Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1880-09-19 / 38. szám
ezüst frt, a gr. Sztáray Antal által felajánlott 10 db és Lónyay Gábor ur által szintén felajánlott 4 db 20 frankos arany lett kiosztva. A minisztérium is ezen kiállítás s verseny czéljaira 300 irtot engedélyezett. Megszomoritólag hatott az egybegyült gazdaközönségre azon sajnálatos körülmény, miszerint hazai gép gyárosaink a Clayton et Shutleworth czégen kívül, — mely legalább kitűnő sikert kimutató 3-as ekéket állított ki — a kiállítástól távol maradtak. Figyelemre méltók voltak a munkácsi gép-, illetve vasgyár öntvényei és egyéb gazdasági gépei, melyek a nem rég alakult gyár szorgalmát és igyekezetét, de egyúttal sikeres ügyességét igazolták. A kiállítás után bankett, előtte pedig folyó hó 12-én kedélyesen lefolyt tánczestély rendeztetett. A kassai borászati kiállítás. (Saját tudósitónktól.) — sept. 17. A kassai borkiállítás, melynek sikere érdekében a kassai ipar és kereskedelmi kamara oly kitűnő tevékenységet fejtett ki, szept. Ki-én nagy közönség részvétele mellett nyittatott meg. Már reggeli 8 óra körül nagy közönség hullámzott a kiállítási épület előcsarnokában, érdeklődés között várva a kiállítás megnyitását. Végre */410 órakor kezdetét vette az ünnepélyes megnyitás. Ez időpontban érkezett meg ugyanis Miklós Gyula kormánybiztos s a földmivelési minister képviselője. A kormánybiztost Münszter itteni polgármester fogadta a kiállítási épület lópcsőzete előtt. A polgármester üdvözlő szavai után Miklós röviden ecsetelte e kiállítás szükségét. Ily vásárokban véli feltalálni az egyedüli eszközt arra, hogy a külföld is jobban megismerje borainkat és borkereskedelmünk nagyobb lendületet nyerjen; zárszavaiban ühvözölve a kamarát s a vendégkoszorut. Erre Schirger kamarai alelnök üdvözölte a kormánybiztost. Kiemelve beszédjében a kiállítást rendező kamara érdemeit, melynek célja az volt, hogy a felső- magyarországi bortermelő vidékek kereskedelmére éltető- leg hasson, s hogy alkalmat adjon a kitűnő borok bemutatására. Végül sajnálatát fejezte ki József főherceg kiállítási fővédnök távolléte felett, felkérte a kormánybiztost a kiállítás megnyitására, mire ő a kiállítást megnyitottnak nyilvánítja ki s a közönség a tárlat megtekintésére szétoszlott. A gazdasági tanintézet főbejárata szépen feldíszített diadalkapuval van ellátva. A kapu felett ily felirat díszeleg: „Borkiállítás“, felette Magyarország, két oldalt pedig a kiállításban résztvevő törvényhatóságok címereivel. A gazdasági tanintézet ez alkalomra különösen kicsinosittatott. A főépülethez közelebb menvén, olvasható eme felirat: „Isten hozott'4, felette s oldalt a már említett címerekkel. Az első csarnok díszes meny- nyezetét, négy oszlop tartja fenn, a bejárattal szemben a baloldalon a király, a jobb oldalon pedig a királyné mellszobra van felállítva. A kiállítási helyiségbe vezető lépcső ajtaja felett egy Klimkovics Béla tanár által festett gyönyörű olajfestmény függ. E kép egy szőlőgalyak és fürtökkel körülövezett augyalcsoportozatot ábrázol, kik közül az egyik egy kelyhet tart, melybe egy másik angyal a szőlőből aranyszínű nektárt csepegtet. A lépcső kanyarulatánál József főherczeg szobra áll. Egy díszes folyosón át a tulajdonképeni kiállítás helyiségébe jutunk, mely öt termet foglal magában. Az első teremben mindjárt Ungvár derék bortermelőinek mennyiség és minőség tekintetében gazdag kiállítása vonja magára figyelmünket, tovább haladva az egriek a régiség miatt egészen megfeketedett palackjai tűnnek szemünkbe, itt van egy 1818-diki palack bor. Tovább a kassai püspökség, tí.-Patak, Beregmegye borai s ezek között a Bchönborn gróf kiállítása, mely igen díszes. E mellett Maurer Rezső és János kassai borse- reskedő cég kiállítása vonja magára a figyelmet, e mellett pedig Boldogkő-Váralja bortermelőinek gazdag kiállítása vau. A terem közepén elhelyezett három hosszú álványt különböző helyek bortermelőinek kiállításai foglalják el. A második terem közepét Schalkház L. örökösei díszes álványa foglalja el. A második terem déli részét Tokaj borai, az északi oldalon pedig S.- A.- Ujhely s vidékének borai vannak elhelyezve; a nyugati oldalon valamint az első terem északi oldalának egy részen különféle borászati és szölőmüvelési eszközök vannak elhelyezve, legnagyobbrészt Wagner és társa metzenzéfi cég által kiállítva. A harmadik terem közepén Kassa kiállítása szemlélhető; e terem többi részét pedia csemegeszőlők, borászati és szőlőszeti eszközök foglalják el. A negyedik terem közepét Pausz T. borászati eszköz kiállítása foglalja el. Itt van a tarczali vincellér képezde kiállítása, mely nagy figyelmet keltett; itt a szőlő külömbező mivelésmódjai szép kivitelű modelek által vannak ábrázolva, úgyszintén a borászat és pincészet közül előforduló muukálatok és eszközök vannak csoportosítva. Végre az ötödik termet a borvásárra szánt különféle borok mutatványai foglalják el. A kiállítás általán igen impozáns; a palackok mind igen ízlésesen vannak csoportosítva és szép díványokra elhelyezve, köztük szőlőfürtökkel. Azonkívül a falak díszítéséül különféle költőktől vett a borra vonatkozó versek és jelmondatok vannak alkalmazva, szép keretekbe foglalva. A kiállítási helyiség előtt katonazene játszik. A bíráló bizottság d. e. 11 órakor tartotta Miklós elnöklete alatt a.akuló ülését, a jury tagja Ung- megyéből Dr. I v á n t s y László. A rendes bírálat sept. 17-én vette kezdetét A kiállítást az első napon mintegy 3000-en látogattak meg. Máriássy altábornagy délután 3 órakor kapta József főherczeg sürgönyét hogy őt képviselje. Az altábornagy ur külömben ily minőségében már a kiállítás megnyitásárá is megjelent. Este a Schalkház vendéglőben fényes bankett volt, a kassaiak s vidéki kiállítók részvéte mellett. Jelen voltak Keczer, Miklós, Greger, az összes sajtó képviselői, Darvas, Münszter, Komáromy. A felköszöntések sorát Máriássy kezdte meg a királyra, királynéra, Rudolf ko- ronaherczegre emelve poharát. Keczer József főhercegért, Miklós Keczerért, Deil Miklósért, Ivántsy a hazáért stb. ürítették poharukat. A bankett éjfél után ért véget. Meg kell még említeni az előző napon (15-én) d. u. tartott borásztai értekezletet, melyen a jelenlévők a már jelzett kérdések megvitása felett tanácskoztak ; szólották : Greger, Nyomárkay, Barthos, Radvá- nyi, Thuránszky Tivadar (a szakszerű kezelés létesítéséhez a vincellérképezdék szaporítását ajánlja; s óhajtana Szerednyére vagy Bereghszászra egy ily képzőt felállítani.) Krós Szabó s többen. Az értekezlet kívánatosnak mondotta ki mintatelepek felállítását, mintaszüretek tartását s pinceegyesületek alakítását. Végre a kongressus ügyében fölterjesztést intéz a minisztériumhoz. Az értekezlet 7. órakor feloszlott. A további részletekről a következő levélben. Tanügy. Intézkedések a népoktatás előmozdítása érdekében. A beállott uj iskolai év alkalmából Talapkovics Emil ungi tanfelügyelő, a népoktatás érdekében két részletes körlevelet bocsátott ki. Az egyik a községi hatóságokhoz, a másik pedig a községi, fe'okezeti iskolaszékekhez s néptanítóhoz van intézve. E két körlevél kibővítve a népoktatási törvény ide vonatkozó §§-val, részletesen szabályozza mindazon teendőket, és kötelességeket, melyek az érdekletteket illetik. A körlevelek főbb vonásaikban a következőket adják elő: Miután a tanév f. hó 10-én kezdődik, a községi elöljáróságnak és iskolaszéknek kötelessége az iskola- törvénynek a tankötelezettségre vonatkozó intézkedéseit kihirdetni, s az elöljáróság köteles az iskolaszéknek a tanköteles gyermekek névsorát átadni. A gyermekeket az iskolába küldeni elmulasztó szülők vagy gondnokok megintendők, ennek nem sikerülte esetén azok megbüntetése iránt intézkedjenek. Az iskolaszékek kötelessége a mulasztási naplót megvizsgálni, az ok nélkül elmaradottak névjegyzékét a a községi bíróságnak átadni ki a mulasztó szülőket megbírságolja. A mely szülők, négyszeri birság alkalmazása után sem járatják gyermekeiket iskolába, azok a tanfelügyelőnek feljelentendők. A mulasztási napló minden három hónapban a tanfelügyelőnek beküldendő. Az iskolaszék a tantervet s órarendet állapítsa meg. A gyermekek szülői a tankönyvek beszerzésére szoritandók, vonakodá uk esetén ezek a tanfelügyelőnek feljelentendők, a ki a könyveket beszerzi s azok árát a közig, hatóság utján a mulasztó szülőkön behajtja. Az iskolaszék egy-egy tagja hetenként köteles meglátogatni az iskolát; ugyanez havonként legalább egyszer ülést köteles tartani, egyszóval az iskola beliigyeit, figyelemmel kisérni, a rend a tisztaságra felügyelni, végre intézkedni, hogy a tanító fizetésre kellő időben és pontosan behajtassák. Egyletek és társulatok. — A Kárpát-egylet beszkidalji osztálya e hó 8-án tartotta közgyűlését a Homonnától negyedórányira fekvő „Szirtalja“ mulatóhelyen. A közgyűlés, mely Andrássy Aladár gróf diszelnöklete alatt folyt le, kiválólag e kérdéssel foglalkozott: Vájjon a Beszkidek vidékén van-e életképes házi iparág? s ha van, mikép lenne az fejlesztendő? E tárgy megvitatása igen élénk eszmecserére adott alkalmat annyival inkább, mivel e vidéken a kosárfonás, durva vászonyszövés, tömören hajlított bu torkészités és különösen Homonuán mümetszési iparágak tényleg meg is vannak honosítva, csakhogy e czik- keknek mindeddig piaczuk nem lévén, az iparág jóformán parlagon hever. A közgyűlés elhatározta tehát, hogy a Kárpát-egylet közbenjárásával ez iparczikkeknek a fővárosban és més nagyobb városokban raktárak felállítása által piaczot fog teremteni, azonkívül rajta lesz az egylet, hogy e czikkek szállítása az illető vasutakon különös előnyben részesüljön s erre a kormány támogatását is ki fogja kérni. Hogy ez minél sikeresebben történhessék, Zemplén, Bereg és Ungmegyék- ből 4—4 tagú bizottság választatott. A közgyűlés ezzel véget érvén, a jelenlevők a mellékteremben a Homonna városi müfaragó iskola kiállítását tekintették meg, mely Ho ff meist er Adolf ügyes vezetése alatc áll, majd kedélyes lakoma és táncz következett. Az egylet legközelebbi ülést a szobránézi fürdőben fogja megtartani. Gazdasági-egyesületi ügyek. — Az ungmegyei gazdasági-egyesület rendkívüli közgyűlését Bernáth Dezső elnöklete alatt f. hó 12-én tartotta. Felolvastatván az alapszabályok jóváhagyási záradéka, beadattak a szavazati lapok a 18 igazgatóválasztmányi tagra; legtöbb szavazatot nyertek a választmányi tagságra: Csuha Mihály, Lehoczky Béla, Rónai Antal, Bugyis András, Déézsy Ferencz, Ibrányi Lajos, Dr. Ivántsy László, Kende Zsigmond, Kratohvill Ágoston, Felföldy Ödön, Bacsinszky Ödön, Fekete Vin- cze, Ehrenreich József, Farkas Ferencz, Widder Albert, Seidler Lipót, Kovács Károly, és Schaffer Vilmos. Ezután titkárrá: Mihalkovich József, pénztárnokká pedig: Telendy Antal választattak meg. A közgyűlés ezen felül több folyó ügyet intézett el. — A gazdasági egyesület választmánya f. hó 30-án d. u. 3 órakor a megyeháza termében ülést tart, melyre az elnökség a választmányi tag urakat meghívja. — A gazd. egyesület t. tagjai az elnökség által felkéretnek, miként az 1879/80-ik évre esedékes s még be nem fizetett tagsági dijaikat Telendy Antal pénztárnok urnái mielőbb befizetni szíveskedjenek. Ungvári piaci árak. (Szeptember 16.) Búza 100 litarenkint 7 frt 20 kr. Rozs 6 frt 58 kr. Árpa 3 frt 80 kr. Zab 2 frt 05 kr. Tengeri 5 frt 18 kr. Burgonya 3 frt 20 kr, Borsó 10 frt 20 kr, Lencse 7 frt — kr, Paszuly 7 frt 20 kr. Köleskása 8 frt 60 kr, Köles 4 frt 10 kr, Egy liter 30° szesz 30 kr, Vaj 78 kr, Egy kilogramm sertés zsir 68 kr, Marhahús 36 kr. Szalonna 76 kr, Öntött gyertya 64 kr 100 kilogramm széna 7 frt 29 kr, Zsupszalma 1 frt 70 kr, Egy kilogramm búza kenyér 16 kr. Rozs kény 14 Felelős szerkesztő: Mihalkovich József. Nyilttér*) Az ember valóban nem tudja, kacagjon vagy bo- szankodjók némely féltudákos ember konok ostobaságain, milyeneket az „Ungvár“ ez. 1. 37. sz. nyiltterében Hevesi Mihály tollából olvasni lehetett; ilyesmihez nagy dózis elbizakodottság kívántatik, hogy egy alig silabi- zálni tudó, iparában is alig a kezdetlegesség kellékeivel küzdő egyén mint Hevesi Mihály, ki hogy semmitmondó ürességével tündökölhessen, az írói mániától elragadtatja magát, neki megy piszkos fulánbjával aljas boszuból egy köztiszteletben álló szeplőtlen jellemű önzetlen becsülettel biró, s vele semmi tekintetben párhuzamba nem helyezhető müveit, a világ nagy városaiban számos éveken át tapasztalatokat szerzett Kaufmán Jakab állatorvos urnák, neki áll pletykás modorú szájhősködésével és a még hozzá nem tartozó, de ahoz annál kevésbé értő általánosan elismert tudományos szakbirálatokba bocsájtkozik, és mindezt azon indokból tenni merészelte, mert Kaufmann ur nem akarta őt négy keréknek megtalpalásával megbízni. No! ennyi emberi gyarlóság már ha elnök is az ember — mégis sok. Hevesi Mihály ezen eljárásáért polgári kötelességünknek ösmerjük, a polgári erények ily módoni arcul- csapásáért, roszalásunkkal és ha úgy akarja, megvetésünkkel válaszolni, és egyszersmind sajnálatunkat kifejezni a felett, hogy kezdetlegességben vájudó a közművelődés zászlóját magasan lebegtető általános ipartársulat tisztelt tagjai, de különösen Kaufmann Jakab állatorvos ur által pártfogolt oly egyén az elnöki tisztre lett kiválasztva, mint Hevesi Mihály, a ki e nagy horderejű nemes intézmény valódi veszedelmének bizonyult, úgy nyilvános fellépésében mint magánügyekben. Mi alólirottak, kik e hazának sok ily derék zsidó honpolgárokat kívánunk, mint a milyen Kaufmann utazón kérelemmel fordulunk Kaufmann úrhoz, hogy az ilyen embert vesse meg, és hogy Betenbuck Hevesi Mihálynak fogalma legyen az állatgyógyászati szakmáról, foganatosítsa gyógyismereteit rajta úgy, mint azt a marha patiensein szokta; Hevesinek pedig nem kívánhatunk egyebet, mint jobb erkölcsöt, és hogy hagyja el azt a sok pletykálást, házasság rontást, és több veszedelmes rósz tulajdonait; ajánljuk ezek helyett néki a faragót ügyesebben használni, hogy olyan kocsikat tanulna veTe megcsinálni, melyeket nem kellene 2—3 nap eltelte után szekereken felrakva javítás végett hozzá visz- szavinni. Amennyiben Kaufmann Jakab állatorvostól hallottuk, hogy önt Hevesi uram nem érdemesíti a válaszra, tehát fogadja egyelőre ezt mitőlünk tiszteleti példányul. Kunsch Márton kerékgyártó, Tomcsics György kovács, Balog Mihály kerékgyártó, Polumby Bertalau kovács, iparosok. *) Az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállal felelőssége a szóik.
