Ung, 1882. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1882-02-26 / 9. szám
Ungvár 1882. vasárnap, február 26. 9. szám. XX. évfolyam. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A. szerkesztőhöz intézendő minden íözlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérT mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: Pollaesek Miksa könyvnyomdája TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. I _______________ Előfizetési feltételek: Egy évre ....................6 frt Félévre ... a „ — Negyed évre . . . . 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér: Soronként 20 kr. Ungvár, február 25. Páuszláv ági tátió. Politikai gyújtogatok küldetnek ki Oroszországból, hogy Magyarországnak szlávok lakta vidékeit felizgassák. Alig egészítették ki a pan csóvái elfoga- tások az előfogatásokat Lemberg ben, ime a pánszláv párt, melynek feje Ignatieff, Skobelev s társai, az osztrák-magyar monarchia megrontására célzó agitatióiknak a magyar felvidéken is szereznek ágenseket. Szél mozgatja a fa levelét. Szerte beszélik, hogy az ungi felvidéken láttak egyéneket, a kik terep fölvételeket eszközöltek. A munkácsi vásáron a telvidék mélyéből jött parasztok kezei között orosz pénz csillogott. Es tovább. A Függetlenségnek írják Munkácsról, hogy rendkívüli izgatottságot támasztott Rakovszky János izai görög katholikus lelkész megszökése. F. hó 15-én Jelenfty máramarosi kir, ügyész távirati utasítást kapott, hogy Rakovszky ellen vizsgálatot indítson s a vizsgálat körülményeihez képest tartóztassa le. Rakovszkyt a galiczai pánszláv üzelmek részességével vádolták. A vizsgálat eredménye az, hogy Rakovszkynál számos levelet, röpiratot találtak, melyek kétségtelenné teszik, bogy Dobránzkival s a galicziai agitátorokkal s zoros összeköttetésben állott. A kir. ügyész utasításához híven nem akart zajt csapni s a köztiszteletben álló öreg papot becsületszava mellett, miután az iratokat lefoglalta, privát ügyeinek rendezése céljából egy kis időre szabadon bocsátotta. Óvatosságból két hatósági közeget bizott meg, hogy tartsák szemmel Rakovszkyt. A súlyosan kompromittált izai lelkész e kedvezményt arra használta fel, hogy megugrott Dol- hán és Kereczkén keresztül Beregbe. Ilyásevics huszti szolgabiró sejtette, hogy merre tart Rakovszky. — Nyomban utána ment Dolha-Ke- reczke felé, s innen váltott fogatokon Szolyvára. Mindenütt hült helyét találta. Rakovszky Szoly- ván azt mondta, hogy Munkácsra megy, de e helyet Szent-Miklósra vissza fordult s a struez- kói pappal Polena felé menekült. Onnan vagy Galiczia felé mehetett, vagy a poroskói völgyön keresztül Ungvár felé. Rakovszky esete annál feltűnőbb, mert legkisebb gyanú nem fért hozzá. Értelmes, képzett pap. Magyar-orosz nyelvtana egyetlen munka e nemben. Ugyancsak e lapnak Írják, hogy még többeket tartanak szemmel, kik viseletűkkel azon gyanút keltik, hogy pánszláv agitátorok. A felvidéki parasztság között az a hir van elterjedve, hogy most már csakugyan jön a muszka. Az elfogatások, a hirek bár túlzottak legyenek, éles világításba helyezik, hogy mindenütt muszka ágensek keze működik. Politikai mozgalmat s utóbb felkelést szítani a Kárpátok közt, ez a cél. Akkor aztán azt kiabálni: ime ily elégedetlen a nép, igy nyomatnak el a szlávok s Oroszország a szabadító, mely ezen tarthatlan állapotoknak véget vetni van hivatva: ezt jelenti az orosz izgatás, melynek nyomára akadnak itt is, ott is, Ez az állapot igy nem maradhat. A kik izgattak s kiknek irataik lefoglaltattak, s bűntársaik ha felfedeztetnének s elfogatnak, adassanak át a törvényszéknek. A vizsgálat legyen szigorú. Ha felfedetnek a bűnjelek, a lázitókkal kérlelhetlenül el kell bánni, mert semmire és senkire sem lehetünk tekintettel akkor, midőn orozva megtámadtatunk s magukat saját házunkban védelmezzük. Melyik ország bánna el csínján az eíajta honárulókkal? Ily népség ellen az elrettentés eszközeihez kell folyamodnunk. A Dobrzánszki Adolf pőre felette érdekes lehet, ha sikerült a hírhedt agitátor tizeiméit felfedezni. A lembergi vizsgálat minket is közelről érdekel. Mert kétséget alig szenved, hogy Dobrzánszki izgatásának szálai a magyar felvidékre is kiterjedtek. A mi oroszaink csendes nép, jó szivü, de papjaik és tanítóik közt vannak pánszlávok, kik izgatják a népet s megveszik az eszét, midőn a „felszabadító“-ról beszélnek nekik. De hát mi jót várnak a pánszláv papok és tanítók e „felszabadító“-tói ? El van-e nyomva a nép, nem szabad ura-e földjének, politikai és magán- jogi tekintetben való szabadsága nincs- e a legszélesebb alapokra fektetve?! Vagy talán anyagi jobblótet várnak ez izgatok, kik a magyar állam kenyerét eszik, s bőségesen turkálnak a jólétben ? Tulajdonképeni czéljékat alig érteni. De arról az egyről biztosítjuk őket, hogy ha a „felszabadító“ jönne, ha más egyebet nem is, de a kancsukát megkapnák, mely szederjes barázdát hagyna hátukon. Mert az árálókkal úgy szoktak elbánni, megfizetik mikor szükség van rájuk, aztán az ajtón dobják ki. Itthon, saját házunk körül nekünk ránezba kell szedni a lietvenkedőket. Kik ma még pánszlávok, azok gondolják meg, hogy az ellenséget hívják az országba, melyek fiaikat leölni, leányaikat megbecsteleniteni s házaikat felperzselni fogják. Ha a hazával nem gondolnak, gondoljanak családjaikkal. Hatóságainknak és közönségünknek a legnagyobb éberséget ajánljuk a muszka propaganda és agitátoraival szemben. A közönségnek különösen, hogy alkalomadtával ne késsenek a legközelebbi közigazgatási hatóságnak feljelenteni, ha nyomára jönnek, hogy muszka agitátor gyakorolja valahol bűnös (izéiméit. De ajánljuk egyúttal a legpontosabb törvényességet. Oktalan túlbuzgalom, ártatlan emberek üldözése, hamis hirek terjesztése stb* elkeserít, izgat, ellenséget szül, kompromittálja az igaz ügyet. De a hol igazán visszaélések fordulnak elő, agitácziók folynak és rossz emberek rosszat forralnak, ott a hatóság felügyelni és a törvény értelmében cselekedni jogosult és köteles. Nyilvánossá kell tenni az üzelmeket és napfényre hozni a mi bűnös visszaélés. Kik a világosságot kerülik, a pánszláv izgatókat megöli a napfény, mert akna munkát nyíltan folytam nem lehet. De rajt’ veszítenek olyanok is, kik a világról azt hiszik hogy kedvök szerint port hinthetnek szemébe, — kik Budára járnak ámítani és hazudozni. Egy sző a helybeli nőegyleihez. Mi lehet más ezéija a nőegyletnek, mint gyakorolni a jótékonyságot, azt a nemes, azt a szent eszmét, mely a müveit jelenkor minden rétegét áthatja. A czivilizáczió, legmagasabb fokán, nem egyéb mint jótékonyság. Az ember csak akkor éri el rendeltetésének legvégső határát, midőn megtanul lemondi s ajándékozni. Az a nemes erény, mely az adományokban nyilvánul, a legszebb adománya istennek. A helyb. uőegylet ritka odaadással nemes lelkiiséggel gyakorolja a jótékonyságot. De a jótékonyság egy tenger, mely ki nem apadhat. Az ember jótékonyságot gyakorolhat a pénzével, s jótékonyságot gyakorolhat a szivével. És gyakran a szív jótékonysága nagyobb, mint a pénzé. A szív jótékonysága a szeretetben nyilvánul. Vannak szegények, a kik az alamizsnát szégyenük. Rászorulnak a jótékonyságra, de nem az alamizsnára. Elfogadják a szív adományát, de azt ki is akárják érdemelni. A szegények emez osztálya megérdemli az emberiség könyörületességót. Ilyen szegény az a munkás, a ki szeret s akar dolgozni, de nem akad munkája. Ilyen szegény az a varró-leáuy, a ki szívesen virrasztja át éjjeleit, ha van mint dolgozuia. Ilyen szegény az a sorsüldözte ember, a kinek foglalatosságát a balszerencse kivette kezéből, a ki szívesen állana más rendelkezésére, de ezt szégyenli palam et publice tudtul adni. S e czélra jó a nőegyletek. A nőegyletek kihirdethetik, hogy minden foglalkozás nélküli, de munkaszerető nőszemély jelentkezhe- tik egy arra hivatott tagnál, aki azután jegyzékbe vesz [ őket díjtalanul, s utalhatja oda, a hol munkát keresnek. Most sokan keresik a munkást, mint a hogy keresik a munkaadót is. És ha egyszer szokássá válik, jelentkezni a nőegyletnél, ajánlkozni valamely női munka elvégzésére, szokásba sőt divatba is jő munkást keresni ugyanott. Ilyen utón emelkedni fog a munkaverseny, s a munkás iránti szeretet, vagy bizalom. Lehet az eszmét példával is illusztrálni. X. asszony fehérnémüeket akar varratni. De ver- seny nem létében kónyszeritve van silány és drága munkával is megelégedni. Ellenben ha a nőegylet e részbeni megbízottjához megy s ott egy lajstromon jegyzékbe vett ismeretlen varrónők között válogathat, bizonyára olcsóbb és jobb munkát kap. Ez akkor nem lesz a munkásra nézve alamizsna, hanem jól kiérdemelt dij. Annyi bizonyos, hogy ez nőegyletiiuk körébe való elsőben is. A jótékonyság elsőben is a nő elvitázhatlan joga. Az eszme még nyers s ki nem fejlett. Homályos s talán a kivitelben akadályokba ütközik. üe ha viszhangra talál, akkor semmi kétség, hogy hölgyeink ismert tapintata, nagylelkűsége, jótékonysága azt kellő mérvben kifejlesztik, s oda juttatják, a ho már akadály nélkül szolgálhat a kitűzött ezélnak. S a kitűzött czél a legnemesb s leghumánusabb. Nemo. A. felvidékről. — Berezna, február 22. Még az elmúlt évben Popovics Miklós közszeretetben álló járásbiránk azon eszmét pendítette meg, hogy nagyon szép volna, ha valami módon lehetne egy alapot előteremteni, és abból egy toronyórát N. Bereznán felállít,tatni, az alap előteremthetése czéljából tavaly is és ez idén^s egy bált rendezett, — a tavalyi bál 20 irtot, — az idei bál is 20 frtot eredményezett mely összeg kamatozás végett „a nagy-bereznai toronyóra alap“ czimén az ungvári népbankba lett elhelyezve, az idei bál alkalmából e .czélra utólagosan adakoztak Tóth István lelkész ó-sztuzsiczáról 2 frtot, Fábry Géza közjegyző 1 frtot, és Paulay Mór ungvári postamester 1 frtot, ezen összegekkel együtt az óra alap tehát 44 frtot tesz ki. Szomorú ujdonságképen jelzem, miszerint f. hó 19-én éjjeli 11 óra tájban tűz ütvén ki, három gazda embernek lakó házai és minden épü.
