Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1883-01-28 / 4. szám

át, éljen! Kelt Gorondon 1883. január 25. Hr abűcsák János gorondi gk. néptanító.

— Közgyűlést, tart a dalárda e hó 28-án délután 31/, órakor a gymnasium rajztermében, melyre minden pártoló tag külön meghívást kapott. Óhajtandó volna, hogy a pártoló tagok minél nagyobb számban jelennének meg, mivel az egylet részéről e közgyűlésen nevezetes újítások eéloztatnak, melyekhez a nagy közönség hozzá járulása is kívánatos volna.

— Példás büntetés. Aronovies Márton az emberi élelemre levágandó állat megvizsgálására vonatkozó szabályok áthágása miatt az 1879. évi XL t. «. 104. §. alapján 1 napi elzárásban és 20 írt pénzbírságban lett elmarasztalva a városi rendőrség által, panaszos feleb- bezése folytán a belügyminisztérium 100 írtban állapította meg a büntetést hivatkozással a törvényre. Ajánljuk a mészárosok figyelmébe, kikre annyi panasz van mindig.

— Megyebizottsági tag választás lesz e hó 29-én a savanyuvizi kerületben az elhunyt Kaidl Piilöp helyére. Felhívjuk rá az illető kerület választó polgárait, hogy alkotmányos jogaik gyakorlását ne hanyagolják el. A választás vezetésére elnökül Lehoezky Réla polgár- mester van kikiildve.

— Meghívás. Folyó évi január hó 29-ik napján délelőtti 10 órakor a' magyarság és népneve lés terjesztése tárgyában állandó választmányi ülés fog tartatni, melyre e választmány t. tagjai ezennel meghivatnak. Ungvári, 1883. évi január hó 20-án Kende Péter, alispán.

— Amerikai lékupec fordult meg e napokban városunkban és megyénkben, ki meglehetős nagy árakon vásárolt lovakot egyenesen Amerika részére, miután ott

deklik ápolásához járulnak hozzá, A Magyar Kereskedők ! Lapja előfizetési ára egy évre G frt, fél évre 3 frt. Az j előfizetések a lap kiadóhivatalához: Budapest, nagy ko- j rona-utca 8. szám intézendők. |

— A Gazdasági Mérnök czimfi mezőgazdasági és / műszaki hetilap ez évtől kezdve az eddiginél nagyobb ^ alakban és terjedelemmel, rendkiviil díszesen kiállítva s képekkel gazdagon illusztrálva jelenik meg s kitér- ' jeszkedik a mezőgazdaság, gyáripar és technika minden * ágára, különös súlyt fektetvén hazai viszonyainkra és a I gyakorlat igényeire, Eddig megjelent két első számából j ; kiemeljük a következő nagyérdekii czikkeket: Bedő Al- , bért, orsz. főerdőmester (arczkóppel.) —Az ekékről és j ekeversenyekről. Lázár Lipóttól — Miért nem pusztítja i a filloxera a szőlőtőt homoktalajban ? A legjelesebb an - ( goi fejteheuek (3 ábrával.) — A sörtörköly konzervá- i lása. A czefrózési hőmérséklet. Az újabb czefréző gé- \ pék, Dr. Kosutány Tamástól. — Műizlés a lakásban (1 képpel.) — Szélerővel hajtott vasúti vizállornás (ábrával.) — Gróf Zichy Jenő (arczkóppel.) — a magyar aszfalt-ipar (1 képpel,) — az ugarolásról — Lissovich Károly tói. — uj halászó készülék (2 ábrával.)— Jégrakó ! (1 ábrával.) — A városok csatornázása, stb. Találmányok (külön rendes rovatban, igen számos ábrával, a bel-és külföldi jelesebb találmányok ismertetése.) — Kérdések és felvilágosítások. Vegyesek. — Hirdetések (bel-és külföldről, igen díszesen kiállítva.) A Gazdasági Mérnök megjelelik minden héten 12 oldalon, nagy alakban, igen finom papírra nyomtatva, képekkel gazdagon illusztrálva. Előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyed évre 2 frt 50 kr, az előfizetés a lap ki- adóhivatalába Budapestre (Csillag utcza 8. sz. a) küldendő.

— A „Koszorú" a Petőfi-társaságnak jelesül szerkesztett havi közlönye ez év elejétől fogva hetilappá j alakult át. Az eddig megjelent 3 szám tartalmas ereI deti dolgozatokat hoz s díszes kiállításánál fogva ajánljuk a nagy olvasó közönségnek. Előfizetési ára egy évre 8 frt, félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt.

— Megjelent „Az Illem könyve“ 1, és 2. füzete.

Hazai és külföldi művek felhasználásával irta Kalocsa

■ Róza. Előfizetési felhívásából tájékoztatóul a következőket közöljük: „Az Illem könyvével“ az önmivelődés| nek egy hatalmas eszközét óhajtjuk nyújtani a t. olvasó közönségnek; mert könyvünk nem a száraz etiqu- | ette szabályok halmazát tartalmazza, hanem tárgyalja és fejtegeti a legnemesebb eszméket, erkölcsi törvényeket lélektani alapon, és utal ezen szép és erkölcsne- ; mesitő eszmék és tulajdonságok külső nyilvánúlásaira i Szigorú logikával következteti a finom, tapintatos moII dór, az illő magaviseletből a lélek és szív nemes tu- i újdonságaira, vagy a helytelen magaviseletből az ellen• kezőre. Kimutatni törekszik, hogy miket kövessünk és

■ miktői őrizkedjünk. És teszi mind ezt egyszerű, ért■ hető és vonzó irálylyal, népszerű modorban. „Az illem "ikönyve“ díszes kiállításban körülbelől 16—18 öt ives- füzetben fog megjelenni. Minden hónapon 2—3 füzet- jelenik meg, úgy hogy az egész mű rövid néhány hó- -! nap alatt az előfizetők kezeiben lesz. Egy-egy füzet ára 1 30 kr. A teljes mű előfizetési ára 5 frt; mely összeg- beküldése után a füzetek kéthetenkint a mü teljes meg- •1 jelenéséig bérraentve küldetnek. Az illem könyve bár• I mely hazai könyvkereskedésben rendelhető meg —- va• j lamiut egyenesen a kiadóhivatalnál. Révai Testvérek I könyv-kiadóhivatala, Budapesten. IV. váczi-utza 11.

s szám.)

ia magyar lovak jó hírben állanak.

— Tűz volt e hó 25-én este a mocsár-utcán. Két ház földig égett, biztosítva egyik sem volt.

— Tizenkileucz utigmegyei kivándorlót tartóztattak fel Kassán a múlt hónapban s utasítottak vissza illetőségi helyére.

Irodalom.

— A Magyar Kereskedők Lapja immár harmadik évfolyamába lépett és lankadatlan kitartással tölti be nehéz feladatát: hathatósan támogatja kereskedelmi érdekeinket és nem utolsó érdeme, hogy fennállása óta kereskedelmünk iránya is mindinkább magyar és nemzeti. A Magyar Kereskedők Lapját újabban a kereskedelmi és iparkamarák is szellemi támogatásban részesítik, mert, mint pl. a pécsi kamara jelenté, „a Magyar Kereskedők Lapja valóbaB hézagot pótló egy lap; a hazai kereskedők üzleti érdekeinek buzgó és szakértő felkarolása mellett a hazai kereskedelem magyarosítása érdekében is dicséretes tevékenységet fejtett ki és mint ilyen a magyar kereskedelmi és iparkamarák úgy szellemi, mint anyagi támogatására méltán igényt tarthat“, — Újabban a lap szerkesztősége is előnyösen szaporodott, mert uj esztendőtől a Magyar Kereskedők Lapjának vezérmunkatársa Hubenay József a magyar kereskedelmi csarnok alelnöke. Azt hisszük, hogy telesleges részünkről bővebben ajánlani a Magyar Kereskedők Lap ját, melynek támogatásával kereskedőink csak saját ér

Közgazdaság.

— Pénzintézeteink 1882. évi üzletforgalma és mérlege megjelent s a részvényeseknek megküldetett. Közüljük belőlük a következőket: Az ungmegyei taka ró k pé n z tár vagyona 1882. évi december 31-én volt: váltótárca 393650 frt 82 kr.. előlegtárca 15832 frt, házak értéke 43731 frt 39 kr., bútorzat 720 frt, elhelyezések 42197 frt 26 kr., előlegezések és folyó számla 17722 frt 41 kr., pénzkészlet 31135 frt 52 kr., összes vagyon 544989 frt 40 kr. Teher: alaptőke 63000 frt, tartaléktőke kamataival 34064 frt, betétek 403042 frt 69 kr.. kamatai 9203 frt 57 kr., átmeneti kamatok 2892 frt 2 kr., fel nem vett osztalék 1880/l-rol 108 frt, viszleszámitolás 15280 frt 77 kr., igazgatási járulékok 1033 frt 41 kr., múlt évi nyereményből felmaradt 2634 frt 47 kr., házbérjövedelem 3040 frt 80 kr., tiszta jövedelem 10689 frt 67 kr., összes teher 544989 frt 40 kr. Az összes forgalom 2003610 frt 42 krra rúgott. — Az ungvári kereskedelmi ésiparbauk 1882. évi zárszámadásai 3.199,320.92 frt összes pénztári forgalmat tüntetnek fel; a váltóleszámítolás 1.162,485.78 írtra rúgott. Az intézetnek összes jövedelme a tavalyi áthozattal együtt kitesz 11,898.44 frtot, melyből az alap- szabályszerü díjazásokra 787 frt 92 kr. vonatván le, a fennmaradó összeg felosztására nézve az igazgatóság indítványozza, hogy minden részvónyszelvény után 12 frt, vagyis 772 drb 100 írttal teljesen befizetett részény után 9264 frt kifizetessék, 61 frt 66 kr. a tartaléktőke szaporítására, vagyis annak 11,000 frtra történendő kiegészítésére, 195 frt tiszti jutalmazásokra, 89 frt 86 kr. jótékony célokra fordittassék, a feamaradó 1500 frt pedig a folyó 1883. év javára előirassék. Az intézet részvénytőkéje 77.200 frtra rúg. A tartalékalap 11,000 frtra emelkedett.

PIACI ÁRJEGYZÉK

a/, ungvári január 25-iki heti vásárról. frtkr.

Búza

...............................................100 literenkint 8.—

Rozs

........................................................ „ 6.40

Árpa......................................................... „ 5.80

Zab

........................................................ „ 4.60

Tengeri

................................................... „ 5.80

Burgonya

.............................................. „ 3.—

Borsó........................................... „ 11.50

Lencse.................................................... „ 8.—

Paszuly

................................................... „ 7.—

Köles kása

.............................................. , 12.—•

Köles

................................................... „ 6.60

Szesz 30 fokú

....................................literenkint —.24

Yaj................................................................... 0.90

Sertós-zsir

...............................kilogrammonként —.90

Marhahús.......................................... „ —-48

Szalonna

......................................... „ —-78

Öntött gyertya

............................... „ —.64

S/.éna

...........................................méiennízsáukiut 3.—

Zsupszalma..................................... , 2.20

Zsemlye

...............................,.................................—02

Zsemlyekenyér.....................................................—-04

Abajdóczkenyér......................................................... -.lé

Rozskenyér................................................................... -•12

Mégis messze kószálták ettől gondolataim, verara gon- s doltam, arra a mit mondani fog, ha majd maga olvassa v „Faust“-ot; gondoltam kényeire, emlékeztem azon figyelmességre, melylyel engem hallgatott ... j

A zivatar rég elmúlt; a csillagok kigyultak, minden n csendes volt. Valami ismeretlen madár fiityölt külön- f böző hangváltozaton egy és ugyanazon dalt. Egyhangú csengő dala sajátságosán hallatszott a csöndes éjben;! még mindig nem mentem az ágyba. “

Másnap reggel korábban jelentem meg a salonbau, 1 mint mindnyájan. Elzov asszony arcképe előtt megállva, így szóltam némi titkos diadallal: „Nos, azért is olvastam leányodnak egy általad megtiltott könyvet !“ Hirtelen úgy tetszett nekem. . . Te bizonyosan meg- jegyezted magadnak, hogy az en fáce arcképek a nézőt hasonlóan visszanézni látszanak. Most azonban úgy tetszett, mintha szemrehányó tekintettel nézne rám Elzov asszony. Megfordultam, az ablakhoz léptem s Verát pillantana meg.

Napernyővel kezében, fehér kendővel fején só-| tált a kertben. Elébe siettem és üdvözöltük egy-1 mást.

— Egész éjen át nem alhattam, — mondá. Fe- en fájt. Fris léget akartam szívni, tán jobban lesz.

i — Talán csak nem a tegnapi felolvasástól van? — kérdezéra.

— Dehogy, dehogy. Nem vagyok ilyenekhez szokva. Az ön könyvében oly dolgok vannak, miktől nem tudok menekülni, ügy gondolom, ettől ég úgy a fejem, tévé hozzá, kezét homlokához emelve.

— Ez fönséges! — kiállók. Csak hogy félek, miszerint ez álmatlan éj s a főfájás elveszi kegyednek ked- | vét, e fajta olvasmánynyal foglalkozni.

— Gondolja ön? — viszonzá Vera, és egy vad jázmin ágat tört le mentében. Isten tudja ! ügy tetszik nekem, hogy a ki egyszer ez útra lépett, vissza nem

j fordulhat.

E közben ismét elhajitáa leszakított virágot.

— Jöjjön. — szóit tovább; üljünk le kissé e lu- Igasban, s kérem ne hozza addig elő ismét, inig magam

nem szólok. . . e könyvet.

Úgy mondá „e könyvet,“ mintha irtóznék Faust nevét kiejteni.

A lugasba léptünk s leültünk.

— Nem bánom, — mondára: — nem akarok Faustról többé beszélni, de engedje meg, hogy szerencsét kívánjak s megmondjam kegyednek, hogy én irigylem.

— Ön engem irigyel ?

—^Igen, mert tudom, a mint most kegyedet is- I merem, hogy minő élvezetek kínálkoznak még kedélyéinek. Meg vannak Göthén kívül nagy költők: egy Shakspere, Schiller; vagy a mi Puskinunk. . . .

— Ezt ismerni kell kegyednek.

Hallgatott s napernyője hegyével a porban rajzol- gatott.

? Oh, drága barátom, ha láthattad volna őt, mily nyájas volt e pillanatban! Csaknem átlátszóan halvány, i gyöngéden meghajolva, kissé kimerülve, bensőleg I megrendülve s mégis oly tiszta mint az ég! — Hosz- a szán beszéltem, aztán elhallgattam — és oly némán ültem ott rábámulva. Ő nem tekinte föl, tovább raj- - zolgatott a homokban s a rajzokat ismét eltörölte. Hirtelen gyors gyermeklépteket hallánk s a kis Natalie szökött a lugasba. Sietve ugrott föl az anya, elbámultam ez élénk gyöngédségen, melylyel leányát átkorolta Ez különben nem volt szokása. Végre Priemkov is jött. Schimmel ur, a jólelkü gyerek szürke hajjal, már napkelte előtt távozott, nehogy leckét mulasszon.

Theázni mentünk.

De bele fáradtam az Írásba; ideje bezárni levelemet. Kuszáknak látszhatik előtted. Ez az én szokásom. Ne tudd, mi bajom van. Szüntelen előttem lebeg a kis kertiszoba csuppasz falaival, az égő lámpa, a nyitott ajtó, melyen át a fris éji levegő beomlik, s ott az ajtónál a hallgató ifjudad arc, a könnyű fehér öltözet. . . Most felfogom miért akartam nőül venni. Akkor, berlini utam előtt, még sem voltam oly ostoba, mint azt eddig gondoláin.

Igen, kedves Simonom, a te barátod ritka lélek- alkotásu. Úgy gondolom, hogy ez elmúlik, s ha el nem múlik. . . Tehát maradjon! Azért én nagyon elégedett vagyok. Először igen csodálatos estét éltem át, aztán ha ez a lélek általam ébresztetek föl, ki tehet nekem ezért szemrehányást? Az öreg Elzovné ott fiigg a falon s nem beszélhet. A bámulatos öreg! Nem ismerős előttem egész életkörülménye, hanem azt az egyet tudom, hogy az atyai házból megszökött. Nem lilába volt anyja olasznő. Ej, biztosítani akarta leányát. Lássuk csak. . .

Leteszem a tollat kezemből. Szívtelen gúnyolódó, gondolj a mit akarsz, hanem ne gúnyolódjál leveledoeu Mi régi barátok vagyunk s kölcsönös elnézéssel tartozunk egymás irányában. Klj boldogul!

Barátod B. p.

(Folytatjuk.)