Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1880-11-14 / 46. szám

ságos eljárás ellen szóllalni, a tanács és a polgármester pedig markába egy nagyot fog nevetni, Mazurákkal együtt, gondolván: beszéljetek, beszéljetek, csak ha mi már behurcolkodtunk, üthetitek a dolog nyomát bottal, Lehoezky a város érdekében tett eme intézkedését a mameluk többség jóváhagyólag fogja tudomásul venni, s ki lesz adva az ordré egyúttal arra is, hogy a rad- vánci, bozdosi utcákon és a savauyuviz tájékán lakó polgárok között ezen ellenvélemény nyilvánítása folytán terjeszszók a mamelukok, hogy „az a ellenzék személyes politikát üz.“ Hogy a helyiségért 430 frtot űzetnek, azt engedi következtetnünk, mert ily címen annyi van felvéve a költségvetésbe.

(x) Lapunk mai hirdetési rovatában lévő Kaufmann és Simon-féle hirdetésre felhívjuk az olvasók ügyeimét. A sorsjegyek állami felügyelet alatt állanak; az eredeti sorsjegyek fölötte előnyös feltételek mellett szerezhetők meg. Ezen ház kiilömben is mint szolid és megbízható már kivívta magának a tekintélyt mindazon felek előtt, kik sorsjegy vásárlásoknál vele érintkezésbe tették magukat.

(x) Lapunk mai hirdetési rovatában különösen érdekes az id. Heckscher Sámuel féle Szerencse-hirdetése. Ezen ház az itt és a vidéken nyert összegek gyors és titokbani kifizetése által már is kivívta magának a jó hírnevet.

IRODALOM.

(Az „Ország-Világ“) IV. füzete következő érdekes tartalommal jelent meg: Mások kocsiján, elbeszélés Kvassay Edétől, Homér époszai és a hómén kérdés Szász Károlyiéi, Gullot Arséne, Merimée Prospered, Helsingforsi élet dr. Szinnyei Józseftől. Az ősi karszékken. Ki a boldog? Tiszteld a gyereket költemények Tóth Lőrincztől, Hallok Vargha Gyufától, Kirándulás Tündérországba, irta K. T. K. Haynau 1848 előtt irta Leibich Antal, Mennyasszony regény Beöthy Lászlótól, Társas élet Bulyovszky Gyulától, Mikor az árva is boldog, költemény Komócsy Józseftől stb. A díszesen kiállított füzet ára 40 kr, kapható Kaufmann Frigyesnél, Budapesten.

(Uj zeneművek.) Kózsavölgyi és társa kiadásában a következő zenemüvek jelentek meg: Ny iregyházi emlék, magyar ábránd zongorára szerzé P. Nagy Albert, Margit csárdás Zsadányi Arnoldtól ára 60 kr.

(Előüzetési felhívás.) Táborszky és Parsch nemzeti zenemű-kereskedők kiadásában (Budapesten, VI. kerület, korona-uteza 4. sz) deezembr elején megjelenik: 15 eredeti Magyar dal Petőü Sándor Költeményeire. Aggházy Gyula, Baditz Ottó, Ébuer Lajos, Feszty Árpád, Greguss Imre, Greguss, János, Gyulay László, Jankó János, Kicsiány ÖJöu, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Spányi Béla, Szemlér Mihály, Tölgyessy, Artur, Vastagh György eredeti rajzaival ellátva. Énekhangra zongora kísérlettel szerzé Hubay Jenő. Fametszetek Morelli Gusztávtól. Fényképnyomatok Bivald Károly fényképészeti és fónynyomdászati műterméből. A dalok czimei következők: Kereszt utón állok. Zárjátok be már azt a koporsót. Ereszkedik le a felhő. Síkos a hó szalad a szán. Temetésre szól az ének. Kél a hold az est lovagja. Boldogtalan voltam. Paripámnak az ő színe fakó. Mi f'oly ott a mezőn. Gyere lovam hadd tegyem fel nyergem. Kis furulyám szomorú fűz ága. Száll a felhő magasan. Nem háboritom-e nyugalmad? Árvalányhaj a süvegem bokrétája. Rószabokor a domb oldalon. Hazánkban ily mű még nemjelent meg, sőt bátran állíthatjuk, hogy a világirodalom sem tud hasonlót felmutatni s azért hisszük, hogy általános fel„Erre tőlem feleletet vár?“

„Azt akarja, hogy én beszéljek ? Igen, igen, hiszen nem is fejtettem én azt ki, kegyednek még, miért rejlik mosolyában mennyországom, szemeiben ajkain üdvöm, boldogságom. Poéta leszek most mindjárt, verselek pedig nem is tanultam geométriát; hős költeményt szavallok el, melyben én leszek a furulyán siró pacsirta, s kegyed egy erdei nympha, ki csermelyekben fog megitatni, elmondom ....

„Hahaha! ugyan mit, talán azt, hogy Plátó a keresztes háború idejében lett Semiramis menyaszonya. Kedves barátom, olyan zöldeket beszél, hogy bámultá- ban legyezőm zöldséggé változik.

„A zöld a remény színe.“

„Csilapüljön kissé, mert történetemet végig kell hallgatnia; pedig hosszú lesz.“

„Jaj!“

„A leány boldogtalan volt.“

„De később megtalálta gavallérját s boldog lett.“ „Honnan tudja?“

„Ott voltam a lakadalmán.“

„Hiszen nem is volt lakodalma?“

„Hát akkor az esküvőjén. Ott volt apja, anyja, keresztanyja, szóval a sógorság, komaság s még többen. Eljön ma este a bálba?“

„Volt a leánynak egy gonosz nágynénje . . .' „Hiszen az nekem is van, csakhogy az enyém nem gonosz.

Miért nem szeret ön engem.“

„A ki nem akarta, hogy szive hajlama szerint válasszon férjet.“

„Hát kegyedet mi akadályozza abban, nem letelt már gyász éve, melyet a szegény megboldogult öregért

tűnést fog kelteni. E mü hármas becsesei bir: nagy költőnek Petőfi legszebb költeményei vannak zenésitve; a költeményekhez hazánk legkitünőb festő művészei eredeti rajzokat készítettek; a delokat egy a magyar zenéért lelkesülő szellemdus ifjú zeneszerző irata, ki ma már a külföldön is megállapitá hírnevét; benn a hazában pedig hangversenyei, szerezményei és különösen a legújabb nópszinműhöz Írott és rendkívüli tetszést aratott magyaros zenéje által osztatlan elismerést szerzett nevének. Ezen dalok egy kötetben, díszes ki- álitásban fognak kiadásunkban megjelenn s hogy elterjedésüket lehető könnyűséggel előmozdítsuk az előfizetési árt példányonkint csak 4 írtban állapítjuk meg. Bolti ár magasabb lesz. Gyűjtőknek 10 példány után egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Az előüzetési összeg beküldésére legczélszerübb a postautalványok használata. Ezen diszmű karácsonyi és újévi ajándékul is igen alkalmas. A tisztelt műértő közönség tömeges pártfogását kérik, Budapest 1880. november hóban. Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedők.

CSARNOK.

A földrengésről.

Zágráb városát f. hó 9-én látogatta meg ama tünemény, a mit földrengésnek nevezünk, mely ott s a környéken rendkívül romboló hatással lépett fel. A városban roppant sok épület a legveszélyesebb módon ösz- sze van rombolva, úgy hogy ha a rengés csak még pár másodperccel tovább tart, Zágráb városát eltörli a föld színéről. A lakosság nagy része hajléktalanul maradt s a legnagyobb kétségbeeséssel néz a küszöbön lévő tél elé; a földrengésnek számos emberélet is áldozatul esett.

Nem lesz érdektelen ez alkalomból e tüneménynyel részletesebben foglalkozni.

A földrengés általában háromféle, u. m. lökésszerű, hullámzó és forgó.

Lökésszerű a földrengés akkor, ha a hullámzó mozgás előtt a lökést is világosan lehet érezni. A legtöbb földrengés alkalmával azonban nem vesznek észre lökést; oka ennek az, hogy közvetlen hatása rendesen kis területen mutatkozik és gyakran megesik, hogy lakatlan helyet ér. Minden földrengés alkalmával a lökés képezi a leghevesebb momentumot; de azért nem kell képzelni, mintha azt rette,netes pusztulás követné; lehet az oly gyenge, mint romboló. Jellemzöleg mutatkozott az 1797-ben Riobambában, hol az embereket feldobta s a folyó túlsó partján levő dombra hajította; a kémények levegőbe röpittettek és előbbi helyükre visszaestek. Caiabriábau 1783. február 5-én egy rettenetes földlökés kőhalmazzá változtatta a virágzó városokat, teménytelen emberéletet oltott ki; a szántóföldeket és kerteket fölforgatta. A lökés házsorokat dobott fel és vetett a közeli dombra, a hegyektől óriási sziklák zuhantak le, melyek a folyó vizeket elzárták és a földrengéstől sanyargatott népet a viz kiáradása uj veszélybe sodorta. Mintegy 40 ezer ember esett ezen földrengésnek áldozatul. Lökésszerű földrengést Magyarországon is többször észleltek, például 1838-dik évi január 23-ikán Brassóban. Sokkal pusztitóbb volt ennél a komáromi 1763.-dik év junius 28-án. A házak falai részint megrepedeztek, részint beomlottak, a tornyok inogtak és lezuhanással fenyegettek; a ferencziek templomának boltozata leszakadt és sok embert agyonütött, a Duna fölforni látszoti és rettenetes hullámokat vetett.

Hullámzó földrengés alkalmával a föld épen úgy mozog, mint a viz hullámai. Ismeretes és sokszor

átszenvedett. Nem ajánlottam-e fel már százezerszer szivemet, kezemet, fejemet; nem győződött meg eléggé érzelmem nagyságáról, vagy kívánja, hogy olyan nagy legyen mint a Gellérthegye?“

„Ha nem hallgat, soha sem lesz vége. Oda kény- szeritették egy vén, de igen gazdag emberhez.“

„No lám!“

„A leány sirt, sirt keservesen, s fogadást tett titokban, hogy enged ugyan nénjének, de kedvesét nem fogja feledni soha.“

„Hát aztán ?“

„Három évig élt férje, s ez alatt hü volt hozzá nem csalta meg soha.“

„Nem a Brutusok, Lncretiak korszakába játszik ez a gyönyörű história.“

„Egyszer találkozott kedvesével, s meggyőződött róla, hogy méltó volt hozzá, mert az sem felejté el.

Hisz ez a mi .... és mit tett azután azaz imádandó leány. Istenem mily érdekkel csüngök minden szaván asszonyom, mert az a legnemesebb lélek volt a világon. Nem, nem, én fejezem be a történetet. Az a űatal ember majd megőrült fájdalmában, midőn megtudta kedvese hűtlenségét. Bolyongott végtelen fájdalmat hordozva szivében két éven át mindenütt, felkereste a legöldöklőbb csatákat, hogy találjon egy golyót, mely megfossza a reá nézve oly szomorú élettől. Egyszer találkozott kedvesével, ki még mindig a régi szerelemmel csüngött rajta, s ez visszaadta nyugalmát. Várt, várt, mig végre a leány férje elköltözött oda, hova ö vágyódott az előtt. Most felkereste őt újólag, felajánlotta szivét esdekelt újólag szerelméért, esdekel most, s fog mindörökké 1

„Csókold meg homlokom — jegyesem. — s.

megvizsgált eset az, hogy egy chileniaí városban (1835)

földrengés alkalmával a földrengés terjedési irányára függélyes falak épen maradtak, a párhuzamosak megrepedeztek. 1851-ben Majorca szigetét földrengés látogatta meg nyugatról kelet félé haladt. Az ottani arsenalban a keleti falhoz támasztott falak helyükben maradtak, a nyugoti falnál levők előre buktak, az északi és déli falnál levők pedig egymásra hullottak. Érdekes eset e földrengésre nézve, hogy az 1838-iki brassói földrengés alkalmávál Nádas faluban, Segesvárhoz közel a föld oly sajátságos hullámzásban volt, hogy az emberek elszédültek és a tengeri betegséghez hasonló bajt kaptak.

A hullámzó földrengést általában nem tartják veszélyesnek, néha mégis a hullámhegyek oly nagyok és oly gyorsan váltakozók, hogy rendkívüli pusztítást idéznek elő. Port-Royalban (1692) egy ottani lelkész leírása szerint úgy látszott, mintha a földfelület folyóssá változott volna; a talaj a tenger hullámaihoz hasonlólag ingott, felemelkedett és alásülyedett. Az emberek a szerencsétlenség kezdetén rémülten rohantak az utcákra, de itt a föld mozgása miatt elestek és ide-oda gurultak. A földön egyszerre két-háromszáz repedés támadt, melyek csakhamar is mét becsukódtak. Tömérdek ember lelte ezen repedésekben sírját; némelyek csak testök felével szorultak be, másoknak a becsukódás után csupán a feje látszott ki, nehányan pedig elnyelettek és ismét kihányattak. A múlt század végén (1790) Brassóban igen erős rengést éreztek, a Bucsecs és Királykő magas sziklafejei rémitőeu ingadoztak; köztük a föld itt-ott megnyílt és ismét erősen bezáródott.

A forgó földrengést tekintik a földrengések legádázabb fajának; a föld kérge ilyenkor olyszerü mozgásban van, miutha valami rettenetes daemoni erő kavarná. Nincs emberi alkotmány, mely ellen tudna neki állani, egymásra dobálja a házakat, eltávoztatja az ut- czák, utak és fasoiok irányát, összezavarja a szántóföldeket; sokszor megesik, hogy a lakosok nem tudják saját lakhelyeiket és földjeiket újra feltalálni. A talaj ezen forgó mozgása azonban önállólag sohasem keletkezik, hanem mindig több pontból kiinduló hullámok ösz- szetorlódásának következése. Vogt azt mondja, hogy a calabriai földrengéskor olyan mozgása volt a földnek, mint a lisztnek, mikor szitálják, combinálva vele még azon mozgást, melyet a szita aljára gyakorolt lökések előidéznének. Az 1838-iki brassói földrengésről is fel van írva, hogy kezdetben lökdöső később örvénylő volt.

A mi a földrengések terjedését illeti, nem terjednek oly gyorsan, mint az ember gondolná; valamivel gyorsabban halad, mint a hang.

A földrengések időtartamát illetőleg bizonytalanok az adatok. Általános a tapasztalai, hogy a rázkódások kevés ideig tartanak és rendesen a leghevesebbek a legrövidebb tartamuak. A caracasi katasztrófát három földrengés idézte elő, a harmadik, mely leg- rövigebb de legrombolóbb volt. csak 3—4 másodpercig tartott és kőhalmazzá döntötte a várost, elpusztított tízezer embert és tönkretette a környéket. Ritkán van, kivált a nagyobb földrengéseknél, hogy a föld bensejé- ben működő erő egyetlen lökés után megszűnjék nyilvánulni; rendesen pár perc alatt a rengés háromszor, négyszer, sőt többször is megújul; sőt hetekig, hónapokig nyugtalanságban van a föld. mert mi gyakran ismétlődnek a lökések és hullámzások. A cumanai földrengés (1766) ily értelemben 14 hónapig tartott. Calab- riában 5 évig ismétlődtek, habár mind gyengébben és ritkábban a lökések és 10 évig nem állott be teljes nyugalom. Az 1763-iki komáromi földrengéskor a föld két évig majdnem folytonos rengésben volt.

A földrengések sokkal gyakoriabbak, mint ezelőtt gondolták. Mint Humboldt mondja, nem múlik el nap s alig van óra, hogy a föld valamely pontja mozgásban ne lenne. Megjegyzendő azonban, hogy a földrengések gyakorisága nagyon különböző a földön; vannak vidékek, hol a földrengés nagy ritkaság, máshol pedig annyira megszokták, mint a hajósok a tengeri vihart. Ezen vidékek összeesnek a vulcanicus területekkel.

A vasúti vonatok menet- és érkezési ideje.

Ungváron, f. évi október 15-től kezdve.

U ngvár-Budapest.

Ungváriól ind. 4 ó. 23 p. reg. Budapestre érk. 7 ó. 58 p. estve.

„ „3 ó. 40 p. délut. „ „ 6 ó. 30 p. reg.

Budapestről „ 10 ó. 50 p. este. Ungvárra „ 10 ó. 28 p. délei. „ „ 7 ó. 34 p. reg. „ „ 11 ó. 0 p. éjjel

U ngvár-Beregszász.

Ungvárról ind. 7 ó. 36 p. reg. Beregszászra érk. 10 ó. 59 p. d. e „ „ 3 ó. 40 p. d. u. „ „ 12 ó. 23 p éjjel

Beregszászról ,, 3 ó 16 p. d. u. Ungvárra „ 0 V 35 p. d. u

„ „ 4 ó. 44 p. reg. „ „ 10 ó. 28 p. d. e

Ung vár-N yiregyháza.

Ungvárról ind. 4 ó. 23 p. reg. Nyíregyházára érk. 9 ó. 53 p. d.e.

„ 7 ó. 36 p reg. ^ „ „ ló. 54 p. d.u.

Nyíregyházáról „ 12 ó. 17 p. délben Ungvárra „ 6 ó. 30p. d.u.

„ „ 5 ó. 40 p. délut. „ „ 11 ó. 6 p. éjjel.

U ng vár-Kassa.

Ungvárról ind. 4 ó. 23 p. reg. Kassára érk. 12 ó. 3 p. délben.

,, „ 3 ó. 40 p. délut. „ „ 10 ó. 39 p. este.

Kassáról „ 3 ó. 45 p. reg. Ungvárra „ 10 ó. 28 p. délelőtt.

„ „ 4 ó 5 p. délut. „ „ 11 ó. 6 p. éjjel.

Zárórák a postahivatalnál.

Budapest, Nyíregyháza, Munkács M.-Sziget Kassa felé, a levélp. osztálynál: d. u. 7 óra, a koesiposta osztálynál: d. u. 6 óra; — a d. u. 3 ó. 40 p. induló vonathoz ugyanarra d. u. 2 ó. 30 p. és 2 ó. 15 p. (Munkács kivételével.) — N.-Kaposra, Bory- niára, Szerednyére: a levélosztálynál: d. u. 7 ó., a kocsipostánál d. u. G ó, Nagymihályba: (Mezőlaboreon át Gáesország felé) a levélpostánál d. e. 10 ó. 30 p., a koesipostánál 10 ó .

Felelős szerkesztő: MiJialkovich József.