban, tettek zajában Forgok föl s alá,“ 1 a lelkesedés rég nem érzett borzadályát támaszták föl bennem. Ez olvasás egyszerre Berlinre s tanuló éveimre emlókeztete, Stich Klára kisasszonyra, a legkedvesebb Margitra, Seydelmannra, mint MephistopheKsre s a zenére Radziwilttől s mi mindenre még! . . . . Sokáig nem tudtam elaludni. Ifjúságom merült föl, mint egy bűvös tünemény, uj tűz futotta el idegeimet, kitágitá szivemet; valami húrjaiba kapott, s vágyak zengtek föl Itt vannak az ábrándok, miknek koros, nemsokára, negyven éves. barátod magányában neki adta magát. Hogyan, ha valaki engem e kedély hangulatban meglepett volna!? Mégis miért szégyeljem magamat előttük? Nem. e szégyenlős mód csak az ifjúság tulajdona, s én látom, hogy öregszem. Tudod min veszem észre? Most a legkeilemesb érzéseket keresve, felnyitom magam előtt, a gyászosokat pedig elnyomom. Ifjúságomban megfordítva tevém. Akkor tetszettem magamnak szomorusá- ! gomban, mint kincset őrzőm azt, s a vidám pezsgésből majdnem öntudatot csináltam. E mellett, egész élettapasztalatom dacára, úgy látom Horatio barátom, hogy van még valami a világon, mit még nem tapasztálét s hogy e valami könnyen a legfontosabb lehetne De hová jutottam! Isten veled! Más alkalommal többet. Mit csinálsz Pétervárott? A propos, szakácsom Száveli tisztel. Ő is megöregedett, s kissé vastag, nehézkes lett, mi egyébiráut nem akadályozza ót a jó hagymás csirkeleves készítésében; hát még hogy tudta készíteni a túrós lépényt cifra körülettel és a savanyu levest uborkával, a kedvelt pusztai ételt, melynek izét huszonnégy óráig érzed nyelveden. Csak sültjei olyanok még mindig, mint a száraz papirostábla. Most Isten veled. Barátod> b. P. i (Folytatjuk.)
