Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1880-09-19 / 38. szám
folyta után 14 napig haza nem hozni sürgősen ajánltatik. 6. A beteg légkörének és környékének úgymint a beteg szobának és bútorzatának gondos fertőztelenitése többször naponta mulhatlan szükséges. 7. A fertőtlenités oly módon történik, hogy a gyógytárakban jutányosán kapható úgynevezett nyers cavbolsavból 5 evőkanálnyit 10 liter vízre veszünk s e folyadékból a szeméttartóba, a pe- czegödörbe s az árnyékszékbe bőven Öntünk, ugyszinte a szoba padozatára és falaira ebből locsolunk naponta többször. Utóbbi czélra tiszta cristalizált carbolson borszeszes oldata is használható, melyből két kanálnyi 10 liternyi vízre vétetvén, szintúgy fertőtelenitendő felületekre oly mérvben loesoltatik, hogy a jellegző carbolsav mindig legyen érezhető. Kelt Ungvári, 1880. évi szeptember 15-éir Az ungvári orvosi kar. Előfizetési lelki vas. Az uj évnegyed beálltával előlizetést nyitunk lapunkra, kérve a közönség szives támogatását s ígérve, hogy a lapunk iránti érdeklődést gondos szerkesztéssel fogjuk viszonozni. Előfizetési áruk: Félévre ...............................3 frt. Évnegyedre .....................■ . 1 frt 50 kr. A vidéki megrendelőket kérjük, hogy az előfizetési dijakat postautalványnyal méltóztas- sanak beküldeni. Az „Ung“ szerk. és kiadóhivatala. Különfélék. — September 18. — (Az ungvári kincstári főerdőmesteri) hivatal keretébe tartozó összes erdészek és hivatalnokok, a minisztérium részéről rendelkezés alatti állapotba helyeztettek. Ez azt jelenti u. i., hogy a tisztviselő urak egy év leforgása alatt eddigi állomásaikon újabban meg- erősithetők, vagy bárhová áthelyezhetek, vagy végre nyugdíjazhatok lesznek. (Uj „orosz“ lap.) A jelen év folyamában többször szarnyalt az a hir, s maga az ungvári orosz „Kárpát“ is jelezte, hogy tJngváron egy uj „orosz“ lap fog napvilágot látni. E hir utóbb módosult annyiban, hogy nem Ungváron, hanem Munkácson fognak kiadni „orosz“ lapot. E hír megvalósult; erről értesít a a „Szlovo“ ugyanazon száma. A lapnak, mely szépirodalmi és társadalmi ügyekkel fog foglalkozni, s melyből a mutatványszámnak f. hó 13-án kellett megjelennie, „S z 1 o- vesznoszty“ (Irodalom) a cime, szerkesztője Králiczky Antal szerzetes és a munkácsi görög kathol. kolostor főnöke. A lap „nem fog politikával és polémiával foglalkozni, nem fog senkit megtámadni s nem is fog senkinek hízelegni, a becsület útját választotta magának s ezen akarja elérni célját: felrázni a magyar- országi oroszságot az apathiából s a lethargikus álomból, melybe elmerült vala.“ A munkácsi levelező támogatásra szólítja fel a galicziai rutuénokat, annyival is inkább, mert a lap nagyon olcsó, előfizetési ára októbertől deczemberig 1 frt 25 kr., s október 1 tői hetenként jelenik meg. (Az ungvári po 1 g. 1 ö vészegy 1 et körébő 1.) A szept. 12-iki lövészet eredménye: Az ipartáblán a dijat Mocsáry Béla nyerte. A versenytáblán 250 lövésre 177 kör lett lőve — mely 71 százaléknak felel meg. Legtöbb körre és 93 fokú négyesre a dijat Belliázy Jenő kapta. (Vadászok figyelmébe.) Vasárnap délután 3 órakor a polg lövészegyleti kertben Bergardus üveggömb lövészet fog tartatni; tét lövésenként 5 kr., dijak a befolyt pénzekhez képest fognak kiadatni; ezen lövészetet ajánljuk a vadászoknak figyelmébe. (Az á 11 a m t i t k á r 1 e v e 1 e.) Prónay József belügyminiszteri államtitkár, Nehrebeczky Sándor elhunyta alkalmából a következő levelet irta a rokonokhoz: Nagyságos Nehrebeczky György, orsz. képviselő urnák íelyben. Kedves barátom! Főnököm, Tisza Kálmán ő exellentiájának hozzám intézett, épen most vett magáneveiében azon megbízást nyertem, fiogy ama nagy veszetség felett, mely Nehrebeczky Sándor kimultával nemcsak a minisztériumot, de a tisztelt rokonságot is érte, ő exellentiájának legmélyebb részvétét és sajnálatát tolmácsoljam. Azon kéréssel, hogy ő exellentiájának e részvétnyilatkozatát a tisztelt rokonság tudomására hozni szíveskedjél, baráti érzelmeidbe zártan marad híved Prónay József, s. k., belügymin. államtitkár. f(Hadzsega Bazi 1) munkácsi székesegyb. káptalani nagyprépost f. h. 15-én 67 éves korában vég- elgyengülésből származott tüdőszélhüdós következtében meghalt. A megboldogult 42 éves áldozár, s 11 évig a munkácsi káptalan nagyprépostja volt, mint kitűnő műveltségű s szellemű egyházi férfiú közbecsülésnek örvendett, s mint ilyen nagy befolyást gyakorolt különösen az egyházi ügyek vezetésére. A közügyekben mint megyei bizottsági tag vett részt. Temetése a papság, a város nolabilitásainak s a nagy közönségnek részvéte mellett f. h. 17-én délelőtt tartatott meg; az elhunyt koszorúkkal diszitett koporsója a gör. kát. székes- egyházban volt ravatalra helyezve, a beszentelést Ba- csinszky Irén kanonok teljesítette a gyászmisét pedig Roskovics Ignác kanonok mondotta. A szertartás után az elhunyt hamvai a székesegyházi sírboltba helyeztettek el. Nyugodjék békével!! (Hibaigazítás.) Lapunk múlt száma negyedik cikkének cime „A közgazdasági hatóságok bíráskodási jogköre“ helyett „A közigazgatási stb. “olvasandó. (A difteritis,) Ungváron e hét folyamán alább hagyott; e héten már alig merült fel e betegség, s igy az eddigi esetek számából a járványosságot alig lehetne constatálni. Mindazonáltal a közönséget kellő óvatosságra intjük, mire nézve az orvos urak felhívása, melyet lapunk mai száma hoz. nyújt részletes előintéz- kedési szabályokat. IRODALOM. (Népszerű Orvosi Tanácsadó) vagy házi lexikon az egészséges és beteg emberről. írta dr. Ziffer Károly, az összes gyógy tudomány ok tudora és gyakorló orvos. Mehner Vilmos kiadása. Mehner ezen újabb életrevaló vállalatának egy család asztaláról sem volna szabad hiányozni, a mennyiben e könyv nem csak ott megbecsülbetlen, üol nem áll rögtöni orvosi segély rendelkezésre, különösen vidéken, hol az orvost gyakrau mertföldnyi távolságtól kell hozatni, de az egészségesek is haszonnal olvashatják; mert igen sok tanácscsal szolgál arra nézve, hogy az egésségesek miképen vehetik elejét egyes apró bajoknak. A betegségeket szerző úgy Írja le, hogy a laikus is képes annak megismerésére, vájjon könnyű vagy súlyosabb baj keletkezik-e, minek folytán ismerni fogja a beteggel való bánásmódot az orvos érkeztéig. Különös súlyt fektet e miiben a gyermekbajokra, kimerítően foglalkozik a gyermekek nevelésével, ápolásával és azok betegségeivel és ezekre nézve hasznos tanácsokat ad a szülőknek, azonkívül az állatországból nyert anyagokat, a gyógyfüveket ásványokat és gyógyforrásokat leírja; s a növényeket megismerteti. A „Népszerű Orvosi Tanácsadó“ finom papíron, igen díszes kiállítású, nagy nyolczadrétü 30 füzetben fog kiadatni, melyeknek mindegyike 48 lapot foglal magában. Az egész müvet a szöveg közé nyomott s 250-nól több művészi kivitelű kép fogja díszíteni s ezeken kívül külön még 16 ábrás táblázat is adatik hozzá. Kéthetenkint jelenik meg ogy-egy füzet, melynek ára 30 kr. Megrendeléseket elfogad minden könyvkereskedés, könyvkötő és könyvügynök, és Mehner Vilmos könyv- és mükiadó Budapest, IV. kalap- utcza 6. sz. (Az „Apolló“) zenemüfolyóirat legújabb száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: 1. Sálon polka Hölzl Lőrincitől. 2. Virágok és tövisek, Heller Istvántól. 3. Lengyel tánoz gr. Oginskv Mihály tói. 4. Petőfi dalok Kapi Gyulától. A havi füzetekben megjelenő folyóirat előfizetési ára félére csak 3 frt. Szántás-verseny és gep-kiállitas Blagy-Mihályou. Nagy-Mlhály, szép. 14 A zemplénmegyei gazd. eg\ht á'tal Nagy-Mihály- ban folyó évi szeptember hó 13- ín rendezett szántásvei seny a megjelent gazdaközönség várakozásán felül kitünően sikerült, a versenyzők szép bizonyítékát adták az eke ügyes kezelésének, s az igavonó álatokkal való gondos elbánásnak. — Leginkább kitűntek a szántás- versenynél Lónyay Gábor deregnyői és gr. Sztáray Antal n.-mihályi uradalmában szolgáló cselédek, illetve béresek, kik az egyúttal megtartott cseléd-díjazásnál a díjazottak legnagyobb számát adták. A szántásversenynél és cselóddijazásnál 143 db Az „UNGj' tárcája. Őszinte vallomások. Bárminő barátságos érzelmekkel vagyok is megáldva, soha nem sympathiáltam a féltékeny férjekkel, mert sehol se láttam az önzést annyira kifejlődni mint miliők, a XII. században szerkesztett szerelmi törvény- könyv alapján, melynek nem tudom hányadik §-a azt mondja, hogy a szerelem a házas életben csökken, erősen kifejlett nálam azon hiedelem, hogy az ilyen urak nem tartoznak a legtisztességesebb emberek közé. A „szerelmi szék“ pedig Champagne grófnő felett tartott Ítélkezése alkalmával kimondá egy lépéssel tovább menve, hogy házas társak közt szerelem lehetetlen, — igy erre támaszkodva, azt hiszem igazam van, ha nyíltan kifejezem azon nézetemet, hogy megbotránkoztató az mit egy ismerős férj uram nejével cselekedett. Megtiltotta szép fiatal nejének a kivágott, hegyes orrú czipők viselését. Nemcsak nállam, de foradalmat idézett elő mindazoknál ezen hir, kik a női lábacskák iránt nem késtek bármikor is elragadtatással nyilatkozni, s annak azon elismerést megszavazni, melyet valóban az megérdemel. Hiába, ha szép asszonyt látunk nem igen örömest gondolunk férjére, — hát még ilyen esetben Megvonni egy nőtől azon gyönyört, melyet a kicsiny czipőit — nem mást — megillető sóvár szempillantásoktól érez, megvonni másoktól azon élvezetet, melyet az ingerlő szép látása előidéz, ez túllépése azon hatalmi körnek, megakadályozása a közművelődésnek. Mert volna-e kifejlett Ízlésünk, ha nők nem volnának, kik gondoskodnak arról, hogy ne aludjunk el menet közben az utczán, s ne ölelkezzenek örökösen szeretetre méltó szempilláink. Lett volna-e Pbidiás nagy szobrász, bi nőket csak bundában látott volna; Rafael ecsete teremtett volna-e Magdolnákat, ha maga nem oly szenvedélyes nőimádó. Be van bizonyítva, hogy a szerelem lázbetegség; a féltékenység pedig ha Helmont hires vegyész állítását módosítjuk, gyomorbaj mely vértolulást okoz. Kezdődik pedig a betegség ott, hogy az illető férj uramnál nincs rendén valami. Mig nőtlen volt, leendő nejének úgy udvarolt, hogy majd elsodorta czipője sarkával s nyelvével azokat a tárgyakat, melyek imádottja körében voltak; lehozni Ígérte a csillagokat az égből; bókolt úgy, hogy majdnem a kétség verte ki szegény áldozatját, — de midőn a Hymen rozs(d)ás lánczai öszszekötötték őt azzal, kit ő menyországnak nevezett, oly szófukar, oly hallgatag lett, hogy rimánkodui kell egy jó szaváért. Bezzeg elapadt a bókok bájos özöne, s ásitás, rósz kedv. haragos megrnordulások azok az égi jelek, melyek kora reggeltől késő estig borongauak a szegény nő felett. Ha még úgy volna, hogy a nők olyanhoz mennének mindég, kitől szivök nem idegen — még hagyján, mert attól sokat elszenvedünk kit szeretünk; de olyannak kezéből venni a labdacsokat, kit csak megtűrünk magunk mellett, biz’ ez siralmas állapot. — Nem igyekszik kitalálni kedves élete párjának gondolatját, de azt ki vánjv, hogy az keresse az ő kegyét. Nem fura állapot az ilyen? nő keresse a férfi kedvét? Zeus az isteuek atyja a szép Danaé iránti epekedésében arany essővé változott; Léda asszony kedvéért madárrá változott; Alkmenét, hogy meghódítsa, férje alakját vette magára. Ha ő nem szűnt meg soha felséges neje Junó iránt gyöngéd érzelmeket táplálni késő vénségeig, s néki megengedni néha-néha kedélyes kirándulásokat gavallérok közzé, hogy bocsássuk meg földi halandónak azt, hogy neje iránt közönyösséggel viseltessék, s fóltékeny- kedjeu. Már én csak pártjukat fogom a menyecskéknek, daczára annak, hogy sok bosszúságot okoztak nekem teljes életemben, s a küzdelem elleoök megőszitett. I)e hát tudja isten mégse tudok haragudni reájok. Nem azon korban élünk már, melyben a nőket csak a férj számára nevelik, s azon percztől fogva, midőn a haragos sors egy motoszkás házsártos férj bársony puhaságu keblére oda lapitja — bezárult volna előtte e világ. Megmernék kérdezni bármely nőt, teljesültek-e vágyai csupán azzal, hogy férhjez mentek, s nem ohajt-e többet, minthogy férjének tetszszék. Hiszen istenem a férj olyan unalmas. Meg aztán a férj már megelégedhetett azzal a sok jóval, melylyel neje megajándékozta, még a boldogult „jegyes“ korban, — no meg a mennyegző után. — Hagyni kell másoknak is valamit a közművelődés szempontjából. A férj olyan szükséges rósz, házi doromb, czitrom melyet facsarnak ; valaki, kivel a nők kiezivakodhatják magukat ha már éppen semmit nem tudnak csinálni. Oda ugrani a nő uralmi magasztos eszmék elé, vastag cynizmussal letiporni azon hajtásokat, melyekből amaz isteni kormány a papucs kormány fejledezik, megsértése azon lovagiasságnak, melynek minden térti, ha mindjárt férj is, kell hogy alávesse magát. A kivágott czipők viselésének megtiltása pedig kézzel fogható bizonyitéka a zsarnokságnak, a féltékenységnek, s megsértése azon elvnek, hogy a nő kell, hogy másnak is tetszők, nem csupán férjének. Imádandó kicsiny czipők! valamire való eszméim akkor születtek, midőn kivágott czipőket szemléltem női lábakon. Ez. árasztott derengő világosságot, nyújtott kalauzt, ha s^tét gondolatok honában tapogatóztam. A sajnálatra méltó fiatal asszony kapta is a részvet nyilatkozatok egész halmazát barátnőitől; az ifjúságnál pedig felébredt a kíváncsiság, megindult a találgatások egész sora, hogy nézhetnek ki azok a féltett, rejtegetett kicsiny lábak, csakugyan olyan elragadók-e, hogy félteni lehet. Ha a görög mondák madár iránti szerelemről is beszélnek, mi lehetetlenség van abban, ha én a kivágott czipőbe vagyok szerelmes. S ez a szerelem a legveszedelmesebb fajtája a szerelemnek. Akkor szokott kitörni, midőn az embernek a bölcsesség foga nő ki, s némely patiensnél, mint például nállam számtalanszor előfordul, annyira hogy krónikus jelleget öltött. — S szerelmem tárgya rendesen olyan más kis czipő, mely másnak véres verejtékes keresményéből vétetett. S ösz- töuszerü idegesség lep meg, ha a férj uraméknál meglátom azon gondosságot, melyet e tárgy megőrzésénél kifejtenek. De csak azért is pártját fogom a nő uralmi esz- méknak, mert a nők oly jók lévén, az ő fenhatóságuk alatt nyögve soha sem oly önzők, hogy a boldogságban ne részes.tenék felebarátjukat. Atkozott féltékeny férjek. —s.
