Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1880-04-04 / 14. szám
latáns tényekkel rukkolok elő, mert hisz édes olvasóm ugy-e bár nem csak igével él az ember, hanem kenyérrel is; hát felszeldelem a vármegye nagy kemencéjének sütetjét. * * * Már csakugyan rég nem voltam oly békésen lefolyó bizottmányi ülésen, mint a vármegye tavaszi ülésén. A zöld asztalra került ügyek sorban szép csendesen morzsolódtak le s hullott egyik szem a másik után, mintha csak Hyarinthns atya paczm káira néznénk. A vármegye szerének (közmunka) felosztása minden hevesebb opponálás nélkül megtörtént, pedig ez szokott lenni a tavaszi ülés oroszlán része. Es a komolyságig komoly ügy, mert annak helyes felosztása befolyással van a közlekedés gyorsaságára, jóságára. Gr. Sztáiay Antal szót emelt egy nagy terület és vidék lakosai érdekében, helyeselte mindenki No hát hogy oly komoly lefolyású ne legyen e tárgyalás, gallérján egyet igazított 8 felkelt Gortvay hogy: „Műjén tisztelt bizottmány! Én itt. (a Blatta mocsár lecsapolásánál t. i.) személyes érdekeket látok.“ Az indítványozó kissé megütközni látszott ezek hallatára, de oda sietett a megye Bánóczvja, s azt hiszem, adott egy kis informátiót, hogy mit azt nem tudhatom, de a kegyes olvasó gondolhatja hogy mit, talán: Sa montre avanee . - . * * Hogy már Gortvay val végezzek, az aprii l-ői ülésen a törvényszéki helység iránt tett Pólányi-féle indítvány támogatására ö is félszobáit, s beszédje szókötés, hangsúlyozás s lova lit ás tekintetében ez egyszer kedvező kritikával találkozott ; mint ha csak nem is gortvai szelleme szállott volna. Oh ha ott van Szabó Pista lett volna oka elmondani: „János öcsém, most már csakugyan kedvem telik benned“ í * ífí % De mi ez mind ezekhez képest. Megtörtént az a szokatlan, rég nem ismétlődő s általános feltűnést keltett eset, hogy Ungvár városának ügyeinél, melyek a bizottmányi ülés elé kerültek, egy hang sem szóllak fel, nevezetesen a költségvetés uni sono elfogadtatott. Lehoczky polgármester persze hozzá van szokva a támadásokhoz, s azt hiszed olvasóm, hogy e hangtalan- ság kéjörömét élvezte a polgármester? éppennem; úgy volt vele, mint a kiket váratlan és meglepő öröm ér. idegrázkódtatás és bágyadságba esnek; szerencsére ezúttal baj nem történt s polgármesterünk jól edzett or- ganismusa ellent állott minden bekövetkezhető malhe- urnak. •X» :■ * Különben a párt-egyesülési törekvések idejét éljük. Lehet, hogy már e husvéton az ungvár városi ügyekkel szemben jogosan ellenzéki állást foglalóknak is eszokben forgott a fusio. Legalább az egy idő óta való hallgatás s a régen tervezett s hangoztatott párt- szervezkedési kísérletek elodázása ezt engedi gyanítanom. Bár nem hiszek benne. De hát bocsánat, e napokban ezt is hallottam megpendíteni és pedig ily formán. Valaki a következő tervvel állott elő: A szakadék a mely Lehoczky s a városi ügyekkel szemben álló ellenzék közt van, igen nehezen lenne áthidalható. Ezen urak, kik már oly sokszor szavaztak a polgármesternek bizalmatlanságot, hogy most Lehoczky előtt kapituláljanak, ez kissé rikító hatású dolog volna. Valaki másnak kellene e küldetést magára válalni, hogy t. i. az ellentétek melyek az ellenzék (városi) és Lehoczky között felmerültek, kiegyenlitessenok; Lehoczky maradna ugyan továbbra is polgármester, azonban azon párt köréből, mely jelenleg dominálja, ki kellene magát szakasztauia. Itt csak azt adtam a mit hallottam, lelke rajta az illetőnek . . * * * Hogy az ungvár városi ellenzék, már t. i. a városi ügyekben, nem tudja megérdemlőit befolyását érvényesíteni, s minduntalan a rövidebbet huzza, annak a szervezkedés hiánya az egyedüli oka. Mert kérem egy magát pártnak nevező egyesület sehol és semmi körülmények között nem érvényesítheti befolyását a nélkül, bogy párttá ne tömörüljön s mint párt lépjen fel tekintélyének egész súlyával. Az ellenzéknek (városi ügyekben) ha párttá egyesül, ha kebelében pártfegyelemmel fogja vezetni az ügyeket, biztosítom hogy sokkal több hívei lesznek mint edigelé, mert ösmerni fogja a közönség céljait, eszközeit és programmját a város jólétének előmozdítására, mig elleuben ma minden szervezkedés nélkül állván, a közönséggel az ellentábor még azt is könnyen elhiteti, hogy személyeskedésből ellenzókeskednek. E kérdésről sokat el lehet mondani, s ha isten úgy akarja, legközelebb egy külön ennek szentelendő cikkben elfogom mondani e tárgyra nézetemet okadatolva és terjedelmesen. Még csak annyit, hogy a pártszervezkedést nem ártana keresztül vinni a a politikai ellenzéknek is Ungban, mert maholnap nagy hasznát veheti szerves és öszhangzó működésének, s hogy a szétszóródás mily hátrányos, megmutatta a legutóbbi követválasztás, okulj rajta jó magyarom. * * * Az „Elienör“-ben Mocsáry Géza a juhmótely- ről és szörféregről ir, Platliy bátyánknak a métely elleni orvosszerét dicsérvén. Láttam sok elismerő levelet a mit Plathy innen-onnan kapott, biz azok igen kedvezően nyilatkoznak a szer jó hatásáról. De hit az „Ellenőr“ cikke ha egyébb nem is, de jó llast- rom volt a „Pesti Napló“-ban közölt Platy ellenes juhmételyes cikkre. Hát Pista bátyám csak terjeszteni kell a jó szert, ha érvényesíti magát nemcsak annyi millió áldást kap, hanem — a dolgot komolyan véve — nem megvetendő anyagi haszon is lesz belőle, s ez is valami. * Ugyan ki tanította be azon rendőrt, ki nagyszombaton a Bobovszky előtti sarat tisztittatta, hogy a habarékot, a helyet hogy elvitték volna, a Bobovszky háza előtti járdára hányatta, a húsvéti körmenet éppen arra vonult el, s a tömegből sokan bokáig másztak bele a járdán elterülő habarékba, uram bocsa . . . hogy el nem kárhoztak. Persze hogy az ottani sár eltisztitáshoz korán fogtak hozzá, délutáni 5. órakor, hát a kipkedés-kapkodásba mit tevők voltak? * * * Egy kis képviseleti ülésünk is volt ma, melyről a virilisek kevés kivétellel otthonn maradtak. Elvégződéit az ülés nélkülük is. Hogy ennek felomlitésénél ne legyek unalmas, izlelőül azt is megemlítem, hogy szóba jött a hidontuli uj választás ügye melyhez elnököt kellett választani Leh oezty elnökül Mocsáry t ajánlotta, ezután egy kis pauza állott be, mire a polgár- mester ilyen formákat mondott: no nem bánom, hát szavazzunk — a szavazás megejtetvén Mocsáry megválasztatott. Szavaztak Lehoczky, Kovács, Pyeré, Ma- zurák, Sándory, Zsirkó, Bare \ Keményesy, Hagyárosi, s többen, Lehoczky —• Ivántsynak szavaira, ki a város érdekében kérte a polgármestert hogy a közbéke érdekében tartózkodjék már egyszer ott a korteskedéstől, fensőségének teljes érzetében kinyilatkoztatta, hogy igen is csak most fog ám egyszer korteskodni, mert véget keli szakítani a fejetlenség és anarchiának 1 Resz- kes tehát Byzancia !! Megyei bizottsági közgyűlés Ungmegye bizottsága Kende Péter alispán elnöklete alatt márt. 31-én és folytatólag ápril 1-én tartotta rendes tavaszi közgyűlését. E gyűlésen napirendre került tárgyakról a következő tudósítást hozzuk. Kende alispán a gyűlés megnyitása után meleg szavakban emlékezett meg az egész országban örömmel fogadott azon eseményről, hogy Rudolf koronaörökös Stefanie belga királyi hercegnőt eljegyezte. Indítványára a bizottság elhatározta, ő felsége a királynál és Rudolf főhercegnél a megye hódolatának és örömének felirat utján adjon kifejezést. Ezután felolvastattak a megye alispánjának 1879. évről szólló terjedelmes jelentése, mely a megye múlt évi gazdasági, ipar és kereskedelmi viszonyairól, a közegészségügy állapotáról, a közigazgatás ügymenetéről, közrendészetről s végre a tisztviselők tevékenységéről szól. A házi pénztár zárszámadásai észrevétel nélkül elfogadtattak s S z ik s z ay Imre pénz- tárnoknak megadatott a szabályszerű felmentvény. A földmivelési-. ipar- és kereskedelmi ministerium értesíti a megyét, hogy a kassai ipar és kereskedelmi kamara tagjainak megbízatása ez évben lejárván, felhívja a bizottságot, a kamara tagjainak választása iránti intézkedések megtételére. E célból az előleges munka latok keresztülvitelére Misiin szky József elnöklete alatt Tarnóczy Ferenc, Sándory József, Hr a bár Győző és Kulcs á r József iparosokból álló bizottság küldetik ki. A belügyin inister értesíti a megyét, hogy az ungvári közkórház szükségleteinek fedezésére kérelmezett 3902 frt segélyt nem engedélyezheti, azonban figyelemmel a kórház jelenlegi helyzetére, 3 évi visz- szúi fizetéssel kölcsöní'l 3900 irtot engedélyez, a menynyiben továbbá a kórház az eddig engedélyezett 2%0 °/0- nyi pótadóval szükségleteit fedezni képes nem volna1 ezen °/„-nak felemelésébe is beleegyezik. E tárgyál felszólalt dr. Novák Endre kórházi főorvos ; párhuzamot von a gazdagabb és szegényebb megyékben íenálló köz- kórházak viszonyai felett, s abból azon helyes következtetést vonja le, hogy a szegényebb megyék kórházai nagyobb mérvben vétetvén igénybe, az ily megye községei a betegápolási dijak fizetése által fölöttébb megterheltetnek ; a megye már egy alkalommal felirt a ministeriumhoz, indítványozva, hogy a betegápolási alap országossá tétessék a mit éppen a szegényebb megyék viszonyai tesznek kívánatossá, kéri ennek újabban történendő megújítását. Ez irányban, valamint Kende alispán javaslatára az utalványozott, 3900 frt segély címen vaíó engedélyezése végett felterjesztés fog intézteim a belügyministeriumhoz. Bemutatattatott az állandó választmány véleménye a közmunka felosztása tárgyában. Ez ügynél szót emel Gr. Sztáray Antal; előadja hogy Szobráncz és N. Mihály között mintegy 10. község határa évről-évre elöntetik vízzel, sőt ezek nagy része állandóan viz alatt áll, mely gazdászati, közlekedési de legfőképen közegésség- iigyi tekintetben azon vidék lakosait a legsanyarúbb helyzetbe .juttató; a vidék sanyarú helyzetének a megye a minisztérium hoz intézett feliratában már kifejezést is adott, s e felterjesztés alapján néhány nap múlva a helyszínén miniszteri culturmérnök fog megjelenni. Kéri a bizotságot, hogy e vidék közmunka erejét tartsa fenn hogy a mérnök által készítendő tervezet alapján a viz lecsapolására szükséges munkaerő még ez év nyarán felhasználható legyeu. Br. Vétsey József indokolt felszólalásában pártolja Gr. Sztáray indítványát. A viz leesapolás munkálatának keresztülvitele érdekében felszóllalnak még Nekrebeczky György, Rutt- ner Antal, Thuránszky Tivadar, I vá n t sy László, Kovács Károly, Kende Péter és Mocsáry Géyza, azonban mindannyian, de különösen Mocsáry annak ad kifejezést, bogy a közmunkaerőt megszavazni mérnöki terv nélkül nem lehet, Kende alispán pedig hajlandó a közmunka azon részét mely az év második felében lesz felhasználandó e vizleesapolási munkálatra fordítani annál is inkább, mivel addig a culturmérnök tervezetével úgy is elkészül, e megoldásba az indit- váuyzó gr. Sztáray is belenyugodott s azt a bizottság elfogadta. Ungvár városa s a megye községeinek ez évi költségelőirányzata elfogadtatott. A jövedelmiadó kivetési felszólíamlási bizottságba megválasztattak Mocsáry János és B a c s k a y András rendes, — Tarnóczy Ferenez és Plathy Gusztáv póttagokká. Némi módosításokkal elfogadtatott a községi költségelőirányzatokra vonatkozó szabályrendelet tervezete, melyet e célra kiküldött bizottság terjesztett elő . A következő napi (aprii 1) ülés Gr. Török Napoleon főispán elnöklete alatt tartatott meg. Ez ülésen elintézést nyert ügyek közül mint közérdeküket kiemeljük a következőket. Ungvár városának régi 906 ft utialap tartozásának behajtása elrendeltetett. A megyei pénztáritok mellé egy pénztári sogédi állás szervezésének engedélyezése iránt a belügyminisztériumhoz felirat intéztetik. A körorvosi állásokra vonatkozólag, tekintve hogy a szegényebb megyék községei a körorvosokat illőieg dotálni képtelenek lévén, az ily pályázatok eredménytelenek, miért is a minisztériumhoz felirat intéztetik az iránt, hogy a körorvosok helyet minden közegészségügyi körben rendes fizetéssel ellátott megyei orvosok alkalmaztassanak. A hernyók és veszélyes rovarok kiirtása iránti szabályrendelet elkészítésére Mis 1 iaszky, Korogtko és T e 1 e n d y kiküldetnek. B é é s községének erdővásárlásra Zahar községének pedig községi kiadások fedezésére kölcsön felvétel engedélyeztetik. A megye alispánja által a megye részére szükséges világitó szerek és tűzifa, valamint a szolgaszemélyzet és a közbiztonsági közegek részére szükségelt ru- haneműek szállítására kötött szerződések jóváhagyatnak. Olvastatott P ó 1 á n y i István abbeli indítványa, hogy a megye bizottsága mondja ki határozatiig, miszerint az ungvári törvényszék visszahelyezése esetén a törvényszék részére hivatalos helyiséget ad a megyeháza épületében elvben elfogadtatott, tekintve azonban hogy a bizottságnak már van egy előzőleg hozott ilyértehnű határozata, ez irániban újabb határozat hozatalának szükségét nem látja. Dr. Öszterreicher Mór a főispán által megyei tiszteletbeli aljegyzővé kineveztetett, ki a hivatalos esküt azonnal le is tette. A jegyzőkönyv hitelesítésére aprii 6-ik napja tűzetett ki. Ezzel fj n illáé vánrnf A gazdatisztek Jövőjéről, S.-A.-Ujhely márt. 31. Evek óta küzdött egy szép, és közhasznú eszme hazánkban a megvalósításért, az eszme maga nemcsak humanisztikus szempontból keltett figyelmet, de hazánk egyik tekintélyesebb osztályának emelésére és érdekeire, s jövőjének biztosítására elkerüihetlenül szükségesnek bizonyult. Ezen eszme a gazdatiszti osztály helyzetének javítását, társadalmi becsének emelését, s jövőjének biztosítását czélozta. Sok idő lefolyt mig az eszme megvalósult, mert a nagy közönséget jellemző közöny, az összetartás, s résztvét hiánya, s egyéb okok útjába álltak azon nemes« keblű honfiak buzgalmának, kik a mondott, s egyúttal eulturális czólt is megvalásitaui igyekeztek. De végre is a férfias erély jutalma el nem maradhatott, — győzött az eszme! s a magyar korona országainak gazdatiszti osztálya, sőt magok a földesurak is örömmel üdvözölték „a gazdatisztek és erdészek segély és nyugdíj egyesületének“ országos megalakulását. Mi volt eddig a gazdatiszt helyzete? Mondhatni küzdés a léttel. Ezen osztály éjjel-nappali munkája mivel volt jutalmazva? Munkájával arányban nem álló dotátióval, mely őt agg napjaira, családjának jövőjére nézve a kínos bizonytalanság rémével üldözte. Sőt mi védte őt földesura szeszélyétől? Semmi. Ha a földes- urnák tetszett, nem tekintve hogy ezáltal a szegény gazdatisztet, és családját- talán a, nyomorba dönti; folytatás a mellékleten*
