Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1880-08-22 / 34. szám
(A megyei igazoló választmány) az 1881. évre érvényes legtöbb adót fizető (virilis) bizottsági tagok ideiglenes névjegyzékének megállapítása tárgyában julius 31-én ülést tartott. A megállapított id. névjegyzéknek szabályszerű módoni köröztetése határoztatván el, erre vonatkozólag az érdeklődök következőkre figyelmeztetnek. Az adóhivataltól beérkezett kimutatásból összevont, s az 1881. évi virilis bizottsági tagok névjegyzékének végleges, megállapításánál alapul szolgáló névsor oly figyelmeztetéssel hozatik köztudomásra, hogy a felszólamlásra 1880. évi szept. 4-ig bezárólag határidő ttizet- véu ki, mindazoknak, kik eme névsort s az abban fel- tüntett adómennyiséget kifogásolhatni vélik, avagy pedig magukat jogaikban sértve találnák, e részben a jövő évi virilisek lastromának végleges összeállítása végett folyó évi szeptember 2., 3. és 4-ik napjain összegyűlendő igazoló választmány, esetleg annak jegyzőjénél, írásban benyújtandó, vagy pedig szóval bejelentendő kellőleg támogatott felszólamlással élni szabadságukban ál- land. Egyúttal felszólittatnak mindazok, kik az 1870. évi XLII. t. ez. 23. §-a értelmében államadójuknak kétszeres számítására jogosultsággal bírnak, hogy ebbeli igényüket a fentebb kitett határidő alatt szintén érvényesítsék. Elkésetten érkező felszólamlások illetőleg bejelentések figyelembe vétetni nem fognak. Azon e névjegyzékbe felvett legtöbb adót fizetők, kik e megye területén állandóan nem laknak, felhivatnak, miként abbeli kívánságukat, vájjon a jövő évben mint legtöbb adót fizetők e törvényhatóságnál óhajtják-e gyakorolni bizottsági tagsági jogukat? ebbeli szándékukat f. évi szept hó 4-ig a választmánynál bejelenteni tartoznak. Bejelentés elmulasztása esetén az fog vélel- meztetni, hogy a bizottsági tagsági jogukat a jövő évben Ungmegye törvényhatóságánál gyakorolni nem akarják, s azok a névjegyzékbe felvétetni nein fognak. Végül azon választott bizottsági tagok, kik a jövő évre a teljesített adózás alapján virilis jogosultságot nyerendnének a névjegyzék végleges megállapítása élőit az igazoló választmánynak szintén bejelenteni tartoznak, melyik bizottsági tagsági jogot óhajtják megtartani ? A bejelentés elmulasztása esetén azon vélelem fogván előállani, mikép az illetők a választott bizottsági tagsági minőséget óhajtják megtartani, s ezek a virilisek névjegyzékébe felvétetni nem fognak. A király születésének félszázados évfordulója. Űnnepies szint öltött magára Ungvár a dicső és szeretett király születésének évforduló napján, s a lel- kesültséget s örömet emelte e nap jelentősége, midőn királyunk születésének 50 éves évforduló napja következett be, s a szeretet, ragaszkodás és hűség nem egy jelenek adott külső kifejezést Ungvár közönsége, mint a magyar nemzet hagyományos hűségének egyik hű fen- tartója. Kedden, a nap előestéjén esti 8 órakor, midőn a harangok avé-t jeleztek, egyszerre kivilágittatott valamennyi ablak, s az ünnepélyes est kezdetét mozsárdurrogások is jelzők. Az utcákon hullámzott a nagy közönség s mindenki a megyeháza előtti térre sietett, hogy Az „UNO” tárcája. A nevickei várban. (Aug. 18. 1880. Ö Felsége 50-ik szül. ünnepén.) Csöndes e rom . . . Titkait a múltnak Híven őrzi, el nem árulja. — Eég volt, midőn viharos időknek Lett dacolva, bukva tanúja. Ha zavarta hajdan hadi lárma, Repkény kúszik, moh ül dúlt falán ma. — Megtörő a rombolás hatalma, S semmi nyom sem vezet addig el; Mily körülmény dúlta fel e fészket, Hogy liirének véle veszni kell? — Nincs ki mondja: hány század tiporta Romjait a üévenyésztő porba? Sejtelem csak, hogy e vár volt egykor A vidéknek vizsga őrszeme A szabadság támadói ellen. Ihletet e sejtés nyerjen-e, Ha a titkok sűrű fátyolán át Meg nem érzem a sugár világát! — . .. Ámde újra népesülni látom A sokáig elfeledt romot, lm! körötte pezsgni kezd az élet, S nő a fal, mely majd földig omolt: Védő kar nyúlt hozzá óvni készen, Hogy a mi még megvan, ne enyészszen. részt vegyenek az ünnepélyen, melyet a megyei tisztikar rendezett az este méltó megünneplésére. Az elite közönség a megyeháza kertjébe gyűlt, érdeklődéssel várva az ünnepély kezdetét. Nyolc óra után megzendiilt a dalárda. „Isten áld meg a magyart“ hym- nus három versszakát elénekelve. Ennek végeztével a műkedvelői zenetársulat aBákóczv-t kezdé játszani, mire a megyeháza erkélyén dr. Turner ur által rendezett tűzijáték vette kezdetét, bengáli tüzfénynyel. A tűzijáték gyönyörű részletekből állott, mig itt a bengáli fény különféle szin változatokban terjesztő világát, azalatt Jettmár főmérnök lakása előtti udvar szintén meg volt világítva s gyönyörű szinpompában ragyogott. A megyeháza erkélyén rendezett tűzijáték fődiszét tetta a nagy transparent. mely az erkélyajtó helyén volt felállítva. A kép a király jól talált mellképe volt, a fő felett két genius sz. István koronáját tartva, alatta következő sorok: „Jelszavad im ezt mondja: „Bizalmam az ősi erényben.“ Ungmegye népénél megvan az ősi erény. Ősi erény indít kifejezni ma hódolatunkat S Ungmegye üdvözöl igy : BENNED a közbizalom !“ Az erkély szélén két kisebb transparent volt felállítva: „Éljen a király“ — „Éljen a haza“ jelszóval, melyek midőn kivilágitattak, különféle szinü tiiz- csillagok hullottak a mellettük felállított készülékből. Ezt hosszan égő nemzeti szinü bengáli fény követte. De ezután következett a legmeglepőbb látvány. Tűzeső hullott alá, minden egyes esep hangos durranás között explodált, mire a nagy transparentet Ő felsége arcképét körülövező tűzi készülék meggyuladt s a legragyogóbb csillárfény övezte körül s világit» meg a képet. Ezalatt a zene folyton játszott, s mindezek a legiinnepiesebb hangulatba hozták a rengeteg számú közönséget, mely örömének élénk tapsokban adott, kifejezést. Az ünnepély és tűzijáték rendezése általán minden tekintetben megfelelt a várakozásnak. Ezután a közönség e helyről távozva, az utcákat tölle meg. A magánházak némelyikében szintén csinos kivilágítás rendeztetett, igy Rutt- ner főerdőmester lakásának homlokzati ablakán szép transparent a többiekben virágok s színes lampionok, Nehrebeczky o. gy. képviselő házán csillárfény ragyogott s színes lampionok voltak felaggatva, Bobovszky házán két tranparent alkalmi feliratokkal, stb. — A közönség mintegy 11 óráig volt az utcákon, mire bekövetkezvén a nyugalom órái, az utcák lecsendesedtek s a gyertyák fénye kialudt. Másnap már kora reggel mozsár du rrogatasok jeleztek a nap jelentőségét. A tisztviselők s magánosok ünnepi ruhába öltözve gyülekeztek a 9 órakor kezdődő hálaadó isteni tiszteletekre. A megyei, városi, kincstári, állami stb. tisztviselők, közös hadseredbeli s honvédlisztek, testületileg vonultak a róni. kath. és görög kathol. székesegyházakba, ittPásztélyi János püspök, amott pedig B úgyis András apát — fényes segédlettel tartották a misét; a templom előtt diszszázadul egy század honvédség volt felállítva, Dobos főhadnagy vezénylete alatt; a legénység diszlövései precise sikerültek. Délután 1 órakor Pásztólyi János püspök palotájában fényes ebédet adott, a megyei intelligeutia kiválóbbjai : a káptalan tagjai, megyei, városi, állami tisztviselők, két o. gy. képviselő, közös hadseregbeli és honvédségi tisztek, több ügyvéd, orvos, stb. voltak hivatalosak a püspök vendégszerető asztalához; ebéd közben a háziúr poharat emelt a királyra, királynéra, a korona- hercegre, szavait a vendégek háromszoros éljeu-e követte. A társaság d. u. 4 óráig volt együtt, mindannyian a szives háziúr kiváló figyelmében részesülvén. * * * Mialatt az ünnepély a városban igy folyt le, azalatt a kincstári uradalom tisztviselői a délelőtti órákban a nevickei várromhoz kirándultak, néhány meghívott vendéggel együtt közebédre, s egyúttal, hogy előkészületeket tegyenek a délutáni ünnepélyre. Itt ebéd közben Nem szeszély, nem kedvtelés emléke Leng az itten fejlő életen: Nemzeteknek örömét kiáltja Most e várrom a viszi énekem, Hogy viszhangot béretetőktől nyerve Hanghulláma szálljon a tengerre. Támadása napját életének Büszkén hordja homlokán e vár; Mért ez élet? Aranyos mezőről Ragyogtatja le a napsugár; — S hol a földnek ért kalásza termett, Érti a völgy ezt a néma nyelvet. ÉvrŐl-évre századokká növő Mint a hullám gördül az idő, És szerencsés, kit a hab emelve Visz, ha partra megpihenni jő; Szerencsésebb, kinek áldás útja, Mert mást g magát boldogitni tudja. — Születés ad fejedelmi sarjnak Örökségül trónt és koronát; De ki éltét mint a nép sajátját ügy tekinti fél századon át, — Mit nem birnak önző fejedelmek — Az a trónnak milliókat nyer meg. Ily magasztos gondolat lehel, szül E romok közt zajos életet. — Fejedelmünk koronáját tegye Ékesebbé hűség, szeretet. Kit a népek milliói áldnak, Hódolat s üdv a magyar királynak 1 ... Ruttner főerdőmester üritett poharat a királyi párért s a koronahercegért. A vendégek négy óra után kezdtek gyülekezni, s hat óra tájban már igen díszes vendégsereg gyűlt egybe. E napon a diszesen restaurált várrom s a helyiség átadatott a nagy közönségnek, mely ezentúl mindig kedvenc kiránduló holy ül fog szolgálni. Lelepleztetett az 0 felségeik házasságuk 25 éves jubileumára készített emléktábla is, melynek feliratát lapunkban már közöltük. Ezen alkalommal Zoltsák János költeményét szavalta el, melyet mai tárcánk boz. A vendégek kedélyesen mulattak; a táncoló fiatalság a tánchelyiséget foglalta el, a többiek a diszes várrom közelében. a Wagner téren ütöttek tanyát, a zene hangjai az egész hegyen visszahangoztak, közben az ungvári dalárda énekével gyönyörködtette a közönséget, szóval a mulatság kedély és szellem tekintetében mi kívánni valót sem iiagyott maga után. Az est beálltával a várrom fáklyák, mécsek és lampionokkal lett kivilágítva, s a szemlélő elé gyönyörű kép tárult. Kilencz óra előtt a Wagner téren tűzijáték rendeztetett, a sok röppentyű, bengáli fény, az aláhulló színes csillagok, mindmegannyi szép látványt, készítőjük dr. Schmidt munkácsi uradalmi orvos urnák pedig a közönség részéről elismerést szereztek. E látvány után a közönség ismét a rom belsejébe vonult, hol a tánc és mulatság tovább folyt. N ehre b e c z k y poharat emelt R u 11 n e r főerdőmesterért, kinek első sorban köszönhetni, hogy e hely oly díszessé lett, Makkay pedig Ruttner szavaiból kiindulva, poharát a kincstári tisztikarra üritó, kiket, e hely díszessé tételéért szintén kiváló érdem illeti. A vidám mulatságnak az éjféli órák vetettek véget s a közönség lassan szétoszlott. így folytak le a király tiszteletére rendezett ünnepélyek Ungvárou, melyek részleteit igen soká fogja a közönség emlékében megőrizni. „A mostoha testvér.“ Egy közlemény jelent meg a fenti cziin alatt a „Magyar Korona“ 180-dik számában. Bennünket érint, a mi felvidékünkkel foglalkozik, s igy alkalomszerűnek tartom azt egyrészről főbb vonásaiban illusztrálni, s azok némelyikére a magam nézetét is elmondani. „A Kárpátok magas bórczeit és alját — igy kezdi cikkét B. M. ur — a szelíd erkölcsű vagyontalan orosz nép lakja. Senki sem tanítja, kivéve az élet bajai,al küzdő papját. Testén ott a pióca a szomszéd Galicziából bevándorolt uzsorás zsidó sereg. Ősi eredetiségében él, a jelen kor haladásával mit sem törődik, ősapáik ezelőtt egy-két századdal ugyanazon szokásokat, ugyanazt az életmódot folytatták . . . Csekélyszámu intelligentiáját a szegény családos papság képezi.“ Folytatva cikkét végre azon panaszban tör ki „El is vagyunk hagyatva, a pártolás bizony nem is nagy. E népnek sem ipara, sem kereskedelme, a telet átalusz- sza, mint a morga; — a népnevelés mindenütt örvendetes lendületet nyert, csak itt in statu quo vau. Nem törődik azzal senki.“ Ezeket olvasva magam is, ki e szelid jámbor, de megvallva az igazat, tudatlan és kevés kivétellel dolog- talau s mint a sorozási statistikai adatok tanúsítják — testileg is elsatnyult népet ismerem, igazat adhatok az írónak, szerettem volna azonban, ha cikkét „Mostoha gyermekinek nevezte volna. Igaz, hogy kevés számú intelligentiáját a g. kath. papság teszi, igaz, szörnyű igaz, hogy e szegény nép testén a Galicziából bevándorolt zsidóság, mint korcs- máros és uzsorás élősdi gyanánt rágódik, igaz nincs keKi egy század viharos felének Napjait a inával tölti be, Üdvözölni kit ez ünnep adtán A fiúi hála gyűjt ide, Munkás élte gyümölcsét sok éven Élvezvén a hon javára éljen !!! Zoltai. Grondolatok. A férfiak inkább arra ügyelnek, hogy mit mondanak rólok; a nők pedig, hogy mit beszélnek rólok. Hippel. * A gyermek a láthatóvá lett szerelem. No valis. * A szellemi életnek: gondolat a tápláléka, érzemény a légköre, képzelődés az élvezete. F’euch tér sieben. * A legbiztosabb jele, hogy valaki nagy tehetségekkel született: ha nem irigy. La Rochefoucauld. * Az igazi nagy emberek mindig egyszerűek, s magokviselete mesterkéletlen. KI inger. * A nagy lelkek tévedései tanuságosabbak, mint a kis lelkek igazságai. B ö r n e. * A tehetség alak; a lángész anyag. Gutzkow. * A tehetség dolgozik; a lángész teremt. Schumann. Az erény nem tudás, hanem akarás. Zách ári a.
