Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1882-08-20 / 34. szám
poleon, titkár Siegmeth Károly, a máram. vidéki bizottság titkára Dobay Sándor, az osztály pénztárnoka Stern Károly, a máram.- vid. biz. elnöke Bikkal Nándor, pénztárnoka Belházy Jenő. A régi választmány beszkid osztályából Kaposi Menyhért kilépvén, helyébe Pollák Lajos választatott. A máram. vid. bizottság pedig De Adda Sándort és Váiady Gábort választja tag- ai közé. A jövő évi közgyűlés helyéül Munkács jelöltetett ki. — A magyar ref. egyház uj alkotmányát, a mint azt a debreczeni zsinat megállapította, a király nem erősítette meg. A legfelsőbb elhatározást már megküldték báró Vay Miklósnak, mint zsinat elnökének, hogy az újra egybehívandó zsinatot szólítsa fel a kívánt módosítások megtételére. A módosítások nem érintik a hitelveket és az egyházszervezetet, hanem az állam és az egyház közti viszonyt s az állami főfelügyeletet; legfontosabb pedig az, hogy iskolai ügyekre vonatkozó egész fejezet mellőzendő mindeddig, mig az országos küzépiskolai törvény nincs megalkotva. — A zsinat, legújabb hir szerint, már ez évi szeptember havában összegyülekezik Debreczenben s újból megkezdi tanácskozásait. — A villám sújtotta agyon F e 1 d m a n n Samu 66. gyalogezredbeli hadnagyot Boszniában a grubovi- czai állomáson e hó 17-én mint egy táviratból értesülünk; épen őrjáratban volt egy szakasz élén, midőn a villám feléje sújtott s rögtöni halált okozta. A fiatal hadnagy — polgári állására képesített gimnáziumi tanár — mint tartalékhagy vonult le a harcztérre, hol megkedvelvén a katonai pályát, ténylegesen szlgálatba lépett. — „Nyilatkozatot kaptunk többek aláírásával, melyben Osehfalvayt a helybeli gőzfürdő felügyelőjét mint szorgalmas, jó viseletű és megbízható egyént tüntetik fel a nyilatkozók, szemben a fürdőtulajdonos azoD intézkedésével, hogy ez fent nevezettnek bizonyos affaire alkalmából a szolgálatot felmondotta. Mi is pártoljuk a nyilatkozók dicséretét, s csak a fürdőközönség érdekében történnék, ha az ügy a felmondás mellőzésével más utón egyenlittetnék ki, mert a fürdőfelügyelők személyében való gyakori csere-bere sem a tulajdonosokra, sem pedig a vendégekre nem lehet kellemes, főképen a jelen esetben, a mikor olyan egyénről van szó, a kivel a fürdőt látogató közönség általában meg van elégedve. A közönség köréből.*) Még egy s utolsó válasz az „Ungm. Tauügy“-nek. Az „Ung“ 32. számában rámutattam arra, hogy G, (Gabel?) ur, értekezésem birálója, sem a logikát, sem a psychologiát, sem a stilisztikát nem érti, sőt hogy még a grammatika ellen is igen feltüő hibákat követ el. Erre a nevezett lap éppen nem udvarias modorban támadta meg szakismereteimet. E támadásra következő megjegyzéseim vannak. Az ellenem irt cikk első pontjában azt állítja G. ur, hogy töredékes logikával és magyarsággal öntöm szegény fejére a gorombaság egész özönét. — Ugyan mit állítok én? Azt, hogy a ki nem érti a logikát és a stilisztikát az ne irkáljon, firkáljon és írónak egyáltalán ne tartsa magát. Ez világos, magyarul van mondva és az abban rejlő logika nem töredékes, hanem törő zúzó. Az ilyen természetű gorombasággal bőven rendelkezik minden önérzetes és öntudatos professor. Az igazság nyilai szúró maró természetűek; a talált pedig gorombaságnak nyilvánítja azt, ha megsebesült. De ha G. ur mégis ismeri a logikát és a stilis- tikát? — G. ur igen megkönnyítette a dolgot; maga *) Az e rovat alatt közlőitekért a felelősség a beküldőt illeti. A szerk. tettet nyugalmat, keble lázas pihegóse elárulja felindulását. „Hát oly rósz dolog volna e gyermek anyjának lenni ? „Báró ur“, susogják a leány ajkai. „Lássa kisasszony, a gondolat, melyet e gyermek öntudatlan csacskasága juttatott tudomására, szivem mélyébe rejtve ólt bennem azóta, hogy a gondviselés önt házamhoz vezeté. De nem mertem kiejteni, mert ko- t- rom . . . .“ A nevelőnő fájdalmasan hajtá meg szép fejét, mintha olyat hallana, a mi bánatot okoz szivének. „Szóljon“ — folytató a báró — „egyetlen szava mindent megmondhat nekem.“ „Báró ur, én szegény leány vagyok, idegen föld szülöttje, rang és vagyon nélkül!“ „És ifjúsága, szépsége, kedélye, erős lelke — nem ér-e föl mindez egy vagyonnal? És a mit mond és cselekszik, a mit gondol és érez, nem nemes, nem angyali mindez ? „De báró ur, gondolja meg . . . Állása .... A világ . . . „A világ? Oh, ez csak üres kegyeket osztogat és aranyozott hamu az ő boldogsága. A ki az igazi boldogságot keresi az ne törődjék a világgal. Mert ha a világ- során igazodunk, úgy örökre lemondottunk a való,di boldogságról, melynek útja, minden korlát, formaság és illemszabály figyelmen kívül hagyásával csak szívtől r szívhez vezet.“ szállott lépre, fogva van és szabadulni nem fog. Hogyan? Azt állítja, hogy a definitio magyarázat. No nevessetek. — Amit most mondani fogok, az csak G. urnák szól és nem a szakértő közönségnek, mert az utóbbi nagyon jól tudja annak értelmét; de G. urnák azt okvetlenül meg kell magyaráznom. A definitio, tisztelt uram, éppen nem magyarázat — amit, ha G. ur latin tudománya csak pár szóig terjedne is, már a szó értelemből kivehetne, — hanem fogalmi meghatározás, vagy is értelmezés, mely per proximum genus et ulti- mam differentiam történik és a melynek legfőbb kelléke, hogy a lehető legrövidebb és mégis teljes legyen p. o. a háromszög három egyenes által körülzárt idom. Ez a háromszög definitiója; annak magyarázata pedig órákat vehet igénybe. A definitióból indal ki a logika, a stilisztika; az képezi ezek alapját — és igy, ha valaki nem ismeri valaminek az alapját, hogy érthet az egészet? Ugy-e az ön kezébe valódi logika, vagy sti- Iistika soha sem volt, ha csak azt valakinek valamely kereskedésből nem vitte?! Ön e téren csak naturalista. Azonban menjünk tovább! a kinek a fogalomról nincsen fogalma, hogy értheti az az inductiót és a deductiót a módszertanból? Az nem értheti a paedagogia hagje- gyeit és igy megint világos, hogy ön e téren is csak naturalista. Ezek után higyje el, legjobb akaratom mellett sem járhatok az ön iskolájába sem a logikát, sem a stilistikát, sem a psychologiát, de még kevésbé a paedagogiát tanulni; azonban, ha valakinek kedve tartja, nem fogom őt lebeszélni; csak ne haragudjék rám olyan nagyon! Azt jegyzi meg továbbá, hogy értekezésem élőfáján sok a rodhadt és férges gyümölcs. Ura n, igy nem szabad bírálni; tessék azt a gyümölcsöt megnevezni. Az igaz, hogy az ember, betegségeknek, fogyatkozásoknak van alávetve, ami, hogy G. úrral is megesett és hogy nagy betegségben sinlődik és hogy hamis Ízlése van, talán kétségtelen. A negyedik pontra nézve azt kérdem, vájjon ez is a szedő hibája: „mely igazságokat meg sem találja-“ A mi azt illeti, hogy én Lessingnek tartanám magamat, az csak az ön koholmánya. Ha valaki Ciceróra hivatkozik, abból nem következik, hogy már Cicerónak tartja magát. Csakugyan a gyermekek szoktak igy vitatkozni és ilyes dolgokat egymásra ráfogni. Ezenkívül azon tanácsosai szolgál, hogy aki puskaport nem szagolhat, harcba ne menjen. Erre azon megjegyzésem van, hogy nekem a szakemberek puskaporától nics mit tartanom, a miről eddig is meggyőződhetett, minthogy országos lapok szép méltatásban részesítették értekezésemet. De ott talán nincsenek oly szakértők, mint az Ungm. Tanügynél?!! G. ur birálga- tásában nem a szakemberek puskaporával él, hauem valami egyébbel, ami ugyan elég kellemetlen illatú, azonban nem ölő. Végre azt mondja, hogy mások eszméit csoportosítva, ne vegyítsem közé saját érettlenségeimet. Finom modoránál fogva legalább egy két adattal szíveskedhetett volna; mert ez a pusztán vakmerő állítás borzasztó ítélet egy 16 éves gyinn. professorra nézve. Ugyan melyik iskolában állítottak ki az ön rendkívüli érettségéről olyan fényes bizonyítványt hogy ily bátran mer leczkéztetni?!! A ki rendkívüli tudománya érzetében van, az országos nagyságokkal szokott kikötni; bebizonyítja a világ előtt, hogy mit tud; a magas minisztérium pedig, ha megtudja e dolgot, egyetemi kathedrával tiszteli meg őt. Próbálja meg ön is, menjen fel Budapestre! . Isten velünk. ___________ W. J. Felelős szerkesztő: Mihalkovicli József. 3249. 1882. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Az ungvári kir. járásbíróság mint tkvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Nebenzahl Mór „Én büszke vagyok, báró ur, igen büszke vagyok ------------“ „Jól van. Legyen tehát büszke: kimondani az igazat, legyen bátorsága szemtől szembe mondani az igent vagy a nemet, a mint azt szive sugallja.“ „Légy mamám!“ — vág közbe Bélácska, ki eddig álmélkodva hallgatá a párbeszédet, most pedig ne- velőnójóhez közeledve csókokkal halmozá el annak reszkető kezét — «légy az én jó mamám. Lásd én úgy szeretlek! . . . A nevelőnő még mindig ott állott az ajtóban. Mi tagadás : a báró nyájas modora, szives jósága nagyobb benyomást keltettek nála, semmint közönyös maradhatott volna irányában s most, hogy a gyermek ártatlan csacsogása napfényre hozta a szivek titkát, végkép elvesztő nyugalmát. Kedves alakját vad felindulás fogta el, feje szédült, lábai inogtak s már-már elalélt, de esésében erős kar fogta fel és szorította egy nemes férfi szivéhez. Sikoltani akart, de Rangját elfőjtá a csók özöne s örömmámoros fejecskéje most már odaadóan simult a báró keblére. Kettőjük térdeit pedig egy ujjongó gyermek kacsói tartják átkarolva s körültök vidám napsugár szórja színes fényét. A mély hallgatásban a sors ezúttal szerencsésen szőtte szálait; a csendéletből örömteli boldogságot fakasztott — a gyermek ártatlan szava. Jean d’or. ungvári lakos végrehajtató felperesnek özvegy Rosenstein Áronné mint kiskorú gyermekei tt. gyám-anyja rad- váncz-bolotinai lakos alperes elleni 300 frt tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében Rosenstein Áron nevén álló a beregszászi kir. Törvényszék területén fekvő és a radvánczi 110. számú tjkvben felvett 142. h. r. sz. ingatlan birtoknak végrehajtási elárvereztetése elrendeltetvén, ennek foganatosítására határidőül 1882. évi szeptember hó li-ik napjának délelőtti 9 órája ezen kir. tkvi hatóság tárgyaló helyiségébe oly hozzáadással tűzetik ki, hogy ezen ingatlan az 1022 frt 50 krban megállapított kikiáltási áron alól is el fog adatni. Miről a venni szándékozók annak megemlítésével, hogy a bánatpénz 102 frt. 25 kr. összeget tesz, továbbá, hogy a vevő a vétel árt három egyenlő részletben, az árverés jogerőre emelkedése napjától számítva egy, s illetve két és három hónap alatt az árverés napjától számítandó 6°/0 kamatokkal együtt lefizetni tartozik. — Végre hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen k. tkvi hatóságnál és Radváncz község birájánál megtekinthetők — értesittetnek. Kelt Ungvárit, a kir. járásbíróság mint tknyvi hatóságnál 1882. évi junius hó 12-ik napján. BEZEGHY, kir. aljbiró 895 szám. 1882. Hirdetmény. A nagyméit. m. kir. közmunka- és közlekedési ministerium az 1882. évi Julius hó 28-án kelt 17898 számú rendeletével az Ungtnegyebeli kassa-jabloniczai államút 63--122 kik szakaszán lévő 6, 31, 53, 81 sz, hidak javítását- 65 sz. áteresz újból építését, több- rendű korlát, kerekvető s támfal helyreállítását 3857 frt 87 kr. összeg erejéig engedélyezte. A fentemlitett munkálatok foganatosításának biztosítása czéljából az 1882 augusztus hó 21-ik napjának délelőtti 10 órájára az ungmegyei m. kir. állaraépi- tészeti hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhvatnak, hogy a fentebbi munkálatok végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az |engedé!yezett költség után számítandó, s a részletes feltételekben előirt 5°/0-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap délelőtti 9 órájáig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek a nevezett magy. kir. ál- lamépitészeti hivatalnál, a rendes hivatalos órákban, naponkint megtekinthetők. Kelt Ungyárt 1882 augusztus hó 4-én. A szabadságolt hiv. főnök helyett: Bánky Gyula, kir. mérnök. S/.iunns bízó- nyltvílny a fjj 5 5 legelső ér- «lemér- _ Z i»ck, orvosi & a[ tekintélyek- 83 •3 tői, különbő- ző kiálli- ’S •■o’ö ” tások- ról. m 0 £ , e öd-? « Harmincz éven át jónak bizonyult s I maira szűiviz. j p 5 ga Dr. POPP J. G.-től cs. k.v 8< Jpjí udvari fogorvos Béosben, I.£ _ m a. Bognergasse 2. S jg ■ • ^ © Gyökeres gyógyszer min- o g § ? " dennemü fogfájás ellen, -g = 2jj® £ mint szinte a szájüreg ésS-j^gő ä a foghus mindennemű be-=-§'£? •• É) «“'R 1» ^eSseSe ellen. Jónak bizo-jj*^ ® §-ja Htrj.Üwwfi nyúlt öblögető viz az idült | 'S IbbÍBBBhI torokbajoknál. 1 nagy pa- äs® g-g ■5“ lack 1 frt 40 kr., 1 közép 1 frt és 1 °'grg ■§ w kiesi 50 kr. §2 ®'£cq 31 NÖVÉNYI POGPORA rövid haszná- S £<i § § ig.o lat után a fogakatvakitó fehérré te- g szi, anélkül hogy azok ártalmára 2 g g.g’.ä u g>o volna, Ara dobozonkint (J3 kr. gjt: g ANATHERIN FOGPASTAJA üvegäS” § g-5 g> szelencékben 1 frt 22 krval, jónak £ 3 g w gj g.,1,1*- bizonyult fogtisztitó.szer.-o'S-S ILLATOS FOGPaSTAJA a szájüreg ts 60 -g ” s és a fogok ápolása és fentartására “a 5 73^ a a legkitűnőbb szer, darabja 35 kr. a FOGÓLOMA igen gyakorlati s a g5-1:2, S'-g » legbiztosabb szer a, lyukas fogak- ■*•= g ~ Ja nak önólmozására. Ara dobozonkint 2 2 frt 10, kr. , § POPP GYÓGY NOVENY-SZAPPANA„ -£ ■% gj A legkitűnőbb pipereszer sőmórög,, -“A5 §.£ q ij kiütés, májfolt, és szeplő ellen, a Mi-’S ^ ~~ M tiszta arezbőr előmozdítás- és meg- ^ g tartására, különféle bőratkák ellen, ° 4. £> £ ára db. 30 kr. í 1 Sf-g CM __________$ ga Ö _ '"legtisztább érvényes SMMm-isjrt legjobb Asztali-és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gége bajoknál, gyomor-és hólyag hurutnál. EDEGSEK (az emésztés elősegítésére). ÜÜäitOni Henrik, Karlsbadban (Csehország). i— ....................................................-.............. . ............. ' «■■■■i i —...................
