Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1880-08-15 / 33. szám

odahaza úgy dolgozuának, mint itt dolgoznak, ha annyit dolgoznának, ha azokat a munkákat végezni, miket itt végeznek, nem szégyenlenék, ha otthon azzal és annyival beérnék, mivel itt beérniük kell, ha otthon annyi türelmet, önmegtagadást és szorgalmat fejlesztenének ki, mint itt, hej be gyönyörűen gazdagítanák az országot és önmagukat! Ha van mestersége, természetes, azután lát és csakhamar kitalálja, hogy itt csaknem mindent, a szó szoros értelmében csaknem mindent máskép végeznek, mint otthon, és mig az uj munkásmódot eltanulta, belekerült 3—4—5—G hónap, mely idő alatt inasfizetés mellett úgy dolgozott, mint csak birt; és habár azután, az itteni munkásmód elsajátítása után kaphat munkát, mint ilyen, mint munkás, csakis úgy vergődik zöld ágra, ha nagyou szorgalmas ha nagyon takarékos, ha nagyon türelmes! Máskép van ez otthon? Ha nincs mestersége, lesz belőle munkás, házaló, kocsis, inas, ki tudja mi, de csak óriási erőmegfeszités, okos ész, finom tapintat, kitűnő üzleti talentum, mely a mindeunapiasságou felül áll, ér egyhamar őzéit, azaz jobb tisztességesebb polgári állást és anyagi jóllétet. A többi tengődik és tengődik, mig reménytörten megiut vissza, haza megy, vagy kiengesztelődve a sorssal, hogy ő csak dolmányhoz és nem mentéhez született, szerényen megél; vagy valami gazsággal, hamis bukással stb. vagyonhoz jut, és ha sikerül neki azt megtartani, henezeg és pöffeszkedik. Máskép van ez odahaza? Ha pedig azon szegény, szánalomra méltó, elbolonditott parasztnéphez tartozik, mely osztályból oly sokan, oly sok százan jöttek és jounek még mindig Sáros és Zemplén vármegyékből akkor teljesen el van veszve. Munkaadóik kiaknázzák és felfogadják őket „fehér rabszolgákul.“ Magyarok, ne jöjjetek ide! Férjetek meg odahaza ! Itt csak csalódás és nyomor vár rátok.

(Az ungvári iparos ifjúság) betegsegélyző és önképzö kör alakítása végett, holnap vasárnap d. u. 7 órakor a „Korona“ vendéglő udvarán épült színkörben fogja első nagy értekezletét megtartaui.

(Az első általános ipar társulat) holnap aug. 15-én d. u. 4 órakor több folyó ügy elintézése céljából a „Korona“ vendéglő termében közgyűlést tart.

(Szeredny e városának) az eddigi 4. vásár helyett még két vásár tartására a kereskedelmi miniszter jogot adott.

(Tánczmulatság.) Az Ungváron időző egyetemi és akadémiai polgárok múlt szombaton a „Társaskör“ termében tánczmulatságot rendeztek. A mulatságban sok csinos fiatal leány s díszes közönség vett részt s kedélyesség jellemezte az estélyt. A négyest mintegy 30 pár tánczolta.

(Időjárás.) Rendkívül kedvezőtlen időjárásunk van, 12 napja, kevés szünetet tartva, szakadatlanul esik, olykor erős zápor van; a sok eső a burgonyának, tengerinek, s más mezei terményeknek eddi gélé is sokat ártott.

(A Széchenyi kerttelszemben) a radvánci oldalon, úgy halljuk, hogy az Ung vizében kendert áztatnak. Nem szükséges jeleznünk, hogy mily visszaélés ez; hanem felhívjuk reá a szolgabiró ur ügyiemét.

(A lövészegylet ü n n p é 1 y e.) A szent István napi lövészegyleti ünnepély a már jelzett módon fog megtartatni. A délutáni népünnepély tánccal s különféle mulatságokkal lesz egybekötve. Este tüzjáték. Bének folyton szakadatlanul, s a cirkus, zene, tánc és szabad szerelmeskedés minden gyönyöreivel megrészegítsék lelkűket.

Pedig az a magas bércóriás ott a háttérben nagy füstfelhőt bocsát már több nap óta magából, a föld alól rémes dörgések visszhangja morajlik föl, s a talaj a városon alól pár ezer lépésnyire csak tegnap is ingadozott.

Hanem a „panem et circeuses“ népének döröghetett a föld méhe, és füstölöghetett a Vezúv. „Előre gladiátorok “!

És abban a pillanatban (az ebéd utáni első órában történt) a Vezúv csúcsáról az eddigieknél ezerszer magasabb, ezerszer terebélyesebb füstoszlop szökkent föl iszonyatos gyorsasággal, a hegy meny dörögni kezdett, villámok egész raja cikkázott, tiizsugarak löveltek föl, s mintha a végítélet napja érkezett volna el, a forrongó kráter torkából tengernyi láva tört elő a föld hul- lámzani kezdett az egész város alatt, hirtelen elsötétült a nap, és rohamosan hullott alá a roppant tömegű hamueső.

Hah! Mint váltak hálálsápadtra a kipirult arcok, mint változtak halálkiálltássá az élvsóvár nép dévaj tréfái ! „Fusson ki merre tud! “

Nem volt az elől menekvés. Valóban az utolsó Ítélet érkezett el. Ott veszett a nép a szereucsétlen városban, melynek háztengerét hét méternyi mélységben temeneti dij a kertbe 20 kr. A társasebédre vonatkozó aláírási ivek a hét elején bocsáttatnak ki.

(Tűzijáték részletek) A f. hó 17-ikén a megyeház téren rendezendő tűzijáték részletei: 1, Arany eső. 2. Bengali fény nemzeti színben. 3. A világ folyása. 4. A kiapadhatlan forrás, vízesés alakban : záradékul a király arczképe brillant csillárokkal körülövezve fog tündökleni.

(Feketéné Otto Hedvig) az ungvári papár- valeány nevelő intézet jónevii főnökuője — mint halijuk — egy teljesen berendezett, felekezetnélküli női magán tan- és nevelőintézetet fog Ungváron felállítani.

IRODALOM.

(A „Havi szemlédnek) e megszűnt derék folyóiratnak folytatása lesz, „Magyar Szemle“ címen. Á „Magyar Szemle“ félhavi folyóirat lesz, s első száma — mint értesülünk — octóber 1-jén fog megjelenni.

(G y ö n gy ö s és V i d é k e történet e) irta Et- hei Sebők László. Ily czimü műre hirdet előfizetést a szerző. A mintegy 20 ivre terjedő s több mint 100 darab régi okmányt tartalmazó munka ára 2 fr, mely a szerzőhöz Gyöngyösre küldendő be. A mű újévre fog megjelenni.

(Káplán y Géza), kir törvényszéki biró, kitől lapunk mai tárcá-jában olvasható egy vers, „Tövisek és vadvirágok“ czim alatt kiadja összegyűjtött költeményeit. A kötet tartalmazni fog egy nagyobb költői elbeszélést, dalokat, szatírákat, stb. Megjelenési határidő oct. 28. Előfizetési ára 1 írt, mely sep. 1-ig Erzsébetvárosra (Erdély) küldendő. Gyűjtőnek 10 előfizető után tiszteletpéldány jár. Szerző az irodalom terén ismert névvel bir ; a „Pesti Napló“ 1878-ban közölte a „Magyarország-bol- dog ország“ czimü, akkor nagy, feltűnést keltett versét.

(ü j z e n e m ü v e k.) Rózsavölgyi és t á r s a kiadásában megjelentek: Népdalok, énekhangra és zongorára alkalmazta Nagy Zoltán, ára l forint. Ritka búza, magyar népdal, zongorára átírta Altschull R. ára GO kr.

(Az Apolló zenefolyóirat) augusztus havi füzete Fellegi Viktor ügyes szerkesztése mellett a következő tartalommal jelent meg: I. Melodrámák Vörös marty Mihály^ „Csongor és Tünde“ czimü színjátékhoz (vége.) 13. Éj zenéje. 14. A manók marakodása. 15. Változási zene, szerzé Állaga Géza. II. A felébredt gyöngyvirág, magyar ábránd Müller Józseftől. III. Anna- polka, Duna Elemértől. IV. Dalra fiuk, dallama Palotásy Jánostól, férfinégyesre alkalmazta Riszner József. V. Magyar dalok Magurányitól. A füzethez Berlioz Hektor arczképe vau mellékelve.

Taniigy.

— Indítvány és törvényjavaslat a népnevelési egyletek tárgyában czimü füzetet kaptunk. Irta gról Zichy Jenő. Az érdemes gróf azon meggyőződésből indult ki, hogy hanyatló gazdászatunk, pangó iparunk s fejletlen kereskedelmünk nem vehetnek jobb irányt, nem lehetnek versenyképesek a külfölddel mindaddig, mig iskola-ügyünk, mint minden haladás alapfeltétele, nem emelkedik a kellő megaslatra, mig polgárságunk nem nyer e réven oly anyagi s szellemi tőkét, mennyi a sikeres továbbképzés mérve gyanánt okvetlenül meg- kivántatik. A népnevelés ügyének felvirágzása végett oly actió létesítésére van szükség, mely tauiigyi általános

mette maga alá a hamueső. S mikor három nap múlva a nap ismét láthatóvá lön, nem volt többé Pompéji, sem Iierkulánum, sem Oplontis, Teglana.

És aztán ezerhétszáz éven át csak a történelem és a rege beszélt róluk, a késő utókor még a helyet is elfeledte, ahol egykor állottak, virultak, pompáztak.

Egy parasztnak kellett a múlt század közepén (1748) arra szántogatni, s romfalba ütődő ekevasának pengése volt, a hang, mely az eltemetett világot uj életre hívta. És aztán nekiesett a müveit emberek kiváncsi s birvágyó hada, és megkezdték a nagy munkát. Hanem kevés köszönet volt a rabiógazdaságban, mit ezek a kiásott romok közt folytattak, mindaddig, inig önzetlen ember nem állt élükre: — Fiorelli.

Addig azon ügyetlenséget is elkövették, hogy az utcák fölszinét véve irányul, a hamutömeget függőlegesen takarították el, minek kiszámithatlan károk lettek következményei. Csak 1852-ben jöttek rá, hogy czélsze- rübb a rétegeket vízszintes irányban elválasztani egymástól, mert ezáltal a beomlásoknak eleje vétetik. És csak ez utón lehetett ép házfödelekhez, faalkotványok- íoz jutni, melyeket azelőtt alap hiányában a rászabadított nagy súly kíméletlenül összetört.

Aztán a kiásott hamu sem csoportosittatik már sánc- íegyekké a város alatt, hogy a vasútról a fölszinreke- rült város teljes láthatatlanná váljék, — hanem a mezőkön szépen elszórják.

érdeklődést s mozgalmat keltve, egyesületi társulás alakjában magát a népet, a nép nagy tömegét, a társadalom minden osztályát vonja bele a reá nézve legelőnyösebb törvények végrehajtásában erélyesen s kitartóan részt- venni. A füzetben részletes adatokban közli a miniszteri jelentések alapján, hogy a tanköteles gyermekeknek közel 1/3-a, még semmi oktatásban sem részesül, a többi is csak 3—4 évig jár iskolába és csak a téli hónapokban, hogy tankönyvük nincs, az iskolák nincsenek kellőkép felszerelve, a tanitók díjazása nyomorult stb., egyszóval Eötvös eszménye még nincs megvalósitvajés megvalósítása tisztán a kormány működése folytán nem lehet. A röpiratnak legfontosabb és leggyakorlatiabb része maga a népnevelési egyletek tervjavaslata. A terv- javaslat ismertetésére alkalmilag rátérünk.

— A háziipar szervezése tárgyában a kereskedelmi minisztériumban tanácskozások folynak. Most, miután ebben az irányban örvendetes haladás constatálható és Magyarosszágon már 38 különféle telep létezik, az egész ügynek a kormány részéről való egységes szervezése szükségesnek mutatkozik.

Közgazdaság.

A zemplénmegyei gazdasági egyesület szeptember 13-án Nagy-Mihály mezővárosban szántás-versenyt, kisebb gazdasági gépkiállítást és cseléddijazást rendez, melynek programrajából következőket emeljük ki. A szántás-versenyben részt vehet minden zemplénmegyei földmivelő és pedig bármiféle hazai gyártmányú ekével. A versenydijak közt egy 15, 10, 6, 5, 4, 3, 2 ezüst forintos, együtt 7 dij, összesen 45 ezüst forint értékben szerepel, a mely összeg a szántásban részt vett cselédeknek fog kiosztatni. A cselédek gazdái elismerő oklevelekkel fognak jutalmaztatni. A versenyezni kívánók szept. 1. napjáig a nagy-mihályi gazdasági kör elnökénél jelentkezzenek. A cseléddijazásra kiirt pályázat dijaiul gróf Sztaray Antal 10 darab aranyat, a zemplénmegyei gazdasági egylet pedig 44 darab ezüst forintot állapított meg. A gazdasági eszközök és gépek kiállításában részt vehet minden hazai gépgyáros vagy iparos, a legjobbnak talált gépek és eszközök dicsérő oklevelekkel fognak dijaztatni. A közmüiparosok által kiállítandó ekék, rosták és borsajtók legjobbjaira két 15 és három 10 ezüst frtos dij van kitűzve. Kiállíthatok 3 vasú, töltögető és kapáló ekék, vasboronák, kézi morzsoló, mag- zuzó, kézi szecska- és répavágó gépek, szelelő rosták, sorvető-gépek, kézi és igavonó-erőre, trieurök, kukorieza darálók, borsajtók. Gőzcséplö-gépek, gőzmozdonyok stb. a kiállításból kizáratnakBiztositási szédelgés. Évek óta intjük a közönséget, hogy mig hazánkban solid és minden anyagi és erkölcsi biztosítékot nyújtó hazai biztosi tó társaságok vaunak, ne forduljon bizodalmával idegen országbeli társaságok iránt, melyeknek sem anyagi viszonyait nem ismeri, sem kormányzó férfiairól nem tudja, hogy ki emberfiái. Leginkább óvtuk pedig a minden áron biztosítóktól és főleg azon külföldi életbiztosító intézetektől, melyek a hazaiakkal versenyre lépve a feltűnő nagy kedvezmények maszlagéval igyekeznek egy élettartamra szóló szerződésre megnyerni a magyari

Eddigelé egyharmadrészét áshatták ki a városnak, többi részét még födi a hamu, láva és föld háromszoros rétege. Abban a kiásott egyharmadrészben számos látogató fordul meg a világ minden tájékáról, de egyiküket sem eresztik egyedül bolyongani. Őr kisér ott útjában mindenkit, mert a legbecsületesebb emberen is megeshetik, hogy abból a töméntelen törmelékből egyert- mást fölöttébb megkívánna „emlékbe“, s ezáltal idők hosszú sora múltán az egész várost lassankint elhordanák.

Aminthogy hivatalos utón el is hordták belőle az érdekesebb műemlékeket, leginkább a nápolyi múzeumba. Pedig végtelen roszul cselekedtek; igy most a város még kihaltabb, még sivárabb, mintha a benne talált tárgyakat ott egy csoportban szemlélhetné a látogató.

Sok gondot ád a műemlékek barátainak, hogy az a sok pompás épület aligha végleg romba nem dől . Óriási összegekbe kerülne kijavításuk, mert két ezredévnél idősebbek, s erre nem igen van pénz. Pedig kellene lenni, hiszen oly monumentális épületeket, mint pl. a Kr. e. 7. században emelt Herkules templomot valódi barbarizmus volna összeomlani hagyni.

E mellett a város többi részét ássák, egyre ássák 1800 éves sírjából, és az olasz társadalom kiváló érdeklődéssel foglalkozik e munkálatokkal.