Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1882-11-05 / 45. szám
foglalkozik; javaslatba hozza az országos magyar egyletet, melynek , rendeltetése volna e szép feladat megvalósítására közreműködni, külön rovatot uyit a magyarosoddal mozgalmaknak s vidéki tudósításokban jelzi az erre vonatkozó indítványokat vagy már megindított mozgalmakat. Van e folyóiratnak szépirodalmi része is, melyben eredeti és fordított elbeszéléseket, költeményeket s egyéb köny- nyed olvasmányokat kapnak a vállalat előiizetői. Az első szám tartalmát Komócsy József, Balázs Sándor. Mikszáth Kálmán és Reviczky Gyula érdekesitették dolgozataikkal. A folyóirat előfizetési ára egész évre 4 frt. Tanítók, iskolamesterek, kisebb fizetésű hivatalnokok, feleárban kapják, hogy a jó czélu vállalat igy minél szélesebb körben elterjedjen. Ardényi Dezső hazafias irányú vállalata megérdemli, hogy méltatásra és kellő pártfogásra találjon. Az előfizetési pénz a „Magyarország'1 havi folyóirat kiadóhivatalához Budapesten, Sándor-utcza 12. szám ezimezendő. — A magyar kőnyomó-ipar egy gyönyörű készítménye került ki Posner K. L. Budapesti müintózetéből. Ez a „Szt. István koronaországainak térképe, tekintettel az 1881-ik évi 63. és 64-ik törvényczikkekre;“ tervezte Hátsek Ignácz, metszette, nyomatta és kiadja Posner K. L. műintézete Budapesten. A térkép rendkívül világos átnézetben. gyönyörű tiszta nyomásban tünteti föl az egyes megyéket (mindeniket más alapszínben) s a kisebb városok is nagy, világos hetükkel vannak megjelölve. Maga a térképészeti munka, illetőleg a rajz is dicséretet érdemel, de mindenek fölött elismerésre méltó a pompás nyomdai kivitel, melyhez hasonló hazai kő- nyomdaintézeteinkből eddigelé nem került ki. Ajánljuk e müvet a közönség figyelmébe s reméljük, hogy az érdekelt körök e munka láttára be fogják ismerni, hogy kőnyomdaiparunk a térképek kiállítása tekintetében bátran mérkőzhetik a külföldi versenynyel. (x) Lapunk mai hirdetési rovatában lévő Kaufmann és Simon-féle hirdetésére felhívjuk az olvasók figyelmét. A sorsjegyek állami felügyelet alatt állanak; az eredeti sorsjegyek fölötte előnyös feltételek mellott szerezhetők meg. Eien ház I iilönben is mint szolid és megbízható már kivívta magának a tekintélyt mind azon felek előtt, kik sorsjegy vásárlásoknál vele érintkezésbe tették magukat. (y) Lapunk mai számában a hirdetések között megjelent id. Heekscher Sámuel-fele sorsjegy hirdetményre felhívjuk a közönség figyelmét. Ezen ház szolid pontosságával mindenütt kivívta magának a jó hírnevet. Közgazdaság. A tőzsdéről. Az o lapban megjelent „Tőzsdespekuláczió és bőr-, zejátók“ cimü közleményem végén Ígéretet tettem, hogy ismertetni fogom a tőzsde jelenlegi állapotát, és azon értékek némelyikét, melyeket a vidéki tőzsdespekulá- czióra a legkevesebb kockázattal járóknak tartok A vidéki közönség nagy része előtt azonban úgy a tőzsde mint az ott folytatott üzlet csak hiányosan ismeretes, és talán szolgálatot teszek azzal, ha egy liosz- szabb cikksorozatban a rendszeres tudósítások mellett foglalkozom a tőzsde és a tőzsdei üzlet részletes leírásával. Közleményeimet iparkodni fogok oly alakba ölteni, hogy azok olvasása által a laikus is tiszta fogalmat szerezzen magának a közgazdaságban mai napság igen fontos szerepet játszó értékpapír-üzletről és az ennél divó üzleti szokásokról. Cikkeim a következő sorrendben fognak megjelenni. Az értéktőzsde. A tőzsdei értékek'ár j egy z é ke. A präm i um és Stellage- üzlet. A c o n t r e m i n e üzlet. a) Az értéktőzsde. I. Az értéktőzsde az értékpapírok vétele és eladására szánt helyiség, melyben az evvel foglalkozó egyének e célból összejöveteleket tartanak, szóval értékpapir-vásár. Értéktőzsdék oly városokban vannak, melyekben igen sok értékpapír létezik, a hol az ezekkel folytatott kereskedés naponta nagy mérvű forgalmat idéz elő. tehát rendszerint vagy fővárosok, vagy egyéb igen nagy kereskedelmi jelentőségű városokban. — Az osztrák-magyar monar-! chiában négy nevezetesebb tőzsde van, t. i. BécsbeD Budapesten, Prágában és Triesztben. Ezek között nemzetközi jelentőséggel csak a bécsi tőzsde bir, mely úgy a monarchia egyéb tőzsdéire, mint nem ritkán a külföldi tőzsdékre is irányadó, noha utóbbi időben sokszor kénytelen a Berlin és Parisból diktált iránynak engedni. A tőke internationális természetű, és e téren sajnos hogy a Lajtán túl túlszárnyaltak bennünket magyarokat, a miért is addig mig budapesti értéktőzsdénk talán évek múltán hasonló fontosságot érend el mint az osztrák fővárosé, kénytelenek vagyunk az utóbbinak fölényét beismerni és az értékpapir-üzletnél kiválókép a bécsi tőzsdével foglalkozni. A bécsi értéktőzsde a Sehottenringeu lévő 1869-tól 1876-ig 4 millió forint költséggel épült gyönyörű palotában vagyon, melynek félemeleten levő 187 láb hosszú és 127 láb széles bazilika alakú felső és oldalvilágosság- gal ellátott kitűnő ventilátióju főüzletterme 3—4000 embert kényelmesen befogad. Az épület egyéb nagy kiterjedésű mellékhelyiségeiben vannak elhelyezve a tőzsdetanács termei és irodái. a Giro és Kas»enverein cimü banknak — a mely az összes tőzsdei ügyletek legombolvitását a tőzsdelátogatók között közvetíti —■ üzlet- és pénztártermei, a tőzsdei nyomda, az étkező termek, a távirda és posta stb. A palota belsejébe 2 fő- és 3 oldalbejárás vezet. A főbejárás a Schotteuringen van imposans szabadon álló lépesőzettel, a mely az üzleti órák előtt, alatt és után, mindig telve van jövő, menő tőzsdelátogatókkal, üzleti szolgákkal, úgynevezett galopinokkal, kik kurzusokat hordanak, szolgálatra kész „ßuferokkal“, kik egy tiz krajcáros lefizetése mellett készséggel hívják ki a teremből akár magát Bothschildot is és végre olyanokkal, kik előtt állandó jegy hiányában az arany borjú e temploma zárva vagyon. A tőzsdei üzletterembe ugyanis csak belépti jegy mellett mehetni, melynek egy évi dija 75 forint. E cikk tisztelt olvasóinak azonban kinyertem az eu- gedelmet, hogy jegy nélkül is bevezethetem őket és miután a szálas és daliás portás mellett elhaladva a már magában is impozáns előcsarnokba léptünk, mindenek előtt átadjuk felöltőnket és botunkat az egyik ruhatáritoknak. Ez már magában is nevezetes ember, mert dacára hogy bennünket soha sem látott és vagy 200 különféle felöltő, bot és esernyő van felügyeletére bizva, melyről jegyet sem ád, mégis ha két óra múlva kijövünk a teremből, felismer és minden habozás nélkül rögtön előadja felöltőnket, kalapunkat és botunkat. — Mindezt mi 10 krral háláljuk meg. Ilynemű nevezetes emberekből vagy 2 tuczat áll a tőzsdelátogatók rendelkezésére. A tágas előcsarnokból nagy ki- és befelé nyiló szárnyajtókon át egy kis folyosón keresztül egyenesen a főüzietterembe lépünk, melynek bejáratánál az ajtónálló — ki rögtön felismeri bennünk az idegent — eli- bónk lép és udvariasan nevünket és kártyánkat kéri- Mindenik bejárást egy ily ajtónálló őrzi, és a tőzsde kö. rülbelül 3000 rendes látogatója annyira ismerős előttük, hogy az idegent rendszerint megszólítják. 10 óra előtt van, a terem még üres; és mi kényelmesen megszemlélhetjük. Két oldalán széles boltíves folyosó vonul el, melyek az udvarokról nyernek világot, a terem közepe pedig bazilikaszerüleg emelkedik ki az épületből és mintegy három emelet magasságban fekvő templom&zerii ablakok által van megvilágítva. A belépőre a börzeterem igen kedvező és nagy hatást gyakorol, világos márvány falaival, nagy kiterjedése, magassága és Ízléses diszitményeivel. A terem hosz- szára nyúló négyszög, melynek közepén hosszú ás to- jásdad kör van elkorlátozva. Ez a „Schranken“. A korlát ugyanis eg-y lábnyi széles „pultot“ képez, mely előtt az üzleti órákban Becs első rangú bannküzleteinek képviselői kis elmozdithatlan ki és betolható ülőszéken foglalnak helyet. Minden ülőke előtt a korláton kis táblácskát látunk, melybe aranyozott betűkkel olvassuk a milliók boldog tulajdonosainak neveit. S. M. v. Rothschild, Königsvarter. Lieben, Todesco, Schey, Erlanger, Torsch. Dutschka és még több ily nevekkel találkozunk itt, melyeknek említésénél nem szabad a millió fogalmán alul maradni. Ugyanitt látjuk a legtekintélyesebb bécsi bankok képviselőit is, mint az osztr. hitelintézetét, Unió” bank, Bankverein, Anglobank stb. képviselőit. Vannak azonban a „Schrankenfirmák“ között kisebb kapacitások is, kik csak nagyobb ^dicsőség okáért fizetik a 100 forintot túlhaladó dijat mely az ülőszékért a tőzsdének óvenkint jár. A bécsi értéktőzsde „Scbranken“-ja összevéve igen nagy pénzerőt képvisel és minden nagyítás nélkül 2—3000 millió felett rendelkezik. A korláton belül a felesketett alkuszok sürögnek forognak, szám szerint 42-en, kik a „Schrankenfirmák“ és egyéb tőzsdelátogatók részére értékpapírokat vesznek és eladnak. Az ezek által eszközölt műveletek teljes hitelüek, és a felesketett alkusznak minden egyes zárlat papír vétele vagy eladásáért 2 frt 50 kr. jutalék, az úgynevezett kötésdij (Courtage) jár. Ezen alkuszok igen tekintélyes jövedelemmel rendelkeznek, a mely átlag véve mondhatni, egy—egy miniszter fizetésével felér. Tiz óra közeledvén, a terem egyszerre népesedni kezd, és a hat bejáráson tömegesen jönnek be a tőzsde- látogatók. Csakhamar el vannak foglalva a korlát ülőkéi, komoly tekintetű férfiak nagy portefeuilleokkal rakják teli a pultokat, mely tárczákat livreés szolgák hoznak utánuk. A korláton kivül levő részében a teremnek fel és alá hullámzik a nép élénken beszélgetve és gestikulálva. Ezek képezik a Coulisse-okat. Az óra tizet üt hosszan tartó harangcsöngés jelzi, hogy kezdetét vette az Üzlet. A coulisse-ban csoportok képződnek, melyek mind különféle értékek felett üzérkednek. A legnagyobb csoport a „Credit“-csoport, tőzsdei nyelven „Oredit-Krätzel“. Itt vagy 100—200 ember áll egymás mellett. Közülök szüntelen kiválnak egyesek, hogy újonnan érkezetteknek helyet adjanak. Az előbbi mély csend szokatlan zajnak, — majd tompa moraj, — majd erős zúgás, majd éles lármának ad helyet. A ki a fülszaggató irtózatos lármát először hallja, szintén elkábittatik és alig bírja elképzelni, miként jöhet e pokoli zaj között üzlet létre, — hogy tudnak emberek ily éktelen zajnak közepette higgadt megfontolással, tiszta gondolkozással vétel vagy eladás felett határozni. A rendes tőzsdelátogató fülének e zaj mogszokott valami és nem csak hogy egy csöppet sem zavarja, de a lárma minőségéből azonnal kiismeri az uralkodó hangulatot. így a „Hausse“ ha a papirok árfolyama emelkedik, éles lármát a „Baisse“, ha csökkenik erős zúgást, az üzlettelenség tompa morajt idéz elő. A Credit krätzel mellett a Coulisse-ban még van a Staatsbahn (osztr. államvasp. részv.), Galicier (Károly Lajos vasúti részvények), Anglobank, Elbethal (osztr. északnyugati vasút részv.) Unionbank, Bankverein, Tramway és járadékok csoportja. Ezen csoportok kizárólag azon egyszerű értékek üzérkedésével foglalkoznak, és minden egyes csoportnak megvannak matadorjai. A csoportok a fel-alá hullámzó tömegből mindig nyernek kiegészítést azok helyett, kik belőlük kiváltak. Nemigen épen kellemes a vevő vagy eladónak élénkebb üzleti napon például a Creditkrätzlbe behatolni, mert a tolongás, lökődes, gestikulálás. kiabálás itt rettentő és az illető örülhet ha üzlete megkötése után sikerül neki ezen embercsomóból kibontakoznia. Wnrda Adolf, (Folytatása következik.) Felelős szerkesztő; Mihalkovieh József. Nyílttéri) Or. Elgin Zsigmond lakását a Nagyutcán levő Mocsáry-féle házha tette át._ . ---*) Az e rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállalunk. Sze rk. H1RDETÉSEK. Fővárosi fényképész! A t. olvasok figyelmébe ajánlva! ▼ an szerencsém a nagy érdemű közönség szives tudomására, hozni miszerint, minta jelenleg Kassán, Juhász és Podleszny cég alat levő fényképészeti műterem üzlettársa, rövid időn át Ungvárt, a Teleky-utűán 528. sz. a. London-féle műteremben mindenféle fényképészeti felvételeket Z! a legiutányosabb árak mellett “ eszközlök. Tekintve hogy 10 éven át Becsben első rangú udvari fényképészeknél, u. m. Angerer, Gerthinger, dr. Székely, Stockmann sat. uraknál a legjobb sikerrel működtem, azon meggyőződésemnek adhatok kifejezést, miszerint a nagyérdemű közönség igényeinek minden tekintetben meg fogok felelhetni. Tisztelettel PftileSIiy i&dcás« MP A fölvételek az időjárásra való tekintet nélkül — még borús időben is — eszközöltetnek. pnnn Europa legjelesebb orvosai rendeli^ és ajánlják Dr. Popp fogszereit, mint a lé- £UUU tező legjobbakat száj- és fogbajoknál. _____Dr. POPP cs. kir. udv. fogorvos_____Kg' ~ ^ x í=.- | -ipi I 55 £'<w © o: 5' t-i'g. Kb o=2 § te ? g S- 53 r* ^ ' n g«7g L Egsg.o oES’gd g* s-g’tí S3-®. ■ ■ W- O ö p ií- Í7Í, iSie:o te- Sr S5 K & > 1 1 •< O B rr ^ 53 ^ Cdct> aj . CD i.rn, MiSffgi£w5-3 s' ^ áS^ ifssz (►.•a- s.g.«s§B.® “|sb w 5 *> 5 §«s s »rs V Sg,"-05a.g- lUffSLg'F 8 ■ 3- § eB.FíS'fe g-is m cng'c: g-fs' B 2.S ®- ' =T"" w ^ pasiig g ® ¥- Mfs«íS-.SB h(t EV ^ A t. ez. közönség felméretik világosan Popp csász. k. udvari fogorvos-féle készítményeket kérni és csak az olyakat fogadni el, melyek sajkt védjegyemmel vannak ellátva. Raktárak léteznek: Ungváron: Kraus A. kereskedésében, Fraenkel M. és Bene L. gyógyszertá" rukban; Munkácson: Traxler F. R. gyógyszertárában; Beregszászon: Buzáth C. gyógyszertárában N.Kaposon: Porhajós F.gyógyszertárában; Szobránczoü;Csere J. ésN.-Mihályon; Cziburgyógytárában.
