Ung, 1882. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1882-01-29 / 5. szám

r61 kiadott gyászlevél igy szól: Dr. Wéiaberger Salamon, a maga, valamint gyermekei Sándor,1{Vilma, Margit, Dezső és Etel nevében fájdalomtól megtörtén jelenti nejének Wein­berger szül. Dick Reginának, a legjobb hitvesnek és szerető anyának, 1882. évi január hó 23-án esti 71/* órakor rövid betegeskedés után élete 37-ik, boldog há­zasságának 19 érében tüdő szélhüdés folytán történt gyászos kimultát. — A boldogultnak hült tetemei f. hó 24-én d. u. 2. órakor Ungvárt az izr. sirkerben örök nyugalomra fognak tétetni. Béke lengjen porai felett! — Erszényi Ferencz uzsoki postamester f. hó 21- éu elhunyt, erről a következő sorokat Írják nekünk a felvidékről: Az általánosan szeretett néhai Erzsényi Ferenez végtisztelete f. hó 22-én vasárnap tartatott meg Uzsokon. A temetésen barátjai, tisztelői, de leginkább a földmiveló osztály folvidékünk minden községéből gaz­dagon volt képviselve. A temetési szertartást a n. bérezni r. k. káplány kezdte meg, ennek végeztével Ba- csinszky Ödön kerületi esperes lépett elő diszes gyász­ban Bacsinszky András, Koszey János, Kotán Mihály és Hrabár János g. k. lelkészekkel mindnyájan az el­hunytnak jó barátjai kik szívből eredt egyházi gyász énekükkel betöltötték Uzsok egész völgyét. Bacsinszky Ödön rövid de beható gyászbeszédje zártával könnyezve indult a gyászoló közönség, hogy elkísérjék a szeretett jó barátot nyugalma helyére. Áldás lengjen porai felett. — Mozgósítás. Tartalékosaink közül a 66-ik gya­logezredhez tartozó 700 ember VukovicsésKiegler századosok vezénylete alatt ma délelőtt 11 órakor külön vonaton inultak el Boszniába. Az egyenruhások közzé vegyült a vasúti állomáson a sok anya és feleség a kö­zel fekvő falukból, s forró köny gördült le arczukon, midőn bucsucsókot váltottak szeretetteikkel, s az utolsó Isten hozzádot rebegte el ajkuk! Még egy perc, s a vonat tova robogott, magával vive fiainkat, messze földre, hova azért mennek, hogy ha a szükség úgy kívánja, harezbau dicsőséget szerezzenek azon fegyvernek, mely közökben van. Adja az ég, hogy ne kelljen ezt igénybe venniök! A búslakodó szülők és hitvestársakon felül tar­talékosainkat kikisérte a helybeli közös hadseregbeli s honvédségi tisztikar, s a városból a közönség minden osztályából számosau voltak jelen a vasúti állomáson. A vonat elindulása után a közönség haza szállingózott, s a bútól elgyötört szülők, feleség, hallgatag mentek haza, falujokba . . . A katonák masíroznak, Engednek a parancsszónak; Kart zenéje őket hijja Messzi földre, esatasikra. — A vörös-kereszt egylet által jövő szombaton rendezendő mulatság tiszta jövedelme sebkötők beszer­zésére lesz forditaudó, melynek készítése végett éppen ma kapott a választmány a központból felhívást. Egy­úttal feíkerettünk minden félreértések kikerülése végett közzétenni, hogy a rendezendő mulatságon a borokon felül, mely Philipovits vendéglős által a szokott árak mellett lesz kiszolgáltatva, semmi egyéb cikk áruitatni senki által sem fog, s hogy az ételek egészen díjtala­nul adatnak a vendégeknek. (x) Fontos gyomorbajban szenvedőknek 1 Schau- man Gyula gyógyszerész urnák Stockerauban. Folyó évi junius hóban Stockerauban létemkor ön által nekem ajánlott gyomorsóját illetőleg, meg kell vallanom, hogy mig az általam eddig használt szerek hatástalanul maradtak, addig a gyomorsó hatása oly nagy hogy már a 2-ik doboz felhasználása után egészséges lettem. Midőn ezen gyomorsójaért köszönetét mondok, kérem szíveskedjék nekem utánvétel mellett még 3 do­bozzal küldeni. Tisztelettel Heppe Fridrik, Wolkenburg- ban (Szászország). Kapható a készítőnél tartományi gyógyszerésznél Stockerauban és Ausztria Magyarország minden nagyobb gyógytárában. Ára egy doboznak 75 kr. Szétküldése legkevesebb két doboznak, utánvét mellett. I t I Bernátli Zsigmond. g Lapunk zártakor mély megdöbbenéssel vesszük a hirt, hogy Ungmegye hires követe, volt főispánja, az or­szággyűlés egykori kimagasló alakja és munkás tagja a nagy nemzedéknek, mely 1848 előtt az előhaladás alap­jait vétó meg Magyarországon, Bernáth Zsigmond a gyászrovatalon fekszik. Ma délután 21/* órakor szenve­dett ki csöndesen 93 éves korában. Kiváló érdemeit mél­tányolni jövő számunkban fogjuk. Temetése kedden, f. hó 31-én délutáni 2 órakor lesz Tarne ez on. Egyletek és társulatok. A „Magyarországi Hírlapírók Nyugdíj­intézete“ az 1881-ik év társadalmi alkotásai közt a legkiválóbb helyek egyikét foglalja el. Julius elejével alakult meg ez intézet s már is negyvenezer forintnál nagyobb.az alap’őke, melyre szert tett. Ez összegből körülbelül tizenháromezer forintot a tagok saját befize­tései, törzsbetétei és kötelezvényei képviselnek, huszon­hétezer forintot, részint készpénzben, részint kötelezvé­nyekben a jótékonyság áldozott az intézetnek. E tőké­vel azonban a kitűzött cél meg nincs elérve, sőt még alig vau megközelítve. A bécsi sajtó nyugdíjintézetének a Concordiának, nyugdíjalapja (alig hét évi fenállásal után) több mint nyolcszázezer forint s ha a magyar! sajtó igazáu gondoskodni kíván jövőjéről, nekik is ti kell jutnia oda, hogy ez alap tőkéjét százezerek szerint számíthassa. Van is kilátás reá, hogy ez intézet ügye nagy lendületet vesz. Remélni lehet, hogy az országgyű­lés állandó országos segélyben fogja segíteni, s hogy a főváros is fölveszi azon intézetek sorába, melyeket éven- kint hathatós anyaagi s erkölcsi támogatásában része­sít. Ez azonban még mind nem elég. Á hírlapirodalom, mely Magyarország minden közügyét, a legtávolabb vidékét ép úgy, mint a legjelentősb központok érdekét, mindig önzetlenül fölkarolta és támogatta; mely nem­zeti célokra humanistikus intézményekre és a szükség­ben szenvedők megsegélésére csak az utóbbi huszonöt óv alatt több milliót gyűjtött, (elég a magyar tudo­mányos akadémiára 1860-ban, az alföldi károsultaknak 1863-ban, az 1848/49-ki honvédeknek 1867-ben, a hon­véd meuedékházra 1869-ben, a miskolezi, budapesti, szegedi, alföldi stb. árvízkárosultaknak e hetvenes évek folyamán eszközölt gyűjtésekre utalni), a hírlapirodalom megérdemli, hogy ez alapjáról, melynek érdekében ké- rőleg fordul a közönséghez, az ország minden pontján megemlékezzenek. Vidéki pénzintézeteink, közkereseti társaságainak, melyek létesítése sok helyt egyenesen a sajtó közreműködésének köszönhető, egyesületeink, me­lyek a sajtó önzetlen támogatását oly sok óv hosszú so­rán keresztül tapasztalhatták, nemesen hálálhatják meg azt, ha adományaikkal, az év végén felosztásra kerülő nyereményükből, ez »ifjú intézetet, melynek pénzeit a budapesti Első hazai takarékpénztár kezeli (az adomá­nyok is ide küldendők), fölkeresik s jótékonyságot gyakorolván, egyúttal a hazai sajtó jövőjét is biztosítani segíti. Irodalom. * A „Magyar Szemle“ uj folyamának január havi füzete, Kudnyánszky Gyula szerkesztése mellett a kö­vetkező tartalommal jelent meg: Szoinor Dani (költ.) Kiss József. II. Egy küllő, mely nem illik a kerékbe, Tolnai Lajos. III. Mikor felhő csügg az égen, (költ.) Dalmady Győző. IV. Két major regénye, Mikszáth Kál­mán. V. A főrendiház kérdése, Koroda Pál. VI. A köz­gazdaság elmélete, dr. Kovács Gyula. VII. Madách köl­tészetéhez, Haraszlhy Gyula. VIII. Tragoediák a nemzeti színházban, Rakodczay Pál. IX. A becsületét kereste, Erdélyi Gyula. X. Közoktatásügyünk állása. György Ala­dár. XI. Milton prózában, Reviczky Gyula. XII. Gyulay Pál költeményei, D. F. K. XIII. Kiss József költemé­nyei, Dezseri. XIV. Értesítő. A „Magyar Szemle“ nagy gondot fordít az eredeti szépirodalmi közleményekre, de a mellett a tudományok népszerűsítésére is különös súlyt fektet. Közölni fog elbeszéléseket, rajzokat, költe­ményeket, minden füzetében irodalmi, politikai, társa­dalmi essayket, megvitatja a közgazdasági, tanügyi s egyéb közérdekű kérdéseket. Munkatársai között a leg­jelesebb magyar írók és költők neveivel találkozunk. Ha­vonként hat ivén jelen meg. Ára egész évre 6 írt, egyes füzetéke pedig 60 kr. szerkesztőség és kiadóhivatal: Bu­dapest, vácikörut 72. Ajánljuk e pártolásra méltó válla - tot a müveit közönség figyelmébe. * Harmonia cim alatt zenészeti közlönyt indított meg a „Harmonia“ magyar zeneművészek társulata. A lapot Aggházy, Erney és Kacziány vezetik s számos szakerő támogatja. A megjelent első szám változatos tartalmú s a kitűzött célnak egészen megfelelő közlemé­nyeket hoz. Ara negyedévre e hetenkint megjelenő lap­nak 1 frt 50 kr., mely összeg a kiadóhivatalba (váci­utca 3.) küldendő. * Gróf Széchenyi Béla „Keleti utazása ‘ cimü miiből a Révai testvérek kiadásában megjelent a 26, 27, 28, és 29-dik füzet. Ára egy füzetnek 30 kr. * Az emberi művelődés története P. Szathmáry Károly népszerű munkájából megjelent a 25. és 26d-ik füzet. Tettey Nádor és társa kiadásában, ára egy füzet­nek 30 kr. * A világirodalom történetéből újabban a 8, 9, 10 füzet hagyta el a sajtót. Egy-egy füzet ára 30 kr. * Az „Üstökös“ legújabb száma megjelent. Vál­tozatos tartalmából kiemeljük a következőket: Hetma- niczky a tarka báró (rajzzal). Tallérosy Zebulon, levele. Magyar irók sorsa, (költ.) Lantos Sebestyén. Ártatlan explozió, szerezte Rohanóczy (rajzzal). Kiss József. — Borkorcsolyák, stb. szerkeszti és kiadja: Szabó Endre, előfizetési ára évnegyedre 2 frt, mely összeg a kiadó- hivatalba (József körút 48.) küldendő. * Az 1881. évi törvények jegyzetszélü kiadása je­lent meg Tettey Nádor kiadásában. Ára 4 frt 80 kr. kötve 5 frt. * Uj zenemüvek. A „Harmonia“ társulat ki­adásában megjelent Schauer Ferencz nagy tetszésben részesült „Atala“ cimü dalművéből a „Tündér Keringő“ kapható minden könyv- és zenemükereskedésben. Ára 1 frt. — Viszontlátás cimü magyar induló jelent meg Táborszky és Parsch zenemükereskedésében, irta: itj. Fahrbach Fülöp, ára 60 kr. — Rózsavölgyi és társa kiadásában megjelent: Nap és Hold — operette Lecooq Károlyiéi zongorára átírva, ára 1 frt 50 kr. Tanügy. Felvilágosításul. A következő sorok közzététe­lére kérettünk föl: Az „TJng“ 3. számában Wiener Jó­zsef által közzétett cikkre a közönség felvilágosítása céljából adom egyletünkről a kővetkező sorokat. Az „ungraegyei izr, tanitóegylet“ célja nem a különválás, az erők szétforgácsolása lévén, hanem a megyénk!) éli­izr. közönség közt a nyilvános iskoláztatást társadalmi utón terjeszteni. Az „ungmegyei izr. tanitóegylet“ a fent jelzett czélt az által akarja eléni, hogy a vidéken létező 94 zugiskola, legalább nagyobb részében, nyilvá­nossá tétessék és igy közvetlen a tanügyi hatóság fel­ügyelete alatt álljon, minek következménye 'az lesz, hogy az illető iskolakötelesek nyilvánosan megvizsgáltatnak, kiderül tehát, vájjon a magyar nyelvből a törvény ér­telmében nyernek-e oktatást; elintézhető lesz, hogy a tanító nem félévre fogadtassák, és végre a hatóság az illető tanítókat a tanképesitési vizsga letételére szori- tandja. A vidéken működő fiatal tanítók közt igen sok jeles tehetségű egyén van; hogy tehát ezeknek rend­szeres tovább képzésére alkalom adassák, egyletünk in­gyenes póttanfolyamnak rendezését határozta el, melyek hónaponként egyszer tartva, semmi költségbe kerülni nem fognak, mert már is több jeles tanférfiu Ígére­tét bírjuk, hogy ezen intézményt közreműködósök által támogatni fogják. Az általunk támasztott eszme helyes voltáról ta­núskodtak, kir. tanfelügyelőnknek a gyűlés elején hoz­zánk intézett lelkes elismerő szavai; tanúskodik továbbá Repay András az „Ungm. ált. tanító egylet“ elnökének ama nyilatkozata, miszerint már régebben ő is a püs­pök ö méltóságának tett ily értelemben javaslatot a vi­déki tanítók kiképzése tárgyában. Egyletünk feladatául tekinti minél előbb egy ta­nítói könyvtárt alapítani, mely irányban már is tétetett intézkedés. De ezen egylet főfeladata a Kárpátok alján a magyar nemzeti ügynek tőle kitelhetőleg szolgálni. Hogy egyletünk tagjai az ált. tanító egyletből kilép­tek volna merev valótlanság, mert egyletünk nem ve- tély társa amannak; bizonyítja ezt már azon körülmény is, hogy alulírott még most is tevékeny részt vesz az ált. tanitóegylet működésében. A cikk személyes oldalára reflektálni nem kívánok. Aki közgyűlésünk valódi lefolyását ismerni akarja, utal­juk az „Ungm. Tanügy“ ez évi I-ső számára. Ezeket kívántam az ügy érdekében, melyet kép­viselek elmondani. — Gábel Jakab, az izr. tan. egyl. titkára. — Iskolalátogatók. Ilyenek is vannak ám, kik - nek kötelességük a reájuk bízott iskolákat időnkint meg­látogatni s tett tapasztalataikról jelentést tenni. Néhány éve már, hogy a népoktatási törvény ezen intézményt életbeléptette, s a megyékben az iskolalátogatók helyel- közel működnek is, kivéve Ungmegy ét, hova ezeideig még egyetlenegy iskolalátogató sem lett kinevezve. Váj­jon ki az oka, a miniszterium-e, vagy pedig a tanfelügyelő ? 1 Feleljen reá, a kit illet. Mindenesetre elég hiba, hogy ha törvény van, mely az iskolalátogatók intézményét behozta, nem léptetik életbe Ungmegyében is. Vagy ta­lán Ungmegye ki van véve ezen intézmény kötelező ereje alól, hogy a muszka izgatok itt-ott annál szaba­dabban garázdálkodhassanak. Közgazdaság. — „The Gresham“ Londonban. Ezen Ausztria-Magyarorszá- gon is letelepedett életbiztosító-társaság 33-dik, múlt év junius 3. végződött üzletévéről szóló átnézetes évi jelentése, mely a részvé­nyesek múlt év deez. 8-án tartott rendes nagygyűlésén adatott elő, e napokban jelent meg. Belőle a következő főmozzanatokat közöl­jük, melyek a társaság virágzó állapotáról elég bizonyítékot nyúj­tanak. A lefolyt év eredménye felette kedvező volt. Ez év lefolyása alatt ugyanis 6521 biztosítási ajánlat 59.712,065 frank értékben nyujtatott be, melyek közül 5365 ajánlat 48.375,790 franknyi ösz- szeggel fogadtatott el, mely utóbbira a megfelelő számú kötvény adatott ki. A nyereménybevétel, a viszontbiztosításért kiadott költ­ségektől eltekintve, 12.007,724 frankra rúgott, mely összegbe az első biztosítási év 1,649.043 75 franknyi nyereményei bele vannak értve. A kamat-számla mérlege 2.879,270-85 frankra rúgott és a nyereménybevételhez számítva a társaság évi bevételeit 14.886,494-80 frankra emelte. Az ez év alatt a társaságnak átnyújtott és tőle kifize­tésre elfogadott követelések életbiztosítási kötvényekből 5.744,153-80 frankra rúgtak. A felszerelési és vegyes szerződések követelései, melyeknek fizetési napja lejárt, 2.957,691-65 frankra rúgnak. Köt­vények visszavásárlásáért 845,180-50 frank adatott ki. A biztosítási alap, melynek létezése a szerződésekre nézve biztosítékot nyújt, 3.696,911 frankkal gyaropodott. A társaság a múlt évben Buda­pesten és Becsben 3.057,000 frt vételárért ingatlanokat szerzett meg, a melyekben már most hivatalai is elhelyezvék. A valósitot ^ aktívának összege az üzleti év végével 74.122,865 frankot tett ki. Ezen adatokba a tárczának vételár czimén beállított érték többlete nines beszámítva, miután eme értékek nem realizáltattak és igy azonnali jövedelem forrásaként nem tekinthetők. E többletnek azonban nagy jelentősége van: biztosítja a jótállásokat, melyek a társaság részéről adatnak. A jelentés mellé a társaság aetiváiról egy kimerítő jegyzék van csatolva, mezekből a következő tőkeala­pok tűnnek ki: 3,712,489 80 frank a britt kormány biztosításaiban, 121,066-75 frank az indiai és a gyarmatkormányok biztosításában, 12,852,382 frank idegen állam biztosításokban, 1,274,341-15 frank vaüuti részvényekben, értékpapírokban és törzsrészvényekben. 22,099,399-50 frank vasúti és más kötelezvényekben, 11,452,240-20 frank háztulajdonban, 9,712,633 55 frank jelzálogban, 12,898,312 05 frank különféle biztosításokban. Felelős szerkesztő: Mihalkovich József-

Next

/
Oldalképek
Tartalom