Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1880-12-12 / 50. szám

50. szán). XVIII. évfolyam. Ungyár 1880. rasárnap, december 12. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A. szerkesztőhöz intézendő minden tözlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit som közlünk, ha nem tudjuk, ki­től jön. Kéziratok vissza nem adat­nak. Előfizetési feltételek: Egy évre .........................6 frt — Félévre ..............................3 „ — Negyed évre .... 1 ., 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek Miksa könyvnyomdájába külden­dők. Kiadó-hivatal: Pollaesek Miksa könyvnyomdája. A KÖZM1VELÖDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Nyi Ittér: Soronként 20 kr. Ungvár, december II. A cukor, kávé és a söradó. Általános mozgalom indult meg a főváros kereskedői s iparosai körében, mely az ország külömböző részeiben is viszhangot adott. A kas­sai kereskedelmi és iparkamara szintén felirt. A mozgalmat a pénzügyminiszter által legutóbb az országház elé terjesztett újabb jövedelmi for­rások, a cukor, kávé és sör, mint luxus cikkek­nek megadóztatása képezi, melylyel a két utóbbi évet számítva: évi 3 millió forint jövedelmet hisz elérhetni. Ezen kérdés mint kizárólagosan nemzetgaz- dászati kérdés megérdemli, hogy vele foglal­kozzunk. Az újabb adónem felfedezésére nézve pedig csak annyit jelzünk; nagy baj van ott, hol a kiadások folytonosan s oly annyira emel­kednek, hogy azok fedezetét csakis újabb és újabb adók feltalálásával, életbeléptetése s be­hajtásával kell fedezni. Még kétségbeejtőbb, ha meggondoljuk, hogy ezen újabb adók, habár kü­lömböző címen is: de egy és ugyanazon adó­zóktól hajtatnak be. Először is az elnevezés az, mely nem állja meg a kritikát. Lehet ugyan, hogy a sör s kü­lönböző cukorkák luxus cikkeket képezhetnek, de az is igaz, hogy a reggeli kávéivás hazánk­ban oly annyira elterjedt, hogy ily minőségben mint szükséges élelmiszer kenyeret pótol. S ez örvendetes esemény; bár a lélekölő s tompító pálinka ivást a térről teljesen leszorítaná. . . . A cukor- és kávénak ily értelembeni megadóz­tatása tehát kizárólag nem fény űzési adóztatás, de általános, mivel az ország lakóinak nagy részét illeti. Vannak számosán, kik ezen újabb adózta­tást, mint az állami háztartás budgetjének lé­nyeges egyensulyzóját üdvözlik, helyesnek tart­ják. Különösen azon szempontból védelmezik, mivel ha uj adóról van szó: az iukább ily alak­ban nyerjen életet, mintsem az a földművelés hátrányára történjék, Igaz, hogy ezen adónem a földművest csak mint köz-tagot aránylagosan illeti, s a földmű­velési jövedelem apasztására nincs befolyással de annál inkább megtámadja a hazai kereske­delmet. A javaslat különböző fogyasztási területet állít föl. Először az ország fővárosát, másodszor a 20 ezernél nagyobb létszámmal biró várost, a 10 és 20 ezer létszám közöttit és a 10 ezeren aluli lélekszámú községeket, s ezeknek megadóz­tatását skála szerint javasolja. Ezen osztályzat közül Ungvár városa a 3-dik fokozat alá esik s igy fizet: a cukor után m.-mázsánkint 3 frtot; kávé uián m.-mázsánként 6 frtot; egy hektoli­ter sör után 1 frt 25 krt. Ezen körülmény oda látszik irányulni, hogy a teher a vidéki kereskedelem enyhébb meg­adóztatása inellett, a fő s nagyobb városokra essék, mint az a jövedelmi előirányzatból is ki­tűnik ; mert mig az ország többi részéből 2400000 frt jövedelmet remél, a főváros adóját 664000 frt irányozza elő, Első pillanatra ezen adóztatás úgy tűnik föl, mintha az a vidéket kevéssé érintve a fő­városi lakosok terhéül lépne életbe, Ha azonban behatóbban foglalkozunk vele úgy találjuk, hogy az egész ország, kiválóan pedig a főváros ke­reskedőinek előbb jövedelmét, később existen- ciáját támadja meg. Ha a vidéki kereskedő ezen adó életbelép­tével kávéjának árát 6 írttal föllebb emeli: jön­nek a társország kereskedőinek offertjei. Telve lesznek a lapok reklámokkal, hogy kisebb zsá­kokban, avagy mennyiségekben olcsóbban szál­lítják a közönség házához az árucikket, mint azt itt nálunk vagy a fővárosban beszerezhet­ők: — s ezt 1878. évi kiegyezésünk s a fen­nálló vám egyezségnél fogva felette könnyen te­hetik. Ha ezen törvény életbe lép: tömegesen lepnek meg bennünket Bécs, Trieszt más na­gyobb városok utazói, kik olcsón ide szállítható árucikkeikkel ami kereskedőink hátrányára csi­nálják az üzleteket. A közönség pedig az aján­latok előtt ajtót nyit, s hogy azután hányszor ülend fel: azt csak az eredmény fogja bemu­tatni. Eddig is, mig ezen ujadó életbe nem lépett: nem-e olvassuk, hogy egyik vagy musik bécsi s trieszti cég mily olcsón ajálkozik kávé sat. árucikkeknek csomagokbaui küldésére? . . még a cukor 3, a kávé 6 írttal emelkedik: mily hir­detések és ajánlatok fognak az összes magyar­országi kereskedők hátrányára történni ?! • . Válaszunk reá: olyanok, melyek folytán a szükségletek kereskedőink kárára idegenektől szereztetnek be; kereskedőink pedig törülhetik szemeiket s áldhatják azon üdvös pilanatot; mi­dőn eme adónem Szapáry pénzügyminiszter úr agyában megszülemlett, Nem ok nélküliek azon lázas mozgalmak, melyek a fővárosi kereskedők köreiben megin­dultak s méltók arra, hogy a vidéki kereskedők által megfigyelve érdeklődést keltsenek; sőt kí­vánatos is, hogy a vidéki kereskedők együttes akciójukkal — a nemcsak reájok, de az egész országra káros törvény-javaslat visszavonását eszközölni, vagy legalább elviselhetővé tenni törekedjenek. Apróságok. A megyei bizottság csütörtöki rendkívüli ülése lá­togatott volt; sokan csodálkoztak is e felett s kutatták annak okait. A különféle bizottságok választása miatt gyültek-e össze oly tömegesen? nem, — hisz a litho- grafirozott ivek jelöltjei választattak meg; vagy szépen kikerekitett szónoklatokra vártak? bizony az sem volt; vagy tüntetni akartak a közigazgatási enquetten egyes szó­nokok által mondottak ellen, hogy t. i. a megyei közön­ség körében a köz- és megyei ügyek iránt nincs többé érdeklődés? Lehet, hanem a látogatottságra nagy befo­lyással volt a hetivásár is. * * Nem volt szónoklat, se rövid, se hosszú, a t. bi­zottság megszavazott mindent annak rendje és módja szerint, és Lehoezky Béla nyugodtan ült az asztal szeg­letén, mert nem volt tárgy, ami tüzbe hozta volna an- tagoristáit és ezzel őt is. Salem alejkum! * * * Royko Béla synedrion elé állította lapunkat azért, mert a nőegylet által rendezett közvacsoráról lapunkhoz beküldött jelentésének zársorait nem közöltük. Meg­mondtam neki akkor is, midőn a kéziratot átadta, hogy a végsorokat közölni feleslegesnek találom, s igy nem volt oka „nagy meglepetéssel“ arról meggyőződni, hogy közleménye végét teljesen törültem. Álljanak tehát itt az elmaradtt érdekes zársorok: „Végre bocsásson meg tisztelt szerkosztő ur, hogy sajnála­tomat fejezzem ki a részt nem vett n. é. közönség iránt, még pe­dig sajnos, szerkesztő ur is azok sorába tartozik, — mondom saj­nálatomat, mert a mulatság sikerét eléggé ecsetelni képtelen va­gyok, — mert a midőn a szép kezekből nyert vacsora véget ért, a legjobb kedvvel folyt a tánc virradtig, tehát a mulasztott élvezet kipótolhattam“ Nos tehát itt állanak e sorok, kiragadtam azokat a feledés homályából, azt hiszam, megnyugtatom köz­lésükkel Boyko Béla barátomat; a t. olvasók pedig meg­bocsátanak, hogy azok elolvasásának élvezetétől 7 egész napon át megfosztottam őket. Pax! Pax! * * * Amerikaiasan és angolosan. Egy angol: „Szinte hihetetlen: hogyan jutottam én feleséghez. Kéj- utazást teszek egyszer Konstantinápolyba, s közvetlenül s serail fala előtt kajókázok el, midőn egyszerre meg­nyílik az ablak, s egy nehéz zsákot közvetlenül hajóm előtt dobnak a tengerbe. Szerencsére kihalásztuk. De képzelje bámulatomat, midőn a zsákot kibontjuk, talál­niuk benne egy hölgyet, ki bár halavány volt az ijedtség­től. de gyönyörű. Meggyőző szavakkal mondta el, hogy ártatlanul lett féltékeny rá a szultán, halálra Ítélte, s nekem köszönketé megszabadulását. Minthogy elég jó köröluiények között éltem, s a nő bebizonyitá, hogy jó családból származott, elvettem feleségül. Hát nem nagy­szerű? — Az amerikai: „Ez még semmi ahoz, mint lettem én a halandók legboldogabbika. Egyszer uszó- ruhámban fürdőm a Hudsonban, midőn egyik parti ház kigyulad. Mialatt én igyekszem, hogy partra vergőd­jem ruháimért, megérkezett egy uj óriási gőzfecskendő, s nagy sietségemben ép oda jutok, hova a fecskendő széles viz-szivóját lebocsátá. Egy hirtelen taszítás lö­kés, borzasztó szorítás! — mely minden csontomat összeropogtatá, s a másik pillanatban önkívületben re­pülök két emeletnyi magasságban egyenesen egy hölgy karjai közé, ki már égő ruhákkal állott lakása ablakában és segítségért jajveszókelt. Az a vizsugár, mely engem folröpitett, eloltá ugyan a lángokat, de a szerencsétlen a meglepetéstől elájult. De mielőtt ezt tehette volna, volt bennem annyi lélekjelenlét, hogy megkérdezhettem tőle: „Akai--e örökre az enyém lenni, kisasszony?“ mire ő elhaló hangon felelt: „Igen, örökre!“ — aztán erőtlenül omlott karjaim közé. Midőn a formalitásokon túl voltunk, megtudtam, hogy ő független és 20 millió dollár örököse, a mely vagyont kezével együtt átadott nekem, megmentőjéuek. így jutottam én a feleségemhez!“ Megyei bizottsági közgyűlés. Ungmegye bizottsága dec. 9-én gr. Török Na­poleon főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tar­tott. — A közgyűlésnek érdeket kölcsönzött a jövő évre szükséges különféle bizottságok megválasztása, melynek eiedménye felől alább hozunk értesítést. Olvastatott a Blatt a mocsár lecsapolási ügyében a földm. miniszter leirata, melyben különösen az érde­kelteknek szövetkezetté alakulását újabban sürgeti. — Megbizatott az alispán, hogy e tárgyban tegye meg a szükséges intézkedéseket. Hosszú mező községnek az eladásra kijelölt 902 db. tölgyfának 3700 frtnyi kikiáltási ár inellett leendő elárverezése azon feltétel mellett engedélyeztetik, misze­rint a műszaki célokra nem alkalmas tűzifa, a község részére hagyandó vissza. Ungvár városának az árvapénzek mimódoni ke­zelésére vonatkozó s jóváhagyás végett a bizottsághoz áttett szabályrendelete megbiráiás végett Lasztókay Béla, Kusnyiry Gyula es Hlavathy József központi tisztviselőknek kiadatik. Szemján Károly ungvári járásbeli körjegyzőnek lakpénz és utazási átalánya 100 írttal felemeltetni enge­délyeztetik. Ungvár városa 1881. évi költségelőirányzata elő- leges megvizsgálás és jelentéstétel végett a számvevőnek kiadatik. U n g v á r városánál a kövezeti vám kezeléséhez szükséges számvevői állomásnak rendszeresítése engedé­lyeztetik. Rahoncza községnek 152 frtos tartozása törlesz­tésére a község erdejéből 200 köbméter bükkfának el­adása engedélyeztetik. Ungvár városának a kincstárral kötött úrbéri egyesség folytán jutott földek eladása folytán az eladásra a megyei bizottság jóváhagyása szükségeltetvén, ezt a bizottság egy küldöttség véleményétől tevén függővé, e küldöttség tagjaiul megválasztattak: Bugyis András, Lass, tókay tisztiügyész és Árky Fiilöp. TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTALMU LAP.

Next

/
Oldalképek
Tartalom