Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1882-10-15 / 42. szám

ezettnek ekként megállapított tartozására nézve hoszszabb törlesztés engedélyeztetik olykép, hogy 1883-tól kezdve csak az aredetileg megállapított váltság egy évi részlete fizettetik évi törlesztés fejében mindaddig, mig az egé'Z tartozás törlesztve lesz. 1883-tól kezdve, a tör­lesztési részletek után késedelmi kamat többé nem lesz számítható. * A kávé után eddig szedett 8 frt s a kávé- pótolmányok után eddig szedett 4 frt külön fogyasztási adó 1883. jan. 1-től kezdve megszűnik; ellenben a sör után eddig hektolitereukint 1 frt külön fogyasz­tási adó 1 frt 50 krra, s a ezukor után métermázsan­kint szedett 3 forint fogyasztásiadó 4 forintra emeltetik. * A bizositási szerződésektől, nemkülönben a biztosítási dijakról kiállított nyugtáktól eddig külön- külön fizetett II. fokozat szerinti kétrendbeli illeték helyet (mely 5/16°/0 és ismét 6I16°I0, együttvéve tehát átlag 10/i6 °/0-nak felelt meg) ezentúl a biztosítási dijak és nétaláni mellékjárulékok után százalékos illeték fize­tésének lesz helye, mely viszontbiztosításánál a díjnak Ví°/o-át, szállítmányok biztosításánál l°/o-át, életbiztosí­tásoknál, magánosok közt ingók iránt kötött életjáradéki szerződéseknél (melyekből eddig III. fok. szerinti ille­ték volt fizetendő) s átalában minden más biztosítás­nál pedig a dijak l* 1/'20/0-át teendi. * Atörvénykezési szünidőről az igazságügyi miniszter által beadott törv. javaslat szerint a királyi bíróságoknál évenkint julius hó 15-ik napjától augusztus hó 31-ik napjáig szünidő tartandó s ezen idő alatt csak sürgős és halasztást nem szenvedhető ügyek nyernek elintézést. A közoktatási miniszter három uj intézkedése. A közoktatási miniszter ur újabban ismét három nagyfontosságu rendeletet adott ki. Ezek egyikével az iparos tanulók iskoláit szervezte s a másik kettővel uj tantervet adott a gazdasági szaktauitással és az ipartan- mühelylyel egybekapcsolt felső népiskoláknak. Legnagyobb szükségét érezte társadalmunk az első rendelet kibocsátásának, az iparos tanulókisiskolái szer­vezésének. Az összes napi, sőt szaklapok mind sür­gették legelőször, sőt leghangosabban e kérdés megol- dásána szükségét — s most annál több okunk van ör­vendeni e miniszteri rendeletnek, mert ezáltal oly meg­oldást nyert e kérdés, a minőt mi már egv év előtt ter­veztünk s melyet mi már előzetesen is leghelyesebbnek tartottunk, csak a kivitel feleljen meg a rendelet értel­mének. E szerint minden oly város vagy nagyközségben hol az iparostanonczok száma eléri a 100-at, gondos­kodni kell azok oktatásáról. E czélra a polgári iskolák a hol lehető, a reáltanodák vagy gimnáziumok, különbeu pedig az elemi iskolák helyiségei használtatnak. Oly köz ségekben, hol rendes ipariskola nincs, az iparos tanon czok az ismétlő iskolába járnak. A tanítás az iskolákban hetenkint 7 órán át tart a munkanapok esti óráiban hetenkint 4 óra a közisme rét tárgyaira, s vasárnaponkint nappali 3 óra a rajzta nulásra; a tanfolyam 3 évig, a szorgalmi idő 10 hóna pig tart. Különösen helyesnek tartjuk az ez iskolák szá mára előirt tantervet, mely szerint csakis 3 tantárgy fo; taníttatni: az irás olvasással, a számtan mértannal é Az „Üng” tárcája. Fotográfiák. ii. Bartók Lajos. Látom örökké halvány arczán az ironikus mosoly mely vonásain e sorok látására végig vonul, De hiába a mesternek is kijut. Ettől még ő sem ment, Sokan fogják kérdezni hogy már miért éppen Bar tokkal folytatjuk a bemutatást, midőn ngy is isme miudenki az élclapjából. Mi pedig azt állítjuk hogy igen kevesen ismeri őt a maga valódiságában. Öt leginkább politikai műkő dóséból vélik megítélhetni, holott ő egész más téré magaslik ki és pedig dicsőségére mondhatom hogy költészet világa az mely őt ellenállhatatlanul magáho fűzte s ha néha a politikába sodorja is kelleténél nu lyebben a honszerelem lángoló heve, melyet lantjár« oly bájos hangok formájában leginkább szeretünk ha lani, vissza tér minden sikertelen ostrom után a mi zsához mely még mindig vigasztalóként csillapította ' felizgatott kedélyét. A ki valaha érintkezett vele, vagy ha csak látái ból ismerte is, nem képds Bartók vonásait feledni. A örökös mosoly melyen a satyra ül, és mindamellett e lenállhatatlanul vonz maga felé, nem törlődhetik ki sol emlékeinkből. Halvány, beesett, majdnem átlátszó arczvonásaib senki sem sejtené, hogy oly hatalmas tüzaknát rejt m gában mint a milyen Bartókban honol. Nem. is csoda. Hisz ő már 18 éves korában ki a rajz. A közismeretek szerzése az olvasmányok tárgya- t: lása alapján történik, a számtanból az életben előforduló fi legszükségesebb anyag fog taníttatni, mig a rajztanitás n egy részletes tanterv alapján a tauoczok különböző fog- n laUozásaihoz móri a nyújtandó tananyagot. Az iparis- r kólák közvetlen felügyelete az azokat fenntartó község vagy testület által választott ipartanodái bizottságra lesz ruházva, melynek tagjait az iskolát íentartó hatóság választja kiválólag miveit iparosok s tanítással foglalkozó egyénekből. A főfelügyeleti jogot a közoktatási miniszter gyakorolja a tanfelügyelők s az e végre kinevezett biz- j tosok által. Az ezen tanításhoz szükséges rajzminták, olvasó ^ és számtani könyvekről nincs ugyan a szabályzat kap- [ csán sehol említés téve, de ezekről is fog gondoskodni valószínűleg a miniszter ur, mivel ilyenekkel eddig nem 1 bírunk. Kívánatos azonban, hogy ezeket minél szaka- ‘ vatottabb kéz alkossa meg, mivel az előirt csoportosító j tanítás mellett az eredmény főként a jó olvasókönyv és szabatos mintáktól függ. E A második rendelettel a gazdasági szaktanitással , egybekapcsolt felső népiskolák tantervét alapítja meg a , miniszter ur. Nekünk eddig csak 3 osztályú felső né- < piskoláink voltak s ha ezeket gazdasági vagy ipartanát- ( lyammal kívánták egybekapcsolni, egy negyedik évf'olya- , mot kellett szervezni s ennek tartamán különállólag ta- , nittattak a gazdasági vagy az iparos tantárgyak. A je- j len rendelettel- illetve a harmadik, az ipartanmühely- lyel egybekapcsolt felső népiskolák tantervét nyújtó ren­delettel az eddig toldalékkép felvett negyedik év beszün­tettetek s mindakét irányú szaktanitás a törvény szövegé­ben meghatározott három évi tanfolyam tanítás körébe vétetett fel. Ezzel az 1872-ik évben a fiuk számára ki­adott tanterv hatályon kívül helyeztetett, azonban a le­ányoké érvényben marad továbbra is. A felsőbb népiskolák ez átalakítása czélszerünek mondható. Már maga a tananyag is oly módon van ösz- szeállitva. hogy az a megkívánt képző hatással fog bírni s ez nyújtja a legjobb biztosítékot arra nézve, hogy a gyakorlati foglalkozások is eredményesek lesznek. Mind. két tantervben van ugyan fölösleges anyag is, de sokkal kisebb mértékben ijp. világtörténelem), mintsem ez az egésznek értékét csökenthetnó. Az anyag a célra való tekintettel állíttatott össze, s oly teljesen fejezi ki a kép­zési czélt, hogy czimuat nélkül is kiolvasható belőle mily tanintézet számára készült. És ebben áll legfőbb dicsérete. Mind a három miniszt. rendelet részletei ellen vannak azonban kifogásaink is. Az iparos tanonczok is­koláinak szervezésénél nagy hiánynak tekintjük, hogy hogy nem gondoskedik ama módokról, melyekkel az iparos gazdákat lehetne kénzszeriteni a tanonczok isko­láztatására, pedig ettől függ ez iskolák látogatottsága ; a fegyelmi eszközök is gyengék, 15 éves kamaszt nem lehet mint a 6 éves gyermeket a pádból való kiállitás- • sál büntetni. — A másik két rendeletnél fő kifogásunk. ■ hogy a különben elég jól megválasztott tananyag nincs ; eléggé csoportosítva, hogy az ismeretek egyes ága , szisztematikusan el van egymástól különitva, mire elemi resztül ment mindazon a tüzpróbán, melyet minden más lyrai verselő csak vénségóre érhet el. Legalább ő azt hiszi. Pedig mennyi kincs, mennyi drága bimbó fakadna még azon a fán, a melyet Bartók egészen más, kevósbbé ékes, de szent meggyőződése szerint célirányosabb haj- t tásokra pazarol el. , Állításunk mellett saját múzsája van. Vedd kezedbe nyájas olvasó azon diszeskötetet, melyek egybe foglalják- mindazt, mit Bartók múzsája teremtett és velünk egy üt ■ fogod kiáltani, hogy lehetetlen miként az, ki a Parna. szuson oly helyet biztosított magának és a Léthe vizet í megizleló ugyanaz legyen, ki a gyarló mindennapiasság- süppedékébe tévedt Titánokat lepten-nyomon követi, hogy i őket leránthassa. ä Bartókot sokan félik, de még többen szeretik. i Félnek éles tollától, de nyilván bevallani nem me.- rik és ezek nagyobb része is majmolja a szeretetet. >i Van azonban a többek közt egy alak, melynek- barátsága hozzá önzetlen, tiszta és fölér valamennyivel. A nemzeti színházban egymás mögött ülnek. Fel- e ismerheted őket könnyen. Az egyikből három olyan le­gényt lehetne formálni mini a másikból és ez C s i k y !- Gergely. z Csak néha válnak el Thalia csarnokában egy­l- mástól. a Bartók a földszintet hagyja el, hogy a magasabb spherákba emelkedjék, a honnan két fénylő csillag egy >1 ragyogó szempár alakjában ellenállhatlanul vonzza őt i- magához. Nehány perez és Bartók ismét látható fent a ma- i- gasban a mint nagy tűzzel tart előadást valószínűleg a tanítás és tanintézetnél legkevésbbé van szükség. E ki­fogások daczára is kénytelenek vagyunk bevallani, hogy mind a három intézkedés sikerült s hogy azokkal a miniszter ur eddig szerzett érdemei koszorújához]tűzött megannyi uj levelet. Különfélék. — Hivatalos. Darvas Adolf m. kir. első honvéd - íuszárezredbeli szabadságolt állományú gyógykovács, 1882. évi okt. hó 1-vel a honvédség szabadságolt állo­mányában állatorvosi gyakornokká neveztetett ki. — Az október elsejével forgalombaJjöttíuj egy­fonalas bankjegyak itc-ott már városunkban is láthatók. Szükségesnek látjuk itt felemlíteni, hogy a régi, illető­ig mostani egyforintosok még egy egész évig lesznek fo irgalomban, ezután már fieztéskópen csakis a központi ál'ami pénztárnál Budapesten fognak elfogadtatni. Tehát egy egész évig úgy az uj, mint a régi bmkjegyek köz­forgalomban lesznek. — Hadjárat esetén Ungvár városában elhelyezendő sebesültek ápolására vonatkozólag gróf Török József mint kinevezett delegátus megkötötte a szerződést a munkács e. m. püspökség, a vöröskereszt-egylet elnök­sége és Ungvár város hatóságával. E szerint a munká­csi püspökség száz sebesült részére ad helyiséget és ágyakat a papnöveldében, a vöröskereszt-egylet tehetsé­géhez képest ágynemüeket ad, Ungvár városa pedig kö­telezte magát a sebesültek élelmezését mérsékelt dij mel- ett teljesíteni, továbbá a sebesülteket a vasúti állomás­tól a kórodéba saját költségén beszállítani. A bizottság, mely ezen alkalommal a helyszíni szemle megejtósóvel foglalkozott, megtekintette az épülő félben lévő kórházat is, de mivel annak felépítése csak 1883. év végével he­lyeztetett kilátásba, hogy itt bizonyos számú szobák se­besültek elhelyezésére felvétessenek, arra a dolog termé­szeténél fogva nem reflektálhatott. — Az ungvári szüret e héten véget ért. A közön­ség, hagyományos szokáshoz híven, vig szüreti délutá­nokat csapott magának. A termés eredményéről szólva, az csekély volt, sőt több helyütt a várakozáson aluli. A must kevés czukortartalmu, igy tehát még savanyúbb lesz a bor, mint a múlt évben. — Halálozás. Proskovszky Alfréd lengyel származású ismert nyelv- és zenetanár f. hó 10-én éjjel 50 éves korában meghalt. Temetése 12-én volt. — — Tűz volt f. hó 10-án éjjel a radvánczi utezá- ban s egy lakház égett le, mivel sikerült a tüzet 1 oka- lizálni. — Reineniczky Mihály ügyvéd, irodáját november 1-től Bzieber Ede gimn. igazgatónak a gyapju-utcában lévő házába teszi át. — Kataszteri munkálatok. A kassai kerületben a becslési, illetve osztályba sorozási munkálatok már tel­jesen befejeztettek, minek folytán a pénzügyminiszter rendeletileg utasitotta az igazgatóságot, hogy e munká­latokat a járási földadó bizottságok által tárgyalás alá 1 vétesse. Ebből kifolyólag megválasztattak az utazó kül­döttségek, melyek feladatukat még e hó folyamán be- . végzik, melyek megtörténte után a járási bizottságok november hó elején második ülésen fognak összegyűlni s ez alkalommal az utazó küldöttségek véleményének 3 meghallgatása után a becslési munkálatok felett, mint i első forum véglegesen fognak határozni. E határozatok i még ez év deczember második felében a kerületi földadó tragödiáról és válfajairól egyik legbájosabb fiatal tragö- i distánőnknek. Azóta Bartók nagy antiszemita. Nem is csoda, hisz magam is kikelnék az egész i sémita faj ellen, mint azt az egy semitanőt hagynám. A Petőfi-társaságnak tagja, mely költeményeinek kiadására is vállalkozott. A titkár és a kiadó közt, mi- ! után meggyőződtek hogy Bartók költeményeivel sem ér- : tek el oly sikert, mint a milyent megérdemelt volna, sóhajtva panaszolták egymásnak, hogy tán Ábrányit . kellett volna inkább fölvenni a kiadásba. , Ennek pedig furcsa története van, hogy miért okoskodtak igy — utólagosan. Talán Bartók barátunk- r nak sincs tudomása róla, hogy minden inameluk, k[ egyszersmind pártolója volt a Petőfi-társaság kiadványai­nak, az ő kötetére csak ezt a két szót irta fel, hogy — . „nem kell.“ Különben nem is lehet azt kívánni, hogy Móricz i Pál bosszantássá is magát Bartókkal és még költemé- . nyeit is megvegye. Magyar hölgyeink jellemzésére- mondhatom, azonban, hogy Tisza Kálmánné megtartotta- költeményeit. j Politikai szereplése alatt Bartók csak egyszer ré­szesült nyilvános ováczióban. De azt sem a politikának- köszönheti, mint inkább a költészet rokon szellemének, mely Pailleron „A hol unatkoznak“ cimü darabjában ) lelte legnagyobb érvényesítését. Ugyanis a darab pre- ,• iniérején a zsúfolt ház, midőn a kedélyes Róville her- t czegnő azzal tromfolja le Cérán grófnőt, hogy férjéből többet nem tudott faragni, mint egy kereskedelmi- és iparminisztert, de oly hangon, mely egyúttal i azt is megérteti, hogy: de kevesebbet sem, mondom, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom