Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1882-11-19 / 47. szám

szünetnek módját szabályozzák. — A közös külügyminiszter a belügyminisztérium ezen megkeresésének teljes készséggel megfelelt, s a követségek beszerezték s már összegyűjtve át is küldték mindazon érdekes adatokat, melyek a szóban forgó kérdés helyes megoldásánál alkalmasan használhatók. — Közvetlen forrásból nyert értesülésünk szerint ezen becses adatok összegyűjtésével a belügyminisztérium illetékes ügyosztálya azon helyzetbe jutott, hogy elkészítheti s rövid idő alatt a miniszterelnök elé terjesztheti a vasárnapi munkaszünetet tárgyazó törvényjavaslat tervezetét. Arra nézve, vájjon ezen törvényjavaslat tervezete véglegesen egy e czólból összehívandó vegyes bizottság által szövegeztes- sék-e, vagy pedig a törvényhatóságok és egyéb hatóságok, valamint a különösen érdekelt egyházi főhatóságok a minisztérium osztályában készült tervezet közlése mellett kölön-külön véleményezésre szólittassanak-e fel ? — még a miniszterelnök nem határozott. A szövegezés ezen utóbb jelzett módozata mindenesetre kívánatosabbnak mutatkozik, mert a vasár- és ünnepnapok megölésének szabályozása oly sokféle s némi részben ellentétes érdeket érint, hogy a vonatkozó törvényjavaslat előzetes tárgyalásának minél több oldalú kiterjesztését mellőzni alig tanácsos.

A közigazgatási bizottság üléséből.

Un g megye közigazgatási bizottságai, hó 14-én tartotta havi ülését. Felvastattak a havi jelentések, melyek tndomásul vétettek. A megyei főorvos jelentése szerint a közegészségügy a megye területén örvendetes; járványos betegségek az elmúlt október hóban nem fordultak elő. az elmúlt hóban 454 beteg gyógykezeltetett a megyében. Ebveszettség Ungváron fordult elő, hol a veszett ebek négy embert megmartak, akik jelenleg gyógykezelés alatt állanak. A főorvos panaszolja, hogy a körorvosok a még annyira csekély fizetésüket sem kapják rendesen a községektől, meghagyatott tehát a szolgabiráknak, hogy a körjegyz két a körorvosok fizetéseinek szigorú és pontos behajtására utasítsák. A főorvos egy igen üdvös indítványt is tett, mely abból áll, hogy tekintve, miszerint úgy kolera-járvány esetén, valamint a mostani gyógyászati rendszer mellet a jég kiváló szerepet játszik mint gyógyeszköz, tekintve pedig hogy e megyében Ungvár kivételével sehol sincs jégverem, holott a megyét számos folyó és patak szeli át. határozza el a közig, bizottság, miszerint a községek költségére a vidéken s a járásokban megfelelő alkalmas helyeken jégvermek állitassanak fel. Elfogadtatott s annak végrehajtásával a főorvos megbizatott.

Az adófelügyelő havi jelentése figyelemre méltó körülményeket nem tartalmaz. Az augusztus 19-iki árviz folytán T.-Remetén 73 frt 16 kr., Paszikán 30 frt 54 kr., Bákón 57 frt 16 kr. adó Íratott le. Kubovics Gáspár körjegyző, az adófelügyelő által reá szabott 17 frt birság ellen fellebbezéssel élt. A közigazgatási bizottság nevezettet a birság fizetésének kötelezettsége alól felmentette. Ungvár városa az adóbehajtás tekintetében a múlt ülésen kimondott felelősség alól felmentetett.

Akir. tanfelügyelő ressortjáhoztartozó ügyek iskolai számadásokból áiottak. Az Ungvár városában nagy mérvben elszaparodott izraelita z u g i s kólákra nézve a közigazgatási bizottság a következő határozatot hozta s annak azonnali foganatosítását elrendelte: Ungvár város polgármestere szabályszerű módon hirdesse ki, miszerint minden izr. szülő gyermekeit 6—12 éves korig nyilvános jellegű iskolába járatni köteles a törvényes következmények terhe alatt. Minden hó 15 és 30- án kívánja be az izraelita iskolaszéktől a mulasztási naplót, s a mulasztó szülőket fokozatosan pénzbírsággal büntesse. Mihelyt valamely zugiskola létezéséről tudomást vesz, annak azonnal való bezáratása iránt intézkedjék.

Miután Ungvár városa az iparos tanulók oktatását máig sem kezdette meg s a miniszter annak megkezdését sürgeti, a polgármester utasittatott hogy az oktatás azonnal való megkezdése iránt intézkedjék. A tanfelügyelő beterjeszti F eke tón é nyilvánossági joggal felruházott iskolájának segélyezése iránt a közoktatásügyi minisztériumhoz intézett s hozza benyújtott kérvényét; a közigazgatási bizottság a kérvényben előadott indokokat méltányolva, a tanfelügyelő indítványára a kérvény 522 frt regély engedélyezése érdekében pár- tolólag felterjesztetik.

A beregszászi kir. törvényszéki elnök átirata kapcsában az 1878 évi V. t. c. 43 § megfelelőleg a felügyelő bizottságba Ungmegye részéről tagul Mislinszky József ; őzig. biz. tag jelöltetik ki.

Ezeken felül több magánérdekü kérvény és feleb- bezés nyert elintézést.

A szövőipar terjesztése érdekében.

(Felhívás a hatóságokhoz, ipartársulatokhoz, iparosokhoz, magán- vállalkozókhoz és a nagy közönséghez.)

Az országos uőiparkiállitás alkalmából felséges királynénk és Goburg Lujza herczegnő ő fensége kezdeményezésére a szövőipar fejlesztése, rendszeresítése, illetőleg szövőszékek beszerzése és kiosztása érdekében hazafias mozgalom indult meg, melynek érvényesítésére felséges királynénk és Goburg herczegnő ő fensége buzdító példájára hazai hatóságaink, főuraink, főpapjaink, pénzintézeteink és egyes lelkes hazafiak több ezer forintnyi alapot teremtettek, melyhez a uőiparkiállitás tiszta jövedelméből az orsz. nőiparegyiet egymaga 3000 írttal járult. Ez üdvös mozgalom rendszeresítése czél- jából az országos iparegyesület és az országos nőiparegyiet kebeléből állandó bizottság alakult, mely föladatait és tevékenységének irányát a következőkben állapította meg:

Szükségesnek találja a bizottság, hogy 1. a gép- (mechania) szövés, 2. a sima (vászonszerü) szövetek iparszerü kézi szövése; 3. a mintás szövetek iparszerü kézi szövése meghonosittassók, illetőleg fejlesztessék és 4. hogy a házi szövőipar (a saját szükségletük fedezésére dolgozó kipara) fejlesztése előmozdittassék.

E czólból a bizottság 1. mechanikai szövőszékeket óhajt kiosztani, ha ugyan vállalkozók akadnak, kik a motort 'és segédgépeket beszerzendik és kötelezettséget vállalnak arra uézve, hogy a szövőszékeket öt éven át jó karban a folytonos működésben tartják, mely idő után a szövőgépek tulajdonukba mennek at; megjegyeztetvén, hogy a munkások betanítására a szükséges tanerő a kellő időre a vállalkozóknak rendelkezésére bocsáttatnék.

2. A sima (vászonszerü) szövetek iparszerü kézi szövésének fejlesztése czéljából a bizottság nagyobbszámu javított szerkezetű (regulatoros) kézi szövőszékeket óhajt kiosztani, de csakis oly föltétel mellett, ha vállalkozók akadnak, kik kötelezettséget valialnak arra nézve, hogy a székeket 5 éven át folytonosan működésben tartják, illetőleg az idő alatt állandóan bérért szövetnek. E székek a vállalkozó rendelkezésére (és nem tulajdonába) fognak bocsáttatni ki ezeket azon egyéneknek engedi át használat végett, kik számára dolgoznak. Az öt óv elteltével azonban e székek azon munkások tulajdonaivá válnak, kik ez idő alatt a vállalkozó számára kellő buzgalommal és szorgalommal dolgoztak. A vállalkozó gondoskodni köteles arról, hogy a székek állandóan jó karban tartassanak. A munkások (iparosok) betanítására a szükséges tanerő a kellő tdőre a vállalkozók rendelkezésére bocsájtatnék.

3. A mintás szövetek iparszerü kézi szövésének fejlesztése czéljából a bizottság nyüstgépeket, Jaquard- gépeket, szabályozókat (regulatorokat) óhajt egyes vállalkozóknak, ipartársulatokuak vagy iparosoknak oly föltételek alatt kiosztani, ha kötelezettseget vállalnak az iránt hogy e szövőszékjavitó részeket öt éven át működésben és jóakarbau tartják és hogy ezek alkalmazását, illetőleg kezelését foganatba veszik, és elsajátítják, mely utóbbi czélra a szükséges tanerők rendelkezésükre bocsájtatnék.

4. Oly vidéken, hol a földművesek stb. saját szükségletük fedezése czéljából szövéssel foglalkoznak, a bizottság hajlandó a szükséghez képest a fonalfelvetéshez szolgáló eszközöket, vagy gyorsvetélővei ellátott bordaládákat és gyorsvetólőket, kivételes esetekben egész szövőszéket is kiosztani, ha az illetők magukat arra kötelezik, hogy ezeket öt éren át a téli idény alatt működésben és jó karban tartják. A javítások eszközlésére és a javított szövőszékkel való bánásmód elsajátítására az illetők részére tanfolyamok fognak berendeztetni s az ezeken való részvételre mindazok kötelesek, kik a bizottságtól bármily irányú támogatásban, illetőleg adományban részesültek.

Mindezek alapján felhívjuk a hazai közönséget, hatóságokat, községeket, ipatársulatokat, iparosokat és magánvállalkozókat, hogy a fentebb részletezett négy pont egyikére vagy másikára vonatkozó bélyegmentes folyamodványaikat legkésőbb 1882. évi december hó, 20-ig bezárólag az országos iparegyüselethez (Ferencziek Bazára, Budapest) aluirt elnök nevére czimezve beküldeni szíveskedjenek. A folyamodványokban a következőkre nézve kór a bizottság felvilágosítást, illetőleg részletezést: a) a folyamodó által képviselt helységben vagy vidéken a szövőipar jelenleg mily mértékben űzetik és mily czikkeket állítanak elő ? b) milyen a lakosság anyagi helyzete ? c) mily czikket óhajt folyamadó készíteni’ d) mily terjedelmű vállalatot óhajt a vállalkozó létésiteni, és e) mily biztosítékot nyújt folyamadó arra nézve, hogy a fönebbi négy pontban érintett kötelezettségeknek meg tud felelni. (Hatósági felügyelet stb.)

Amennyiben a bizottság főintentióját csakis az képezheti, hogy a munkára utalt és képes erők lehetőleg jutalmazóau foglalkoztassanak és a szövészeti ipar felé tereitessenek, kijelenti a bizottság, hogy a rendelkezésére álló anyagi eszközökhöz képest az 1. 2. 3. pontban foglalt igények kiderítését első sorban, a 4-ik pontban foglaltokat pedig másodsorban fogja figyelembe venni. A vállalkozók és folyamadóknak figyelmébe ajánl- tatik továbbá, hogy amennyiben a bizottság által nyert székeket és géprészeket kellőleg nem érvényesítenék, illetve fölhasználásukról nem gondoskodnának, ezeknek mások által való felhasználtatása iránt a bizottság fön- tartja magának az intézkedési jogot.

Amennyiben e fölhívásunk egyes vidékeken az általa leginkább érdekeltek közé nem juthatna, felhívjuk mindazon ügybarátokat, kik erről ez utón tudomást szereznek, .hogy annak lényege iránt a leginkább érdekelt lakosságot tájékozni, — a vidéki lapokat, hogy e fölhívást közölni és bennünket czéljaink megközelitésében ez utón is támogatni szíveskedjenek.

Végre e hazafias ügyet az ggósz közönség jóindulatába és pártfogásába ajánlván, még egyszer felkérjük hazánk lelkes fiait és leányait, hogy a vázolt czél- nak minél hathatósabb előmozdítása érdekében áldozataikat és adományaikat, akár természetben (nehány szövőszék felajánlása), akár készpénzben e hó végéig az alólirt bizottság elnökének nevére az orsz. iparegye- siiletbez intézni kegyeskedjenek.

Budapesten, 1882. november hó 8-án.

Hazafiui tisztelettel az orsz. iparegyesűlet és az orsz. nőiparegyiet kebeléből alakult szövőipar terjesztő bizottság nevében: Gróf Zichy Jenő, elnök _

Különfélék.

— Ungvár város képviselete ma tartott ülésében felhatalmazást adott a polgármesternek a bor-és husfo- gyosztási adó kezelésének további 3 évre való elvállalása érdekében eljárni.

— Pyeré rendőrkapitány urat kérjük intézkedjék az utcák kivilágiftatása iránt.

— A honvéd újonc-oktatást e héten Ungvárou Máriássy altábornagy és Szánky dandárnok megvi?sgál- ták s a tapasztalt eredmény felett megelégedésüknek adtak kifejezést.

— Royko Béláról ki az elmúlt héten súlyosan megbetegedett, barátai és ismerősei megnyugtatására örömmel Írhatjuk, hogy túl van minden veszélyen. A beteget Novák Endre orvos gyógykezelte, ki egész odaadással működött közre a baj elháritásáraa"végett.

— Az ungvári dalárda ma utazott el Husztra az ott 19-ón vagyis holnap tartandó zászlószentelésí ünnepélyre.

— Pataky Irma k. a. az ungvári gör. kath. pap- árvaleány tan-ós nevelőintézet főnöknője, mint értesülünk, a szászvárosi (Hunyad m.) állami leányiskolához tanítónőül neveztetett ki, s a helybeli intézettől még az év folyamán megválik. A kisasszony két éven át odaadással és kitűnő tapintattal vezette nemcsak az intézet tanügyeit, hanem mint tanítónő is kitűnő hírnek örvendett. A szülők tehát méltán sajnálni fogjik eltávoztát ki Ungvárról a szülők és tanügy barátainak háláját és elismerését viszi emlékül magával uj állomására.

— Hangverseny. Daubrawszky Viktor, szegedi zenetanár, a karácsonyi ünnepek alatt Ungváron hangversenyt rendez, melyben több ungvári ismert nevű műkedvelő fog közreműködni.

— Ungmegye felvidékén a télen beálló nyomort, — melyről lapunk múlt számában tettünk említést — tetézni fogja az, hogy a múlt héten az árviz az Uzsok- tól aláfntó Ung folyó összes hidjait egy kivételével elseperte; ennek folytán a közlekedés egészen íenakadt. A nép nagy része fuvarozással keresi kenyerét, most miután hidak nincsenek, azt abba kellett hagyni, s igy egyedüli kereseti forrásától is elesett. Vegyék e körülményt a megye alispánja s a főmérnök különös figyelembe s hatáskörükben kövessenek el mindent, hogy a hidak mielőbb felépittessenek. Ezt nemcsak a közlekedés magasabb érdekei kívánják, hanem egy nagy vidéken lakó embertömeg anyagi sorsa is, melynél az Ínséget a fent előadottak értelmében tetemesen enyhíteni fogja, ha a közlekedés helyre fog állíttatni.

— A katonatiszti kaszinóban a téli évadon át minden szombat este az ezred zenekara íog játszani. Ezen esték társasösszejövetel jellegűek lesznek azáltal, hogy a város és a vidék intelligentiája ezen estéken való részvételre meghivatott. A mulatságok este 8 órakor veszik kezdetüket. Az estékre szóló állandó meghivó jegyek Schramm ezredes nevében már szét is küldettek. A katonai és polgári elemek között kívánatos jó viszony ápolására és fentartására ez igen jó eszköz lesz ; dicséret illeti érte az ezredest és a tisztikart. Még csak azon reményünknek adunk kifejezést, hogy az intelligens közönség szívesen fogja ezen estéket felkeresni, s a tiszti kar igyekezete mellett is annak kedélyessé tételéhez hozzá fog járulni.

— Az Ung folyónak ez évben gyakran ismétlődő áradásainak következtében megyénk alvidékónek némely helyein okozott károkról Bajánházáról Berzeviczy István földbirtokos úrtól terjedelmes levelet kaptunk, melyből adjuk a következőket : November 10-én harmadszor ragadta el legszebb reményeinket az Ung rohanó árja. Emberemlékezet óta nem történt, hogy Bajánházán egy fél év alatt háromszor borította volna el a határt az árviz ; sőt egyszer sem történt, hogy szántóföldeink és vetéseink mind úgy tönkre mentek volna. Ez éven három árvizet kaptunk s mind a háromnak legelső dolga volt beköszöntem a faluba és elborítani az alacsonyabban fekvő házakat és a falu összes csűreit. 1866-ban volt a legnagyobb árviz, melyre emlékezünk. Akkor is bent volt a faluban, de kárt nem tett az épületek-, széna- és életkészletekben. Most már az első árviz leseperte a garmadában fekvő életet, szénánk és kazlaink 2—3 lábnyira vízben áiottak, elboritá összes tengerinket, burgonyáinkat; zabkereszteinkből a mezőn itt-ott csak annyi volt kint, hogy a madárnak volt hova szállni. Behordásrói szó sem lehetett, mert már akkor hire- hamva sem volt a kereszteknek. Szóval már az első

!árvizzel elveszett minden oly terményünk, mi még künn