Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1880-12-19 / 51. szám

a nemzetben megerősödni kezdett a hit, miszerint a törvényhozás és a felelős kormány karöltött működésének sikerülni fog a hazai termelést, a honi ipart és keres­kedelmet lassan, de következetesen virágzásnak indí­tani. — Azt hittük, hogy ezen melegen üdvözölt irány- változásnál fogva a hazai kereskedelem és ipar nem lesz többé egy végzetes pénzügyi politika merész kísér­leteinek kizsákmányolási tárgya, de a nemzet közgazda- sági önállóságának alapjaként felismertetvén, gondos ápolásában fog részesülni. A mélyen tisztelt háznak bemutatott uj fogyasz­tási adójavaslatok erősen megingatták ezen hazaszerte terjedő hitet. Az államnak pénzre van szüksége és ismét csak neki esik a hónapok, hetek élőit tengőnek, szánalomra méltónak, föltétlenül pártolandónak mondott magyar kereskedelemnek, az osztrák helotának czirnzett, egyes ágaiban végpusztulással fenyegetett és országszerte az. osztrák óriással élethalál harcot vivő magyar iparnak. A mélyent tisztelt kormány egyik buzgó tagja beható tanulmányok tárgyává teszi az iparreform, a házaló kereskedés és vógeladások korlátozásának, a va­sárügy rendezésének, az uj iparágak adómentesítésének kérdéseit, és mindent el akar követni arra nézve, hogy ezen kérdések a hazai ipar és kereskedelem jól felfogott érdekeinek megfelelően oldatassauak meg, a kormány másik tagja pedig sújtó csapást mér ugyanezen keres­kedelemre és az iparos tevékenység éppen legzsengébb ágaira. Tagadhatatlan, hogy ezen eljárásban nagymérvű következetlenség nyilvánul. Engedje meg a mélyen tisztelt ház. hogy szóban levő törvényjavaslatokat mind kereskedelmi, mind ipari szempontból bírálat alá vegyük. A czukrot és kávét a törvényjavaslat elfogadása esetében azon szerencsétlenség érné, hogy röoid idő­közben újabb és újabb adóteherrel rovatnék meg. Alig két hónapja annak, hogy a czukoradó (ter­melési adó) hat millióról tiz millióra emelkedett fel, és már is ezen fontos fogyasztási cikknek újabb ter- heltetésre gondolnak. A kávé a vámnak tetemes felemelése által uj év óta közel 12 o. é. forintnyi adóemelést volt kénytelen elviselni. Hogy ily rohamos adóemelések a kérdéses cikkek árát aránytalanul felrúghatván, a fogyasztás csökkenését és igy a kereskedelem egyenes károsítását fogják ma­guk utáu vonni, bizonyításra nein szorul. De másrészt kétségtelen, hogy ezen cikkek Ausz­triában hasonló fogyasztási adóval terhelve nem lóvén, öt kilogrammos csomagokban tömegesen fognak onnét a középszerű és a nagyobb fogyasztók által közvetlenül megrendeltetni, mi által a mi keresedelmiik éppen leg­jobb fogyasztóitól fog elesni. Az osztrák nagy kereskedők és raktárak házaltatr.i fognak ügynökeikkel országszerte és igy a javaslat elfo­gadása által a magyar czukor- és kávókereskedés szám- bavehető fogyasztó közönsége és az ezzel való üzleti összeköttetés haszna kiszolgáltat!k az osztrák kereskede­lemnek, úgymint — kisebb mérvben ugyan és kevésbe kártékony hatással — a „magyar-német postaforgalmi reform“ lehetővé tette, hogy a német csemegeáruk (De­licatessen) közvetlenül a hazai kereskedelem mellőzésé­vel áraszszák el az országot. A kérdéses adók kivetése és beszedésére nézve a javaslatban tervezett határozmáayok és intézkedések oly hátrányokat szülnének, melyek a nagyobb kereske­delmi városok gyarmatáru forgalmát vógveszélylyel el­pusztulással fenyegetnék. A törvényjavaslat ugyani; tekintettel az egyes városok és községek lakosainak számára külöruböző magasságú adótételeket kíván megállapítani és a terve­zett adónak beszedésére nézve zárt városokban és nyílt községekben eltérő eljárást óhajt behozni. Ezen külömbségnek szükségszerű következménye volna, hogy a czukor- és kávé árak az adókivetés és beszedés módozatai szerint alakulnának és hogy a zárt és zártakká teendő városok, valumiut a nagyobb keres­kedelmi központoknak a vidéki kis kereskedőkkel foly­tatott en-gros kereskedésük és a nagyobb vidéki fo­gyasztókkal fenntartott közve’len üzleti összeköttetés megszűnnék, miután a vidéki nagyobb fogyasztók, kik eddig ezen központókat keresték fel megrendeléseikkel és a vidéki kisebb üzlet, melyek a vidéki kereskedelmi központokban fedezték ebbelli szükségleteiket, vagy a vidéki kisebb kereskedésekhez, vagy az osztrák nagy üzletekhez és raktárokhoz fognak fordulni. A törvényjavaslatbau célba vett adóztatás ennél­fogva egyértelmű volna a nagy ban való hazai gyarmat­áru-kereskedés megszüntetésével, sok tekintélyes adófi­zető üzlet kiíratásával. Ezen helyzeten keveset változtatna az, hogy a zárt városok kifelé való kereskedése bizonyos fokú adóvisz- szatérités által lehetővé akar tétetni. A cukor- és kávéárakra az adókivetési eljárásnál és a kiegyezésnél kivívott előnyök is lényeges befolyás­sal lesznek, elanyira, hogy a zárt város kereskedője azon esetben is, hogy uz egész országra egyforma adó­tételek hozatnának be, nem fog más város kiegyezke­dett kereskedőjével versenyezhetni, mivel ott a kávé és czukor teljesen megadóztatik, mig a kiegyezési eljá­rás előnyeivel rendelkező nyilt városi kereskedő a kiví­vott előnyökhöz képest szabhatja meg a kérdéses áru­cikkek árát. Hogy mily értékkel birand ily körülmények kö­zött. a kiállításba helyezett adóviszszatórés, annak meg­ítélését a mélyen tisztelt képviselőház bölcs belátására bizzuk. A mondottakból kitűnik, hogy a tervezett adó — bármily látszólagos kedvezmények által is akarnának a terhen könnyíteni, — a városi kereskedelem ellen irány­zott halálos csapás. Teljesen indokolatlan és a maga nemében páratlan a törvényjavaslatban a pótkávékra javaslatba hozott és az indiai kávéra kivetendővei egyforma magasságban tervezett adó. A vám, vagy fogyasztási adótétel magasságának meghatározásánál az egész miveit világban mindeddig az adótárgy értéke volt egyik mérvadó tényező. Ezen egyedül helyes felfogás a mi vámtarifánkban is talál kifejezést, hol a pörkölt kávé 30, a pótkávé 6 frtnyi vámmal van megróva. A katangkávé 18, a fiigekávó 30 és a fraukkávé 36 frtba kerül métermázsánként, mig az indiai kávé ára 140 és 160 írt közt variál. Ezeket egyformán megadóztatni nem lehet, nem szabad. De a tisztelettel alulírott kamara a pótkávénak megadóztatását egyáltalában elejtendőnek véli. A pótkávék olcsóságuknál fogva a legszegényebb néposztályok mindennapi szükségleteihez tartozó czik- kek között fontos szerepet játszanak, a mennyiben — köztudomás szerint — kevés indiai kávával keverve és tejjel elkészítve, nagy táperővel bitó élelmi szert ké­peznek és a pálinkapestis terjedésének hatalmas ellen­szereivé lettek. Ezeket megadóztatni annyit jelentene, mint az úgyis nyomorral küzdő köznép megélhetését megtámadni. A czukoradóuak a liqueurgyártásra, ezen egv idő óta örvendetes haladásnak induló iparágra, hasonlóan pusztító hatása volna. A törvényjavaslat szerint ugyanis a liqueurgyártó az általa gyártási czélokra felhasznált czukor után meg­fizetné a teljes fogyasztási adót, és ez által verseny­képtelenné válnék az ily teherrel meg nem rótt osztrák gyárossal szemben, kinek liqueurjei, miután tudvalevő­leg három-negyed részben czukrot nem tartalmaznak, a behozatalnál sem kerülnének adózás alá. Érzékenyen Bujtatnék a javaslat törvényerőre emel­kedése által a szépen fejlődő ezukrászipar is, mert a czukrász, ki szintén az általa felhesznált, egész czukor- mennyiség után adóztatik meg, nem ruházhatja át. a fi­zetett adót a fogyasztóra, mivel a készítmények árának felemelése által azok kelendősége nagy mérvben alterál- tatnék, de a czukrász azonfelül egyes fontos ezikkekre nézve teljesen leveretnék az osztrák versenytárs által, kinek fogyasztási adóval meg nem terhelt czukorból ké­szített czákrászati terményei (különböző kétszersültek, ostyák stb.) nem tartalmazván háromnegyedrészben czukrot, itt sem jönnének adózás alá. Az örvendetesen fejlődő eznkork agy áldás a liqueur- gyártásnál felhozott indoknál fogva hasonlóan megniér- hetlenül károsittatnék a fogyasztási adótól mentes czu- korral dolgozó osztrák gyárossal szemben, kinek külö­nösen olcsóbb minőségű, mindenféle nem tápláló anya­gokkal kevert czukorkái már jelenleg is háttérbe szorít­ják a szolid módon, tisztán czukorból készített, hason- f'aju magyar czukorkákat. A sörre nézve tervezett fogyasztási adó a legve­szélyesebb rendszabályok egyike. Az Ausztriával kötött vámszerződés ez idő szerint lehetővé teszi, hogy az olcsó de tartalom nélküli oszt­rák sörök elöntsék az országot és háttérbe szorítsák a magyar sörfőzdék drágább, de táplálóbb és tartalomdú- sabb termékeit. Ennek tulajdonítandó azon sajnos körülmény, hogy az ezen kamara területén tétoző 24 sörfőzde közül 10 szüuetelui kénytelen, mig a többi (kettőnek kivételével) szánalomra méltó módou teng. Hogy a tervezett söradó ezen iparág helyzetét még súlyosabbá, még elviselhetleuebbé tenué. nem szo­rult bizonyításra. A mondottakból át méltóztatik látni a mélyen tisztelt képviselőháznak, hogy a kormány által benyúj­tott fogyasztási adótörvény-javaslatok elfogadása és tör­vényerőre emelése áltál súlyos csapás méretnék az ér­dekelt kereskedelmi és iparágak ellen. Azok elvetése által egyrészt megmentené a mélyen tisztelt ház a közgazdasági tevékenység említett ágait és másrészt következetesen haladna a hazai ipar és ke­reskedelem fejtesztése és felvirágoztatása érdekében meg­kezdett utón. Ezen annyira ápolásra érdemes kereskedelem, ezen a végpusztulástól megmentendő ipar nevében kérjük a mélyen tiszle t képviselőházat, miszerint ezen végzetes javaslatokat elvetni méltóztassék. Elvégre kérjük a mélyen tisztelt házat, miszerint a tisztelt kormányt oda utasítani méltóztassék, miszerint az ország közgazdasági érdekeivel összefüggő törvényja­vaslatokat jö' őben csak akkor terjeszsze a törvényhozás elé, ha azokra nézve a hivatott szakértő körök vélemé­nyét meghallgatta. Kiváló tiszteletünk nyilvánítása mellett maradtunk Kassán, 1880. évi karácsony hó 10. napján a kassai keresked-dmi és iparkamara nevében: a mélyen tisztelt képviselőhöz alázatos szolgái Deil Jenő s. k. Novelly Sándor s. k. titkár. elnök. K ii I ö n f é I é k. (0 felsége és a Vörös Kereszt.) A decz 13-iki hivatalos lap a következő kir. kéziratot közli; Kedves gróf Károlyi Gyula! Magyar minisztereelnököin előterjesztése folytán önt a sebesült és beteg harcosok önkéntes ápolására és támogatására vonatkozó segélvző egyesületi ügynek magyar koronám országaiban az ál­talam jóváhagyott alapelvek szerint leendő szervezésével ezennel megbízom. Kelt Gödöllőn, 1880. évi december hó 5-én. Perencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Ő felségének e legmagasabb kézirata újból tanúskodik, mi­lyen súlyt helyez ő felsége a Vörös Kereszt intézmé­nyére, melyet kir. kézirataiban már többször kötött a magyar közönség szivére. Károlyi Gyula grófot társa­dalmi állása, többször bizonyított emberbaráti törekvé­sei egyaránt képesnek mutatják e nagy és nemes munka elvégzésére, mely e kinevezéssel reá háramlik. (A póttartalékosok.) A legközelebb életbe lé­pendő uj védtörvény a póttartalékosokról is különösen megemlékezik és reájuk nézve nem a legkellemesebb újításokat tartalmaz. Azelőtt a sorozásoknál az I. és II. korosztályból a fölöslegeseket „ideiglenesen“, a III. kor­osztályból pedig „véglegesen“ a póttartalékba sorozták, a nélkül, hogy őket hadiszolgálatra kiképezlették volna. Ezentúl azonban rnindkótnemü póttartalékosok a többi újoncokkal együtt 8 heti kiképeztetésben fognak része­sülni és csak azután lesznek „béke idejére“ szebadsá- golva. így tehát a küzös hadseregnek egy hosszan tartó háború esetén is lesz pótlékja, mert a póttartalékosok állandó száma 80 ezerre rug, a kik eddig csak papíron figurúltak, ezután teljesen kiképezve lesznek. (Eljegyzések.) Komjáthy Tihamér baranyai földbirtokos eljegyezte Ma dar assy Mariska kisasz- szonyt, Madarassy Mór jogügyi tanácsos leányát. Arky Fülöp derék barátunkat, az ungvári nép­bank igazgatóját kettős családi öröm érte, Juliska leá­nyát Klein Jenő fényképész, Malvin leányát pedig Deutsch Adolf megyei állatorvos jegyezték el. Sok boldogságot kívánunk ez uj frigyre. (J e n k e i p 1 é b á n o s s á) Benkő József volt ung­vári, jelenleg m.-szigeti segédlelkész neveztetett ki. (Az eperjesi színház) mint a „Főv. Lapod­ban olvassuk — rövid időn készen lesz, Graf és Feszty építészek, Galló György gépész, Lehmann Mór diszlet- festő s Horovitz Mór diszfestő vetekedtek, hogy rendel­tetéséhez méltó csarnokot adhassanak át. A vidék egyik legdíszesebb színháza lesz s kényelem tekintetében leg- föiebb az aradi és debreceni múlják fölül. A színpad tágas, ivalakban fekszik a nézőtér felé -s el van látva sülyesztővel, futó vágányokkal stb. Az alszinpad és zsi­nórpadlás is kitünőleg vannak berendezve, hogy a dísz­letek kiméivé, a változások gyorsan eszközölhetők legye­nek. A Lehmann által nem rég tartott diszletpróba fe­lülmúlta a várakozást s a nézők nagyban örvendtek. A zárt előcsarnok egyik oldalán pénztár, a másikon a ru­határ van s két oldalt folyosók vezetnek a nézőtérre — földszintre, páholyok és karzatokra. Az első emeleten diszes foyer van. Az épület három emeletes s dicsére­tére válik a tervező Bépászky Mihály kassai jeles épí­tésznek. Horovitz a díszítésnél a pesti népszínházát vette mintául. Kiilöuüsen Ízléses a mennyezet. A világítás kér­dése februárban meg lesz oldva s akkor kitűzik a meg­nyitás napját. — Öröme lesz az egész városnak, legki­vált az építő bizottságnak, melynek tagjai: Furmann Andor polgármester, dr. Schmidt Gyula, Jelenik Al- mássy István, Kyss Géza és Kubinyi Albert. Sok fá­radtságba, erőfeszítésbe került e szinház létrehozása, de annál örvendetest), hogy várakozáson felül sikerült. • (Uj házszámozás.) Ungvár város tanácsa a házaknak uj, az, eddiginél célszerűbb megszámozását el­rendelte, s annak végrehajtásával Pyeré rendőrkapitányt bízta meg. (Vasúti szerencsétlenség.) A csapi vasúti állomáson folyó hó 17-dikén délbeu ükolicsny Jó­zsef vasúti kalauz a vasúti vágányon át akart menni ép­pen akkor, a midőn a mozdony e vágányon kocsik ösz- szekapcsolására használtatott. Menetközben a vágányon elsiklott s a földre esett, de mert utazókószen volt öl­tözködve s a talaj sikos volt, nem volt képes oly gyor­san felkelni, hogy a gőzmozdony elől menekülhessen, mely öt fekvő állapotban érve, mindkét lábát a törzsök­nél elmetszette. A szerencsétlenül járt fiatal férfi azon­nal Ungvárra szállíttatott gyógykezelés végett, a hol még aznap nagy kínok között meghalt, özvegyet és kiskorú gyermeket hagyva maga után. Temetése bátyja Oko- licsny János lakásán ma délután 3 órakor volt. Nyu­godjék békével! (A cukor és kávéadó) ellen több tekintélyes fővárosi kereskedő köztük Brázay körleveleket küld­tek az itteni kereskedőkhöz, az ungvári népbankhoz stb. hogy tartsanak nópgyüléseket ez ujabbi adóteher beho­zatala ellen. E tekintetben, mint halljuk, a kereskedők testületileg szándékoznak a karácsonyi szünetek alkal­mával itthon időző ungi képviselőket felkérni, hogy ne szavazzanak a cukor és kávé megadóztatását célzó ja­vaslatra. (Bern át h Dezső) o. gy. képviselő, f. hó 17-én hazaérkezett. (Kinevezés.) A király tartalékos hadnagyokká kinevezte a gyalogságnál Oláh Sándor és Fehér Ákos egyéves önkénteseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom