Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1883-01-07 / 1. szám
Üiigvár 1883. vasárnap, január 7, 1. SZÁM. Megjelenik vasárnap. A s/.erkes/.tőhn/.'intózendö minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti'. Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jón. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek : Egy. évre .........................H fit Félévre ... íl — Negyed évre .....................I ., 50 Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előftzetések az ling kiadóhivatalába Fa \ár. F’oüaosek 11. íonyvnyom fajába Küldendők. Xviltrér soronként 20 kr. Főmunkatárs :P ., , BÁNÓCZY FERENC. |TÁRSADALMI ÉS V BGrY EST A RTALMU LAP. Felelős szerkesztő: FJNCICKY MIHÁLY. Előfizetési felhívás az „U N G” 1883-iK, fains IM éyfolyamára. Az ,,UNGF‘ előfizetési ára: Egész érre........................................0 frt — kr. Félévre . . ..................................3 frt — kr. Negyedévre ....... 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek az „UNG“ kiadóhivatalába ki klen dók. Vidéki előfizetések p o s t a- u t a I v £ n y utján eszközölhetek. A kiadó hivatal iparkodni fog a t. olvasó- közönség kiváltai inának pontosan megfelelni. Az:„Ung" m i n d e n v a s á r n a p meg iog jelenni. Hegy az igényeknek megfelelhessünk, kérjük a t. közönségét az előfizetési dijak mielőbbi beküldésére. A líiadőíiivaíal. pát. vagy csépfát vetve vállaira, lesétál munkájával fehér kenyeret szerezni az aldföldre, hol mindig szívesen látott vendég volt és lesz ezentúl is. Nem keres más Eidorádót, sem másféle politikai s társadalmi állapotot, nem más hazát, j mint a melyet Árpád honfoglaló hadaival bejött ősei szereztek. Azon népet, mely igy érez, igy gondolkozik, nem szükség hazája földjéhez való ragaszkodásra buzdítani. A felvidéki orosz népnek szive in a- g y a r, csupán nyelvét kell magyarrá tenni, hogy semmi különbség ne legyen közte s szabolcsi és bodrogközi hitsorsosai közt, kik ép oly fanatizmussal ragaszkodnak magyar hazájukhoz, mint vallásukhoz. Itt nem fog ellentállásra találni a magyarosi téi egyesület, sőt az orosz nép vénei örvendeni fognak, ha gyermekeiket magyar ajkú honpolgárokká nevelik. Ezért mondjuk mi azt, hogy a magyarsá-' got é.s uépuevelést terjesztő egyesületnek nálunk könnyebb feladata van, mint lesz például a királyhágón túl, vagy a más fajta nép által lakott határszéli megyékben. De itt és ott is meg kell küzdeni minden nehézséggel, elhárítani a legszentebb ezéjt magok elé fűzött egyesületek működése elől minden akadályt, nekünk jutott feladatul; századok mulasztásait pótolni, őseink hibáit jóvátenni. Lapunk éber figyelemmel kisérendi a magyarságot és népnevelési megyénkben terjesztő egyesület működését s folyton azt fogja hangoztatni: mentői több kisdedóvó intéze- tet és jó magyar néptanítót a f e 1- v i d é k n e k. contraria peuet .se posita niagis eiucescunt, eme rendkívüli szegénység csudálatos ellentétet képez amaz élénk- forgalom, azon örökös sürgés-forgás, ama pezsgő élet élénkségével, mely városunkban — hol 3 pénzintézet éveukint legalább 8 millió forintnyi forgalmat mutat ki. malmaink, nagymérvű fa- és terrnenykereskedés. a nvilt kereskedések és iparüzletek egy egész légiója mindmegannyi bizonyítékai a piac fontosságának; templom van majdnem annyi mint Rómában, tanuló egy egész ezred, hírlap egy fél tucat, intelligenlia majd annyi, mint egy szomszéd szék- és fővárosban, mulatóhely meg kávéház több a kelleténél — minden idegent bámulatra ragad. Ilyen városban olyan rendkívül szegény eommunitás, igazán cifra nyomorúság. Hogy is nevezte a boldogult Közlöny UngváriV Kis Budapestnek, és a „Bereg" visz- hangja volt rá, hogy falu. igaza Van mindkettőnek, szép, nagy és élénk város, de mint város olyan szegény, mint a legutolsó falu. Úgy kell nekünk. Mindig mondtam hogy a localis érdekeket ápolni kell, törekedjünk a város javára, és önmagunknak teszünk jót, politikai jogaink gyakorlásánál igyekezzünk meggyőződésünket a varos érdekevei összhangzásba hozni: mindig mondtam, hogy ne induljunk nagy hangzani ellenzéki elvek uián. hanem válasszunk kormány — — — de mit beszélek én itt össze-vissea, hiszen mindig kormánypárti képviselőt küldtünk, hisz azon zászlóra, mely győzött „sub hoc signo viuces“ mindig a város érdeke volt írva. Tekint im. nélkül a pártállásra, minden képviselő hi- 1 vitása ás kötelessége, választókerülete érdekeit — a mennyiben az ország érdekeivel nem ellenkeznék — a j kormány előtt, mely utóvégre sem ismerheti közvetlenül és részletesen egy határszéli város bajait és óhajait, pártfogása alá venni nemcsak, hanem iniuden befolyásával. azzal a suiylyal, melyet egy egész választó- kerület, az országnak egy igeu tekintélyes része benne központosít, győzelemre segíteni. Feladatát rendkívül előmozdítja, ha ki tudja mutatni, hogy ama érdekek csak látszólag pavtialisak. valójában és tényleg ép úgy kerületét, mint az országot illetik. Ungvár központja egy 50 mértföldnyi majd */* részben orosz és tótajkuak lakta megyének, központjáéi székhelye a nagyobb részt oroszajútiakból álló, 9 egyházmegyét magában foglaló munkácsi püspökségnek. Nem szembetünő-e első pillanatra, nem a magyar állameszme és nemzeti politika parancsoló követelménye-e, hogy e központon itt e helyen, ezen a Beskidtől kezdve első magyar városban, melyhez az összeköttetés ezer meg ezer szála fűzi az említett nem magyarajku vidékeket, melynek eulturai és politikai tekintetben ugyanaz a hivatása azokkal szemben, mint a vérkeringésre a szívnek, minél nagyobb számban legyenek magyar intézmények, minél tekintélyesebb és több oldalról képviseltessék a magyar állam fenhatósága, nem egyenesen a magyar államiság érdekében van-e, hogy ezen város mint magyar minél nagyobb, minél felvirágzóbb és boldogabb legyen? Zörgessetek és meg fognak hallgatni. Valahol Európában volt egy virágzó nagyra törekvő város, melyet egy szerencsétlen éjjel az árviz romba döntött. Király, kormány, törvényhozás és nemzet vetélkedtek egymással áldozatkészségben, hogy felépítsék és hatalmasbbá, virágzóbbá tegyék mint valaha volt. Nemes és okos cselekedet. Nem csak a város, az ország érdeke is parancsolta igy. A szegénység is szerencsétlenség. Az önhibáján kívül szegény város, ha van politikai és eulturális missiója, megérdemli szintén a kormány támogatását, megérdemli a közfigyelmet, megérdemli kü- j Ionosén most, midőn a pauslavismus többé nemcsak tu- dósok doctrinája, hanem kardját is igen hangosan csör- ! r.eti és midőn a magyarság ezen északi előőrse talán már a közel jövőben lesz hivatva megmutatni, hogy azon hely, hol 1000 évvel ezelőtt a honfoglalás első neveze- ! tes tényei mentek végbe, a honmegvédéjf munkájában U pai* s/.íi a i»i agyarba got é.s nópiovelest terjeszt© cgj’osiileL’ől i s az iiugi orosz népről. Lnguiejgye ■ tömbry hatósági bizottsága közhelyeléssel fogadta *> magyarságot és háj»nevelés Sárosmegy éhen terjesztő egyesület átirata. s a megye területén hasonló egyesület alakiasát huaro/.i i el. A derék sárosnak áhal, megindítóit mozgalom tehát ugv látszik általa - \ nossi válik küiönö -üt a határszéli felső megyék-! ben. A feladat, melynek megoldására; a nemes czél. melynek elérésére vállalkoztak a kárpátéi varmegyék, nálunk Ungban korántsem fog oly nehézségekbe ütközni, mint más vegyes ajkú vidéken, habár a mi felvidékünk túlnyomó- lag. sőt, kivéve a csekély számú értelmiséget, egészben szláv nyelven beszél is, de ezek a mi jó oroszaink nem hasonlíthatók össze azokkal a uemzetiségbeliekkel, kik csak az imént is rángatni kezdők a nemzetiségi ambitiók vész harangjának kötelét. Kétségbe vonhatatlan tény az, hogy a magyarországi oroszok nem csak a hazaszere tét s honfiúi hűség, de a politikai becsületesség s erkölcsiség dolgában sem állnak hátrább és alantabb, mint bármely fehérebb kenyeret emésztő s gazdagabb népfaja a hazának. Közmondássá vált, hogy az igénytelen hű orosz - szí Magyarország legbarnább kenyerét s nincs faj. mely még is hivebben ragaszkodnék a haza szent földjéhez, mint az orosz. >i)e belátja e józan észszel biró nép is azt, hog\ ő szinte sok kedvezésével él e honnak. Ura. tulajdonosa a földnek, melyet a szabadság- harcikban vére és verejtéke patakként öntözött: egyaránt élvezi a haza minden fiával a polgáii jogegyenlőséget és politikai szabadságot; valláss. szokásai szentek és sérthetetlenek. A polgárt boldogság minden forrása rendelkezésére áll s csupán sajat munkaösztönétől függ. hogy rengető; hegyei közepette is gyarapodjék anya- gilag. ’ . Muikával ellátja a magyar kincstár s előnyös bérietekben is részesít. Ha ínség sújtja vidékét. az ullam, a megye mindig atyáskodó gondoskoca-1 tanúsít irányában. Mii ■■•"Két ösztönszerüleg erezi, tudja a beszkiu li ácsko s épen azért valamint eddig nem vo!> ■ - nem is lesz soha pártütő a magyarság iránt, '\my más részről nem is vándorol ki tömegesen '.‘lazájából, legfólebb is kaszát, ka120.000 Irton kölcsön. Tudjuk tehát végre valahára a varos cselekvő és szenvedő állapotát. Ezen nyílt kitárása a város vagyoni helyzetének bizonyára nem fog ártani hitelének, hisz az államok példája mutatja, hogy minél több rente adóságuk van, annál többet hiteleznek nekik, hanem tény az, hogy finánciáink átkozottul roszak. Tartozunk j 24.461 frt 33 krral, aztán, hogy a tapdacs egyszerre I nagyon keserű ne legyen, az előterjesztés vége szerint : megint tartozunk helypénz és fogyasz ási adó kezelők- ; uek 5500 írttal; szükségünk vau kaszárnya és bódé- épitósek, meg Roth Sámuel és Seregélyi-féle házak laquisitiója céljából 96,200 írtra, summa summarum, tejhát nem mint az előterjesztés mondja 120,661 frt 33 | kr., hanem 126,161 frt 33 krral, bírnánk pedig erre fedezetül már a Máder-féle pince és bolttal együtt 21.577 frt 64 krt. Kell 126,161 frt, van 21.577 frt, a csekély külön- I bözetet kölcsön utján fedezzük. Bennünk, vén emberek ; vállait ugj sem fogják terhelni a kölcsön annuitásai a jövő nemzedék pedig élvezendi beruházásaink hasznait és különben is aprés nous le déluqe, szóval rendben van. megszavazzuk, punctum. Igen ám, nem szólnánk a dologról többé egy jottát 'sem, ha az egész elő:erjesztés minden sora azt a rend- j kívül fájós impressiót nem tenné ránk, hogy hát mégis igaz az. a mit oly régóta susognak, hogy e város nagyon. de nagyon szegény. Elviszik a katonát, mert nincs kaszárnyánk: sátrak alatt árulunk, mert nines bódénk; gyermekeink nem tanulnak, mert nincs iskolánk ; szegényeink fáznak (vigasz:alódjatok bajtársak) mert nincs szegényházunk; kupeceink zsarolnak, mert nincs mázsaházunk, „Fehér hajó“ nem épül. mert Both Sámson szomszéd telket iugyeu nem adja; városházunk (lucus a non lucendo) a kincstár háza, állóságot pedig nem : fizetünk, mert nincs pénzüak^Éa^a^int tudvalevőiig XXL ÉVFOLYAM.
