Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1882-07-02 / 27. szám
XX. évfolyam. Un&vár 1882. vasárnap, julius 2. 27. szám. TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Ungvár julius I. Az iskolai tanév be van fejozve. A vizsgák megtörténtek, a fiatalság örömmel siet haza a városokból a falvak üdítő magányába, szekér, gőzös, tömegesen viszik a szülői házhoz a kedves vendégeket. A viszontlátás első örömeire sok családban a nagy konferencziák a pályaválasztás körül kö- ' vetkeznek. Döntő momentum ez a fin életében. Egész jövője függ e pálya helyes megválasztásától. De az egész társadalomra is kihat a pályaválasztásban nyilatkozó szellem. — S nálunk e szellem már régóta magára vonja a gondolkodók aggódó figyelmét. Rendkívül sok a pályatévesztett emberünk ; évről-évre szaporodik a proletariátus szellemi épp úgy mint anyagi téren. Ez ellen csak egy orvosság van: a pályaválasztásban nyilatkozó szellemet helyesebb irányba kell terelni. Legyen azért szabad szerkesztő ur enge- delmével e tárgy részére becses lapjában egy kis tért elfoglalnom. Intő szózatot kivánnék intézni a szülőkhöz, hogy e kérdés eldöntését ne vegyék könnyedén. Ne hallgassanak csupán a fiú akaratára, ki legtöbbször maga sem tudja, mit akar ; ne kövessenek megrögzött tradiczió- kat, ha a változott viszonyok a tradiczióval ellenkeznek ; ne bízzanak mindent a véletlenre oly dologban, melyben a véletlen sokszor a legrosszabb tanácsadó. Fontoljanak meg éretten és elfogulatlanul minden fölmerülhető tényezőt, minden föntorgó körülményt. Legelőször a tradiczió ellen akarnék küzdeni, mely főleg a birtokos osztályban oly nagy pusztításokat visz véghez. Helyesnek látszik, ha a birtokos gyermekei ismét csak a földmivelésre daják magukat. De csak addig, mig a családi birtok terjedelme s a gyermekek száma oly szétdarabolást nem tesz szükségessé, mely a gyermekek anyagi existencziáját fenyegeti; s csak úgy, ha a gyermekek elméletileg és gyakorlatilag teljesen elkészültek e pályára. E helyet mit látunk a gyakorlatban ? Ha valamely földbirtokosnak három fia van, mind a három kerül gymnasiumra és mind a három kontár- kodik a gazdaságban is. Azután elvégzik a jogi pályát s mind a három iparkodik hivatalt, államit vagy megyeit szerezni. A mely közülöli elbukik a vizsgálaton, vagy őzéit nem ér a hivatalkeresésben, annak jut a legnehezebb feladat : a családi vagyon kezelése, a gazdálkodás. De minő gazdálkodás ez ! A szép család birtok nehány év múlva terméketlen pusztaság A nagy adók, elemi csapások, tőkehiány, fény üzés s uzsora rémületesen siettetik a romlást mely elé a szakértelem, az okszerű kiképeztetói teljes hiányánál fogva lehetetlen gátat vetni. A másik két testvér közül az egyik me gyei hivatalnok lett, a másik — no mi egyél mint — prókátor. Ezek persze nem akarják hogy testvérük értelmetlen gazdálkodása folytál az ő birtokrészük is elpusztuljon : követelik ; szeparácziót. Az meg is történik. Most mind ketten mellékfoglalkozásként gazdálkodnak is, az eredmény az, hogy sem saját pályájuko: nem mehetnek előre, sem az eldarabolt birtok részeket nem tudják jövedelmezőkké tenni. Hol rejlik a hiba ? Az eltévesztett pálya választásban ! A gyermekek egyikének gazda ságra kellett volna készülnie: de okszerűiét Nemcsak hogy el kellett volna végeznie a gai dasági tanfolyamot, hanem gyakorlatilag is kel lett volna működnie néhány éven át idegen ember mellett, a kinél dolgoznia kell. Hozzászokott volna az értelmes munkához, a rendszeres gazdálkodáshoz, és akkor versenyezhetett volna az a idegen bérlővel, kinek keze alatt birtoka oly í jövedelmezővé vált, kit most oly irigy szemmel i néz, és kit a fejében maradt kis jogtudomány- s nyal boszusagból ki iparkodik zavarni az ősi < fundusból. Akkor nem kellett volna szeparáczió, i akkor a testvérek beértéK volna a jövedelem i arányos részével s a maguk pályáján is előre haladhattak volna. A földbirtokos fiainak egyike tehát okvetlenül gyakorlatilag és elméletileg készüljön a gazdasági pályára. A többiek közül az egyik vagy másik, főleg ha kedve és tehetsége van hozzá, léphet a jogi pályára is. Mert tagadhatatlan, hogy igy könnyebben feljuthat magasabb tisztségre, mint más pályán. De ne felejtsük, hogy itt meg a tulszaporodás nagy bajával állunk szemben. E pálya felé özönlik már évek hosszú során át a fiatalság, osztály, vallás, nemzetiség és vagyoni helyzetre való tekintet nélkül Dat J ustinianus honores! Ez az a csábitó jelszó, mely oly sokakat félrevezet. Azt hiszik, hogy csak ez utón tehetnek szert tisztségekre, magasabb társadalmi állásra. Persze mikor az építész még majszter uramnak, a bankár meg vexlérnek, a kereskedő kalmárnak, a bérlő árendásnak, az iparos pedig handverkernek neveztetett, a technikus és gyáros tisztes állásáról pedig még nem is tudtak, akkor igaz, hogy csak a tisztviselőt vagy a fiskálist illette meg a „tekintetes“ titulus. De most más világ van ! Akkor egy szerény prókátorbó néhány pör szerencsés keresztülvitele után let egy Gfrassalkovich herczeg, egy másik szerény diákból pedig országbíró. De hol vannak ezek az idők ! Most a fiatal ember 27—28 éves lesz, , mire befejezheti jogi tanulmányait, s azután er- i nyedetlen szorgalom, példás becsületesség és • kitűnő tehetség mellett további tiz évig kell ■ küzdenie, mig aunyira viheti akár az ügyvédi, • akár a hivatalnoki pályán, hogy annyit keres- i hessen, a miből egy szerény családot föntartani ■ lehet. i Ellenben nem oly ritka dolog, hogy vala- mely kereskedő vagy iparos, bár irni-olvasni : is csak keveset tud, szorgalom és szerencse- mellett mint gazdag ember vonul vissza a ma- gánéletbe. S kárpótol-e a társadalmi állás ? De- hogy kárpótol ! Egy negyedrész annyi tanul- i mánynyal, félannyi szerencsével a kereskedő, az . iparos, a gyáros többre viszi társadalmi állás- tekintetében is. Nem kevésbbé háládatlan az orvosi pálya, s Itt is csak 27—28 éves korában készülhet el az illető tanulmányaival, s e korban örülhet, ha- valamely kórháznál vagy vidéki városkában állj lomást kaphat 2—300 frt fizetéssel és 6—70C frt mellékjövedelemmel. Egy kereskedő-segéd n vagy ügyes iparos ugyanannyit 17—18 éves a korában már megkeres. L- Vannak ugyan egyesek, kik az orvosi vág} s ügyvédi pályán még most is vagyonra és tár- n sadalmi tekintélyre szert tesznek, ezek azonbai ritka kivételek, kiváló tehetség és rendkívül szerencse kell hozzá. Ezek után indulni nen i- lehet. A boldogulás aránya más pályákon mégis t- csak kedvezőbb s a küzdelem is sem oly hosz r. szantartó, sem oly nehéz, r- Midőn tehát pályaválasztásról van szó, else -•sorban megfigyelendők az illető fiatal embernel tehetségei. Ha valakinek kitűnő emlékező te- íetsége, gyors fölfogása, éles esze, vas kitartsa, higgadt vérmérséklete, jó szónoki tehetsége van s különös kedvet is árul el a jogi pályához, ám lépjen reá. A hivatalokat és klienseket keresők nagy számánál fogva küzdenie kell majd sokáig, de ha van türelme, utóvégre mégis boldogulni fog. De ha ezen kellékek valamelyikének hijaval van, akkor, ha nem akarja önmagát megnyomorítani, válaszszon más ^ pályát, mert dvált, ha a közvetlenség és szóbeliség behozatik, a föntebbi kiváló tulajdonok nélkül olyan lesz a szerepe, mint a festészet művészetét gyakor- ók között a — szobapiktoré. A kinek jó megfigyelő tehetsége, megnyerő modora, vas konstitucziója és nagy dózis türelme van, az orvos is lehet. Czélt fog éiui. A kitartás és türelem e pályán is rózsát terem, habár csak olyat, mely késő őszszel kezd viragozni. ., , Igen nagyfontosságu a szülök vagyoni helyzete. A tudományos pályák mind nagyon költségesek. Költségesebbek mint valaha. A köve- telések mindinkább fokozódnak, a tanulmányok ideje hosszabbá válik, a szükséges^ segédeszközök száma szaporodik, s az az idő, mel> a pa- lyaczél elérésére s az existenczia biztosítása között elfolyik, most jobban megpróbálja a türelmet, mint valaha. Itt is vészes irány uralkodik nálunk. Egyetemünk tanulóinak talán több mint fele szegény fiukból áll, kik alig tudnak megélni, leczkékkel tengetik életüket, elhanyagolják tanulmányaikat, s a keserű küzdelemben el- senyvednek testileg és lelkileg. Ne zárjuk el a szegények előtt a magasabb kikepeztetes kapuját, de hassunk oda, hogy csak azok a szegények lépjenek tudományos pályára, kikben valódi, kiváló tehetség lakik. Igaz,^ hogy a tudomány és irodalom legnagyobb hősei a nép legalsóbb rétegeiből tamadtak föl, s ezeki e szoktak hivatkozni, ha a szegény tanulók baja szóba jön ; de éppen ez szól a mi nézetünk mellett , a nagy tehetség csak edződik az élet küzdelmében, de a gyönge tehetség elvész ; a czélt ért hősök mögött nem látjuk azt a nagy szerencsétlen tömeget, mely anyagilag szegény, szellemileg gyönge egyénekhől áll, kik ,a sa■ nyaru küzdelemben elvesztek. A szegény fiú, t ha középszerű tehetségei, lépjen ipari, keres- j kedelmi pályára: e pályán könnyebben boldo■ o-ulhat, mert hamarább juthat czélhoz s szor■ galommal, becsülettel e térén meg tudja állani ■ a helyét. : Fájdalom, tanácsaink csak ilyen altalano5 sak lehetnek, s az általános tanácsokból ritkán szokott valaki okulni : mindenki azt hiszi, hogy . az csak szomszédjának, nem neki^ szól. Elvakult 1 s hozzá nem értő szegény szülők továbbr 1 azt fogják hinni, hogy fiuk világraszóló tehetség - s tudós pályára fogják erőszakolni a szerencsét- 3 lent. Az ügyvédi pályán sem fog^ egyhamar I megszűnni a tolongás. De azért mégis folyton s kell ismételnünk, mig végre széles körökben meghallják : egyetemi pálya csak azoknak való, y kik vagy kiváló tehetséggel vannak megáldva, ■- vagy oly vagyonosak, hogy a hosszú kikepez- n tetós költségeit s a hossu kezdet küzdelmeit li könnyebben kibírják. Szükségünk van ugyan ki- n tűnő orvosokra, kiváló jogászokra, nagy tudó- s sokra, de talán még inkább elkelnének kikép- ;- zett kereskedők, kiművelt iparosok, kik jtz országot anyagilag felvirágoztatnák. Ki kevesel- ő heti azt a tiszteletet, becsületet, melyben ma k egy ügyes kereskedő, iparos részesül, ki szor________________L Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden Közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. I _______________________ Előfizetési feltételek : Egy évre ....................tí frt Félévre ... 0 „ — Negyed évre .... 1 „ 50 Egy** szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Uu vár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér: Soronként 20 kr.-----------------------------------------p
