Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1880-07-03 / 27. szám

kulcs körüli tér szabályozatlan és partja biztosítva nincs. ] Az utczakövezés, melyre az előmunkálatok már folya- j matban vannak, különben is jelenleg már fogauatosi- } tásba venni szándékoltatván, a tanács jelzett okból ha- | tározatának kivitelét a kövezeti kérdéssel összefüggés-1 ben levőnek tekintvén ezt rövid időre még elodázni jónak látta. Dr. Klein Zsigmond. * * Tudomásul veszszük, hanem nincs igaza a tanács­nak; midőn a közegészségügyi s tisztasági tekinteteket háttérbe szorítja csak azért, mivel ha a sertóspiacz más helyre jelöltetnék ki, az eladó és vevőnek olykor egy kis sarat kellene taposnia, az pedig szintén nem áll, hogy az „arany kulcs“ mellett a kenyér- és szalona- áruda felállítható nem lenne, a tér ott e célra alkal más s eléggé kiterjedt, bátran állhatnak- tehát ott a dísztelen sátrak. Iskolai értesítők. Evenkint megszoktuk említeni az iskolai értesítőket, melye­ket szerkesztőségünknek bekiildenek, hogy Így képét adjunk isko­láink működéséről és jelen állapotáról. Az első értesítő melyeket kaptunk : A* ungvári kir. kaik. iögyiinnasinmé; egész könyv: 112 lapra terjed s Szieber Ede igazgató nagy szorgalommal állította össze benne az iskola beléletére vonatkozó figyelemre mél­tóbb adatekat. Az értesítő első 36 lapját gonddal készült értekezés foglalja el „Phoenicia és a phoeniciaiak gyarmatvilága * Schürger Fereneztől, mely sok kitűnő történelmi és föidirati munkának fel­használásával szerzett tanulmányon alapuló adatai áital ut nntató- munkául foghat szolgálni a phoeniciaiak történetével foglalkoznak. Az értekezés külön lenyomatban is megjelent. Az intézetben 21 tanár oktatott 484 növendéket. A tanulási eredmény általában jobb volt a középesnél, 40 növendék kapott mindenből jeles oszályzatott, 53 jó-t, elégségessel vegyest 277 s elégtelent 114. Az erkölcsi ma­gaviselet szintén igen kielégítő, bár 5 tanuló kevésbé szabályszerű viseletét tanúsított s egy tanulót kellett fegyelmi utón eltávolítani az iskolábóL Az ifjúság a kötelezett tantárgyakon felül a francia nyelv, gyorsírás, műének zene és a szabadkézi raj/,-ban is oktatást nyert, ezen kívül figyelemre méltó tevékenységet fejtett ki a tiz év óta virágzásnak örvendő önképző „Dajka-kör " is, a mely bírálatok, felolvasások, széptani fejtegetések, szavaltatok által igyekezett tag­jainak képzését előmozdítani s önállóbb munkásságra szoktatni Az intézet növendékei közül magából Ungvárrót 252 növendék volt, Ungmegyéból 82, a többiek legnagyobbrészt Zemplén, Bereg, Sza­bolcs és Mármarosból jöttek; vallásra nézve 136 rom. kath. 158 gör. kath. 155 mózeshitü; nyelvi viszonyaikat illetőleg^ a hazai nyelven kivül ruthén, tót és német nyelvet többé-kevésbbé birják. A' növendékek szép száma a nagyobb ösztöndíjakon kivül kísebb- nagyobb jutalmazásokban és segélyben részesitteteti. Az érettségi vizsgálatot 39-én tették le, közüliók a legtöbben tehát 13-an vá­lasztották az egyházi pályát, 3 katonai pályára készül. Az intézet eddigelé is szép könyvtárral, természettudományi szertárral és mú­zeummal valamint régiség és érem gyiijteménynyel bír, mely a lefolyt tanévben is jóval szaporodott. A tanári kar tagjai több tudo­mányos közmüvelödés'ii társulatnak tagjai, közülük némelyek az irodalom időszaki sajtó stb. terén is működtek, Ungvári felolvasá­sokat tartottak s mint megyei s városi bizotsági tagok a közélet terén, tobbé-ke' ésbbé tevékenységet fejtettek ki, továbbá a taninté­zetben az ifjúságot a kötelezett tantárgyakon felül irodalmi mun­kálkodásukban vezették, s a franczia nyelv, gyorsírás, műének és szabaduézi rajzban oktatták. Az értesítőben közzététetett Zákány Lajos tanárnak meteorológiai észletei s a hőmérséklet őt napi kö­zegeit feltüntető táblás kimutatása. A szabályszerű felvétel a jövő tanévre aug. 29, 30 és 31-én történik. A fentebb ismertetett értesítő tehát minden tekintetben ki­elégítő eredményt mutat fel az ungvári gymnásinmról, igazolván azt. hogy itt az ifjúság nevelése műveli s minden szépért és ne­in esért lelkesülő tanári kar kezebei van letéve, s igy az intézet minden tekintetben az elsőrendű e nemű intézetek sorában bájran helyt foglalhat. j f' Előfizetési felhívás. Az uj évnegyed beálltával előfizetést nyi­tunk lapunkra, kérve a közönség szives támo­gatását s ígérve, hogy a lapunk iránti érdeklő­dést gondos szerkesztéssel fogjuk viszonozni. Előfizetési Arak: Félévre .....................................3 frt. Évnegyedre ................................1 frt 50 kr. A vidéki megrendelőket kérjük, hogy az előfizetési dijakat postautalványnyal méltóztas- sanak beküldeni. Az M szerkesztősége és MólMala, ges kölcsönnek egy része volt az éhező nép nagyobb kényelmére az ungvári központi pénztárakból előlegké­pen kiadva. Hihetőleg kényelmesebbnek tartották ezt igy, mint munka által kiérdemelni, avagy visszafizetési köte­lezettség mellett felvenni. A másik tárgy, miről szólnunk kell még, Erdődy György és Széchenyi Béla grófok vadászati bérletügye. A nemes grófok, hihetőleg vadászszenvedólylyel párult hazafias instinctustól indíttatva, 10 évre kibérelték az ungvári m. k. főerdőhivatal vadászati területét az ál­lamtól. És mint az ottani viszonyok ismeretéből állít­hatom : ők se csináltak rósz vásárt, de meg az állam, sőt még a megye se. A kérdéses terület egy része ugyanis még Lónyay gróf idejében „királyi vadászterületnek volt“ kihasítva és tilalmazva „a boldogító csillagzat örömárja között.“ —- A legmagasabb igénybevétel azonban — hihetőleg kezdetleges viszonyok és rendezetlen állapotok miatt — még nem juthatott osztályrészéül e vidéknek. A szarvas, vaddisznó és medveállomány tehát vadonat vad állapo­tában gyarapodhatott és gyarapodott is a tilalmazás ideje alatt. Csak igazi vadászszenvedély s az annak gyakorlá­sához szükséges urikedv és jómód hiányzott tehát, hogy az ungi vadászat az ilyen fajta „passiókéra egyáltalán nem alkalmas államkincstár kezéből kivétessék, szak­szerűen szerveztessék és kihasználtassék annak rendje s módja szerint, nagy gyönyörére az azt élvezőknek, élénkebbé s napról napra valamivel módosabbá tételére az illető vidéknek!-------Az ilyen szenvedély, úri kedv és jómód személyesitőit pedig keresve sem lehetett volna teljesebb mérvben fellelni talán egykönnyen, mint ép a nevezett két grófban, kik alatt a vadászat rövid egy év alatt gyors lépésekkel halad a végleges szervezés felé, melyről némi fogalmat nyújthat, például a rendes Különfélék. — Julius 3 — (Iskolai z á r ü n n e p é 1 y.) Az ungvári kir. kath. főgymnásium 1879/80-iki tanéve jun. 29-én fejeztetett be ünnepélyesen. A gymu. ifjúság s a ,tanári kar a rajzteremben, gyűltek össze, a hol L á rn Árpád VIII o. végzett tanuló az ifjúság s pályatársai nevében mondott igen sikerült s jól átgondolt beszédet, kiemelve a ta­nári kar érdemeit az ifjúság nevelése körül, s végzett társai nevében búcsú szavakat intézve hozzájok. Ezután S zi e b e r igazgató rövid áttekintést vetve a lefolyt év eredményére, meleg hangon intette az ifjúságot a jó erkölcsökre s szorgalomra. Ezzel kiosztattak a jutalmak és segélyösszegek, mire az ünnepély véget ért. Vendé­gek ezúttal is csak igen kevesen vettek részt, a mit több tekintetekből nem tudunk eléggé helyteleníteni: Megemlítjük e helyen, hogy Medreezky István és S eh ürg er Ferenc tanárok által vezetett tornaiskolá- nak vizsgája juni. 28-án volt, melyen a tanulók a tor­nászat terén kifejtett ügyességüknek adták jelét. (A polgári lövész egylet köréből.) A jú­nius 27 és 29-iki lövészet eredménye: Az ipartáblan és legtöbb körre a dijat mindkét napon Belházy Jenő kapta; a versenytáblán 460 lövésre 395 kör lett lőve, mely 86 százaléknak felel meg; legmélyebb lövésre első napon — 55V2 fokú szögre — Mocsáry Béla, má­sodik uapon pedig — 89 fokú 4-esre a dijat Wolf Ká­roly nyerte. (Értesítés.) Fel kérettünk a következő sorok köz­zétételére : A jelenleg Ungváron időző egyetemi és aka­démiai hallgató urak, kik az augustus hóban rendezendő táncvigalomban résztvenni óhajtanak, felkéretnek, mi­szerint f. évi julius 6-án azaz kedden d. u. 3 órakor a „Stuller“-féle kertben megjelenni szíveskedjenek. — Buttay ,G. Lajos, i. elnök. Roth Vilmos, i. jegyző. (Évi zár vizsga.) Az irgalmas nővérek vezetése alatt álló s a hidontuli városrészben lévő úgynevezett „Mária“-házban a két osztályú s kisdedóvodával össze­kötött leánytanodában a zárvizsgák múlt hó 26. és 28-án tartattak meg a szülők és érdeklődők jelenlétében. A kis leányok valamint az óvoda növendékei előhaladásuk- ról igen szép bizonylatot nyújtottak, valamint meglepők voltak a kezdők ügyességét oly annyira igazoló kézi munkák is. Mindezek igazolják, hogy nevezett elemi ta­noda vezetése igen jó s megbízható kezekben vau letéve. Vizsga után B úgy is apát-főesperes ur a tanítónők fá­radalmait megköszönve, buzdító szavakat intézett a kis­ded növendékekhez. (Nári mulatság.) A tüzoltóegylet holnapi mulatsága igeu sikerültnek ígérkezik. Belépti dij 20 kr. Nagyon rósz idő esetén — mint a meghívásonjelez- tetik — a mulatság a jövő vasárnap, julius 11-én tar­tatnék meg. (Zárórák az ungvári kir. postahivatal­nál.) Budapest — Kassa, Nyíregyháza —• Szigeth, Munkács, és N. Kapos felé záridő a levólposta osztály­nál d. u. 7. óra, a kocsiposta osztálynál d. u. 6. óra; Boryniára: a levélposta osztálynál regeli 8 óra 30 p. a kocsiposta-osztálynál d. u. 6. óra; végre Nagymihály felé a levél és kocsiposta-osztálynál 11 óra 30 p. Hiva­talos órák a levélposta-osztálynál reggeli 8—12-ig d. u. 2'/2 — 7- igt a kocsiposta-osztálnál reggeli 8—12 d. u. 27,-6-ig. Hivatalos. A földmivelés'ipar — és kereske­delmi miniszter Nagy Gyula m. kir. erdő számvevőt és Gyöngyösy Béla m. kir. erdészt, m. m. kir. al- erdöfelügyelőkké nevezte ki. (Gyermekki te vés.) Pieré Henrik városi kapi­tány udvarán ma reggel mintegy 6—7 hetes, párnába göngyölt csecsemő találtatott. A gyermek további ápo­lásáról a rendőrség gondoskodott. (A radvánczi gör. kath. felekezeti iskolában) — mint bennünket értesítenek — e hét elején volt a zárvizsga. A ta­nítványok a többiek mellett a magyar-nyelv tanulásában tett haladásukról adtak jó bizonylatot a jelenvoltak előtt; ezért az ot­tani lelkész és tanitó urakat dicséret illeti. A vizsgán jelenvolt Nehrebeczky o. gy. képviselő a jobb tanulókat megjutalmazta. évi számadás, mint kicsinyített tükre az egésznek, és amelyben — a szervezés szavaival élve — következő rovatok nyitandók : I. Állandó járandóságok. II. Lőbórek. III. Juta­lom és napidijak. IV. Berendezési költségek és felsze­relések. V. Leltári tárgyak beszerzése. VI. Vadászati költségek. VII. Csuhák, takarók, irhák és bőrök kidol­gozási költsége. Vili. Uradalmi és községi vadászszerek bérei. IX. Rétek és legelőkért járó váltságdíjak. X. Vad­károk pótlásai. XI. Birságharmad. XII. Égyéb vegyes kiadások. Bevételre alig számolván, elegendő, ha a netaláni bevételek időszerinti sorrendben tételenként lesznek tárgyalva. E szervezés ezenkívül és a többek közt még ezó- lul tűzi ki: a hazai vadászat emelését és ezzel kapcso­latosan a hazai főnemesség figyelmét a belföldi vadá­szatok érdekes voltára és kiadóságára felhívni.“ stb. Nincs okunk tehát kételkedni abban, hogy a kincstár tulajdonában levő páratlanul nagy és hálás va­dászterületek értékesítése iránt ily irányban és módon megindult legújabb mozgalom az elérhető legszebb si­kerhez fog vezetni egykor, amihez mindenesetre őszin­tén sok szerencsét kell kívánnunk a kezdeményezőknek! És nincs okunk titkolni a reményt, hogy az ungi va­dászatok ily módú fejlesztése folytán a jövő 10 év meg­hozhatja Ungnak igen könnyen azt, mit a lefolyt 10 év elmulasztott; t. i. nemcsak Bereg, de Ung is láthat királyi Nimródokat vadászatain, s ha lesz szélnek ereszt­hető ötös banknótája az ungi parasztnak is, mint volt a bereginek: lelőbeti még azt is röptében a mao*yar királyfi. ‘ NAGY GYULA. IRODALOM. (A „Nemzeti nőnevelés“) cimii derék válla­latnak a félévben utolsó füzete is megjelent, a zeddigieknél is gazdagabb tartalommal, mellékletül Széchenyinek Amerling festm nye után másolt arcképével, az érde­kes tartalomból kiemeljük Mujláth Béla szép cikkét „a görög nők társadalmi állásáról“ ; Komáromy Lajostól az „orthologia és ueologia“ cimii cikket, Krajcsik Soma értekezését „a nő cselédek vasárnapi iskolájáról Lem- bergben“; a „madarak költözését“ Szente Józseftől s b. stb. — A mindinkább növekedő pártfogás, melyben az anyagilag úgy, mint szellemileg egyaránt Ízléssel és csínnal kiállított vállalat részesül, hathatósan szói amel­lett, hogy közönségünk azt hézagpótlónak tartja. (A „Képes Családi Lapok“) kiadója Mehner Vilmos rendkívüli kedvezmény gyanánt ingyen két szép müiapokat adott lapja előfizetőinek két kitűnő művész­nőnknek : Blabánés Paulayué szinnyomatu arcz- képeit. A jövő negyedévben a lap Helvey Laura arcz- kópót hozza mellékletül. A most megjelent 39. sz. ér­dekes tartalmából megemlítjük a következőket; Az ál- arezos bál vége. Elbeszélés, irta Brankovics György. (Vége). Csihe Ferke. Rajz, Margitay Bélától. Költemény Bartók Lajostól. A bankár ur titkai Bradelon E. regénye. (Folytatás ) (A Hölgyek Lapja) meglepetésben részesité e e napokban előfizetőit. Kiadta fényes nagy műlapon munkatársainak arcképcsarnokát s e gyönyörű nagy mű­lapot, mely bármely salonnak is díszére válik, — a lap előfizetői 1 írtért kapják; (idegenek is megrendel­hetik 5 írtért.) A műlap következő munkatársak jól talált arcképeit tartalmazza: Balázs Sándor, Benedek Aladár, Ábrányi Emil, Bulyovszky Gyula, Dengi János, Endrődy Sándor, Erődy Dániel, Gáspár Imre, Hajnalka, Hentaller El ma, Iuczédy László, Kompolthy Tivadar, Krisztinkovich Ede, Lanka Gusztáv, Majthónyi Flóra, Milassin Vilmos, Milkó Izidor, ifj. Nagy György, No- gáll Janka, Rengei Mylander, Reviczky Gyula, Sándor Kálmán. Sümegi Kálmán, Szabó Endre, Szana Tamás, Szász Károly, Szegíy Emilia, Szilárdít, Szülik József, Tóth Kálmán, Várady Antal, Vértesi Árnold. A fiatal irói nemzedék mellett, mint látszik, első rangú íróink is helyt foglalnak e lap munkatársai sorában. A „Hölgyek Lapja“ az egyetlen hetenként megjelenő szépirodalmi és divatlap s minden száma Párisban készült divatképeket hoz. Előfizetési ára évnegyedre 3 frt, egész évre 12 frt. A lappal kétféle regény-csarnok is van összekapcsolva s s mindkettő hetenként jelen meg 4 — 5 ives füzetek­ben. A reudes folyam a világ-irodalom legújabb regé­nyeit közli s ép most foly lieune Montepiu legszebb nagy műregénye a „Rochevillei bűntény“. A rendkívüli folyamban Dumas Sándor nagy regénye a „Párisi Mo­hikán“ foly. Előfizetési ára bármelyik csarnokra évne­gyedre vagyis 13 füzetre 2 frt. 75 kr; az egész évre 52 füzetre 10 frt., illetve a rendkívüli folyamot 6 frt, 50 kr. kezdemény áron kapják. Előfizethetni a szer­kesztő kiadó Milassin Vilmos úrnál Budapest Szervita- tér 8., hol egyéb nagyszámú leszálito.t árú új regények is kaphatók, melyből szívesen küld jegyzéket, úgy küld bárkinek is mutatványszámot úgy a lapból mint mind­két regénycsarnokból. Mindhárom vállalatot melegen ajánljuk. (A „Magyar Lexicon“) 56 és 57 füzete meg­jelent. Az első füzethez Hoffmann Frigyes (Berlin) szab. körkemenezéjének (téglaégetésnél) képe van csa­tolva, az utóbbihoz Dél-Amerika térképe. A szöveg Dsinntől Egiptomig terjed. Ára egy füzetnek 30 kr. Sziuház. (Szombat jun 26. „Indigo Király * először. Vasárnap jun. 27. „A legény bolondja“ először. Hétfő jun. 28. „Viola“. Kedd jun. 29 „A szép Heléna“. Szerda jun,. 30. „János és János“ először. Csü­törtök július 1 „Ángnes asszony“ először.) B hét játékrendjét kiválóan érdekessé tették az újdonságok, mert majd minden este eddig itt még elő nem adott darabok ke­rültek színre. „Indigo Király“ Strauss kellemes zenéjti operettéje eléggé összevágólag lett előadva, a közreműködők közül kiemeljük Kreesányi Saroltát (Fantasca) és Molnár Erzsébetet (Toftáno neje) a ki kellemes hangjával s ügyes játékával ez este is gyö­nyörködtette a közönséget Valentint (Janio) és a címszereplő Dálnokyt. Kóródy Peter „A legény bolondjá“-nak előnyeit s hi- s hibáit ez év elején részletesen ismertette a kritika, cselekvénye még élénk emlékezetében van a közönségnek, csak ismétlésekbe bocsátkoznánk tehát ha egyike- vagy másikával foglalkozni ezút­tal alkalmat vennénk magunknak. Az előadásról szóllva a darab központja természetesen Krecsanyiné volt, s igy ő lepte meg legjobban a közönséget, nemcsak énekelt hanem játszott is a szó legszorosabb érteimében. Breznay (Szües György) ésDálno- kyné (ennek neje) jól állták meg helyűket, Kiss (Túri Cergoly) a népdalokban utánozni akarván az úgynevezett „betyároet" hang­ját a helyeit uogv tisztán kiadta volna, elfojtotta,- a mi igen ro- szul vette ki magát, ez nem követelménye a népdaloknak ha még valaki Csikós Bandit alakítja is, s az ily modorral a legjobb sze­rep alakítását is tönkre ledet tenni. Lászlótfy ügyes genre-ala- kot vitt a színpadra. Kükemezey Vilma (Szűcs Juliska) ez este nagyobb szorepet alakított; ő még kezdő színésznő, s csak előnyére válik, hogy nem negélyezi a routienirtságot. Főképen fiatal kezdő színésznőnél jobban szeretjük az eredeti tehetségnek hibákkal ve­gyes nyilatkozatait, mert a kiben tehetség van, idővel levedii ma­gáról a hibás kinövéseket, s akkor a tuiajdouképeni művészet ni- veaujára jut, inig a ki már kezdetben a routieuirozott színésznőt adja, középszerű marad mindvégig, s hamar éri el a megállapo­dás stádiumát, a nélkül hogy e pályán a művészet régióját még csak érintené is. Azért mondjuk ezt, mert a kisasszony éz este nem akart többet adni, mint a mennyit tud, de ebből is láttuk hogy van benne eredeti tehetség, s tanulás és igyekezet mellett, főképen miután igazolta hogy nem járatlan a szavalás művészeté­ben sem, s van kedél/e, jónevü drámai színésznővé képezheti ma­gát. Ajánljuk még figyelmébe, hogy hangosabban szavalljon. — „A szép Heléna“ Offenbaehnak egyik kedves darabja, meg azon időből való midőn a vidéki színpadokon először kezdett Operette kisasszony látogatásokat tenni, és sajnos, sok udvarlóra találva, ott is maradt. A mi darabunk összevágólag adatott e.ő, természe­tesen Kreesányi Sarolta volt a szép Heléna szépen ját­szott s szépen énekelt. A nri kedvelt Gabányinknak „János és János“-át mi csak a jövő zálogául tekintjük, az a kiben oly te­hetség s nemes igyekezet van mint Gabányiban, attól a sziniroda- lom terén is sok kitűnő productumot reményiünk. E darabja is megtette a hatást s mint kezdő színműírótól alig várhattunk töb­bet. A mulattató vígjáték két fő alakját Bourbillon Jánost és Pe- ruehotto Hannibált Dálnoky és László ff y jól mutatták be. Végre e hét utolsó darabja ..Ágnes asszon)“ volt Lukáesy Sándor népszínműve. A főbb szerepeket Kissné (Ágnes) Kiss (Osil- laucs Pista) Molnár Frzsébt (Ilon) és Breznay (Forgó Pál) játszották összességben véve elég sikerrel. Műkedvelőül fellépett Wasylkievics Ágoston ur Cséry Mihály szerepében, s mint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom