Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1882-09-17 / 37. szám
Nagy-Mihályou létesítendő czukorgyár kivihetőségéről meggyőzni, minden Zemplén- ugyünginegye birtokosát örömteljes hálára ragadott, mert altalános lön azon meggyőződés, hogy a raindnagyobbodó közterhek elviselésére csak újabb jövedelmi források megszerzésével szálhatunk sikeresen szembe. Hogy a gyáripar mily rendkívül fontos szereppel bir egy vidék anyagi felvirágoztatására, elég ha a dunántúli megyék vagyonosodása és jólétére utalunk, hol a gyáripar — de különösen a cukorgyárak möködése irigylendő vagyoni helyzetet teremtett. Egyoldalú gazdálkodási rendszerünk megköveteli, hogy a folytonos búza és egyéb kalászos szem termeléssel alább hagyva — talajunk termő erejének kímélése végett más oly termények mivelé>ét Negyük fel vetés-rendszerünkbe, melyek egyrészt az eddig igénybe nem vett talaj tápalkatrészeket fogyaszt andjak, másrészt az állandó jövedelem biztosítását nagy mérvben előmoz- ditandják. Ilyennek Ígérkezik a czukorrépa termelése. A mennyiben azonban arra, hogy egy nagy üzleti tőkét igénylő czukorgyár építésére egy a gazdák érdekében is felette solid vállalkozó megnyeresssék, első sorban a czukorrépa jó czukortalmára, másodszor elegendő czukorrépa termelőre van a gyárosnak elenged- hetlen szüksége. Az általunk megyénk különféle részein sok helyütt termelt czukorrépa az eddigi tapasztalai szerint jó minőséget mutatott, ezukortartalmáuak további megállapit- hatása végett, azonban kérelmünket alább intézzük gazdatársainkhoz. Ezek folytán a f. óv julíushó 7-ón N.-Mihályon tartott értekezlet jegyzőkönyvi határozata értelmében úgy kisebb mint nagyobb termelőinket önérdekeikben arra kérjük — hogy a czukorrépa termelésre azért vál lalkozzanak nagyobb mértékben é> követve a felkért megbízott kiküldötteink, különösen pedig a községi lelkész urak felhívását, hogy e módon tétessek lehetővé egy czukorrepagyár sikeres működéséhez megkivántató termelési terület 3000 holdon felülüiztositása. mert legalább 3000 holdon való czukorrépa termelés garantiája nélkül gyár egyáltalán nem létesülhet. Ha azonban, bármely czukorgváros arról szerezend meggyőződést, hogy gyára részére oly területmennyisoi g g való czukorrépa termelés vau biztosítva a vidékgazdák által, hogy gyára több hónapon át is működhet, a jó czukortariülom melletti siker és nyeremény reményében kedvezőbb feltételek mellett leend hajlandóbb a gyárat felépíteni. Ezekből világosan kitűnik, hogy anyagi többletünk megszerzése e tekintetben egyedül jobb belátásunk és az úgy iránti buzgó odaadásunk és vállalkozási szellemünktől függ. azért tehát minden gazda közreműködése egy-egv lépéssel előbbre viszi anyagi jobblétének önmagától függő biztosításának feltételeit és ezért ki-ki saját erejéhez mérten vállalkozzék a nagyobb területen való czukorrépa termelésre. Löcherer Andor. — Körlevél borvidókekKel bíró törvényhatóságoknak. Miután az összes hazai szőlők tüzetes megvizsgálása mielébb befejeztetik, elérkezettnek látom az időt arra, hogy a phylloxera rohamos terjedésének raeggát- lása végett felhívjam (címed) figyelmét a minden irányban való hathatós részvételre, az általam folytatandó védekezési eljárásban. Az ország több szőlővidékein, rohamos pusztítás jeleivel fellépett, rovar ez időszerint 69 infectios pontról veszélyezteti legnemesebb borvidékeinket, jelentékeny közgazdasági fontossággal biró szőlészetünket. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel a baj terjedését meglassítani. pusztuló felben levő szőlőink termőképességét megtartani egyedül akkor leszünk képesek, ha egyesült erővel mindenki kószség- séggel megteszi mindaz!, mit a tudomány és a tapasztalat eddig alkalmazásba venni ajánlott. Tekintettel továbbá arra, hogy a közegeim által teljesített védekezési eljárás sikerét, egyedül az összes érdekeltek és a hatósági közegek támogatása biztosíthatja és igy az ország több vidék In fel:épett veszede- em továbbterjedését ez időszerin'. csakis közös erő és akarattal lehetünk képesek meggátolni: ez okból szükségét látom (cimed) ügybuzgóságát felhívni, a megindítandó védekezési eljárásnál igényelt támogatásra. Ezennel utasítom lehat, hogy a törvényhatósága területére megalakított phylloxera bizottságokat e rende letem vételével azonnal hívja össze, tetterőre ébreszsze és a helyi viszonyok kellő megfigyelése mellett igyekezzék oly megállapodásokat létesíteni, melyek a javaslatba veendő intézkedések kivitelénél az igényelt támogatást részemre biztositandják. A védekezési eljárás ez idő szerint ott, hol a baj még nagy terjedelmet nem öltött, a szénkóneggel való mérgezés (kiirtás) és a szőlőtőkék elégetéséből; ott, hol a baj már több hold területen mutatkozik, a széukóneg- nek csekélyebb adagokban való belövelése, a rovarnak szaporodását gátló gyéritési eljárás alkalmazásából áll Miután az a szándékom, hogy ott, hol a szölőbir- tokosság saját jól felfogott érdekéből az orvoslást, az említett eljárás alkalmazása által igénybe venni óbajta. a szükséges támogatást az eszközök es anyagok kiszolgáltatásával megadjam: kilátásba helyezem, a védekezési eljárás célszerű szervezete alapján, a munka vezetésére vállalkozó törvényhatósági phylloxera-biztosoknak helyben minden eltöltött munkanap után 2 írttal, vidéki kiküldetések alkalmával pedig a felhasznált, két Jovu fogat költség megtérítése mellett, 3 írttal leendő dijazásat. A midőn a vész komoly jelentőségét átérezve, a védekezésben a legodaadóbb munkásság kifejtését szándékozom megindítani, elvárom, hogy (cimed) közreműködése a felemlített ügy iránt céltudatosan tömörült közakaratul támogatást fog biztosítani, a már-már közveszély- lyé válandó baj elhárítása ellen. Elvárom tehát, hogy (cim) jelen felhívásom vétele után törvényhatósága területén az érdekeltséggel is érintkezve, a vész elhárítása érdekében elért megállapodásokat legkésőbb ez év szeptember hó végéig tudomásomra juttatja. Budapest, 1882. augusztus hó 26-án. B. Kemény s. k. (A jelen rendelet kapcsában a megyei phylloxera bizottság e napokban értekezletre fog összeülni.) Szerkesztői üzenet. R. Gy. urnák. „A felvidéki kivándorlás“ cimü közleményünk az országos magyar gazdasági egyesületnek ugyan e tárgyban a kormányhoz benyújtott emlékiratából van kivonva, igy hát a körjegyzőkről általánosságban mondott megjegyzések, nem bizonyos vidéken működő jegyzőkre vonatkoznak, a miért is abból az ezen vidéken működő jegyző urak önmagukra való célzást nem következtethetnek. De hát hazánk felvidékén vájjon vannak-e oly jegyzők a kiknek fegyelmezetlenségét szóba lehet hozni, arra a mi kivonatunk alapját képező emlékirat megfelel, a midőn ^ezt hangsúlyozza. Hogy pedig az nem lehet Jégből kapott állítás, már az is következtetni engedi, hogy a szóban forgó emlékirat oly egyének tollából került ki, a kiknek a vidéki viszonyokat igen jól kell ismerniük; mert különben azt a megjegyzést nem teszik vala. Felelős szerkesztő: Mihalkovich József Üzlettőke és felelősség nélküli jövedelmes mellékkeresetre ügynöküket vagy más személyeket — tekintet nélkül állásukra — felvesz B« Po- iüfaeff* Bécsr III« ke«. Bánj*Istfáss© 1®®« szám alatt. Számos bízó- legelső érmek, orvosi tői, különbő- tásoknyitrány a dem ér- tekintélyek- ző kiálltról. Harmincz éven át jónak bizonyult a Dr. POPP J. Gf.-tőL es. k. udvari fogorvos Béosben, I. Bognergas.se 2. Gyökeres gyógyszer mindennemű fogfájás ellen, mint szinte a szájüreg és a foghus mindennemű betegsége ellen. Jónak bizonyult öblögető viz a;; idült terokbajuknal. 1 nagy palack 1 frt 40 kr., 1 közép 1 írt és 1 kicsi 50 kr. '© CS a r -ói •m Q U S 5E bt e m ft ft e 1 • u fi M d ‘CŐ *c? w '© r-J ja £ Ja © © ’S'? Sf, = c > — '*-< £ cö C u. cc C £• S~ « ° >-fi w “2 j© ” © ■+? cc eo . © J* "5 eö ja a © ü . 'SL ez © i—! !— ' © W W-S u o CM NÖVÉNYI FOGPORA rövid használat után a fogakat vakító fehérré teszi, anélkül hogy azok ártalmára volna. Ara dobozonként M3 kr. ANATHERÍN FOGPASTAJA üveg szelencékben 1 frt 22 krval, jonak bizony ült fogtisztitó.szer. ILLATOS FOGPaSTÁJA a szájüreg és a fogok ápoiása és fentartására a legkitűnőbb szer, darabja 35 kr. FOG ÓLOM A igen gyakorlati s a legbiztosabb szer a, lyukas fogaknak önólmozására. Ara doboíonkint 2 frt 10 kr. POPP GYÓGY fvÖVEMY-SZApí ANA A legkitűnőbb pipereszer sőmórög, kiütés, májfolt, és szeplő ellen, a tiszta arezbör előmozdítás- és megtartására, Különféle bőratkaK ellen, ára db. 30 kr. kellett atyámnak, ki átokkal fenyegetett, ha nem leszek neje önnek. És az lettem, üsmeretlenül, vonzalom nélkül. Aladár hideg arezán egy vonás sem változott. Atyám üzletember, folytatá Margit, ki a vagyon- szaporitásnak $ nagyravágyásának feláldozott mindent. Elhagyta hitét — keresztény lett, — megváltoztatta nevét, mert a Staimayer név nem volt elég előkelő hangzású. Engem a legfényesebben neveltetett s ez. üres fény közepette nem volt szív, mely vonzalomból -- szeretettel közeledett volua felém. Es ón a fény, az előkelők világában megfeledkezve magamrói, feledtem, hogy a szív nem csak arra van teremtve, hogy az ember kedélyállapotát lassúbb vagy sebesebb dobogással jelezze. Atyám boldognak érzi magát, ha roppant vagyonával fényt űzhet, s ha bámuitathatja magát. Családját össze akarta kötni egy régi nemes családdal, az ön atyja el volt adósodva, nevének fényé a homalyba- tünés veszélyének volt kitéve, és ............. Aladár gúnyosan felkaczagva vágott közbe: És mi ketten lettünk az áldozat! ügy van uram! feleié Margit. Ellenszegülésem hasztalan volt, s átka atyámnak, meiylyel fenyegetett, néma engedelmességre birt. Önérzetem, szivem, lelkem áruba lett bocsátva atyám nagyravágyásáért. Oda lettem dobva önnek. Ön közönyös volt miuden iránt a mit atyja tesz, ön talán semmit nem törődik a szív érzelmeivel, miköze önnek ahoz, boldog leszek-e én vagy nem ? Margit, jegyezze meg. hogy én becsületes ember vagyok ! szólt Aladár s vonásai egy pillanatra elvesztették egykedvűségüket. Erről nem szóltam uram! felelt Margit. Ön nemes ember, s lovagiassága elismert. Ön egy szerető szivet és boldogságot érdemel. Ön nem érdemli, hogy az én oldalam mellett töltsön egy rideg, örömtelen életet. Találkozni mindennap az én szeretetlen arczommal, melyből nem olvashat mást, csak . szenvedést, boldogtalanságot. Hallani mindennap hangomat, mely túl nem lépi a hideg udvariasság korlátáit soha, — s miuden szavamból fülébe fog csengeni vágyam, mely a halálba vezet. Ilyen életnek nézünk elébe. — Óh uram, folytatá Margit, majdnem könyörgő hangon, szabadítsa meg magát tőlem, s engemet öntől. Büszkén felemelt fővel állottak egymással szemközt. Margit gyönyörű volt e pillanatban. Halvány arca átszellemült a szenvedéstől, szemei fátyolozottak voltak, ajkait összeszoritá, s úgy várta férje válaszát. Tudta, hogy Aladár a hallottak után csak szabadulni fog igyekezni tőle. Aladár bámulva szemléié nejét. Ilyet ő még álmaiban sem képzelt magának soha. Eleinte közönyösen hallgatta sértő szavait, de most remegett a belső felindulástól. Egy pillanatra felébredt benne a gyönyört hajhászó világfi. Gondolt arra, hogy ez isteni alak az övé, ölelheti szerelemmel e piros ajkat, alabastrom ar- ezot neki joga van csókjaival borítani. Küzdött önmagával, el akarta feledni neje gyűlölő, megvető szavait, melyek őt úgy eltaszitották. Szerelem, chimera! Lehet s neki most arra gondolni ? Ah gyengeség ei tőlem ! Önérzete fellázadt, büszkesége győzött. Nyugalma visszatért, érczes, remegéstelen hangon szóllott : Köszönöm Margit e vallomást, köszönöm, hogy nem titkolta el irántami érzelmeit. Becsületem nem engedi, hogy szenvedni hagyjam, és én Margit igyekezni fogok megmenteni e szenvedéstől. Csúnya játék volt, a mit velünk űztek, de biztosítom, hogy tudtom nélkül, atyja és az én ?tyám azt állították, hogy kegyed szeret engem, és azután én nem ösmertem atyám zavart anyagi viszonyait. Kegyeddel pedig elfeledtem beszélni e tárgyró1, mert azt gondoltam, oda tartozik a hová a többi nők, kik hiúságuknak feláldoznak mindent. Bocsánat e szavaimért, de én csak ez oldalról tanultam ösmerni a nőket. Ha ösmertem volna kegyedet úgy, mint most, nem hoztam volna abba a kellemetlen helyzetbe, hogy nőm legyen Az ón rideg kedélyem mellett nagyon unalmas élet várakozna kegyedre. De én megmentem. Tartózkodnunk kell azonban a világ nyelvétől és még legalább egy félévig itt kell maradnia, ettől a szenvedéstől mindkettőnk hírneve miatt nem menthetem meg. Aladár hangjába e szavaknál némi keserűség vegyült. Tisztelni fogom, folytatá tovább, irántami ellenszenvét és gyűlöletét és minél kevesebbet terhelem majd ellenszenves társaságommal. Azután megkezdhetjük a válópert, a minek nagyon hamar vége lesz. Én majd atyámmal elköltözöm erről a vidékről, s neki szokni kell ahoz a gondolathoz, hogy én fogom keresni kenyerünket. Nem akarom, hogy csaladunk tényét más boldogsága árán vásárolja meg. Addig is legyen nyugodt Margit, bocsásson meg, hogy könnyelműen, atyam akaratát követve, majdnem boldogtalanná tettem. Any- ny.it kegyedért kötelességem tenni, hogy megszabadítom magamtól. Margit sokáig rajta feledé tekintetét Aladár nyílt, becsületes arezán. De hirtelen magához térve, keiét nyujtá s igy szóllott: Bízóra önben, s hiszem, minél hamarább megszabadít mindkettőnket e kellemetlen helyzetből, melybe akaratunkon kívül sodortattunk. Aladár megcsókolva neje kezét, meghajtotta magát, s eltávozott. Mily szép. mily nemes keblű ő! suttogá Margit, mennyire félreismertem őt! Aladár még reggel is Íróasztala, Margit pedig a kandalló előtt ült. E két lélek büszkesége megzavarta egymást. A gyűlölet letaszít, de sokszor fölemel. A boldogság pedig legtöbbször csak nehéz küzdelmek árán vásárolható meg. (Folytatása következik.) ‘ 1T *- 'P — a I 1.-3° * óét: .. 0 •© © * >-v n a 1 = . 60— = J -o 5 " >-.-a 3 2 “Ü 1 SB S “ -S ű? l : „s £ *5 — a. I _ tg-®- ffl • . i ■*- ® S £ Ü 1 S iS B & „ ' « | £ Ö : -» © c * «1® § NI Ulgjl 5 5 M 'C8 « C . ■£ £ §« rp >» -C.TJ s P ÓL SS v» t- o • ei ' 6E S •• . « —V P /v* CQ f -i t»- £ ÓD y - ■ T3 r_ 'O . I-- bß . ÓD 10=2 . s ® H ;S i~ S - J w O Sfi g g o ^ 60-' © pH * ® M ‘X ^ r~ A; '' ^ 3 L - 3 -flS lo " . es © dW g es se © IhIÍ 6JJ
