Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1882-07-09 / 28. szám

gyeháza nagytermében, a községek választóinak ideiglenes névjegyzéke pedig körjegyóség székhelyén közszemlére ki van téve. A névjegyzéket f. évi julius hó 5-től julius hó 25-ig bezárólag reggeli 8 órától déli 12 óráig mindenki megtekintheti és délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. Az 1874. évi XXXIII-ik t. ez. 44 §-a értelmében a névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat, ezenfelül mindenkinek jogában áll azon választó kerületben, melyhez tartozó valamely községben felvétetett, bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni. Ezen felszólalások julius hó 5-től 15-ig bezárólag Írásban adandók be. A felszólalásokat mindenki megtekintheti, s azokra julius hó 16-tól 25-ig bezárólag mindenki ki felszólalni jogosítva van, Írásban észrevételeket nyújthat be, — az észrevétel minden beadványhoz külön adandó be. A felszólalások és azokra tett észrevételek a köz- pnti választmányhoz intózendők, és a szükséges okiratokkal felszerelve azon város vagy község elöljáróságánál. mélynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kis községekben pedig az illető körjegyzőnél nyújtandók be.

— Színház. Színházunk e heti műsora nem állott ugyau uj darabokból mint az előző héten, de bízvást elmondhatjuk, hogy „régi“ darabok előadása jobban kielégítette a közönséget, mint az elmúlt heti sok „uj“ darab; a vérkeringés gyorsabb s egészségesebb volt. Színre kerültek: „A szélháziak,“ — Cifra nyomorúság,“ — Fa ti ni ez a,“ — Kisasszony feleségem,“ — „Fipsz,“ Színészeink szokott buzgalommal s igyekezettel alakították szerepeiket, úgy hogy minden előadás kielégítő volt. Emelkedtek ugyan hangok az operettek ónekrészeinek itt-ott tapasztalt gyarlóságai ellen, ámde nyári színtársulatot az operettekre nézve bajosabb jobban összealakitaui, annál mint a Lá- szi jelenlegi társulata van szervezve. A ki ösmeri az igazgatói bajok alapját, melyek egy nyári s kisebb városokban miiködő*társulat összeválogatása közben előjönnek, ám az méltányos lesz.

— Iskolai értesítő. Az ungvári g. sz. kath. papárvaleány tan és nevelő intézetnek érte- tesitője az 1881—82-ki tanévről megjelent. Közli Fir- ozák Gyula igazgató. Az értesítőt Miklóssy Istvánnak „Néhány szó az önképzésről, kiváló tekintettel leány- intézetünk önképző körére“ cimü rövidre szabott értekezése nyitja meg. Az intézet ólén az igazgatón kívül egy főnönöknő s öt benlakó tanítónő áll, a tanításban még hót kívülről bejáró tanár nyújt segédkezet. Az értesítő ezután közli a „bevógzett tananyag* sorozatát, a mi a 4 elemi 3 polgári és ipariskolában a lefolyt tanévben előadattak. Az iparosztályban a kézimunkát (hímzés, ruha,- és fehérnemű varás szabás stb,) a II- évesek pedig különösen a kesztyi'ivarást, csipkemunkát, és virágkészitóst tanulták. Előadattak a tornatanitáson felül a franczianyelv, zene, műének, táncz. Az intézet tanszergyüjteménynyel és gyermekkönyvtárral bir. Az intézetben 13 árva igyen, és 30 kosztos megfelelő díjért, láttattak el. A intézet összes osztályait 138 növendék növendék látogatta. Az 1882/83. tanévre a nyilvános tanulók szabályszerű felvétele sept. 4. 5. 6. napján történik, a nyilvános előadások 11-én veszik kezdetöket. Minden benlakó kosztos növendék egy évre 200 frí koszt és 20 frt tandijt fizet. A nem kötelezett tantárgyakért külön dij jár. A bejáró növendékek tandíj czi- mén 20 frtot fizetnek. Az ipariskolákba járó növendékek havonkin 1 frt tandijt fizetnek; a jövő tanévben a Vlll-ik, illetve a IV-ik polgári osztály is meg fog nyittatni.

— Olga húgom nem lehet olyan . . .

— Az se különb barátom. Ma nekem, holnap neked, azután másnak. Szerelmeskedik, bolondit, kaczér- kodik; de azután tudja, hogy kit lehet behálózni.

— Oh de mikor ón olyan igazán szeretem.

— Látod ez csak tűnő hóbort, lázas betegség, névtelen fájdalom, a mit minden ember kikerülhet, ha erős elhatározása van. Mikor beszéltél vele utoljára?

— Nagyon, nagyon régen nem találkoztam már vele. Lesz már egy hónapja is, hogy nem láttam.

— No hát ón mindennap találkozom vele, mert mindennap a „Piros lámpásba“ járok. Ott jön össze a rendes kártyázó társaság. Tehát ón úgy látom, hogy az a fiatal menyecske egyformán fogadja mindenki udvarlását s a hódolók egyformán mosolyognak a diadal igen könnyű harczán.

— Beszélsz néha vele?

— Mindennap.

— Emliti-e néha a nevemet Pista bátyám?

— A nevedet soha, hanem múltodat gyakran.

— Tudod-e mit mondasz nekem Pista bátyám? Tudod-e, hogy minden szavad milyen mélyen járja át szivemet? Tudod-e, hogy én azt az asszonyt olyan igazán szeretem, hogy elvesztem magam, ha megcsal ?

(Folyt, köv.)

— Jegyzői vizsga- Folyó hó 28-án jegyzői vizsga fog tartatni, melyre a vizsgázni óhajtók azzal figyelmeztetnek, hogy a szabályszerüleg felszerelt kérvényeiket e hó 26-ig az alispáni hivatalhoz adják be.

Irodalom.

* Táborszky és Parsch nemzeti zenemükereske- dósóben Budapesten megjelent: „A vörös sapka“, Vidor Pál eredeti népszínművének közkedveltségü dalai. Ára 1 frt 50 kr.

* Magyar népdalok egyetemes gyűjteményének zongorára alkalmazott dallamkőnyvéből, vagyis a „Magyar Dalalbum“-ból megjelent a III-ik kötetnek 9 füzete. Előfizetések Győrbe, a „Magyar Dalalbum“ kiadó- hivatalához intózendők. Egyes füzetek minden rendes hazai könyvkereskedésekben is kaphatók.

* A Képes Családi Lapok legújabb számának tartalma : Lidórczfóny. Elbeszélés; irta Szépfaludi Ö. Ferencz. — Panaszhangok. Költemény; irta Gallovich István. — Egy bizarr éj. Beszély; irta Antonio Barrili, fordította Nyitray József. (Vége). — Csókok az erdőben. Nyári rege ; németből Városi Malvinétól. — Egy miniszter regénye. Novella; irta Wirth Bettina;fordította Vrana Herrn in. — Egészen a trón zsámolyáig. Történeti novella; B. E. után, ford. Belladonna. (Vége.) — A gra- phologia. Michon után Tihanyi Benő. — Képei: Tev- fik pasa és Arábi pasa. — Vasúti szerencsétlenség. — Szerencsés fogás. Utazás a föld körül. — Melléklet: A „Tavasz és nyárutó“ czimü regény. 1—16. oldala.— A „Gazdasági és Háztartási Lapok“ julius-havi bzáma. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest IV. kér., papnövelde-utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr.

* Megjelent az Önügyvéd III-ik kiadásának 5-ik füzete, irta Knorr Alajos. (Kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten). E füzetben a szerző a pénzkölcsön szerződések ismertetését befejezvén, közli a magyar földhitel- intézet, a kisbirtokosok országos földhitelintézete és a pesti hazai első takarék pénztárnak kölcsönök engedélyezése körüli eljárási szabályzatát; azután a zálogszerződéseknél ismerteti a kezesség és készfizetés, engedmény utalvány és átvállalás szabályait s a kereskedelmi utalványokat; előadja a meghatalmazásból származható jogviszonyokat, az ügyvédi, ezégvesztői és kereskedelmi meghatalmazás szabályait; azután ismerteti az adásvevósi szerződések különböző nemeit, az eziránti szerződések tartalmát, továbbá a csere és bérleti szerződéseket, s végre megkezdi a munkabóri és szolgálati szerződések ismertetését, és pedig a szolgálati szerződésekből a fontosabb szolgálatok iránti szerződések, az iparos, gyáros és segédszemélyzete közti szerződések és a gyári munkások jogviszonyainak ismertetését. E gazdag tartalmú füzet ára 30 kr.

* Az Ország-Világ XXI. füzete megjelent. A mai szám is azt bizonyítja, hogy az uj szerkesztő e füzet összeállításával egy-egy lépéssel közelebb jutott a czól- hoz és tervének megvalósításához. A számot megnyitja ifj. Ábrányi Kornél „Kár—kár—Rikár“ czimü szép rajza, melyben egy képviselőségre vágyó professor álmait, ábrándját meghatóan festi. A „Tanulmányfő“ czimü képhez egy igen csinos rajzot irt M. E. Ábrányi Emilnek „Tengerszem“ cimü gyönyörű költeménye a szép versnek megfelelő mólabus hangulatba ejtő képpel van illusztrálva. Á. K. egy lapon egy érdekes regényt irt a „Legújabb szenzácziós regény“ czimmel, mely az oly feltűnést keltett Dalrnont Mária és barátnője életét, szenvedéseit, öngyilkosságát, az előbbi nemes jellemét és páratlan anyai szeretetét, az utóbbinak a mai világban valóban párját ritkító önfeláldozó barátságát meghatóan irja le. Á két bájos leány hü arczképót is nyerjük e számban. Ismertetve van ,„Egy limousin költő a jelen korban“. Azonkívül ifj. Ábrányi Kornél „Két hét története“ czimü rendkívül érdekesen jóízű humorral irt tárcájával szerepel. M. J. egy szépen irt, érdekes és tanulságos ismeretterjesztő tárcájában a „Városok fürdőidről ir s e cikket különösen a kisvárosi családapák figyelmébe ajánljuk. A bibornok hercegprímás Simor János hü képben van bemutatva s hozzá a sorokat Maszlaghy Fereucz irta, ki a legilletékesebb volt az első magyar főpap érdemeit vázolni. Szigethy József a kitűnő művész és jeles színműíró jellemző sorok kíséretében van bemutatva. Képei közül az előbb említetteken kívül van három részlet a kaukázusi vasúiból, négy kép Algírból, szarajevói ujonezozási jelenetek, mind igen szép rajzok s művészi metszetben mutatvák be. Azonfelül az apró rovatokban mindenre gond van fordítva, a mi az'; újabb napokban irodalmi, művészeti, társadalmi fontosabb esemény történt, a mi az utóbbi két hét találmányt teremtett, s a miről annyit beszélnek a lapok, a főbb napi eseményeket rövid, velősen összefoglalva egyszerre nyeri az olvasó. Meg kell még dicsérnünk a rejtvények rovatát, mely szintén ügyesen van összeállítva. Valóban egy egész család talál magának benne kévés olvasmányt. Hisszük, hogy közel van már az az idő, midőn az „Ország-Világ“ ki fogja szorítani mind a képes német lapokat, melyeknél határozottabban jobb szöveget hoz, képei pedig az újabb időben bátran versenyezhetnek azo- kéival. A közönségtől függ, hogy e kitűnő képes lap európai hírnévre tegyen szert. — Előfizethetni Wilkens és Waidl kiadóhivatalában koronaherceg-utca 3. Előfizetési ár : egész évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr.

Közgazdaság.

Az ungi borvidéken szerzett tapasztalataim.

A Tiszán inneni kerületemben a vándor szaktanári intézménynek egy év lefolyása alatt a legnagyobb eredménye mutatkozott minden tekintetben.

Ungvár. Itt átlag véve a szőlős gazdák az intelligens osztályhoz tartoznak és oly nagy volt a haladás Ungvár szőlőhegyeiben, mint kerületemben sehol. Az ungváriak mind eddig a kopasz és rövid csapra művelték szőlőiket, ez év tavaszán azonban legalább is 90%-je az összes szőlőterületeknek a tőke fejes félkarikás műveletre metszetett meg, mely művelet mellett, ha több nem csak 100%-val több bor terem mint eddig, bizonyára jövedelmező is lesz már a szőlőművelés.

Ungvári árkolás utján uj ültetések is létesittetnek, csakhogy azon hibával, hogy a sorban igen sűrűn — egy lábnyi távolságra — egymástól ültettetnek a venyigék és csak sima vesszők. Kérdésemre, hogy miért ültetnek oly sűrűn, azt felelik, hogy közben úgy is több nem fog kihajtani, mégis a szőlőterület ki lesz ültetve. Ha még igy van is és a kiszáradtak helyén újakat ültetnének, a megmaradtakat pedig ritkítanák, nem volna baj, hanem a kiveszetteket porbujtással pótolják, a többit pedig hagyják mint volt és a sürü helyeket nem ritkítják meg.

E helyett ajánlatosabb lenne és hamarább czélhoz vezetne, ha az árkolás helyett a földet teljesen felrigo- liroznák, a tőke távolságát meghatároznák és egy helyre két sima vesszőt ültetnének vagy pedig a szőlőiskolában egy éven keresztül meggyökereztetett gyökeres vesszőket ültetnék ki és igy szőlőterületük egyszerre elkészülne.

Ungvárt is, miután vasúti állomás és észak felé Galicziába fogatokon is kereskedelmet üz, igen ajánlhatom a csemegeszőlő termelést, a mire erőteljes talaja és gyenge emelkedése miatt is igen alkalmas, de e szőlőterület is kicsiny.

Örvendetes, hogy ez irányban is megkezdődött már a mozgalom és a múlt évben S.-A.-Ujhelyben tartott kiállítás alkalmával ungvári lakos nyerte el a csemegeszőlővel az első érmet.

Szerednye. Ugyanazon szőlőfajokkal találkozunk mint Ungvártt, azon különbséggel, hogy hoszsu oczm- ben karikát kötnek, mely műveletet, mindamellett, hogy szép és jó is, nem jól végzik, mert először, már a tavaszi metszéskor nem hagynak csapot, mely a jövő évre az érett száívesszőt fogná nevelni, másodszor pedig a zöld munkát csak annyiból végezik, hegy egyszerűen a karikán lévő zöld hajtásokat irgalmatlanul egy csomóba összekötik. Ezáltal a termés nagyon beárnyékolva lévén, teljesen meg nem érhetik. Szerednyén a művelést illetőleg a következőkre kell ügyelni.

A már termett fát jövő évre ismét termésre használni nem volna szabad, mint ez Szerednyén dívik, hol a jövő évre karikának ismét akármelyik hajtást, mely a karikán van, újra felkötik. Ez nem engedhető meg, hanem oda kell törekedni, hogy mindig uj fát neveljünk; a mit elérünk, ha a felkötött karika alatt két vagy legalább egy rügyes csapot hagyunk, mely nekünk a nyár folyama alatt a jövő évi termő fát nevelni fogja, jövő tavaszszal pedig a múlt nyáron termelt karikát ott vágjuk el, a hol a mostani 6zálvessző meghagyatott és alatta vagy mellette ismét egy csapot hagyunk meg. Ennél még fontosabb teendőnk a zöldmunka, mit következőképen végezzünk : a ezombon vagyis a karika alatt meghagyunk a zöld hajtásokból egyet vagy kettőt jövő évi csapnak és e két hajtást csapon neveljük, melyeket a karókhoz felkötjük és becsonkázni nem fogjuk.

Ha több képződött a ezombon, akkor azokat letörjük, átmegyünk a karikára és pedig annak töviből elkezdve vizsgáljuk meg a termő nyeleket és ha termés van rajtuk, akkor a legfelsőbb fürt 3—4-ik levele fölött becsipjük, ha pedig nincs rajta termés, egyszerűen kitörjük ; ha egy bütyökből két hajtás képződött, akkor a gyengébbet kitörjük, még ha termés ii van rajta, mert ez úgy is csak a másik rovására nevekednók. A hajtásokat egyszerűen állni hagyjuk, nem kötjük fel, hogy a fürtöket levegő és melegség szabadon járhassa, miáltal tökéletesebben fognak fejlődni.

Igen ajánlatos volna uj ültetéseknél korább érő fajokat használni mint a furmint.

Maurer János.

Zárórák a postahivatanál.

Budapest, Nyíregyháza, Munkács, M.-Sziget, Kassa felé a le* vélp. osztálynál: d. u. 7 óra, a kocsiposta osztálynál: d. u. 6 óra. — a d. u. 3 ó 40 p. induló vonathoz ugyanarra d. u. 2 ó 30 p. s 2 ó. 15 p. (Munkács kivételével.-» — N.-Kaposra, Borvniára. szerednyére: a levélosztálynál: d. u. 7 ó., a koesipostá'nál d. u. 6 ó., Nagymiháiyba: (Mezőlaborcon át Gácsország felé) a levélpostánál d. e. 10 ó. 30 p., a kocsibostánál 10 ó.

Felelős szerkesztő : Mihalkovich József