Ung, 1882. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1882-03-05 / 10. szám
XX. évfolyam. Ungvár 1883. vasárnap, márczins 5. 10. szám. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden Közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTALMÜ LAP. A KÖZMIVELÓDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGNIEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Ungvár, márczius 4. Partliie-vadászat. Jó parthie! Ez a mai kor jelszava. Fiatal emberek akármely genreból, ha kereskedő, ha iparos, ha ügyvéd, ha orvos, ha mérnök, ha patikárius csak jó parthi, gazdag lány után néz. Hja! mit csináljunk? igy mentegetőznek, ha meg nem élhetünk a magunk emberségéből. Akárhogy csűrj ük-csavarjuk is a dolgot, pénz nélkül nem ér asszony semmit. A szegény boldogság pedig váltig pörlekedik. Szép mondások ezek édes uraim, — s ha az ember jól meggondolja, vagyon is bennök valami. . . . Éhes embernek nem áll csókra a szája. A házasság pedig mégis csak boldogság akar lenni. De hogy voltaképen teljes valósággal úgy áll-e a dolog: — nem lesz kár firtatni. Valóban arra kell hát törekednie a mai fiatalságnak, hogy gazdag lányt kapjon feleségül ? És éppenséggel az a boldogság, hogy az ember teljes kényelemben él, s nem zavarják álmait a kenyérkeresés gondjai? Csakugyan olyan elkényeztetett csecsemő az a boldogság, melyet dédelgetni, czirógatni kell, mert különben sirva fakad? Tagadjuk! Sőt határozottan merjük állitani, hoogy az a laza viszony, mely manapság a legtöbb házastársak között uralkodik, éppen annak a következménye, hogy érdek hozta őket együvé. Mert azt senki se fogja tagadni, hogy a valódi házas élet a gyönyörök tárháza, hatalmazata az jobb érzelmeinknek, egy méhkas, melybe az élet minden örömét egybegyüjtjük. Legalább ilyennek kéne lennie. De hadd találkozzék valaki, a ki ezt után- nunk meri mondani? Az összes házas teleket lehetne három osztályba sorozni. Az elsőbe tartoznak azok, a kiknek élete csupa bu és keserűség. Czivódással kelnek, czivódással fekszenek. S ebbe sorozandó a legtöbbb. A második osztályban vannak a osendes házasok, a kik egymás irányában se hidegek, se melegek. Per „édesem“ titulálják egymást, össze se igen vesznek, s ha az egyik makran- C70skodik, hát az okosabb enged, de hogy valami rengeteg mód szerelmesek lennének egymásba, azt senki se higyje ... De minek is, azt szokták mondogatni, mikor az olyan gyerekes? Érett emberek nem szoktak szerelmeskedni. — El is élnek egymás mellett száz évig is anélkül, hogy csak fogalmuk is volna arról, hogy biz ők nem egymáshoz valók. A harmadik osztályban vannak a leggyé- rebben. Ott meleg, változhatatlan rokonszenv, barátság, odaadó hűség, szeretet, sőt szerelem fűzi össze a sziveket. A mig lángolnak, hevül- nek, addig éhesek egymás csókjára. Mikor pedig az ifjúság tüzét hamu takarja, egymás társaságát szeretik, egymás észjárását óhajtják. De legyünk meggyőződve róla, hegy azokat, kik ez utolsó osztályba sorozandók, nem érdek, de szivük tiszta vonzalma kötötte össze. És éppen a házasság az, mely nem tűr meg semmi érdeket. Éppen a házasság az, mely nem állhat meg prózai alapon, csak az követeli az idealismust, mert alapja sem érzéki, hanem abstract érzelem. Ott hol a vőlegény azt forgatja agyában, hogy „10000 frtot kapok“ ahol a menyasszony arról álmodozik, hogy „ügyvédné lesz belőlem“ — ott a boldogság csak külső máz, himpor, mely hamar lehullik. Hanem az öntudatos jellem nem is keresi a pénzt. Nem halgat éhes és lusta érzékeire, hanem pusztán szive sugallatát követi. Azt mondja magában: „Nem pénzt, de feleséget "akarok !“ S ha ezt föl tette erősen, meg is marad e szándoka mellett. Munkálkodik, dolgozik s mikor el éri azt a kort, melyben hivatva van megházasodni, vagyoni állásához mérten vesz nőt, a kit egyedül saját fáradozása jövedelmé- bőt tart el. De azt fogja valaki mondani, hogy hát mért dobná el magától a szerencséjét, ha olyan lányt kaphat, a kit szeret s a kinek pénze is van? Elfeledi az. a ki igy gondolkozik, hogy abban a tényben, miszerint pénzt kap, — olykor a legnagyobb szerencsétlenség lappang. Nincs az a lány a világon, a ki eszébe ne tartaná azt, hogy ő pénzt is hozott férjének, — ha hozott, s ha mindjárt a házasság 10-ik évében is. S a ki mélyen tud gondolkodni, az belátja, hogy mily boldogtalanság szülő anyja lehet ez a tudat. Öönkénytelen eszünkbe jut e hely a „Four- chambault család“ egyik hősnője a ki azt mondja férjének, midőn az a háztartás költségeit kívánja megszorítani: „Nem hoztam-e 800000 frankot a házhoz ? Helyesnek találja ön azt, hogy kiadásait 40000 frankra szállítsa le, az az hozományom jövedelmére? S összefér méltóságával, hogy az én — az én kegyelmemből éljen ? Szégyelje magát mást nem mondhatok!“ Mire azután Bemard derekasan megfelel a férj helyett: „Vessünk számot egyszer s mindenkorra azzal a hires hozománynyal, mely úgy látszik, az ön nádparipája. Ön 120000 frankos házat visz. — Éhez a 120000 frankhoz ön hozzájárul 40000 frankkal. Ón tehát évenként 80000 frankjába kerül férjének. Ez pedig már 30 év óta van igy. Most szíveskedjék kiszámítani, hogy hányszor méltóztatott megenni hozományát, s aztán ne szóljunk róla többet. Tekintsünk úgy minden leányt, mint a kinek hozománya nincs, mely esetben a szegény és gazdag közti különbség önkényt elenyészik s mi elfogulatlanul választhatunk. Mert bizony előre megjósolhatjuk az olyan ember boldogtalanságát, a ki magának reggel tiz órakor toilettirozó, délig regényt olvasó, délután vizitelő feleséget szemelt ki, ha mindjárt milliókat is kap vele. Ellenben a szegény leány angyala lesz annak a háznak, melynek úrnőjévé a szorgalmas ember felavatta. S ha egyesült buzgalommal halmoztak össze tőkét, annak a kamatait oly édesen költik el. Egyik is — másik is, csak a magáét. És ha bekövetkezik a sanyaruság ideje, — egyik se hányhatja szemére a másikának, hogy „elköltötted, a mi az enyém volt.“ Az nngvári szegény iskolaköteles gyermekeket segélyzö egyesület alapszabályainak tervezete. I. Az egyesület ozélja. 1. Ez egyesület, melynek czime: „szegényiskola- kö teles gyermekeket segélyező egyesület Ungvár on“ azt tekinti legegyenesebb céljának, hogy a városunk területén levő szegény sorsú iskolaköteles gyermekeket, iskolába járhatásuk élősegitésére, a legszükségesebb ruha- nemüekkel lássa el. E mellett, ha anyagi forrásai megengedik, a legszegényebb tanulóknak tankönyveket és 6 taneszközöket is juttatand; s midőn módja engedi, a jt magaviseletü, szorgalmas és szegénysorsu tanulók köz jutalmakat s eseteg ösztöndíjakat is osztand ki. 2. Az egyesület ezen jótékonyságát a városunkban levő összes népoktatási tanintézetek tanulóira kiterjeszti, s a méltányosság és igazság alapján csakis az igazolt szegénységre és érdemre való tekintettel gyakorolja, minden vallásfelekezeti és nemzetiség kü- lönbségnélkü 1. 3. A megjelölt czélok elérésére az által igyekszik az egyesület eszközöket s esetleg alapokat teremteni, hogy beiratkozott tagjaitól — esetleg bárkitől — a házaknál található s már lomtárba szánt, elviselt ruhadarabokat, csizmákat, czipőket, s általában a használhatatlan, de mégis értékesíthető házi apróságokat megbízottja vagy küldötje, által időről-időre kikóreti saját költségén elviteti, s vagy ugyanazon állapotban osztja ki a nyomorban sínylődő gyermek szülőinek s gyámjainak felhasználásául és átalakításául, a milyenben kapta ; vagy pedig zsibárusi elárusiiás utján értékesítteti, s az igy begyülő összeget fordítja a íennebbiekben megjelölt céljai elérésére. II. Az egyesület tagjai. 4. Tagjai lehetnek az egyesületnek városunk mid- azon tisztességes és önáló lakosai — férfiak úgy mint nők, — kik önkénytes beiratkozásukkal egyidejűleg kijelentik, hogy a maguk s családjuk lomtárba szánt apróságaiból a tetszésük szerint kiválasztandókat az egyesület rendelkezése alá bocsátják, ha ez időnkint kiküldi érettök a maga megbízottját, s jegyzék mellett által» számbavétel és elviteti. Jó névén veszi azonbanban a felügyelő bizottság, ha bármely tag közvetlenül maga küldi be adományát jegyzék mellett az egyesület tárházába. 5. Mihelyt legalább 50 tag iratkozik alá az e végre kibocsátandó felszólító iveken, az egyesület azonnal megalakuljak tekinti magát s megkezdi működését és jótékonyságát. 6. A tartandó közgyűléseken minden tagnak tanácskozási és szavazati joga van. — E mellett közgyűlésen kívül is jogában áll bármely tagnak az egyesület számadását a felügyelő bizottságnál, eshetőleg a gazdánál bármikor is megtekinteni, s arra vonatkozó észrevételeit az elnökségnek, vagy a felügyelő bizottságnak előterjeszteni. III. A közgyűlésekről. 7. Rendes körülmények között évenkint csak egy közgyűlés tartatik, a melynek idejét, egybehivási módját s tárgyai sorozatát a felügyelő bizottság állapítja meg. 8. Ha a választmány szükségét látja, vagy ha 20 tag az elnökséghez Írásban beadott felszólalásban ki- vánja, rendkívüli közgyűlések is tartathatnak. 9. A rendes közgyűlés választja az egyesület tisztviselőit s felügyelő bizottságát. A választások érvényességéhez legalább 25 tag jelenléte kívántatik. Ha azonban az előre kihirdetett választó közgyűlésre ennyi tag sem jelennék meg, ez esetben legalább 5 napi időközzel tartandó és szintén kihirdetendő közgyűlésnek, a jelenlevő tagok számára való tekintet nélkül is joga van a tisztviselőket megválasztani s általában a meghiúsult közgyűlés teendőit végezni. 10. A közgyűlések feladata: az egyesület tevékenységének nyilvántartása, a számadások felülvizsgáltatása, jóváhagyása, s általában az arra való gondoskodás, hogy az egyesület minél sikeresebben folytathassa hasznos tevékenységét. IV. Tisztviselők. 11. Az egyesület tisztviselői: elnök, jegyző, pénztárnok s gazda; de ez utóbbi mellé — a teendők szaporodásával — 1 vagy több segéd is adható. A tisztviselők az egyleti tagok közül egy-egy óv tartamára, a közgyűléstől szavazattöbbséggel nyerik megbízásukat; de megbízása lejártával bármelyik is újra választható. A jótékony czél érdekében minden tisztviselő díjtalanul teljesiti kötelességét. 12. Az elnök jogai és kötelességei: a) Elnököl mind a közgyűléseken, mind a felügyelő bizottság ülésein, s ezeken a tanácskozást a- tárgysorozat s a megállapított ügyrend érteimében- vezeti. c b) Az egyesület nevében kibocsátott felszólitáao- kát, átiratokat s hivatalos kiadványokat, a jegyzővel • együtt aláírja. Általában az egyesületnek mind belső, i mind külső képviselésére ő van hivatva. i c) Számon tartja s ellenőrzi tisztviselő társai s áU I________________________ Előfizetési feltételek: Egy évre ....................6 frl Félévre ... a „ — Negyed évre .... 1 ,, 50 Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér: Soronként 20 kr.
